Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-06-20 / 25. szám

OLDAII DETROITI MAGYAR ÜJSÄG 1975. JÚNIUS 20. 49. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY MAGYARSÁGUNK MEGTARTÁSA VÍZSZINTES SOROK 2. Mikor ezek vannak, büszkék lehetünk magyar iskolásainkra. Zárt betűk: É, A, Y, Á. 14. Gy orsan elmegy. 16. Fordítóit! kettősbetűvel az elején: csukó ellentéte. 17. A betűsor fordított kezdete. 18. Nyak..., kutyákra teszik. 19. Fél temető. 20. Sziám fővárosa, második D-ban két betű. 21. Egyforma mássalhangzók. 22. bordítva: Shakespeare király felesleges ékezetekkel. 24. Magányba vonul. 26. Szentírás fordító (György). 27. Tigris angolul. 29. Állati eledel télen, utolsó O-ban kettős betű. 31. Száj (vagy csont) latinul. 32. Ilyen sebet tűznél kapunk. 33. Skandináv váltópénz. 34. Római 51. 35. Láncszem angolul (vagy: ha­mis, nem valódi, hazug jász nyelven). 37. Idős hölgyek. 39. Cserkész páratlan betűi (kettősbetű). 41. Fél bonyodalom. 42. Ö német hímnem­ben. 43.1 Szjelet kenyér. 45. V- • • -ó, ruhát simító. 47. Római 549. 48. Limited (korlátolt) angol rövidítése. 50. Fiú eleje. 51. Meztelen figura. 53. Vissza: értékes érc. 55. Ez is van a magyar iskolákban. 58. Figura. 60. Fordítva felfogom. 62. KH. 64. A bencések írják nevük után e há­rom betűt. 65. Olasz névelő. 66. A hősnek van ez. 71. Fordított névelő. 72. Folyó angolul. 74. Nem hisz Istenben. 76. Fordítva esclj. 77. Nagy­község Pestvármegyében, közel Aszódhoz. 78. K. • • m, égési termék. 79. I-vel a végén: Iánynév. 80................pectoris, torokgyík. 82. Ipari növény. 84. Kender, len kiverésére való háziipari eszköz.« 87. A vízsz. 2. egyik anyaga. Zárt betűk: L, Ö, E. FÜGGŐLEGES SOROK 1.........................................sajátmagát, nekünk csak tanulni kell belőle. Zárt □: A, E. 2. Ekkor osztják a bizonyítványt. 3. Egyiptomi napisten. 4. Napszak. 5. Állat németül. 6. Csendjük halálos. 7. A függ. 4. más­salhangzói. 8. Fenyő váladéka, középső □-ban két betű. 9. Bosszantás. 10. Kicsodák? 11. Névelős duplaáll ékezethibával. 12. Szívós kis paripa, 5-ik D-ban kettős betű. 13. Legnagyobb íróink egyike. 15. Majdnem el­borította, ha a második betűt megkettőzzük. 20. Rövid prémes kabát, utolsó □ kettős betű. 25. Titkon figyelik. 25. Sav is teszi: 28. Vissza: egy egészséges indiai varázsló. 30. Személyes névmás. 36. I attogó ütemű zenemű. 38. Pirosodik, puhul. 40. A • • • •, nyári munkát végző. 41. Dup­lázva: üres beszéd jasznyelven. 44. A lájdalom szava. 46. Vissza: első □-ban felesleges R-rel: olasz tartomány fonetikusan. 49. Néma Donát. 52. Fordítva, híres magyar festő keresztnevének kezdőbetűjével. 54. Mint a függ. 3. 56. Utolsó D-ban felesleges O-val: ilyen város Kalocsa is, Eger is. 57. Tűzhányó terméke névelővel. 59. Gyümölcsöt szárít. 61. Té­vésén papírra vetni. 63. Kell az üdvösséghez. 67. Szerszám vágóhídon. 68. O.........., műanyagot. 69. Eső után lesz a porból. 70. Ga...........rok, Mikszáth vidám regénye. 73. E-vel a végén: utoljára. 75. Oroszlány angolul. 77. BAA. 81. Nedű egynemű betűi. 83. Mássalhangzó kiejtve. 85. Ö angol semlegesnemben. 86. És latinul. HUSZÁR CSARDAS. NINCS SZEBB MINT A HUSZÁR GYEREK. Ninos szebb,mint a hu-szár gyerek, ha lo - vá - ra kap * hat, Nin-csen a méz o-lyan é-des, mint a hu - szár csók * ja, A merre jár mind ki-tár rúl a vi - ra - gos ab De a csóknak húszáréknál más-ként van a mod Lo-va táncol, kardja csil-log Nem könyö-róg,nem ke-se-reg a csá - ko-ja fény - ük, nem mond-ja a bó » kot, Büszke fe-jét, ha ci-vilt lát föl - ve-ti az ég - ig. E-gyetkacsint,egyet ö-lel sei - lop-ja a csó - kot. VILMA HOLLAND KIRÁLYNŐ a világháború kitörése előtt néhány évvel a berlini udvar vendége volt. A külföldi lapokban akkoriban heves viták folytak arról, hogy a német nagyvezérkar egy német-angol vagy német-orosz háború esetére tervbe vette Hollandia és Dánia átmeneti megszállását, aminek a szakéi'tők szerint nagy harcászati előnyei volnának úgy a támadó, mint a vé­delmi hadműveletek szempontjából. II. Vilmos császár imponálni akarván vendége előtt, a holland királynőt meghívta egy fényes katonai díszszemlére, amelynek során a gárdaezredek is elvonultak előttük. Egy- . másután haladtak el a császári díszsátor előtt a csapatok, amelyeknek legénységét régi porosz hagyományok alapján a legmagasabb termetű emberanyagból sorozták. Az egyik csapatban 180 centiméternél kisebb legény, nem is volt. A császár büszkén fordult Vilma királynőhöz: — Mit szól hozzájuk, felséged? r— Nem elég magasak — mosolygott a királynő. II. Vilmos meglepetve nézett rá, de nem szólt egy szót se. A menetet a testőrgránátosak egy százada zárta be,, csupa óriás, a legalacsonyabb sem volt kisebb 185 centi- 1 méternél. A császár önérzetesen nyúlt bajuszához. — De ezeket csak elég nagyoknak találja, — kérdezte nem minden irónia nélkül. 1 — Még ezeket sem «— hangzott a válasz, — mert ha I Hollandiát egyszer háború fenyegetné s mi védekezésül megnyitnék a zsilipeket, a víz mélysége, amely elválasztaná országunkat a szárazföldtől, két méter húsz centimétert tennq ki s felséged legmagasabb katonáit is ellepné egy lábbal. A mi katonamértékünket tehát a gárdistái sem ütik meg. A csípős válasz után a császár lemondott arról, hogy a szellemes királynő előtt katonáival büszkélkedjék. GUILLAUME DE BAUTRU (1588-1665) francia költő és államtanácsos szeretett az egyszerűbb em­berekkel tréfát űzni, hogy környezetét, de különösen Riche 1 lieu bíborost mulattassa. Egy napon Mirbájals községből küldöttség érkezett 1 Richelieu bíboroshoz, hogy néhány panaszt előterjesszen. ; Amikor a küldöttség szónoka beszédét befejezte, Bautru így j szólt hozzá: ^ — Uram, mennyit értek a szamarak az önök községé­ben, amikor ön eljött onnan? A kérdezett rögtön így válaszolt: — Az, amelyik olyan nagy mint uraságod, tíz tallért i ért. i t SIMON SINA BÁRÓ (i 810-1876) a dúsgazdag bécsi bankár nagy pártolója volt a tudomá­nyoknak és művészetnek és ilyen célokra nagyon sokat ál­dozott. Egyébként is nagyon bőkezű volt és a különféle szolgáltatásokat busásan szokta megfizetni- Atyja, Georg , Sina éppen az ellenkezője volt fiának és nagyon takarékos­kodott, fel eslegesen nem szórta a pénzt. Egy alkalommal egy bécsi íiakkeros panaszkodott neki: — A mélfóságos úr fia Hietzingtől a Grabenig öt fo­rintot fizet, a rnéltóságos úr meg csak kettőt. Hogy van ez? r— A fiam teheti, mert gazdag apja van ~ felelt e az öreg Sina. FRANCOIS XAVIER TALBERT abbé (1728-1803) besanconi kanonok megírta Bayard lovag történelmi magasztalását és beadta a dijoni akadé­miába egy pályázatra. Dijonba megérkezve, az akadémiá­ban nem vették át a pályaművet, kijelentve, hogy későn érkezett, a pályázat határideje már lejárt. —Azt hittem —* lelelte Talbert, — hogy az ékesszó­lásra hirdettek pályadíjat és nem a versenyfutásra. HECTOR BERLIOZ (1803-1869), francia zeneszerzőt kortársai nem igen értették meg és bár szép muzsikát komponált, igen nagy nyomorban élt. Hogy megélhetését biztosítsa, kénytelen volt fiatalabb ze­neszerzők műveit átnézni és kikorrigálni, akik őt a legna­gyobb titokban keresték fel. Berlioz közvetlen szomszéd­ságában lakott egy orvos, kinek ajtaján ez a felirat volt olvasható: ‘Megbeszélések titkos betegségekről . Berlioz egy napon a saját ajtajára is tett egy hasonló feliratot, mely így szólt: ‘ Megbeszélések titkos zeneművek­ről. ALESSANDRO MANZONI (1785-1873), olasz költőnek, “A jegyesek híres szerzőjének gyer­mekkoráról jegyezték fel az alábbi anekdotát. Az iskolában a nyelvtani órán a tanító, a különböző mondatok fajait ma­gyarázva, ezt a kérdést adta fel: r— A tanulók szeretik a tanítót. Milyen mondat ez? A kis Manzoni rögtön így felelt: Hazug... i DENIS DIDEROT (1713-1784) francia filozófust egy alkalommal Párizsban megláto­gatta barátja, Friedrich Grimm német író és vele volt rang­rejtve Ferdinánd braunschweigi herceg is. Három óra hosszat voltak együtt és a legbarátságosabban elcsevegtek mindenféléről. Egymás társaságát mindhárman nagyon kellemesnek találták. Midőn a vendégek távozni készültek, Grimm megkérdezte Diderot-t, vájjon nem jönne-e velük vacsorázni a braunschweigi herceghez, ahol megismerked­hetne a bohenlriedbergi csata híres hősével, Ferdinánddal. Nem megyek oda felelte Diderot, nem szere­tem az önök nagyurait, mert az embert kivetkőztetik kö­zönséges érzelmeiből és ennek fejében semmiféle kárpótlást sem nyújtanak. Ekkor Grimm nevetve mutatott a hercegre és elárulta kilétét. Diderot nem jött zavarba, hanem így szólt Grimm­­hez: Grimm, boruljon a herceg lábai elé, kérjen tőle bo­csánatot, hogy velem az ő jelenlétében ostobaságokat, mon­datott, MUNKATÁRSAK A híres sebész orvos megvizsgál egy kórházi beteget, aki autóösz­­szeütközés áldozata. Alapos vizs­gálat után töréseket állapít meg. A paciens úgy beszél az orvossal, mintha régi ismerőse lenne, mire a sebész megkérdezi: r— Találkoztunk mi már vala­hol? Ha nem is közvetlenül, de mégis munkatársak vagyunnk . . . ^-Hogyhogy? Én nem emlék­szem magára. — Igenis munkatársak vagyunk evek óta. Én ugyanis a helyi te­metkezési vállalat igazgatója va­gyok. ELVTÁRSAK ,— Kedves elvtárs, mondja a munkavezető, —> én nem mondom, hogy magának nem lehet eltérő véleménye, csupán leszögezem, hogy a véleménye téves, ha ellen­kezik az enyémmel . .. KERESKEDELMI EGYEZMÉNY A Szovjet Unió és Lengyelor­szág viszonya rendkívül kedvező. Egy magasrangú külügyminisz­teri tisztviselő érkezik Moszkvából egy értekezletről. Amikor valaki megkérdezi tőle: Hogy végződtek a kereske­delmi tárgyalások? — azt feleli: _ Óh, remekül! Megegyez­tünk, hogy mi adunk Oroszország: nak szenet és ennek ellenében haj­landók átvenni tőlünk hústermé­keinket . . . RAVASZ ŐR Milyen gyönyörű gyermekek ugrálnak itt a pázsiton, — mondja a parkőr a pádon ülő asszonynak. _ Talán az ön gyermekei? Bizony az én csemetéim! —­­válaszol az anya büszkén. Akkor tessék a kiszabott száz forint büntetést megfizetni, — mondja a ravasz őr. _ Tessék tu­domásul venni, hogy a parkban a fűre lépni tilos. HÁZASOK Férj: Kérlek, ne állj meg min­den üzletnél . . . Feleség: Rendben van. Ha aka­rod, be is mehetünk. . . KIADÁSOK _ Képzeld, mi történt tegnap a feleségemmel. Az utcán szemébe repült egy porszem és orvoshoz kellett vinnem. Mindjárt húsz dol­lár kiadás ... _ Az semmi! Az én feleségem­nek az utcán szemébe ötlött egy pár cipő; mindjárt harminc dollár kiadás . . . 50, SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY LEGALÁBB NEVÜKRE EMLÉKEZZÜNK VÍZSZINTES SOROK I. A századforduló legnagyobb egyházi írója és szónoka, Székes­­fehérvár püspöke. 16. Övé a honfoglalás dicsősége. 17. Építészeti stílus. 3. Kétkerekű gyermékközlekedési eszköz, divatos volt a 30-as években. 19. Bőven adó. 20. IB. 21. Római 6-os. 22. Száj vagy csont latinul. 24. AO. 26. Vissza: ostoba. 28. A vízszintes 1-nek és a függ. 27-nek is ez volt élethivatása. 33. Cselekvés latinul. 34. Fa része. 35. Lánynév. 36. Nem érdeklődik. 37. Német folyó. 40. Nem ezt. 41. Futó-, ugró-, sth. bajnok. 43. Addig jár a kútra, míg eltörik. 45. Ilyen Ínség is van. 46. Több pápa neve. 47. Vízi állat. 49. Makacs. 50. Védve. 51. Indián törzs tagjai. 53. Vissza: mélyedés hegyben. 55. Olasz névelő. 56. Vadban angolul. 57. Vissza: . -angyal. 59. Római 449. 60. Téli csapadék. 61. Menni latinul, második D-ban két betű. 62. Idom egynemű betűi, 64. Ilyen sziget is van. 67. Fekhely. 69. Betűsor kezdete. 71. Közelítse meg, ékezethibával. 73. Tenger angolul. 74. Helység Pennsylvániában, ahol a magyar Bethlen otthon van. 77. Jó a túrós is, utolsó □ kettős betű. 79. Kötőszó. 80. hittat. 8I. Vasúti vendéglő. 83. Mezőgazdasági munkát végezz a répaföldön. 84. A függ- 1 folytatása, zárt D: S, G, Ö. FÜGGŐLEGES SOROK J. Az angyalok bukása óla folyik. Utolsó D-ban felesleges É. Zárt betűk: D, Y. 2. Vissza: I ur.............., nyomott szaglószerv. 3. Keverve lop. 4. K.b. 75 évenként visszatérő üstökös, felfedezőjéről elnevezve, utolsó D I=Y. 5. Juttat-e. 6. Magyar vármegye ékezethibával. 7. Sz-szel a végén: összevisszaság. 9..............es, évkönyv. 10. Nyolcszög, régi Pes­ten lévő tér neve, zárt Q: ON. II. Görög összetételekben: Isten.- 12. 60 perc. 13. Fordított lett rugó. 14. Félmúltban ámított. 15. Folyó a Du­nántúlon. 23. Arcunk része. 25. Török név. 26. Aki vonaton ül, az is az 27. A negyvenes évek elején, elhúnyt nagy magyar hitszónok, rendje nevének jelölésével. 20. Vissza:.............kikeletkor ,—- az sok szép madár szól (Balassa Bálint). 50. Északkóreai ^ angolul, vissza a 3-ik D: két betű. 51. Vissza: bizonytalanul álló. 32. Hideg USA állam. 39. Egy­forma magánhangzók. 4-iken ékezet. 39. Hordó része. 42. A-val a végén: isteni tudomány. 45. Kora fele. 45. Ősanyánk. 48. Leonardo egynemű betűi. 49. Egyforma mássalhangzók. 50. Farkas. 52. Becézett Ibolya. 54. Fonetikus Shak espeare király. 58. Láthatatlanul benne van. 65. Szinyei..........Pál (ékezethibával). 64. Tormái, alkot. 65. Végén feles­leges Ö-vel: skandináv férfinév. 66. Eltölt egy életet. 68. Fordítva: puha. 70. Becézett női név. 72. Egyforma magánhangzók. 75. Régi fában lehet. 76. Vissza: Illeték angolul. 78. NyYT. 82. Táró egynemű betűi. 84. És latinul. AZ IDEÁL Barátok találkoznak hosszú évek múltán. Az egyik, aki nős és családapa megkérezi a másiktól: r- Még nem nősültél meg? — Nem! feleli a barát, «— de már nemsokára megházasodom, j mert megtaláltam az ideális páro­mat. Képzeld, ez a gyönyörű leány kiváló háziasszony, nagyszerű tár­salgó, kitűnően főz, minden sport­hoz ért... Ne is folytasd barátom, hi­szen ez már többnejűség ... NEHÉZ VÁLASZTÁS Peti izgatottan szalad ki a kony­hába anyjához: Anyu, hallom aput jönni lépcsőn. Mit mutatunk neki előbb? A te új ruhádat, az én bizonyít­ványomat, vagy az adófelszólítást? A VICC A főnök viccet mesél az alkal­mazottaknak. Mindenki hangosan hahotázik, csak Brown vág sava­nyú arcot. A főnök megkérdezi: — Mi az, Mr. Brown, talán magának nem tetszik az én viccem ? —< Nem kérem! Értse meg, fő­nök úr, nem ér semmit az olyan vicc, amit meg kell magyarázni ahhoz, hogy valaki megértse . . . — Maga neveletlen alak! Hogy mer ilyet nekem mondani.. i Ki­dobom! «—< Elkésett főnök úr, mert én már felmondtam, ugyanis jobb ál­lást találtam. MÜLTHETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE JÉZUS SZÍVE SZERETLEK ÉN Ha vihar kél fejem felett, Legyen oltalmam szelíd Szíved. Vízsz. 15. Vakáció ,, 48. Aratásra ,, 87. Szivárvány Függ. 28. Buzakalász ,, 35. Villámlás 39. Nyári napfény. SEGÍTS ÁT AZ ÉLET TENGERÉN Minden vészé lyt elűz egy mosolyod, Lelkem megnyugszik, ha Veled vagyok. Vízsz. 16. Kilenced ,, 56. Gertrud ,, 87. Aszkézis . Függ. 31. Iskolaév. DIAGNÓZIS Doktor úr, fáj a lejem és gyakran szédülök.- Na mindjárt megvizsgálom. Nem kell mindjárt megijedni. A beteg leveti ingét, az orvos kikopogja a mellét és azt mondja: >— Nincs semmi komoly baja, barátom. Ezzel a bajjal elélhet akár hetven éves korig is. De, doktor úr, éppen hetven­éves vagyok! Na? Nem mondtam? IMA AZ ISKOLÁBAN <— Hiába tiltják az imát az is­kolában, addig, amíg a tanítók kikérdezik a nebulókat és felelniük kell, addig mindé nek imák az iskolákban. iK MAI FIATALOK M — Mancika, azt hiszem most még döntenünk, ho or^H jünk-e dolgozni, ha a pa pH vonja tőlünk a támogaté r|H inkább halasszuk el az es / ISMÉTLÉS tüfl Papa a fiának: — Hallatlan, a p p is elbuktál! £ ■[K r- Ne csodálkozz eze ugyanazokat a kérdések« HH fel, mint legutóbb^ §- ; Mérsékelten. (Lassú csárdás.) jlNEK. ^ONGORA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents