Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-05-30 / 22. szám

4. GLDÄU

detroiti magyar ojsäg

1975. MÁJUS 50.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR

NYELV ÉS IRODALOM 1825-tŐl 1925-ig

<— Folytatás —>

L EÖTVÖS ÉS WESSELÉNYI

A politikai szakirodalomnak ebben a korszakban Szécbenyin és Kossuthon kivüI sok más kiváló művelője is volt. Irodalomtörténeti szempontból Eötvös József báró, politikai vonatkozásban pedig Wesselényi Miklós báró a legismertebb.

! Eötvös József báró szakirodalmi tevékenységével már t lóglalkoztunkM itt azonban rá kell mutatnunk, bogy Vélemények a fogházjavítás ügyében címmel 1839-ben kiadóit első politikai tanulmányánál, amelyben külföldi megfigyelései nyomán a magyar börtönrendszer megjavítását sürgette, szakirodalmi szempontból jóval jelentősebbnek minősíthető, bogy 1840-ben csatlakozott Szalay Lászlóhoz, a későbbi történetíróhoz, akivel együtt megalapította a Budapesti Szemlé -t. Az új folyóirat ugyanis nemcsak az 1837-ben indított jog- és államtudományi szakfolyóirat váltotta fel, amely megfelelő érdeklődés hiányában megszűnt, hanem általánosságban a tudományos kutatások eredményéinek ismertetésére vállalkozott.

&A A Budapesti Szemle munkatársai közt Szalay Lászlón és Eötvös József bárón kívül helyet foglalt Henszlmann Imre, a kiváló régész és műtörténész, aki 1843-ban német nyelven maga is folyóiratot indított a külföld szakszerű tájékoztatása céljából;80 Lukács Mono, a páratlan gonddal dolgozó, neves műfordító;811 I oldy Ferenc, az irodalomtör I ténetíró, akihez még visszatérünk; 7 re fort Ágoston, a későbbi jeles közíró és nagy államférfiú, továbbá több más szákember is.

te Eötvös a “Budapesti Szemle” hasábjain tette közzé “~A zsidók emancipációjá -ról va Ilőtt li berális nézeteit is 1841-ben, amelyek gyakorlatilag 1867-ben érvényesültek.8M Liberális nézetei vezették akkor is, amikor Szécb enyi és Kossuth vitájában "Kelet népe és a Pesti Hírlap címmel — már nem a “Budapesti Szemlé -ben, hanem külön kötetben — Kossuthnak adott igazat. Külön röpiratban — “Reform címmel — kelt a képviseleti rendszer véd elmére is 1846-ban. Szakirodalmi főműve: A XIX. század ural

kiadó eszményeinek befolyása az álladalomra , amely a maga korában rendkívül nagy Figyelmet kelfett állambölcseteli alkotás. Első kötete 1851-ben, második kötete 1854-ben Becsben magyar és német nyelven, Lipcsében pedig ugyanakkor német nyelven jelent meg. Ha tása külföldön sokkal nagyobb volt, mint Magyarországon, ahol éppen ekkor érvényesült legjobban a szabadságharc bukását követő elnyomás.

A mű tulajdonképpen a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméit tekiüti a XIX. század uralkodó eszmélnék, amelyek azonban ellentmondanak egymásnak, ha nem látjuk tisztán helyes viszonyukat. Az utóbbi érdekében aztán kifejti az állam célját, meghatározza az egyéni és közösségi (társulási) szabadság előfeltételeit, majd az egyéni és testületi jogok határait; végül kijelöli az állam hatáskörét, megállapítja az emberiség haladásának elengedhetetlen követelményeit és ismerteti annak a liberális államnak berendezését, amely az egyénnek olyan szabadságot biztosít, amilyennel a keresztény művelődés útján haladhat.

A külföld kiváló tudósai kellőképpen értékelték az állambölcseleti mű megállapításait, amelyeknek alapján az Humbolt,810 Montesquieu 8,1 és I ocquevilié "m hasonló természetű munkáival méltán minősíthető azonos színvonalúnak. Szinte megelőzte korát. Magyarországon hatása csak jóval később, a liberális eszmék uralomrajutásával érvényesült, amikor a legkiválóbb közírók, politikusok es iudósok foglalkoztak eszméivel.

Szerb Antal szerint Eötvös liberalizmusa nem volt kritikádon lelkesedés. Ismerte a liberális és demokratikus eszmék belső veszedelmeit: és egész életében viaskodott önrriagával, kételyeivel. Legfőbb szellemi problémája az volt. hogy meghúzza a demokratikus eszmék ésszerű hcltárvonalát, ameddigi el lehet menni anarchia és a csőcselékké válás

nélkül. sn>

'Eötvös szakirodalmi tevékenységéről nem kapnánk teljes! képet, ha nem említenénk meg néhány kisebb röpiratát. Először a nemzetiségi kérdésben nyilatkozott meg névtelenül és német nyelven 1950-ben, ez a röpirata9"1 azonban Á szabadságharc leverését követő feszült hangulatban hatástalan maradt. Annál nagyobb sikert ért el 1859-ben, közvetlenül az olasz-osztrák háború kitörése előtt Licsében, ugyancsak német nyelven megjelent röpirata, amely négy kiadást ért el s amelyben Eötvös arra a végső következtetésre jutott, hogy a monarchia (egyeduralom) fennmaradását csak olyan erős központi hatalom biztosíthatja, amilyen ^nemzetiségek történelmi egyenlőségét és természetes fej: lődésének törvényszerűségét egyaránt figyelembe veszi." A röpirat sikere azonban csak elmleti maradt, mert a magyarok osztották Eötvös kishitű felfogását. Gyakor lati szempontból sokkal eredményesebbnek bizonyult a követ kező évben megjelent másik röpirata, amely Magyarország önállóságát a német egység megszilárdításának előfeltételeként állította be.921 Érvei nemcsak a kiegyezés létrejöttére hatottak előnyösen, hanem Bismarck 931 birodalmi politikájában is igazolás nyertek.

*

* * *

Wesselényi Miklós báró (1796-1850) nem annyira irodalmi tevékenysége, mint inkább irodalmi és politikai kapcsolatai alapján került az irodalomtörténetbe. Népszerűségét legelsősorban édesapjának, idősebb,Wesselényi Miklós bárónak köszönheti, aki 1777-ben a szebeni zárdából elrabolta és feleségül vette Cserei Ilonát, aztán haddal támadta meg és foglalta el politikai ellenfele, Haller gró! várát, amiért nyolc évet ült Kufsteinben, a szabadság lelkes h íve s az erdélyi országgyűlés ellenzékének vezére volt, az irodalom vezetőivel is állandó kapcsolatot tartott fenn.

Az ifjú Wesselényi. Miklós több tekintetben követte apja példáját. Ellenzéki politikus lett. Barátságba kerül

Széchenyi István gróffal, akivel együtt Angol- és Franciaországot is beutazta. Az'ellenzéki főrendiek élén különösen az 1834. évi országgyűlésen vitt nagy szerepet. 1858-ban a pesti árvíz mentési munkálati közben tüntette ki magát. Vörösmarty Mihály külön költeményt irt róla, amelyet a pesti magyar színházban 1838 április 27-én Laborfalvi Póza szavalt el. Itt is érdemes idézni.

AZ ÁRVÍZI HAJÓS

Hol népes ház-sorok Jegyzéd az utakat.

Most vad moraj között > Fül gyilkos áradat.

Rémséges jaj kiált Ingó falak megöl:

Rémesb a hallgatás, Midőn a ház bedől:

S omlott házak felett. Élők- s halottakon Örvényesen kereng S zúdul el hah hahón.

Ki ment meg engemet. Kórt. aggot és szegényt? Mindenre, ami szent.

Ó. ember, hozz segélyt!

A fennmaradt kövön így esd egy női hang S hajhirdetőn visít,

Mint vészben a harang.

S im. sajka jő s rohan Az áradat taván;

De aki rajta1 ül. Embertelen zsivány.

Nem emberélet az,

Miért ő eveze:

Tiltott vagyont keres Szentségtörő keze.

S szívtelenül az agg Nő mellett elsuhan;

Mert egv batkát nem ér M ind. ami rajta van.

És több hajó kereng Az ingó fal körül;

De a szegény anya Ott áll mentetlenül.

Ez pénzét, az magát Jövének menteni;

Van. aki kedveseit Aggódva keresi;

S ki . csak mulatni jár A közveszély felett:

Az óni rá nem ér Egy hitvány életei.

S mindig dühösb az ár,

S a bágyadt nő előtt Száz örvény tátogat Alá sodorni őt.

Még jő s megyen a hajó; De ő már nem kiált:

[ lir s várni láttatik A borzasztó halált.

Ki él még itt? — riad Most ev hajós közel. Sajkája lelve bár Menekvők terhivel.

S még jókor érkezik;

A félteit kőfal áll.

S kihall remény után A nő hajóra száll.

*

A sajka pártol ér.

S a megmenten sereg

A bátor férfinak Hálás búcsút rebeg.

Csak a szegény beteg Agg nő nem távozik,

S elfúlladt kebliből Sóhajtás hallatik.

“Itt, jó anyám, neked E kisded adomány.

Pénz s egy falat kenyér; I öbbel várj Ég után.

Nekem nagy útaim Vannak még szerteszét: Ezreknek élete Kiált hajót, segélyt.

Szól s menne a hajós. De a hölgy, kit hozott. Tündér tekintetű Asszonnyá változott.

Arcán redők helyett Ifjú kellem virul; Szépsége bájoló Leirhatatlanul.

Szebb, mint a szerelem. Barátságnál hivebh.

M indennél, ami kéj. Látása kedvesebb.

S az elbámult hajós Hali édes hangokat.

Mi nőket emberajk.

Sem zenemű nem ad.

“Ha minden elhagyand —' így szól az égi nő: — “Az ember és világ. Barát és szerető;

Ha hozzád mostohák Szerencse és ipar;

S hű fáradásidért Rágalmak nyelve mar:

Emlékezzél reám Sorsodnak éjjelén: Önérzeted vagyok. Nevem Jótétemény.

Rendült kábellel a Bátor hajós eláll Ez égi látomány Magas csodáinál.

Öl minden elhagyó,

Az ember, a világ; Csaknem maga maradt. Mint téli fán az ág.

Sorvasztok napjai.

S kietlen álmait Gvógyszer nem űzi el. Nem orvosolja hit.

De az nem tartja őt; Megy a szép vágy után. S még soknak élete Menik meg csolnakán.

S ha néha mardosóbb Fájdalma visszasír,

S a földön ellene Nincs menedék, sem ir:

náziumba küldték, hogy megtanuljon magyarul, csak azután adták a piaristák pesti gimnáziumába. Innen Toldy Ferenc 1818-ban Kassára került, ahová édesapja azért küldte, hogy ott a tót nyelvet is elsajátítsa. A tót nyelv megtanulása helyett Kassán inkább a magyar irodalom iránt kezdett érdeklődni. A hároméves bölcsészeti tanfolyamol 1819-től 1822-ig Pesten végezte, ahol Bajza. Józseffel került barátságba. Kapcsolatba került Virág Benedek kel, Morvát Istvánnal, Kazinczy Ferencet és Révay Miklóst követte, majd Kisfaludy Károly köréhez csatlakozott.

Az Ai íróra több versét köziölte. 1823-ban Haram jók címmel Schiller nyomán drámát írt. 1822 és 1827 közt orvostudományi tanulmányokat végzett, 1828-ban szemészmester lett, 1829-ben pedig az orvostudományok doktorává avatták. Többször járt Nyugat-Európában s élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. ’0 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia jegédjegyzője és levéltárnoka lett, Bugát Pállal együtt Orvosi 1 ár címmel megindította az első magyar orvosi szaklapot, két évvel később pedig ugyancsak Bugát Pállal együtt kiadta a Magyar deák és deák-magyar orvosi szókönyv”-et. 1835-ben a M agyar I udományos Akadémia titkára lett, Vörösmarty Mihállyal együtt az Akadémia megbízásából "Magyar és német zsebszótár -t készített, Kisfa lady Károly müveinek korábbi kiadásához " hasonlóan Kazinczy Ferenc "11 és Czuczor Crergelv munkáit"1 tette közzé. Mint már 1834-ben az Akadémia megbízásából a ‘ Tudománytár -t 1842-ben a Nemzeti könyvtár -t indította meg.

A Tudománytár megszűnése után annak pótlására 1837-ben Vörösmarty Mihállyal és Bajza, Józseffel együtt a tudományok és szépművészetek tára -ként megindította az Athenaeum -ot és három éven keresztül szerkesztette a Figyelmezö című kritikai lapot, majd 1847rtől Erdélyi Jánossal a ‘‘Szépirodalmi Szemlé -t. A korszak egész irodalmi tevékenységét irányító hármasnak (az irodalmi triumvirátus -nak) ö lett a hajtóereje, miközben tanulmányokat írt és akadémiai kiadványokat szerkesztett, hallgatói számára kézikönyvet adott ki.1"0

A szabadságharc után mindaddig, amíg a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nem működhetett, a maga házánál titokban hívta össze az írókat, Üj Magyar Múzeum címmel folyóiratot szerkesztett, német nyelven Bécsben kiadott tanulmánya 101 után a Zrínyit megelőző magyar költ észetet ismertette,1021 majd “A magyar nemzeti irodalom történeté -bői írta meg két kötetben az óé.s a középkori részt.1"11 Az Újkori magyar nemzeti irodalom történeté -t is elkezdte, befejezni azonban nem tudta. 1850- ben ugyanis a pesti egyetemen az esztétika és as egyetemes irodalomtörténet magántanára lett, érdeklődése így elsősorban a költészet lörlénete felé fordult. 1854-ben két kötetben meg is jelent A magyar költészet története című műve, amely előadásainak légi énvegesebb anyagát ölelte fel.1"0 Az egész irodalom történetét csak tíz évvel később foglalta össze.I05)

Lelkének a dicső Hölgy kepe feltűnik,

S szűz arca bájain Fájdalma megtörik.

Wesselényi Miklós báró, az árvízi hajós a költőfejedelem Vörösmarty Mihálynak ezzel a költeményével nemcsak az irodalomba került be, hanem országos hírnévre is szert tett. A következő évben, 1839-ben azonban mind a magyar, mind az erdélyi királyi tábla perbe lógta. Az előbbi azért, mert engedély nélkül kőnyomatos nyomdát állíttatott az országgyűlési tudósítások sokszorosítására,'11 az utóbbi pedig a szatmári megyegyűlésen elmondott beszéde közben tett felségsértő kijelentése miatt.’’1 Mindkét perében Kölcsey Ferenc volt a védője, aki azonban a három évre szóló börtönbüntetés kiszabását nem tudta megakadályozni. Wesselényi szemevilága a raboskodás közben meggyengült, később el is veszett. Önkéntes száműzetésbe vonult, csak 1848- ban tért haza, de szerephez már nem jutott. Visszavonult. 1850-ben megint haza akart térni. Útközben megfázott és Pesten elhúnyt.

Wesselényi — akárcsak Széchenyi — szakirodalmi tevékenységét nem politikával, hanem lótenyésztési kérdéssel kezdte. Első könyve “A régi híres ménesek egyike megszűnésének okairól címmel 1829-ben, Pesten adta ki. Legnagyobb jelentőségű s egyben leghíresebb müve Balítéletek címmel Bukarestben, 1853-ban jelent meg. Ebben Széchenyiénél is jóval élesebb hangon nemcsak a nemesi rend önzését állította pellengérre, hanem a bécsi kormány hibáit is nyíltan ostorozta. Érthető, hogy Magyarországon abban az időben ez a könyv sokáig tiltott olvasmány maradt. Harmadik művét már fogsága után, 1843-ban, Lipcsében adta ki és abban — Eötvös József báróhoz hasonlóan ^ a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Könyvének címe: Szózat a

magyar és sísláv nemzetiség ügyében . A nemzeti újjászületés romantikus lázában élő akkori közvélemény nem figyelt fel rá, a magyar és szláv ellentétek pedig csak fokozódtak.

TOLDY FERENC

A regényesség (romantika) korszakának irodalmi életében az egyik legfontosabb szerepet a nagy műveltségű I oldy Ferenc töltötte be, aki a következő korszakban a magyar irodalom történetírás atyja megjelölést érdemelte ki.

1805 augusztus 10-én Budán született. Apja Schedel Ferenc szabadelvű postatiszt, aki magyarul sem tudott, édesanyja pedig a magyar nemesi származású, de magyarul beszélni sem tudó Thallfierr Jözefin volt, aki Bécsben és Pozsonyban nevelkedett. Fiúkat 1813-ban a ceglédi gim1850-ben megkezdett egyetemi előadásainak jelentőségét semmi sem bizonyítja jobban, mint az a történeti tény, hogy hallgatói között nemcsak az egyetemre beiratkozott ifjúság tagjai vettek részt szokatlanul nagy számban, hanem írók. papok és rnás művelt emberek is. Szervező és irányító tevékenységével az új korszak elején KctzincZy Ferenc, egykori szerepét és hivatását töltötte be, emellett számos szaktanulmányt írt és elvégezte a magyar irodalomtörténetírás anyagának rendszerezését, sok tekintetben összegyűjtését is. Arany János megállapítása szerint “az irodalmi buzgalom zsenije” volt, és m él több napi munkát nem végze nála senki sem . Nemcsak a magyar irodalomtörténetírás atyja”, hanem a magyar irodalom egyik legválságosabb korszakában annak valósággal új életre keltője és újjászervezője volt, akinek céltudatos tevékenysége nélkül a fejlődés útja könnyen elakadhatott, vagy más irányba terelődhetett volna, ezért méltán foglal helyet a magyar nemzeti irodalom legnagyobbjai között.

JEGYZETEK

84) Lakács Móric (1812-1881) “A mesmerismusróT , “Róma régi történeteinek hitelességéről ’. “A román nyelvek alakulásáról” és A börtönrendszerről írt értékes tánulmányokat. Lefordította Pope tankölteményét (a kritikáról) és Cervantes “Bőkezű szerető” című munkáját. 1876-tól 1870-ig a Kisfaludy-Társaság elnöke volt. Emlékbeszédei közül különösen a Teleki Lászlóról szóló tűnt ki.

85) Az emancipáció szó felszabadítást jelent. Eredetileg a régi római jogban a gyermek nel< a családapa (pater familias) hatalma alól történő kivételét, nagvkorúsítását nevezték így. Az 1867: XVII. t.c. az ország izraelita vallású lakosait kivette a királyi kiváltságok védelme alól és mind polgári, mind politikai szempontból egyenlőve tette őket a keresztényekkel. Németországban 1869- hen hasonló intézkedés történt.

Rf° Humboldt Karl Wilhelm báró (1767-1835) porosz államférfi. nyelvész és esztétikus volt; magyarul is tanult.

87) Montesquieu, teljes nevén Charles de Secondat, baron de La Bréde et de Montesquieu (1689-1755) francia bölcselő és politikai közíró.

88^ Alexis Charles Henri Maurice Clérel de Tocqueville (1805- 1859) francia államférfi és történész.

89> Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. V. kiadás. Budapest. Magvető. 1972., 528. oldal.

9n) Über d ie Gleichb eredi ti gung der Nationalitäten in Oesterreich címmel Pesten, második kiadása pedig egy év múlva Bécsben jelent meg.

90 ‘Magyarország különállása Németország egységének szempontjából . Németül: “Die Sonderstellung Ungarns vom Standpunkte der Einheit Deutschlands (Leipzig, I860).

931 Bismarck Ottó Eduard Leopold, Bismarck fejedelme (Fürst) és Lauenburg hercege (1815-1898) porosz államférfi, az újkori német nemzeti egység megteremtője, a Német Birodalom első kancellárja, akit erélye miatt a vaskancellár jelzővel ruháztak fel.

911 Mint tudjuk, Kossuthot is a Törvényhatósági Tudósítások kiadása miatt börtönözték he.

95) A vádemelés már 1835 március 18-án megtörtént, akkor azonban az országgyűlés még ülésezett, Wesselényit tehát a mentelmi jog védte.

961 Művei ezekből az évekből: “Aesthetikai levelek Vörösmarty epikus munkáiról (1826-1827), Handbuch der ungarischen Poesie (2 kötet) Pesten és Bécsben (1828), “Blumenlese aus ungarischen Dichtern in Übersetzungen (1828) és “Magyar költői régiségek (1828). Ezeket a műveit már nem Schedel, hanem Toldy néven adta ki. holott nevét hivatalosan csak 1847-ben magyarosította meg.

971 Kisfaludy Károly minden munkái” 10 kötethen (Buda, 1832).

981 Kazinczy Ferenc eredeti munkái'' 5 kötetben. Bajza Józseffel együtt (1836 és 1845 között).

991 Czuczor Poétái munkái’ (Buda, 1836).

1010 Diet etika elemei (1839) s ennek második kiadása “Két ,könyv az egészség föntartásáról” címmel 1850-ben.

1011 Cultűrzustande der Ungarn von der Annahme des Chris-KÖZKEGYELEM

A magyarországi Elnöki Tanács a leiszabadulás harmincadik évfordulóján törvényerejű rendeletet adott ki közkegyelem gyakorlásáról, ami a kihirdetés napján, 1975. március 29-én hatályba lépett.

7 iltott határátlépésért vagy a hazatérés megtagadásáért távollétükben akármilyen hosszú időre elítéltek kegyelemben részesülnek, ha a népköztársaság bármely külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik és annak 1976. december 51-ig eleget tesznek. Az amnesztia nem általános, s két feltétele van: egyik a Tényleges hazatérés, a másik, hogy a hazatérni szándékozót megelőzően nem ítélték szabadságvesztésre. Ha elítélték, de az első büntetés és az új büntetés (titkos határátlépésért, hazatérés metagadásáért) kiszabása között öt év eleit, akkor közkegyelemben részesülhet. Nem terjed ki a közkegyelem azokra. akár kívül vannak az országon, akár helül, akiket államellenes, háborús és népellenes, vagy a “béke” és az emberiség elleni bűncselekményekért; hivatalos személy elleni erőszak, szabotázs, szándékos üzemrongálás, légikalózkodás, vagy kísérlete, garázdaság, szándékosan valamint erős felindulásban elkövetett emberölés, szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, erőszakos nemi. közösülés vagy szemérem elleni erőszak, rablás, elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak bűntettéért öt évnél hosszabb időre elítéltek, vagy olyan szándékos bűncselekményt követtek el, amelyet á törvény öt évet meghaladó büntetéssel sújthat. Nem indul eljárás, vagy azt beszüntetik azok ellen, akiket a törvényerejű amnesztiarendelet hatálybaléple előtt még nem ítéltek eí titkos határátlépésért, vagy a hazatérés megtagadásáért,'ha 1976. december 31-ig hazatérnek. , ? ,

Közkegyelemben részesülnek a teherben levő, vagy az

55. ivüket betöltött nők; az olyan anyák, akik tízen aluli gyermekükkel együtt élnek; a 60. évüket betöltött férfiak; életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegek, ha büntetésük nem több ötévnél; felére csökken az ötévnél hosszúbb. Kegyelemben részesülnek a gondatlanságból elkövetett bűncselekményekért 3 évnél rövid ebb szabadságvesztésre ítéltek, felére csökken a háromévnél hosszabb időre ítélteké. N em alkalmazható a kegyelem azokkal szemben, akikre összbüntetést szabtak ki és bármelyik elítélésük esetében kizáró ok forog fenn, vagy bármelyik büntetésük nem esik kegyelem alá. A kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre, ugyanakkor bizonyos kategóriákban visszaállítja a “büntetlen előéletet ; a priuszt törli, (szmt)

UJ MUNKAALKALMAK

A Kongresszus képviselőházán ak közmunka-bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 500.000 új közmunkaalkalom lehetőségét biztosítja 5 billió $ felhasználásával. A munkaalkalmak fele az építkezési iparban, másik fele pedig az építkezésekhez szükséges anyagokat előállító és szá I Tiltó vállalatoknál biztosít kereseti lehetőséget. A bizottság elnökének, Jones E. Robert kongresszusi képviselőnek az a véleménye, hogy a gazdasági termelés országos viszonylatában 12 hónapon belül a leihasználásra kerülő 5 billió majdnem kétszeresére, tehát közel 10 billióra fokozódik. Szerinte a megajánlott összeg nem készmunka tervét teszi megvalósíthatóvá, hanem beruházást jelent a városok, falvak és mezőgazdasági vidékek jövője számára.

Eredetileg a képviselőhéz demokrata vezetői az összeget teljes egészében arra szánták, hogy szövetségi fedezettel kórházak, vízvezetékek, csatornák, a környezet szennyeződését meggátló, vagy a viz megtisztítását lehetővé tevő berendezések építése induljon meg, mostani alakjában azonban a javaslat azt kívánja, bogy a rendelkezésre bocsátott szövetségi fedezeteket az államok és helyi hatóságok megfelelő módon kiegészítsék. Ez a kikötés a törvény végrehajtása során magától megkétszerezheti a költségvetésben biztosított 5 billió $-os összeget.

PORTUGÁLIÁÉRT

Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatnak, amé-1 lyeknek az a céljuk, bogy a portugál Azóri-szigeteken az amerikai támaszpontok továbbra is fenntarthatok legyenek. Ugyanekkor az oroszok mindent elkövetnek, hogy Portugáliával a balra hajló kormányon keresztül minél szorosabb » gazdasági kapcsolatokat építsenek ki. A Szovjetunió elsősorban halászati jogot igyekszik magának szerezni a portugál partok közeiében s ezzel összefüggésben arra akar lehe- > tőséget biztosítani, hogy hajóit a portugál partok kikötőiben fűtőanyaggal feltölthesse. Ennek a jognak és lehetőségnek biztosítása esetén a szovjet tengerészet játszi könnyedséggel ellenőrizheti a Földközi-tengerre vezető Gibraltári-szorost. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Portugáliában jelenleg a fegyveres erők mozgalma” van uralmon, amelyben a kommunista párt befolyása erősen érvényesül, viszont Portugália még mindig a NATO tagja.

Oroszország már eddig is nagy mennyiségben vásárol olyan portugál árút, amilyenre valójában semmi szüksége sincs. Boron kívül vett például 100.000 pár cipőt és 5500 tonna paradicsom-pépet. Az előbb említett jog és lehetőség eil enében a Szovjetunió olajjal, faárúval és szardíniával látná el Portugóliát s azt ígéri, hogy aluminium- és cement-feldolgozó, valamint atomerőt előállító telepeket létesít az országban és nagyobb rendeléseket szerez a keleteurópai országokból. A mindehhez szükséges kölcsönt Portugália akkor fizetheti majd vissza, amikor tudja. Ebből a rendkívüli kedvezményből világosan kitűnik, hogy Portugália támogatása a Szovjetuniónak nem gazdasági, hanem katonai, világhatalmi szempontból fontos; * 110

tenthumes” (Becs, 1850).

1021 A magyar történeti költészet Zrínyi előtt” (Becs, 1850). 1031 A magyar nemzeti irodalom története” 2 kötetben (Pest 1851. második javított kiadása 1852, harmadik kiadása 1862).

104) Ez a műve <—< ugyancsak 2 kötetben ,— 1854-ben jelent meg s a magyar költészet történetét egészen Kisfaludy Sándorig feldolgozta. 1865-ban Steinacker Gusztáv fordításában németül is megjelent.

110 A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig, rövid előadásban (Pest. 1864/65., második kiadása 2 kötetben ugyanott, 1868-ban).

1 <—< Folytatjuk .