Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-07-25 / 30. szám
Detroiti MAGYAR ÚJSÁG SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44115 Telephone: (216) 606-5635 VOLUME 65. ÉVFOLYAM - NO. 50, SZÁM, 1975. JÚLIUS 25, EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent VELEMENYEK ÁZ AMSZ TILTAKOZÁSA A SZINT KORONA KIADÁSÁNAK TÉRVE ELLEN 1975 júniusában Charles Wilson (D., Tex.) képviselő több társával együtt határozati javaslatot terjesztett be a Házban, kérve a magyar Szent Korona átadását a budapesti magyar kormánynak. Az Amerikai Magyar Szövetség nevében Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspök rövid emlékirattal fordult Nicholas G. Andrewsboz, a külügyminisztérium keleteurópai osztályának igazgatójához. Az emlékirat hangsúlyozta az AMSz álláspontják, bogy a Szent Korona nemcsak egy történelmi ereklye, de a magyar alkotmányosság örökös jelképe. Felhívta az AMSz a kormány figyelmét, hogy Magyarországon az emberi és polgárjogokat ma is nagymértékben korlátozzák és hogy Magyarország továbbra is orosz megszállás alatt sínylődik az ENSz határozatai ellenére egy olyan szerződés alapján, amelyik nemzetközi jogilag is aligha érvényes. Kérte a külügyminisztériumot, hogy ilyen körülmények között tartsa fel eddigi álláspontját, hogy a Szent Koronát nem adja ki. Nicholas G. Andrews válaszlevelében megerősítette a külügyminisztérium álláspontját, hogy a Szent Koronát, amig lényeges változások nem történnek az amerikai-magyar viszonyban, nem fogják kiadni. MAGYAR LEVÉLTÁRAK ELKOBZÁSA ERDÉLYBEN ROMÁNIÁBAN A svájci Neue Züricher Zeitung 1975. február 2-i számában egy magát “W.S. ”-nek jelző szerző a Romániában élő magyar nemzettest és a magyar egyházak ellen 1974. októberében hozott, december 51 -i hatá lyú rendelet végrehajtása szerint jelzi, hogy az egyházi levéltárakat át kell adni a román állami közegeknek. A napilap szerint: már el is kobozták Arad, Szatmár, Nagybánya magyar egyházai levéltárait. Ki tudja, azóta hány egyházat fosztottak már meg évszázadokon át féltve, őrzött javaitól és kincseitől. Elkobzás alá kerül továbbá írásmű, hivatalos vagy magánlevelezés, emlékiratok, kéziratok, térképek, filmek, diapozitívek, plakátok, vázlatok, rajzok, metszetek, hímzések, bélyegzők, pecsétek és hasonló dokumentumok . Tehát minden, ami csak magyar emberé, állami tulajdon, hogy az egyént magát ne is említsük! E vérforraló fenti rendelet és annak végrehajtása részben az erdélyi magyarok, reformátusok és katolikusok, részben az egész magyar nemzet és egyházaink történelmi dokumentumai egy része elpusztítására irányul. Lapunkban felhívjuk az e hónapban gyülésező Kálvin Egyházkerület figyelmét, amerikai magyar és református egyházaink, szervezeteink, valamint diaszpóra magyarok és egyházaik figyelmét e rendelet ellen tiltakozásra állami és egyházi világszervezeteknél. Reméljük, hogy a magyar kormány is illetékes helyeken határozott tiltakozást jelent be, s kéri a rendelet megsemmisítését, s az elkobzott anyag haladéktalan visszaadását illetékes egyházaink számára! Ideje lenne, hogy Nyugat és Kelet és az Egyesült Nemzetek fóruma megelégelje s megtorolja az erdélyi és az egész magyarság valamint egyházaink égő sérelmeit! EWENDTNÉ PETRES JUDITHOT MEGTÁMADTÁK ÉS KIRABOLTÁK Párizs, 1975. július 1. A párizsi Katolikus Misszió Kulturális bizottsága irodalmiest megtartására kérte fel a Képes Magyar Viléghiradó közismert szerkesztőjét, ki a meghívásnak eleget téve élénk sikert aratott a párizsi magyarság körében. Rövid párizsi tartózkodása idején városnézés közben egy szinesbőrű rablóbanda a neves írónőt megtámadta, súlyosan bántalmazta és a nála lévő értékeitől megfosztotta. E kellemetlen incidens ellenére Ewendtné Petres Judith folytathatta útját Münchenbe, hol az előre bejelentett előadását megtartotta. NYÁRI VAKÁCIÓ A KÁRPÁT KIADÓVÁLLALAT NYOMDÁJA EZ ÉVBEN JULIUS 28-TÓL TARTJA A VAKÁCIÓJÁT AUGUSZTUS 11-IG. EZ IDŐ ALATT AZ “AZ ÚJSÁG” ÉS A “DETROITI ÚJSÁG” NEM JELENIK MEG. A JULIUS 24, ILLETVE A JULIUS 25-1 SZÁM UTÁN CSAK AUGUSZTUS 14-ÉN, ILL. AUGUSZTUS 15-ÉN JELENNEK MEG A LAPOK. MIT MONDOTT KISSINGER? McCartney James, az akroni Beacon Journal washingtoni tudósítója hírelemző cikkben foglalkozott Kissin ger A. Henry külügyminiszter Milwaukeeban elmondott beszédével. Szerinte a külügyminiszter kemény szavakkal és nyíltan utalt arra, hogy Izrael kizárása esetén az Egyesült Államok kivonulnak az Egyesült Nemzetek Szervezetőből. Szavait ugyan igen gondosan válogatta meg, azok értelme azonban félreérthetetlen volt. Azoknak a fejletlen országoknak egyoldalú, irányított szavazásáról, befolyásolt következtetéseiről és önkényes magatartásáról beszélt, amelyek most egy tömbben szavaznak az Egyesült Nemzetek ülésein az Egyesült Államok és más iparosodott országok ellen. Ezek az országok azonban nem tudják akaratukat rákényszeríteni másokra. Ellenkezőleg, egyszerűen arra adnak ösztönzést, hogy egyesek elvonuljanak a színről. Az ily en ösztönzés baljóslatúan megnövekszik, ha akár az Egyesült Nemzetek közgyűlése, akár valamelyik különleges ügynöksége kizárja azt a tagországot, amelyik valamilyen okból nem tetszik neki. Azok, akik az eljárási szabályokkal való visszaélés útján akarnak eredményeket elérni, semmit sem nyernek. A szervezet legkisebb tagjai azok, akik legtöbbel veszítenek, mert nekik sokkal nagyobb szükségük van az Egyesült Nemzetek szervezetére, mint a nagyobb hatalmaknak, például az Egyesült Államoknak, amelyek az intézmény keretein belül, vagy kívül egyaránt boldogulni tudnak. ‘‘Az amerikai nép támogatása, amely a szervezet életfenntartó vérkeringését biztosította, lényegesen korlátozódik, érdeklődése elhidegül, ha nem tisztességes eljárás uralkodik és ha számbeli többség nem veszi tekintetbe a kisebbség szempontjait.’’ ^ Ezekkel a szavakkal Kissinger lényegileg azt mondta ki, hogy ha az Egyesült Nemzetek Szervezetében a szavazatok továbbra is túlnyomóan az Egyesült Államok ellen irányulnak és az érdekelt országok nem mutatnak több megbecsülést az Egyesült Államok jóakarata iránt, akkor arra ne is számítsanak. Izrael először a múlt év novemberében találta magát szemben bizonyos nehézségekkel, amikor az UNESCO visszatartotta azt a támogatást, amelyet a Jeruzsálemben tervezett régészeti ásatások költségeinek fedezésére kapott volna. Az ásatásokat az arabok akadályozták meg azzal az indokolással, hogy Izrael következetesen kitart Jeruzsálem történeti jellegének megváltoztatására irányuló törekvésében. Az indokolás mögött az a tény húzódott meg, hogy Jeruzsálem 1967-ben került Izrael katonai megszállása alá. Az Izrael-ellenes állásfoglalást az arab és szovjet tömb támogatta. Az Egyesült Államok nem csatlakoztak a határozathoz, mert azt politikai állásfoglalásnak minősítette. A fejletlen, vagy csak részben fejlett országok tömbszavazása az utóbbi években egyre gyakoribb lett. Ezeknek az országoknak a száma nemrégen még csak 77 volt. A 77 csoportja” mint egy tömb szavazott. Időközben a csoport tagjainak száma 106-ra szaporodott. Az Egyesült Nemzetek tagországainak száma 138. Ez a számbeli többség — annak ellenére, hogy mind népesség, mind pénzügyi hozzájárulás szempontjából a tagok soraiban csak törpe kisebbséget jelent i—< mindenáron rá akarja kényszeríteni akaratát a számbelil eg kisebbségben lévő, de gazdasági erőtényezők, pénzügyi hozzájárulás és népesség szempontjából összehasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetben lévő 32 tagra. Mint Kis singer mondta, a világ legszilárdabb tömbje ma, bármenynyire ellentmondó is ez, az egy sorba nem állíthatók sorbaállása. AHOGY SOLZHENITSYN LÁTJA Két nappal azelőtt, hogy az amerikai űrhajósok a szovjet űrhajósokkal való találkozás céljából felszálltak, Solzhenitsyn Alexander, a száműzött orosz író Washingtonban több mint száz amerikai törvényhozó (kongresszusi szenátor és képviselő) előtt mondott beszédet. Arra szólította fel őket, hogy ne tekintsék magukat egyszerűen törvényhozói tisztségre megválasztott egyéneknek, hanem olyanoknak, akik döntő szerepet játszanak az Egyesült Államok világszerte vezető szerepének kialakításában is. A Kongresszusnak szerint félre kell tennie a pártok nézeteltéréseit és “a kor hivatásának magaslatára kell emelkednie . A szovjet hatalommal való verseny sokkal fontosabb, mint az apró-cseprő diplomáciai sakkhúzások, pártközi küzdelmek, vagy az elnök és a Kongresszus közt keletkezett összecsapások. Amikor a Szovjetunióban és más kommunista uralom alatt álló országok elnyomottjainak nevében szólt, kijelentette, hogy azok a Kongresszus tagjaiban nem demokratákat, vagy republikánusokat, nem a keleti, vagy a nyugati partvidékek, vagy középnyugat képviselőit látják, hanem azokat az egyéniségeket, akiknek magatartásától függ, hogy a világ történetének folyamata a végzet, vagy a boldogulás felé halad-e. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia megállapodásairól a Nobel-díjas szerző azt állapította meg, hogy azokkal még mindig lélegző testeket hántolnák el közös sírba . Ezzel kapcsolatban lelhívta az amerikaiak figyelmét arra, hogy 1973-ban, a detente harmatos hajnalán a szovjet kényszermunkatáborokban az éheztető élelmiszeradagok a korábbiaknál is jóval kisebbek lettek. A detente erősödésével párhuzamosan a szovjet hatalmasságok büntető rendszere is tökéletesedik a kényszermunkatáborokban, bevezetett hideg, éhség, rossz levegő és teljesíthetetlen munkafeltételek alkalmazásával. Az Egyesült Államoknak kell embereket találniuk arra, hogy a világot a hatalmaskodók elnyomásától az egyéni szabadság és az emberi jogok irányába vezessék. VÁLTOZATLAN TÉNYEK Solzhenitsyn Alexander ismételt amerikai megnyilatkozásai után az az általános vélemény alakult ki, hogy a Nobel-d íjas író a külpolitika terén nem szabhat irányt Amerikának. Kraft Joseph a ‘‘Cleveland Press hasábjáin ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Solzhenitsyn az amerikaiszovjet viszonyt a valóságnak megfelelően állítja elénk. Ez a megállapítás különösen időszerű az "Apollo” és a “Soyuz űrbéli találkozásának időpontjában, mert annak látványossága semmit sem változtat a tényeken, A Szovjetunió három tekintetben különbözik, minden más országtól. Hivatalos álláspontja az a bölcselkedés, amellyel a hatalom birtokában lévő ember igazolja uralmának jogosságát r— forradalmi álláspont, amely törvényesíti más politikai rendszerek megsemmisítését és mások hatalmának átvételét. A rendőrállam rendszeréé bár az utóbbi években kétségtelenül enyhébb kivitelben, még mindig működik s elnyomja a meggyőződés szabadságát, korlátozza a külvilággal való érintkezés lehetőségét. A Szovjetunió birodalmi nagyhatalom, amely ügynökökkel és hadseregekkel ellenőrzi nemcsak a helyi lakosságot, hanem néhány idegen ország kormányzatát is. Folytatja katonai erejének nagyarányú kiépítését, ami kétségtelenné teszi, hogy az Egyesült Államokkal szemben döntő katonai fölényre törekszik. Együttműködése ilyen körülmények között nem követi a kölcsönösség alapkövetelményeit. A szovjet vezetők, ha békéről és barátságról beszélnek is, tudatosan bizonyos távolabbi célokat tartanak szem előtt, amelyek egyáltalán nem békések, vagy barátságosak. A detente nem jelent mást, nint az ellenfélviszony keretében kifejtett együttműködést. A detente nevében tett kezdeményezéseket ezért nem lehet tisztán a jóindulat és együttérzés jeleinek tekinteni. Esetenként elemezni kell őket és pontosan meg kell vizsgálni, hogy azok mennyibe kerülnek és milyen előnyökkel, végső következményekkel járnak. Az űrben való találkozás a detente próbatételének legrosszabb útja. Esemény tartalom nélkül amelyet komolyan nem követ semmi. Az egyetértés benyomását kelti, de nem a valóságát. Csak az oroszok nyernek belőle magasabb technológiai tudást. Az amerikai rendszer hajtja végre az űrhajók összekapcsolásának előkészítését, végrehajtását és a hírközlést is. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az űrbéli találkozással kapcsolatban csak egy kis csoportról van szó mindkét oldalon. Nem folyamatról, csak eseményről van szó, amelyet az oroszok megismételhetnek, vagy elutasíthatnak, ahogy neki k tetszik. Áz 1972 -es búzavásárlás technológiai hasonmása. Még rosszabb, hogy az amerikai hivatalos tényezők gyengeségét eredményezik. Növeli például Ford elnök vágyét, hogy a hónap vé^én találkozhassék Helsinkiben Brezhnevvel a különleges csúcstalálkozón, amelyen szentesítik az európai országok jelenlegi határait. A hatalom birtokában lévő amerikaiaknak bizonyára fáj a szabadság megsértése Oroszországban is, főként ha amerikai üzleti, vagy pénzügyi érdek forog kockán. Nem szabad elfelejteniük tehát, hogy a tények változatlanok. AZ ARABOK IZRAEL ELLEN A mohamedán (arab) külügyminiszterek a szaud-arábiai Jidda városában négy napig tartó konferenciát tartottak. A negyven arab ország külügyminiszterei a szaud-arab rádió híradása szerint elhatározták, hogy az Egyesült Nemzetek legközelebbi közgyűlésén Izrael kizárására tesznek javaslatot. A külügyminiszteri konferencia ugyanakkor felhívást intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamaihoz, hogy szakítsák meg Izraellel politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataikat: “megtorlásul azért, mert Izrael továbbra is megtagadja az Egyesült Nemzeteknek hozzá intézett ama felhívásának teljesítését, hogy minden hadviselés útján szerzett arab területről vonuljon ki. A konferencián Saud el Faisal herceg, Szaud-Arábia külügyminisztere elnökölt, aki a konferencia befejezése után tartott sajtóértekezleten közölte, hogy a konferencia bizottságot küldött ki, amelynek az lesz a feladata, hogy mind az AZ AMERIKA! MAGYAR SZÖVETSÉG FELIRATA AZ EURÖPAI BIZTONSÁGI KONFERENCIA FŐDELEGÁTUSAIHOZ Az Amerikai Magyar Szövetség július elején emlékirattal fordult az európai biztonsági konferencia összes fődelegátusaíhoz megküldve a memorandumot a konferencia résztvevő országok külügyminisztereinek is. Az emlékiratban az Amerikai Magyar Szövetség leszögezte álláspontját, hogy a jelenlegi középeurópai határok állandóságát nem tudja elismerni. Kérte a konferencia résztvevőit, támogassák a nyugatnémet javaslatot, hogy a határokat békés úton meg lehessen változtatni. Az emberi és szabadságjogok ügyében ^ folytatta az AMSz emlékirat: “jogosan félünk, hogy jámbor közhelyeket fognak becikkelyezni, anélkül, hogy lehetőséget nyújtanának jogorvoslásra, vagy rendelkeznének végrehajtási szervekről a szabad személyi és eszmecserét illetően. Felhívta a memorandum a figyelmet az erdélyi magyarság fokozódó elnyomására és emberi jogainak csorbítására az Egyesült Nemzetek alapokmányával és a román alkotmánnyal ellentétben, és mellékelte az AMSz részletes emlékiratát ez ügyben minden fődelegátusnak és külügyminiszternek. Javasolta a!z AMSz egy egész Európára kiterjedő “Emberi Jogkonvenció” elfogadását a konferencia, vagy annak utódszerve által, mint ez már Nyugateurópa esetében huszonhárom éve meglevő önálló nemzetközi törvényszékkel. Az európai biztonsági kérdésekre kitérve, kérte az AMSz az un. Brezhnev doktrína szószerinti nullifikálását és minden hadosztályon felüli csapatmozdulat előzetes bejelentését. Végezetül rámutatott az emlékirat arra, hogy a feszültség forrása Európában a szovjet megszálló csapatok keletközépeurópai jelenlétében gyökerezik. Amig ezek a csapatok befolyásolják a keletközépeurópai kormányok gazdasági, katonai és külpolitikai lépéseit, addig nem lehet tartós béke Európában. Az AMSz kérte a konferencia résztvevőit folytassanak olyan politikát a jövőben, ameyik a szovjet csapatok kivonásához vezet KözepeUrópáboI és biztosítja a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások sikerét. Dr. Béky Zoltán országos elnök i Izrael kizárására vonatkozó, mind a többi határozat végrehajtásáról gondoskodjék. A libanoni Beirutból eredő AP-tudósítás hangsúlyozza, hogy a külügyminiszteri konferencia határozatát két nappal később fogadták el, mint Kissinger A. Henry külügyminiszter figyelmeztette a harmadik világ országait, hogy meg ne kíséreljék a világszervezettel való visszaélést, mert| az könnyen az ellenkezőjét érheti el, mint amit célozni szándékozik. Az Egyesült Nemzetek new-yorki főhadiszállásán Kissinger nyilatkozatát általában úgy értelmezték, hogy Izrael kizárása esetén az Egyesült Államok pénzügyi támogatása nagymértékben Csökken. • » NEM KÖTELEZNEK Főbb mint két hónappal ezelőtt, amikor az indokínai kudarc után Ford elnök ismételten kjelentette, hogy Amerika tiszteletben tartja kötelezettségeit és ígéreteinek eleget tesz, a Knight-hírlapok részéről kérdést intéztek a külügyminisztériumhoz, hogy milyen kötelezettségei vannak az Egyesült Államoknak más országokkal szemben. A választ a külügyminisztérium részéről Funseth Robert, a külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója adta meg. Először azt említette meg, hogy az Egyesült Államokat törvényesen milyen béke- s egyéb nemzetközi szerződések kötelezik, aztán arra hivatkozott nagyon helyesen, hogy azok a személyes kötelezettségvállalások és biztosítékok, amelyeket az Egyesült Államok elnökei és más magasrangú köztisztviselői az ország külpolitikájának irányítása közben eszközölnek, illetőleg kilátásba helyeznek, tisztán politikai jellegűek és természetüknél fogva magukat az Egyesült Államokat jogilag nem kötelezik. Funseth levele Izraelt nem említi, pedig éppen Izraellel szemben tett mind az elnök, mind a külügyminiszter több olyan ígéretet, amelynek teljesítésére nincs nemzetközi szerződésben biztosított alap, mint ahogy Európa több országa és Dél-Korea tekintetében van. Funseth levele tehát úgy tűnik, mintha Truman Harry óta minden elnök Izraelnek tett ígéretét leértékelné azzal, hogy politikai jellegűnek minősíti. Az effajta ígéret pedig Izrael irányában már megszokottá vált. Ford elnök például a múlt szeptemberben, amikor Rabin Yitzhak izraeli miniszterelnök Washingtonban járt, kijelentette: az Egyesült Államok továbbra is kötelezetteknek érzik magukat arra, hogy Izrael fennmaradásáról és biztonságáról gondoskodjanak. Schlesinger James honvédelmi miniszter pedig legutóbb Johnson Lyndon volt elnöknek azt az ígéretét ismételte meg, amellyel arról biztosította Izraelt, hogy megtámadása esetén atomtámogatásban részesíti. Funseth levele után most nyilt kérdés, hogy az Izraelnek tett elnöki ígéretek, amely ek politikai természetűek, mennyiben lesznek érvényesíthetők a Kongresszusban és hogyan válnak Izrael szempontjából kötelezőkké. A Magyar Újság” folytatása. Beolvadt lapok: “Detroiti Hírlap”, “Magyar Napilap”, “Flint éi Vidéke”. Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem). A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418, WYANDOTTE, ML 48192. Tel: (313) 935-4666. Minden hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 között
