Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-05-30 / 22. szám
1975. MÁJUS 50. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL. AZ UTOLSÓ LEVELEK EGYIKE T. ifj. dr. Alkér György Úrnak egyetemi tanár 54 The Village Green Williamsville NY 14221 USA Becs, 75 05 05 Kedves Professzor Úr! Köszönöm igazi ragaszkodásról tanúskodó levelét. A jólsikerült képet sértetlenül megkaptam. Elfogadom és hálás vagyok a fáradságiáért. Családja élő és megholt tagjaiért szívesen megemlé kezem a szentmisémben. A buffalói találkozásunkból von juk le a következtetéseket és váltsuk azokat valóra. Áldásommal f Mindszenty József bíboros A köszönő levélben említett kép nagyon tét szett Prímás Atyánknak. Ez került az emlékképre is. Alkér tanár úr engedélyével ezt a képet nagy és színes formában kiadjuk. Amint elkészül, értesítést ho zunk lapunkban. MAGÁNOS ÉLET A 7 ÍME magazinban az elmúlt héten kélhasá bős cikk jelent meg Mindszenty hercegprímás elhunyta alkalmából. Azt hiszem, minden magyart érdekel, rnil ír az ország elsp magazinja, így alábbiakban próbálok hűséges fordítást adni a cikkről: Megviselt arca élő bizonyítéka volt annak, hogy keményen bántak el vele. De még így is, egy megrökönyödött világnak nehéz volt elhinnie, hogy mit is tehettek, hogy egy ilyen büszke és konok ember, mint Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása, ott áll a vádlottak padján és elmond egy határozottan hamis vallomást, beismerve, hogy hazaárulást követett el és összeesküvésben vett részt. Csak amikor most közreadta Emlékiratait a múlt év végén, akkor adott pontos beszámolót arról, hogyan is tudta a kommunista rendőrség megtörni a lelkierejét. Öt héten kérésiül agitálták, meztelenre vetkőztették, erőszakkal ébren tartották, gyógyszerekkel kábították és verték szüntelenül egy gummibottal amig anélkül, hogy tudnám, mi történt velem, egy más személlyé váltam. Elszenvedett napok. Mindszenty, aki kiállt a Icommunizmus ellen már 1919-ban (s akit a nemzetiszocialisták is bebörtönöztek), azon az 1949-es tárgyaláson életfogytiglani büntetést kapott. Eltekintve egy pár naptól, amelyet az 1956-os szabadságharcosok felkelése idején szabadon töltött, a következő 22 évet vagy börtön-cellában, vagy házi őrizetben töltötte, vagy pedig menedékjogot élvezve a budapesti amerikai nagykövetségen. Ennek a sok ezer napnak a nagy részét úgy élte át, hogy szinte teljesen el volt zárva a külvilágtól s alig volt alkalma más emberi lényekkel érintkeznie. ' Mindszenty életének legmegrendítöbb szaka akkor kezdődött, amikor végre, 1971-ben, szabadlábra került. A bíboros Sokáig nem volt hajlandó elhagyni Magyarországot, anélkül, hogy a kormányzat tisztázza őt minden vád alól. Végül csak VI. Pál pápa kitartó nyomására és Nixon elnök buzdítására, akik mindketten javítani akarták a Nyugat és Kelet közti kapcsolatokat, egyezett bele Mindszenty a távozásba. De még akkor sem volt hajlandó ,—■ mint beszámol róla i—* elfogadni egy egyházi okiratot, amely kikötné, hogy nem fog olyan kijelentéseket tenni, amelyek megzavarnák a detente -et. Amikor Mindszenty elkezdte kritizálni a magyarországi állapotokat, a pápai nuncius emlékeztette őt a Vatikán ígéretére, hogy a bíboros elfogadja a pápa irányelveit és nem zavarja meg az egyház kapcsolatát a magyar Rendszerrel, leltétel, amelyet mint Mindszenty mondta ^ ő soha nem fogadott el. Mindszenty megüzente a Vatikánnak, hogy ő borzong a tudattól, hogy a szabad földön élve elnémítva-érezze magát. Ennek eredményeképpen ^ és pontosan a 25. évfordulóján a napnak, amikor pere befejeződött »— Pál pápa megfosztotta őt érseki hivatalától. Mindszentynek ez jelentette a komplett és teljes számkivetést. Parasztgyermekként, Mindszenty mindig konok volt é3 XII. Pius pápa erre a tulajdonságára építhetett 1945- ben, amikor Mindszentyt az ország legmagasabb rangú püspökévé tette, közvetlen a kommunista uralomátvétel előestéjén. Hetekkel később, Mindszenty és püspökei pásztorlevelet tettek közzé, amelyben a keresztényeket felszólították, hogy ne szavazzanak olyan pártokra, amelyek erőszakot és elnyomatást gyakorolnak. Á kommunisták a szavazatoknak csupán 17%-át kapták s amikor Mindszenty továbbra is ellenzékben mara dt a kommunistákkal, mialatt azok megszilárdították hatalmukat, a bíboros sorsa megpecsételődött. A múlt héten, amikor Mindszenty Bécsben, 83 éves korában meghalt, Pál pápa ezt mondta az általa elbocsátott emberéről: Mindg is kontroverziális ember volt s az is fog maradni, akit egyrészt tisztelettel öveznek, másrészt élesen támadnak. Soproni Bálint A KODOLÁNYI-KÉRDÉS A Pécsett megjelenő Dunántúli Napló ’ arról számol be, hogy az ottani Akadémiai Bizottság székházában tartott magas szíhvonalú irodalmi esten igyekezett kibogozni a Kodolányi-kérdést, mert van Kodolányi-kérdés”. Kodolányi János életét és életművét a lap megállapítása szerint az idősebb generáció jól, közepe alig, a fiatalság jószerével egyáltalán nem ismeri”. Mint Péczely László bevezető előadásában kimutatta, “Kodolányi irodalmunk egyik legproblematikusabb, legellentmondásosabb és legbonyolultabb egyénisége . A kibogozási kísérlet Tüskés Tibor mostanában megjelent ‘Kodolányi János című monográfiája alapján történt, amelyről a vitaindító Csűrös Miklós irodalomtörténész megállapította, hogy meghízható kalauz . NÉPIRTÁS ÉS i TÖMEGDEPORTÁLÁS Az 1956-os magyar forradalom kegyetlen vérbefojtása óta különösen mi, magyarok nem ringathatjuk magunkat rózsás illúziókban az utóbbi harminc év nemzetközi eseményei tekintetében. Azok az idők elmúltak, a sebek ugyan sohasem hegedhetnek be, és mi itt élünk sokezer kilométerre távol a hazától és valószínűleg itt fognak eltemetni bennünket, számunkra idegen földben. A történelem azonban nem állt meg a magyar eseményekkel, hanem tovább bonyolódott és bonyolódik ma is újabb eseményeket hozva, amelyeket a legnagyobb jóakarattal sem lehet úgy nevezni, mintha azok mozgatója az alapvető emberi jogok, vagy a nemzetközi jog volnának. Sőt, ennek ellenkezője történik majd-mindenhol a világban. Amerika elvesztette a vietnámi háborút, és akarvanemakarva le kelleti írnia Kambodzsát és Délvietnámot. Ez az úgynevezett leírás azonban nagyon fájdalmas és embertelen. Ami ma Délvietnámban és Kambodzsában folyik az felülmúl minden eddigi halálmenetet. A második világháború alatt az egész világ sajtója borzalommal emlegette a nácik kegyetlenségét a lengyelek és zsidók tömeges kiirtásával kapcsolatban. Sztálin szibériai halálmeneteiről már kevesebb szó esett. Nem kell messze mennünk forrásért, hogy mi is történik most tulajdonképpen Délvietnámban és Kambodzsában. A New York Times aránylag bő tudósításokban számol be ezekről ^ bár azokkal az ember egészében nem érthet egyet. Ezekben az országokban a városi lakosságot megfosztják személyi tárgyaitól, majd a dzsungelbe deportálják őket tömegesen, ahol az éhhalál vár rájuk. A New York Times jellemző módon úgy ír, hogy most, mikor ilyen események történnek a béke lehetősége váltja fel az öldöklést. Ezeknek szerzője Mr. Sydney El. Schanberg, akii — úgy látszik — nem ráznak meg lelkileg a kegyetlenségek. Továbbá arról ír a nevezett úr, hogy az amerikaiak nélkül a ma és holnap a többségnek jobb életet jelent. Nem vagyunk jósok, és nem tudjuk, mire gondol Schanberg úr. Nem értjük ezt, mert ma harminc évvel hazánk “felszabadítása után még mindig jönnek kifelé az emberek. Nemcsak kalandvágyból. Keletről nagyon sokan jöttek nyugatra, de megfordítva alig. Ez mindenesetre elgondolkoztató harminc év távlatából, amikor a Szovjetunió állítólag m,ár a kommunizmust, a Magyar Népköztársaság pedig a kommunizmushoz vezető lépcsőt, a szocializmust építi. Érthetetlen továbbá, hogy alig van hang az amerikai Kongresszusban a kegyetlenségek ellen, az Egyesült Nemzetek ölhetett kezekkel nézik az eseményeket! Hol vannak most azok a tömegek, amelyek Amerikában nem is olyan régen a háború “kegyetlenségei” ellen tüntettek? Lehet, hogy egy kisebbség a százezrek emigrálása, halála és szenvedése .árán jobban fog élni. Például Tran Van Tra úr, a Vietcong fővezére és vezérkara, aki semmivel sem több, mint annakidején Rákosi Mátyás és bandája volt a megszállók kezében Magyarországon. Mr. Schlesinger amerikai hadügyminiszter nyíltan, Kissinger külügyminiszter burkoltan kijelentette, hogy índokinának nincs politikai vagy stratégiai fontossága a mi szempontunkból-Ez a teljes feladás. Ahogy 1956 novemberében Magyarországon, most 1975-ben Kambodzsában és Délvietnámban is elhallgattak a fegyverek. A New York limes ezt így nevezi: “Áldott csend.” Nem hisszük, hogy a csenddel kapcsolatos kegyetlenségekkel és embertelenségekkel Amerika dolgozó népe egyetért. Jól tudjuk, hogy építeni csak békében lehet. Azonban a békének igazi és emberséges békének kell lennie és a nép felerne Iked ésének nem mészárlásokon és szenvedésken keresztül kell történnie. Ma kétségtelen egy új Ázsiával állunk szemben, Ennek a ténynek, továbbá a kínai-szovjet viszony további alakú lásának mérlegelése kellene legyen az amerikai külpolitika egyik sarkalatos pontja. Ha a józan amerikai körülnéz a világban, meg kell állapítania, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk, meri nincs ma a világnak olyan pontja, ahol a nemzetközi kommunizmus kétségtelenül ügyes stratégiája ne bomlasztaná a világot. New York, N.Y. 1975. május 24. Bogyay Gyula Csűrös Miklós előadásában megemlítette Kodolányi néhány pszichés tulajdonságát, amelyek provokatív hatású alkati szélsőségeivel, betegségének és pszichológiai tanulmányainak összefüggéseivel, a jelentkező determináció jelenségeivel magyarázhatók. Kodolányi kortársa és jó barátja, Várkonyi Nándor szerint abban a kérdésben, vajon örökölte-e Kodolányi családjának életellenes, dekadens vonásait s ha igen, azok mennyiben hatottak magatartására, írói munkájára : bővebb elemzés szükséges. Szerinte is kétségtelen, hogy Kodolányi szenvedélyesen szeretett, vagy gyűlölt, mindenkor meg volt győződve a maga igazáról . 7 üskés Tibor monográfiájáról Várkonyi azt hiszi , hogy megfelel a tárgyilagosság követelményeinek, mert kellő áttekintéssel módszere dialektikus . Mit jelent ez? Azt, hogy fejtegetései a dialektika törvényeinek megfelelnek. A dialektika pedig <—< a “Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint: -—■ “a marxizmus-Ieninizmus módszere, amely a jelenségeket összefüggéseikben, fejlődésükben, ellentéteik és ellentmondásaik keletkezésében, kifejlődésében, feloldásában, a mennyiségi változásoknak minőségi változásba való átcsapásában vizsgálja a tagadás tagadása alapján. MEGALKUVÁS NÉLKÜL délmagyarország felszabadító TANÁCSÁNAK NYILATKOZATA MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS HERCEGPRÍMÁS HALÁLA ALKALMÁBÓL Délmagyarország Felszabadító 1 anácsa megrendült lélekkel vesz búcsúj: Mindszenty József bíborostól, Magyarország hercegprímásától és Esztergom érsekétől, az egyetemes magyar szabadság-gondolat megalkuvást nem ismerő mártírjától. De búcsúzunk attól a Mindszenty Józseftől is, aki még mint Zalaegerszeg apátplébánosa vezetőszerepet játszott 1941-ben Muraköz Magyarországhoz való visszacsatolásában. Ebbéli érdemeit a DFT 1961 -es közgyűlése jegyzőkönyvében örökítette meg. Mindszenty József bíboros hercegprímás az emigrációban is hű maradt régi elveihez s a DFT elnökségéhez intézett első, még Rómából kelt soraiban lerögzítette, hogy semmiről sem mondunk le. Megerősítette ezt a felfogását az elmúlt év májusában, amikor clevelandi látogatása során egy órás kihallgatáson fogadta a DFT ein ökségét s a DFT programmját < annak egyházpolitikai vonatkozásaiban is — magáévá tette. S ezt az üzenetet küldte a DFT 1975 április 13-i közgyűléséhez írt levelében is. Most, amikor búcsút mondunk korunk legnagyobb magyarjának, a történelmi küldetésének magaslatán álló egyházfőnek. Magyarország első zászlósurának, áldására visszaemlékezve és ismételt üzenetét szívünkbe zárva fogadjuk, hogy megalkuvás nélkül tovább járjuk az általa is jóváhagyott útat Délmagyarország felszabadítása felé. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa nevében: 1975 május hó 6-án Titeli József Dr. Lelbach Antal főtitkár elnök Homonnay Elemér a Központi Munkatörzs vezetője ELVITTÉK A BÓJÁT Csak most került nyilvánosságra, hogyan veszett kárba néhány millió amerikai pénz, amit tudományos megfigyelésekre szántak. Az amerikai tudományos oceanográfiai megfigyelések céljából rendkívül érzékeny műszert készítettek s azt előre meghatározott pontos helyen, a Csendes-óceán közepén a víz alá süllyesztették, de hogy a műszer segítségével a tervezett megfigyeléseket foganatosíthassák, kábellel az óceán felszínén úszó bójához kötötték. A megfigyelő tevékenység elkezdését megelőzően az erre kirendelt “Sea Spider névvel jelölt hajó Pearl Haborba ment, hogy megfelelő élelmiszer s egyéb ellátmányáról gondoskodjék. A bóját csupán az amerikai tengerészet repülői figyelték. Mielőtt a Sea Spider” visszaérkezett volna, a szovjet “Chumikan szerszámhajó a bójához sietett, azt kábeljáról levágta és fedélzetén magával vitte: a tehetetlen amerikai pilóták szeme láttára. A bója az oroszoknak semmiféle értéket nem jelentett, az amerikai terv megvalósítását azonban meghiúsította s néhány millió is elveszett. Mindez pedig 1969 őszén történt. VÉRFÜRDŐ Portugália volt nyugal-afrikai gyarmatának, Angolának két egymással versengő felszabadító mozgalma fegyveres harcba keveredett egymással. A küzdelem öt napon át tartott. Luanda hullaházaiba 500 holttestet vittek be, a hivatalos tényezők állítása szerint azonban az elesettek száma majdnem kétszer annyi, a másik félezer holttestet azonban nem vitték hullaházakba. A környező afrikai külvárosokat járőrök fésülték át, hogy az izgatókat kézre kerítsék. A volt portugál gyarmat átmenetileg a portugálok vezetése alatt áll, amelyben azonban a felszabadító mozgalmak is résztvesznek. A teljes állami önállóság <—< a korábbi megállapodások értelmében — novemberben következik be. ÖNGYILKOSOK A francia hírügynökség tudósítója szerint , a nyugatnémetországi haderő tagjai közül a múlt évben 87 követett el öngyilkosságot, 815 pedig öngyilkosságot kísérelt meg. A tudósító a hivatalos jelentésekek jelöli meg forrásaiul s azt is közli, hogy az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek megelőzése céljából a honvédelmi minisztérium kilenc pszichiáter-kezelési központ felállításának tervével foglalkozik. KÉRELEM Az április 4-i tiltakozó gyűlést előkészítő clevelandi nagyobb magyar egyesületek által kiküldött bizottság az elmúlt csütörtök este elhatározta, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímásunk máriacelli temetésén képviselteti városunk, Magyarországon kívül a legnagyobb magyar település hazafias magyarságát és ft. dr. Kótai Zoltánt kérte fel ennek a tisztségnek betöltésére, mint aki hercegprímás úrunk múltévi clevelandi látogatását is előkészítette. Az ügy sürgős voltára való tekintettel az egyesületközi bizottság előlegezte az utazás költségeit, miért is azzal a kéréssel fordul a hazafias egyesületekhez és a magyar társadalom tagjaihoz, hogy adományaikkal járuljanak hozzá az utazás költségeinek fedezéséhez. Az adakozást a jótékonyságáról közismert Szarkaházaspár indította el 200 $-os adományával. Az adományokat a Magyar t ársaság címére (1450 Grace Ave., Cleveland, OH. 44107) kérjük beküldeni. Minden beküldött összeget hírlapilag nyugtázunk. Újabb adományok: 10 dollárt, Böszörményi Sán dór, dr. Eőte Pál és N.N. (Uniontown, Per,.). NÉMETH LÁSZLÓT IS KISAJÁTÍTOTTÁK Amik or Németh László meghűlt, a rendszer azonnal magáénak követelte. A vezető lapok március negyedikén jelentették a halálhírét: a Népszabadság gyászkeretben a 7., a Népszava, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap (ugyancsak gyászkeretben) a 4. oldalon. A nekrológok dicsérő jelzőkkel nem fukarkodtak; a század egyik legnagyobb magyar írójának nevezték: a méltatásokba vitt politikai motívumok viszont megtérőít láttak benne, aki ellenkezés, majd húzódozás után végül is felismerte a szociális valóság igazát”. Ezt a Népszabadság írta, a párt központi lapja, azzal a félreérthetetlen határozottsággal, ahogy a kommunisták mindenre és mindenkire ráteszik a kezüket. “Első jelentős alkotói szakaszában balra indult, . . . egyik legnagyobb érdeme, hogy felismerte a magyarság helyét Kelet-Európábán, .. . halhatatlan problémaérzékenysége tükröződik munkáiban, eredeti válaszokat adott, melyek akkor is termékenyítőén hatottak, ha viszonválaszt kívántak; vitatni lehetett elképzeléseit, de nem lehetett kétségbevonni azt a tisztességes.' szándékot és -emberi, művészi igénysséget. amellyel megálmodta, megtervezte látomásait”. Nem poh gári körökből jött az elismerés “marxista kritika volt az első! mely Németh regényírói művészetének realizmusát üdvözölte és azt értékének megfelelően megbecsülte”. “Utazás” című darabjában “őszinte hitvallást tett a Szovjetunió, a szocializmus első országa mellett”; 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1968-ba n a Megbecsülés jele szovjet érdemrendet adományozták neki, 1971-ben a Munka Vörös Zászló ÉP demrendjével tüntették ki. A sírnál hivatalos búcsúztatók és barátok rótlák le kegyeletüket; pap nem volt. A temetés Mozart Requiemjéveí kezdődött. A budapesti rádió 168 óra c. műsorában Albert Zsuzsa emlékezett meg róla: “Nem irodalmár volt, nem irodalmat csinált, ahogy Petőfi sem, Ady sem, Kölcsey sem; tanulmányaiban az örök diák és tanár elfogulatlan ler kintetével mérte az irodalmat, történelmet, filozófiát, s a jó orvos teljes odaadásával keresi a helyes gyógymódot társadalmi bajainkra. Tévedései, félreérthető kijelentései eltörpülnek minden iránt érzékeny jóakarata, mindig a beteljességet (így!) vállaló embersége mellett. Egyik legnagyobb prózairónk, a modern magyar regény úttörője; kicsiny drámai irodalmunkat maradandó értékkel gyarapította”. »KIHUNYT A DICSFÉNY» Várnak Ferenc, a magyarországi “Népszabadság” hír magyarázója a bécsi Die Presse” tudósítása nyomán le^ sújtó véleményt mond az Amerikai Egyesült Államokról. Azzal kezdi, hogy akinek Amerika a barátja, annak nincs szüksége ellenségre. Azoknak a népeknek > folytatja aztán Várnai r— a tragikuma, amelyek Washingtonban bíz^ tak,. abban rejlik, hogy ők magük is az Egyesült Államok demoralizáló propagandájának áldozatául estek . Végső válságról még nincs szó, hangsúlyozzák a kommunista Iut pok, de ahogy felmérik a világot és abban Amerika helyzetét, már az elparentálás hangján írnak. Várnai Ferenc nem tudja leplezni efelett érzett örmét. Kihúnyt a dicsfény <—< írja, — amely nem is oly rég még övezte az Egyesült Államokat”. A súlyos gazdasági és egyidejűleg példátlan kormányzati válsággal sújtott amerikai imperializmus nimbusza még saját szövetségesei szemében is mindinkább szertefoszlik . Európában mélypontra zuhant a nagy szövetségesbe vetett bizalom, a Közép-Keleten Kissinger ingázása csődöt mondott. Az együttműködésre Amerikát az erőviszonyok megbillenése vitte rá, a détente azonban a szocialista tábort nem ringathatja engedékenységbe. Az egy mindenkiért, mindenki egyért elve most érvényesíthető a felszabulájsukért harcban álló népekkel vállalt és egybehangolt szolidaritásra. Ezek után a —> sok tekintetben, sajnos, helytálló <—< megállapítások után semmit sem csodálkozhatunk azon, hogy abban a sietségben, amelyről a kommunista kézbe ke rült országok kormányzatának elismerésével kapcsolatban legutóbbi számunkban beszámoltunk, Magyarország is az élen halad. Kommunista kormányzata örömét fejezte ki az indokínai események fordulata felett és mind az új kambodzsai, mind a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormányt hivatalosan is elismerte. KÖNYVUJDONSÁG: Az ÖSSZES magyar kutyafajtáról még sohasem jelent meg összefoglaló mű. Ezt a hiányt pótolja BUZÁDY TIBOR: MAGYAR KUTYAFAJTÁK című munkája. Nem szárazán tudományos kiadás, hanem meleghangú, éhnénytadó és ismeretterjesztő könyv. 123 kutyakép művésznyomásban. Ára 25. német márka (díszesebb kötésben 50.— márka). KEDVES OLVASMÁNYA A FELNŐTTEKNEK! Legszebb születésnapi vagy karácsonyi ajándék fiúknak, lányo knak! A több példányt rendelőknek és könyvkereskedőknek árengedmény! PULI ^ KUVASZ - KOMONDOR _ PIJMI ~ RÖVIDSZÖRÜ MAGYAR VIZSLA ~ DRÓT SZŐRŰ MAGYAR VIZSLA ~ ERDÉLYI KOPÓ - FEHÉR PULI - MAGYAR AGÁR ~ MUDI KUTYÁS VERSEK ~ KUTYÁS NOVELLÁK ~ TANÁCSADÁS MEGRENDELHETŐ: T. BUZÁDY, 7547, WILDBAD, PETER LIEBIG WEG 34 WEST DEUTSCHLAND
