Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-05-23 / 21. szám

a. DiDÄE. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1975. MÁJUS 23. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő — Editor in Chief KÖTAI ZOLTÁN Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 (tO. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3635 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal hívható (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra között) Telephone: (313) 935-4666 ELŐFIZETÉSI ARAK Egy évre.......... $12.00 Fél évre............... 7.00 Egyes szám .... 0.20 SUBSCRIPTION RATES For one year .. $12.00 For 6 months .. 7.00 Each copy........... 0.20 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio Ft. Király Kelemen O.S.B.: I DETROITI KERESZTÉNY MAGYÁR TESTVÉREINKHEZ I» Mindszenty József bíboros hercegprímásunk múlt évi látogatása alkalmával nagyon megszerette a Szent Kereszt egyházközséget. A plébániára érkezéstől távozásáig az ut­cára sem kellett kilépnie. Azóta is mindig nagy örömet szereztek neki az egyházközség fejlődéséről kapott híradá­sok. Leginkább örült a magyar iskoláról, a tanítókról-tanítő­­nőkről szóló beszámolónak. Domonkos plébános atyánk megbízásából ápr. 8-án írt levélben arra kértem (csekélységem bíboros atyánkkal 45 óta került közelebbi, testvéri viszonyba), hogy írjon né­hány köszöntő szót a templomunk 50 éves jubileuma alkal­mából megjelenő albumunkba. De mikor kaptuk a híradá­sokat délamerikai útjáról, betegen való visszaérkezéséről, műtétjéről, majd haláláról, biztosra vettük, hogy nem is szerezhetett hírt kérésünkről. A szombaton, 10-én érkezett és május 5-i dátummal írt levelet valóságos csodának vettük. Örömkönnyekkel szé­niünkben olvastuk lönségeseri szép levelét. Úgy vélem, hogy az összes magyar plébánia közül a detroiti Szent Kereszt plébánia hívei részesültek a legnagyobb ajándékban. Mikor Csorba Domonkos plébános 'síasárnapi szentbeszédjében felolvasta a levelet, a legtöbb hívő szemében örömkönnyek jelented meg1. Domonkos atya méltán említette, hogy a level bíboros atyánk szeretetteljes békecsókja, búcsúcsókja. idősünk, századunk s főleg Magyarország legnagyobb egyénisége, főpapja utolsó levelében < nyílt kérésünkre — plébániánk híveit köszöntötte. A Szent Kereszt templomot kitágítjuk jelen alkalommal, mert Mindszenty hercegprímás iránt minden hívő magyar protestáns együtt érzett és érez velünk. Ő volt az első hercegprímás, aki meglátogatta Ra­vasz László református püspököt. Halála alkalmával ma­gyar protestáns testvéreink együtt sírtak és sírnak velünk. Nem egyszer csuklott el a protestáns magyarok hangja rész­vétük kifejezéseket telefonálásaik alkalmával. Aki közelebb­ről ismerte bíboros atyánkat, pláne aki olvasta emlékiratait és akinek tudomása van arról, hogy milyen pokoli kínoz­­tatásban részesítették az istentelen kommunisták tudja, ő vértanú, szent. Csekélységem, aki közelről ismerem lelki' szépségét, biztosra veszem, hogy Szentegyházunk < idővel a szentek közé iktatja. Azzal keveset mondunk, ha azt említjük, hogy bíboros atyánk fönséges levelét nem felejtjük el sohasem. Az a levél számunkra életprogramm. A levélen keresztül Detroit ma­gyarsága, elsősorban a Szent Kereszt plébánia hívei, olyan rendkívüli kegyelemben részesültek, amly nyomán ön­ként tárul elénk az a legszentebb kötelességé hogy Detroit magyarságának országos viszonylatban a legjobbnak kell lennie. Bíboros atyánk a kommunizmus elleni küzdelme mel­lett egységes, Krisztusban hívő magyarságot akart teremte­ni. Istenért, Egyházért, Hazáért állt, mert azt követelte tőle a világon legárvább népének szolgálata. A kommunizmus­sal megalkuvó, széthúzást szító, konkolyt hintő, másokat gyűlölő magyarok önmaguk zárják ki magukat a detroiti keresztény magyarok közösségéből. Ezeknek nincsen részük bíboros atyánk áldásából. Minden keresztény magyar tömörüljön saját templo­mába, plébániája közösségébe és valósítsa meg a krisztusi életet. Századunk hősének, szentjének, Mindszenty bíboros atyánknak szellemébe álljunk mi is Istenért, Egyházért, ha­záért: erre kényszeresen minket is a világon legárvább né­pünk szolgálata. Minél buzgóbban töltjük be ezt a hivatást, küldetést, annál nagyobb bizalommal remélhetjük bíbo­ros atyánk további áldását. DETROIT MEGEMLÉKEZÉSE MINDSZENTY BÍBOROSRÓL Detroitban nemcsak a Michigan Catholic hetilap emlékezett meg egész oldalon bíboros hercegprímásunkról, de aj ‘ Detroit News’ és a Free Press nagy napilapok, valamint a tv leadok és rádióközpontok is méltatták száza­dunk hősének életét, szenvedéseit. Felejthetetlen marad a Szent Kereszt templomban vasárnap 10 órakor tartott isten­­tisztelet. A hívek sokaságán kívül számos pap, apáca (is­kolánk volt tanítónői és a nővérek Bloomfield Hillsről, köz­tük bíboros atyánk unokahúga), közéleti férfi és nemzetiségi vezető Vett részt. Ft. Csorba Domonkos plébános három .rendtársával mondott concelebrációs szentmisét magyar nyelven. Rendtagunk. Fr. Horning Gregory, az érsekségi 1 T. Domb rády Dóra: BUKOVINAI SZÉKELYEK ÉS CSÁNGÓK A bukovinai székelyeket 34 évvel ezelőtt clr. Németh Kál mán kezdeményezésére és dr. vitéz Bonczos Miklós ál­lamtitkár, hazatelepítő kormánybiztos irányításával a ma­gyar kormány hazatelepítette. A székelyeket nem szabad összetéveszteni a csángók­kal. Sajnos, még művelt emberek is gyakran összetévesztik a magyar fajtának ezt a két különálló, jellegzetes csoport­ját. Mint most legutóbb is megtörtént, az Ausztráliai Ma­gyarság 1975. évi kalendáriuma ‘Csángó történelem cím mel írt róluk, de a valóságnak nem megfelelően. A bukovinai székelyeket először 1888-ban csángóz­­ták le az újságírók, és azóta ez a tévedés <— hol itt, hol ott <■— ismételten előfordul. Röviden szeretném ismertetni a két magyar testvéri népcsoport közt kimutatható nagy különb­séget. A CSÁNGÓK Kezdjük a csángókkal, vagy ahogy ők magukat mon­danák sajátos sziszegő nyelvükön: a cángókkal. Ignácz Rózsa Keleti magyarok nyomában című könyvében rész­letesen ír róluk. 1938-ban több moldvai faluba ellátogatott, beszélt velük és ő is megállapította, hogy eltérnek a széke­lyektől. A ruhájuk is más. A férfiak kiengedett inget vi­selnek, az alján rojtokkal, melyet piros öv szorít le. Hozzá hímzett bőrmellényt, fehér nadrágot és hosszúszárú cipőt hordanak. A kiengedett inget a székelyek ellenszenvesnek találják s a hosszú ing, rövid ész kiszólással gúnyolják. Az asszonyok viselete hasonlít a román asszonyok ruháza­tához, kézimunkájuk azonban még mindig őrzi a régi szé­kely és magyar motívumokat. 1938-ban még a Moldvában élő csángók létszámát mintegy 100.000 főre becsülték. Laknak még csángók Brassó mellett a Barcaságban, az Oltka nyárban, Csombor, Halmagy, Hidvég, Árapátak, Bodola, Szászrégen környé­kén, sőt még Amerikába is sokan kivándoroltak. ferney János Keleti magyarok’ címmel 1851-ben Bu dapesten megjelent könyvében hiteles adatokkal bizonyítja* hogy a csángók túlnyomó többségükben a honloglás előTti magyarok leszármazottai; jászból, kunból, etelközi magya­rlakból keveredett embercsoport egyenes ivadékai, akiknek ősei még a magyar honfoglalást megelőző időkben kerültek Moldvába és akkor szá Illák meg a Pruth és Szeret folyók vidékét. Számukat növelte az a többezer magyar hadifo­goly, akiket 1395-ben Mircea Cél Bátron oláh vajda ejtett és jobbágyi sorban birtokaira telepített. 1467-ben Stelan Cél Maré moldvai vajda vívoli ütközetet Mátyás királlyal és megint 10.000 székelyt és magyart hurcolt el, telepített le Moldvában. Ezek szintén a csángók számát szaporítot­ták, habár 1490-ben a nagy adóterhek miatt tömegesen Munteneába vándoroltak. 1490-ben, amikor a széhelység Báthori István, a székelyek ispánja ellen felkel ést kísérelt meg, ismét seregestől vesznek vándorbotot és önként vonul­nak ki Moldvába. 1764 -ben a mádéfalvi veszedelem után is sokan menekülnek oda. A csángókkal a már idézetteken kívül is igen sokan foglalkoztak. így Gegő Elek, Lükő Gábor, Magyar Balázs, dr. Németh Kálmán. A kutatókat főként a csángók beszéde, mint a magyar nyelv egyik tájszólása érdekelte. Ez a be­széd is elüt a székely beszédmódtól. Ignácz Rózsa megfi­gyelte, hogy beszéd közben a csángók felső ajka nem mo­zog, ezért sejpítve beszélnek. Vallásosak, ignácz Róza ta­lálkozott olyan leányokkal, akik kis érmet viseltek a nya­kukban a kunverő Szent László képével és körötte “Sanctus Ladislaus Rex Hungarorum’’ latin felírással. Dr. Németh Kálmán említi róluk, hogy 1641-ben őket is elfogta a honvágy, amikor a bukovinai székelyeket haza­telepítették. Önkéntes vállalkozással, csapatostól vándorol­tak ki Moldvából Bácskába és l'ogadjisten községben tele­pedtek le. KIK A BUKOVINAI SZÉKELYEK? A bukovinai székelyek a mádéfalvi veszedelem ide­jén, 1764-ben Buccowék üldözései elől kimenekült székelyek ivadékai. Róluk talán legérdekesebben Nyíró József ír 'Má­défalvi veszedelem’ című könyvében. Az Erdélyből elme­nekült székelyek most is először a moldvai csángók között keresnek hazát. Hadik András gróf tábornagy azonban, akinek Bukovinában hatalmas birtokai voltak, utánuk küldi huszár altisztjeit, akik aztán felkutatják, összegyűjtik és a gróf birtokaira telepítik őket. Öt falu lett főfészkük: Isten segíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva és Józseffalva. Pártfogójuk iránt késő utódaikban is hálósak maradtak. Valószínűleg Hadik grófnak, Mária kerézia vitéz huszár tábornokának, a berlini hősnek köszönhették a bukovinai székelyek azt a kiváltságos bánásmódot is, amelyet a bécsi udvar tanúsított velük szemben. Ferenc József uralkodása idején is gyakran kaptak meghívót a bécsi ünnepségekre. Ilyenkor szabadjeggel utaztak s lovaikat vonalon szállítot­ták fel, hogy résztvehessenek a lovasbandériumok felvonu­lásában, ahol nemzeti zászlóikkal, népi öltözetükben és Kossuth-kalapban jelentek meg. Ferenc József nagyon sze­rette őket nemcsak akkor, amikor mosolyra fakasztották, de ügyes-bajos dolgaikban is kegyesen meghallgatta őket és panaszaikat orvosolta. A legnevezetesebb ezek közül 1888- ban történt, amikor a kirajzással gyűlt meg a bajuk. A bukovinai székelyek ugyanis, mint a székelyek általában, mindig szép gyermekáldással rendelkeztek. Egy-egy család­ban, ahogy ők nondják — Isten kegyelméből ,—■ 10-15 gyermek is akadt. Száz év alatt tehát jócskán megszaporod­tak. Az ősi földel azonban az utódok sem hagyhatták el. Nem engedték őket kirajzani . Felmentek hát a királyhoz szeminárium énektanára orgonáit. Híveink szeme öröm- és hálakönnyekre fakadt, amikor Domonkos plébános szent beszédje közben felolvasta bíboros atyánknak halála előtt az egyházközség híveihez írt levelét Msgr. Maino'Hubert pedig angolnyelvű szentbeszédjében John Deardon detroiti bíboros érsek Mindszenty. Bíboros atyánkról írt méltatását olvasta fel. Az istentiszteletet a templomot zsúfolásig meg töltő hívek szívből jövő éneke koronázta be. FELHÍVÁS A DETROITI MAGYAR PARK CLUB (a detroiti Első Székely-Ma gyár Szövetség társegyesülete) értesíti tagjait, hogy május 25-én, vasárnap rendkívüli, nyilvános KÖZGYŰLÉST TART DÉLUTÁN 4 ÓRAI KEZDETTEL az Amerikai Magyar Református Egyház Termében Allen Road és Midway Allen Parkban TÁRGYSOROZAT Döntés az Estral Beach i Magyar Park eladása ügyében. A Club tagjainak teljesszárnu megjelenését kéri az ELNÖKSÉG May 1*6 and 23 s előadták neki, hogy ahol eddig ketten éltek, most már har­mincán szoronganak. Ferenc József megértette őket és nyomban elrendelte, hogy a kirajzásnak nem. szabad útját állni. A bukovinai székelyek ruhája hasonló a székelyföldi székelyek viseletéhez. A férfiak fehér harisnyához (nadrág­hoz) csizmát hordanak. A nők szőttes szonyát, pruszlikot, fehér blúzt viselnek. Ebben a népi ruhában vitte el őket kiváló papjuk, dr. Németh Kálmán a marosvásárhelyi ének­versenyre a kézdivásárhelyi katolikus nagygyűlésre, ahol a püspöki mise alatt az énekkarban énekeltek. Szem nem ma­radt szárazon, amikor négy szólamon felcsendült: “Szent Istvánunk, drága szent királyunk Irne, itt van a te néped ’. Mise után felkeresték Szent László király szobrát és rózsfűzérrel kezükben arra kérték Erdély védőszentjét, hogy nagy hazavágyódásukban segítsen rajtuk. 1958-ban dr. Németh Kálmán elvitte őket a budapesti Eucharisztikus Kongresszusra is. Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pi us pápa) külön áldását adta reájuk és nagy gyer­mekáldásukat is megdicsérte. Papjukat meghívták a várba szentmisét mondani. Ez alatt énekkarukat Kodály Zoltán vezényelte. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak fából faragott művészi órát ajándékoztak, amelyet előzőleg a kiállításon ezrek csodáltak meg. Ezt a faórát Székely Al­bert alkotta és csak hihetetlen székely furfanggal sikerült elhozni Bukovinából. Székely Albert már korábban mást is alkotott. Szeret város templomának orgonát faragott. A bukovinai Józseffal­va templomának pedig gyertyánfa-gyökérKől olyan torony­órát szerkesztett, amely pontosan 12 órakor kinyílt s az ablakhoz sétáltatta előbb a Boldogságos Szűz Máriát, az­tán az Árpád-házi szentek szobrait, s közben II. Rákóczi Ferenc imájának zenéjét jászollá: Győzhetetlen és kószálom, Védelmezörn és kővárom A kereszten drága áront Oltalmadat Tőled várom” Ennek a toronyórának messziről a csodájára jártak. Ha Székely Albert valahol nyugaton született volna, bizto­san világhírre tett volna szert. A bukovinai székelyek száma 1939-ben 24.000 volt. Az öt falunak 4 katolikus és 1 református lelkipásztora volt. Ma gyár iskola csak a református Andrásfalván működött. Erdély és Magyarország szíve valójában csak akkor for­dult feléjük, amikor 1959 májusában Józseffalva templo­mával együtt részben leégett. Plébánosuk, dr. Németh Kál mán elindult Erdélybe, Magyarországra és az alig vissza­tért Felvidékére. I iizes szónoklatokban tárta hallgatósága elé népe sorsát, szenvedését, honvágyát és szükségét. Or­szágszerte gyűjtéseket rendeztek. Mindenki segített és Jó­zseffalva templomával együtt felépült. A magyarság szíve és figyelme pedig az árva bukovinai székelység felé fordult. Ősrégi dalaikat is kezdték gyűjteni. Tudományos hite­lű anyagot először Kodály Zoltán közölt róluk és tőlük. Az ő munkáját folytatták és más irányban kiegészítették Do­mokos Pál Péter, Bulla Péter és mások. Megállapították, hogy nemcsak ősrégi dalaik, székely nyelvjárásuk, szoká­saik, hanem sajátos népművészetük, ősrégi mintákat őrző kézimunkáik vannak. Rendkívül értelmesek, tehetségesek, pedig érvényesülésük útjába az elnyomásukra törekvő ro mán kormány rengeteg nehézséget gördít. Néhány éven belül az ország lélekben teljesen felké­szült a bukovinai székelyek befogadására. És ezt a körül­ményt nem hagyta dr. Németh Kálmán kiaknázatlanul. Már Erdély visszacsatolásakor tárgyalt Kolozsvárott 1 eleki Pál gróf miniszterelnökkel. A hazatelepítés megvalósulá­sára mégis csak 194 1-ben kerülhetett sor. A Bűrdossy-kor­­rnány külön kormánybiztost nevezett ki dr. vitéz Bonczos Miklós államtitkár személyében. Munkatársai közül csak három katonát emelek ki: Lófő Horváth József tábornok egyenruhában telepített, polgári ruhában pedig vándorta­nítóként járta a Bácskába letelepült székelyek falvait. Vitéz Dálnoki Veres Lajos, a székely származású altábornagy Ábrahám vezérezredessel együtt látogatta az új telepeket. Emléküket hársfába laragott dombormű dr. Németh Kál mán terve és 14 józseffalvi ezermester alkotása — őrzi a szekszárdi múzeumban, ahova eredeti helyéről, a józseffalvi vasútállomás várótermének faláról került. Az öt bukovinai székely falu Bácskában tizenegyre szaporodott. Szerető magyar szívek százezreinek, millióinak segítségével felépült: Andrásföldje, Bácsfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Hadikliget, Haclikújfalu, Hadikvára, Horthy­­vára, Istenáldás, Istensegíts és Józseffalva. Bélyegek kerül tek forgalomba róluk, regény foglalkozott velük. A nemzett A MAGYAR AMERIKAI DEMOKRATA KLUB legutolsó közgyűlésén megválasztotta 1975-76. évi tisztika­rát. Ezek szerint elnök: Somogyváry Jesse (Somergary), alelnök: Mahar Gregory, másodalelnök: Demcsák Mary, titkár: Hauk Abonyi Malvina, másodtitkár: Mahar Emma, pénztáros: Abonyi Leslie, személyi titkár: Szűcs Mary, a vigalmi bizottság elnöke: Síkos Ferenc, bizalmiak, GaspéY John és Ribics Charles, az elnöki tanács tagjai: Bezelics Helen, Danilla Mike, Mogor Mary, Somergary Anna, Nagy Ágnes, Szűcs Mary, Mahár Gregory és Edwards Elizabeth. A női tagozat (auxiliary) elnöke Nagy Ágnes, alelnök: Bezelics He] en, titkár-pénztáros: Szűcs Mary, számvizsgá­lók: Demcsák Mary, Kedvierski Irene, vigalmi bizottság: Kedziedski Irene és Dobroff Rose. A klub hagyományos évi ebédje június 22-én lesz du. 1 órától 3 óráig a Magyar Házban. A közgyűlésen megje­leni tagság, valamint az új tisztikar határozatot fogadott el, mely szerint a Magyar Ház renoválását és dekorálását anya­giakkal támogatja, mint a Delrayt Megújító Mozgalom résztvevője (new Delray, Inc. revitalization project). Minthogy június 6-án John Dingell képviselő ebédjét tartják, a legközelebbi gyűlés június 1 3-én este 7.30 órakor, lesz a Magyar Házban. Közelebbi információért hívják a titkárnőt: Hauk Abonyi Malvinét. Telefon: 577-2154, 584-5508. sajtó örvendezett sikerukn ek, a közel kétszáz éves távoliét után hazatelepülő hűséges székelyek boldogulásának. ÉS Ml LETT EZZEL A MAROKNYI SZÉKELY SEGGEL? Alig négy évvel hazatelepülésük után menekülniük kellett. A gazdag bőtermő Bácskába még ingó jószágát, fel­szerelését, ruhaneműjét elhozhatta. 1945 elején már csupán némi ruhaneművel puszta életét menthette át Baranya, Bács-Bodrog, Somogy, Tolna és Zala vármegyékbe. Végül is 1 olnában 6, Bács-Bodrog megyében pedig 5 telepet kap­tak az onnan kitelepített németek falvaiban. Számuk kb. 20.000 voll. A bács-bodrogi telepek lakóit a szerbek telje­sen lerongyolódva internáló táborokból tették át a magyar határon. Az eggyé kovácsolódott székelység egysége tehát megbomlott. A mai rendszer urai szándékosan szórták szét őket, h ogy ezzel is előmozdítsák beilleszkedésüket. 1958-ban az Akadémia kiadásában otthon új könyv jelent meg róluk. Belényessy Mária írta Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél címmel. Megtudjuk belőle, hogy a bukovinai székelyek történelmi tudata mindmáig téves úton jár, mert emlékezetükben Erdély Magyarországhoz tartozik. Ennek a tévedésnek pedig az az oka, hogy magyar­­országi, illetve erdélyi nacionalista törekvések segítségével tartották meg bennük a székely öntudatot. Ez a magyará­zata a konzervatizmusra és tradicionalizmusra törekvő haj­lamuknak is és ezért nem tudnak szabad polgárok lenni. Származásukra, nemesi előjogukra ma is büszkék. Belényessy Mária könyve az előbb idézett megállapí­tásokon kívül képeket és térképeket is közül korábbi életük kel kapcsolatosan, ezek azonban nem egyeznek sem dr. Németh Kálmán, sem az előbb említett írók, történészek adataival. Az otthoni rendszer mindent másképp s főként félremagyaráz. De mégis kétségtelen, hogy mindmáig híven őrzik hagyományaikat, gyakorolják vallásosságukat és ha­zafiasán gondolkoznak. A “Magyar Hírek című otthonról propaganda célra kiküldött újságban olvastam, hogy 160 család, mintegy ezer lélek él pár éve Érd hatodik kerületében. Tanítónőjük, Szentes) Jánosné Káka Júlia már Bácskában született. Égy éves volt, amikor szüleivel elmenekült I olna megyébe. Művészegyüttest szervezett ‘Pávakör névvel. Előadásaik már országos hírűek lettek. A Mecsek hegyei között fekvő Hidason a bukovinai szé kelyek 1944-b en történt betelepülésük emlékére székely kaput állítottak fel. Maguk készítették a díszes kaput, ame­lyet a művelődés parkjában helyeznek el. Ugyanitt állíta­nak szobrot / amási Áron írónak is. Hidas lakóinak három­negyed része a bácskai Andrásfalva és Istensegíts telepü­lésekről menekült el. Önként vetődik fel bennünk a kérdés: vajon mi, az idegen, de szabad világban megtartottuk-e őseink szokását, nyelvét, viseletét, mint ők tették a nekik is idegen, de sza­badnak semmiképpen sem mondható új rendszerben? El tudnánk-e, el mernénk-e énekelni tiszta szívvel velük együtt, hogy: Szent István, drága szent királyunk, íme itt van a te néped”? Pedig itt nincs elnyomatás, nincs kommunizmus, nincs üldözés. Bizony, jó volna elgondolkozni egy kicsit ezeken a kérdéseken főként akkor, amikor cserkészifjúságunk ajkán felsír a mindnyájunk szívéből lakadó ősrégi bújdosó dal: Edind ultam szép hazámból, Hires, szlép Magyarországból Visszanéztem félúlamból 9 S szememből [a könny kicsordult. (Elhangzott a Clevelandi Magyar Szabadegye­tem előadásán, 1975. május 16-án.) LEPJE MEG HOZZÁTARTOZÓIT PÉNZZEL. MAGYARORSZÁGRA AZ IKK A CSEHSZLOVÁKIÁBA A TUZEX ROMÁNIÁBA A COMTURIST RÁKAY FERENC irodájából Telefon: 843-8890 CSOMAGGAL GYORSAN ÉS LEGBIZTOSABBAN 801G W. JEFFERSON AVENUE Detroit, Mich. 48209 NYITVA: naponta de. 10-tőI du. 5-tg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents