Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-05-03 / 18. szám

4. OLDAL, DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. MÁJUS 3. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) 8. ÁTMENETI KORSZAK A BUJDOSÁS KÖLTÉSZETE A sikertelen szabadságharc kuruc küzdelmeit lezáró szatmári béke után a magyarságon a keserű csalódás lelki­­állapota lett úrrá. Érzelmeit a korábban keletkezett istenes, bujdosó és kuruc költészet juttatta legjobban kifejezésre. A kései kuruc költészet alkotásai csupán annyi újat hoztak, bogy a bujdosó énekek ibletője, mint a magyar szabadság megszemélyesítője, maga Rákóczi Ferenc lett. A névtelenség homályába burkolódzó szerző búcsúdala”, könyörgése”, kesergője , " nótája mind Rákóczi szájába adta a kese­rűen csalódott nemzet panaszát. Mindjárt 171 I -b en így sírt fel a költő s ekként búcsú­zott hazájától a bujdosó: Bölcsőm, vigasztalóm, Fúj már az őszi szél, Dajkám ás ápolóm: Sárgul a falevél, Szép Magyarországom! Rád borul az nagy tél i—> Jaj, szörnyű fájdalom <—> Mikor semmi sem él, Meg kell tőled válnom. En árva országom! Vizeid folyását, Franciák oltalmát, Erdeid nyílását, Az lengyelek hadát, Mezeid kalászát, Sorsod javulását, Lovam lába nyomát Eg bosszúállását i—> Te áldott földeden Sötét felhőid közt Már többé nem látom! Mindhiába várom! Nincs is már énnékem Semmi remcnségem; Megszakad a szívem ,—' Azt igen jól érzem — Érted, rab országom . . . Vizeid folyását, Erdeid nyílását, Mezeid kalászát, Lovam lába nyomát — Te áldott földeden És sohasem látom! “Rákóczi könyörgése'' a vallásos bujdosó imája volt Üdvözítőjéhez, végső menedékéhez: Győzhetetlen én kószálom, Mutass, Jézus, kies földet, Védelmezőm és kővárom, Lakásomra adj jó helyet, A keresztfán drága árom, Ez életben csendességet — Oltalmamat tőled várom! Jövetidőben idvességet! “Rákóczi kesergője 1Ji’ a, majtényi fegyverletétellel I bekövetkezett sorsfordulat útkereső hangulatát öntötte sza­vakba _ ugyancsak Rákóczi nevében: “Hallgassátok meg, magyarim, amit beszélek! Tanácsoljatok, vifézim, mitévő legyek? v.­Jön a német, dúl-dúl, éget, Mindent pusztít, rabol, kerget, Haj, már mit tegyek? ’ A Rákóczi-nóta”,124> amely már a XVIII. század 30-as éveiben keletkezett, sajátos ritmusával és rímelésével híven tükrözi a szabadságától megfosztott magyarság nem­zeti fájdalmát: Jaj, régi szép magyar nép, Az ellenség téged mikép Szaggat és tép! Mire jutott állapotod >-> Romlandó cserép! Mint egy ékes eleven kép, Voltál olyan szép, Magyar nép! De a sasnak körme közöli Fonnyadsz, mint a lép, Szegény magyar nép! Mikor lássz már ép ? Megromlottál, mint cserép. Jaj, hát szegény magyar nemzet Jóra mikor lép? A bujdosás borongó hangulata jellemzi a korszak népköltészetének szebbnél szebb dalait is. Ilyen például az "Amerre én járok, még a fák is sírnak . a Bujdosik, buj­­dosik szegény árva deák , az “Elindultam szép hazámbul , az “ Elmegyek, elmegyek”, a “Felszántom a császár udva­rát”, a “Ha folyóvíz volnék, bánatot se tudnék , a ‘‘Pánt­likás kalapom fujdogálja a szél s az Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom” kezdetű közismert magyar népdal, amely kivétel nélkül az új korszak lelkületűből fakadóan a bujdosás költészetének terméke. RÁKÓCZI FERENC Volt idő, amikor a kései kuruc költészet előbb idézett legszebb alkotásait magának Rákóczi Ferencnek tulajdo­nították. Ma már tudjuk, bogy azoknak csupán ihletőjük lehetett. Az irodalomtörténet azonban mégis jogos büszke­séggel hivatkozhatik néhány alkotására. Emlékiratait (Mémoires), amelyekben az 1703-tól 1711-ig tartó szabad­ságharc eseményeit örökítette meg tárgyilagos őszinteséggel, eredetileg talán magyarul írta meg és levéltárában helyezte el. Innen azonban eltűnt. Franciaországi tartózkodása ide­jén ugyanezt francia nyelven is megírta. Nyomtatásban 1739-ben, Hágában jelent meg.125) Önéletrajzát latinul írta meg. “Confessiones" ( “Vallomások”) néven vált ismeretessé, miután a párizsi Nemzeti Könyvtárban megőrzött kézirata alapján a Magyar Tudományos Akadémia 1876-ban kiad­­ta.126> Harmadik, nyomtatásban is megjelent műve “Offi­cium Rákóczianum” című imádságoskönyve, amelyet elő­ször 1726-ban Nagyszombatban latinul adtak ki. 1821-ig tíz kiadást ért el. 1746-ban ugyanez Budán már magyarul is megjelent127> és 1825-ig további 11 kiadást ért el. Poli­tikai végrendeletét 1751-ben francia nyelven Hágában tették közzé.■L28) Ezeket az írásműveket a nagy Rákóczi Ferenc jóformán mind külföldön, bujdosásban írta. Magyar szö­vegük csak fordításokból ismeretes. Jelentőségük elsősorban történeti. Ez ad nekik szakirodalmi szempontból különleges értéket. II. Rákóczi Ferenc élete a köztörténetből jól ismert, hiszen annak szerves része. Itt csak azt kell megemlítenünk, hogy a zempléni Borsiban született 1676-ban. Apja I. Rá­kóczi Ferenc, Erdély választott fejedelme, édesanyja Zrínyi Ilona, a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvé tele miatt Bécsújhelyen kivégzett Zrínyi Péter horvát bán leánya volt. Apja halála után, 3 és V2 hónapos kora óta, édesanyja nevelte, iskoláztatását azonban 1688-tól Kollonics Lipól bíboros érsek irányította. 1690-ben a prágai egyetemre ke rült, ahol különösképpen természettani, matematikai, építé­szeti és hadászati tanulmányokat végzett. 1692-ben nagy­­korúsították.129) 1694-ben sárosi főispán lett, majd a rajnai hadseregben katonai szolgálatot teljesített. A császár enge­délye né Ikül fel eségül vette Sarolta Amália héssen-rhein­­felsi hercegnőt. Ezért a császár fegyelmi büntetéssel súj­totta, 1697-ben azonban <—> felvidéki tartózkodása idején 1— saját személyére birodalmi herceggé tette. Ekkoriban kötött barátságot'Bercsényi Miklós gróffal, akivel a szabad­ságharcot előkészítette és végig harcolta. A szatmári béke után Lengyelországban maradt, majd Sárosi gróf néven Danzigba ment. 1712-ben Angliába utazott, Anna királynő azonban nem fogadta, ezért útját branciaországba folytatta, ahol 1713-ban Magyarország érdekében emlékiratot nyúj­tott át XIV. Lajosnak. Célját nem érte el. 1717 őszén -—< a török-német háború hírére •—< Törökországba ment. Innen — újabb sikertelenség után «—< vissza akart térni Francia­­országba. Szándéka meghiúsult. Kíséretével együtt előbb Konstantinápolyban, 1720-tól pedig Rodostóban telepedett le. Feleségét nem látta többé, mert 1722 február 18-án Párizsban halt meg. Fiával való találkozása keserűségei okozott neki. 1735 április 8-án, nagypénteken húnyt el. Flamvait 1906-ban országraszóló ünnepségek keretében szállították haza és a kassai dómban helyezték örök nyu­galomra. Emléke, példája a magyar irodalom számtalan kiváló művelőjét ihlette, Ékesítette. MIKES KELEMEN 11. Rák óczi Ferenc leghűségesebb híve, Zágoni Mikes Kelemen ugyancsak idegenben forgatta a tollat, de már magyarul írt. 1690-ben a háromszéki Zágonban született. A gimnáziumot a kolozsvári jezsuitáknál végezte. 1 707-ben Rákóczi udvari apródja, később úgynevezett bejárója, végül főkamarása lett. Urát L -engyeb, Francia- és Törökországba is elkísérte. A fejedelem halála után is Rodostóban maradt. Házasságot nem kötött, mert szerelme, Kő^zeghy Zsuzsi az özveggyé lett Bercsényi Miklóshoz ment feleségül. 1738-ban részt vett Rákóczi József eredménytelen oláhországi hadi vállalkozásában. I öbb mint két évet töltött a táborban. Utána visszatért Rodostóba, ahol 1758-ban a bujdosók feje lett s az is maradt 1761-ben bekövetkezett haláláig. A tollat igen szorgalmasan forgatta. 17 kötetre való vallás-erkölcsi munkát fordított franciából magyarra. Iro­dalmi szempontból ennél értékesebb az a műfordítása, amely “Mulatságos napok ’ címmel Gomezné “ Les journées amüsantes című regényét ülteti át magyarra nemcsak nyel­vileg, hanem csele,<ményileg is, mert a történet színhelyét áthelyezi Erdélybe. Legnevezetesebb műve az a 207 levél­ből álló sorozat, amelyet Konstantinápolyban lakó képzelet­beli nénjéhez, P. E. grófnőhöz intézett 1717 október 10-től 1758 december 20-ig. Ezek a "Törökországi Levelek” olyan élénk szövegezésűek és annyira közvetlen hangúak, hogy so­káig azt hitték, valóban elküldött levelek fogalmazványai. Később derült ki, hogy Mikes csak az akkoriban divatos francia műfaj példáját követte. A levelek a bujdosók életkörülményeivel és a legkü­lönbözőbb természetű kérdésekkel foglalkoznak. Például a fejedelmi kötelességekről, a leánynevelésről, a selyemher­nyótenyésztésről, történeti eseményekről, török szokásokról és bizonyos olvasmányok elbeszéléséről stb adnak élénk, színes és változatos tájékoztatást. Sok vonatkozásban tör­téneti kútfő értékével bírnak. Szerzőjüknek mélyen vallásos Ielkületéről, izzó hazafiságáról, lángoló szabadságszereteté­­ről, legfőképpen pedig rendületlenül kitartó hűségéről tesz­nek tanúbizonyságot. A Törökországi Levelek minden sorát kiegyensúlyo­zott világnézet, rokonszenves emberi érzések megnyilatkozá­sa, jóízű, közvetlen, mindig talpraesett, számos szólásmondás fordulatosságával tarkított, székelyes humorú, zamatos ma­gyar előadásmód jellemzi. Kétségtelen, hogy irodalmunk­ban Mikes Kelemen az első, igazán költői érettségű próza megtemetője. Ezen a tényen semmit sem változtat, hogy a Törökországi Levelek csak jóval szerzőjük halála után, 1794-ben jelentek meg először. Rákóczi öreg szolgája őrizte meg őket. Tőle került a bécsi magyar újság szerkesztőihez, azoktól pedig az éppen Szombathelyen tanájroskodó Kultsár István volt bencéshez,1 0> aki rögtön kiadta őket. 1906-ig négy éijabb kiadásban jelentek meg. FALUDI FERENC A korszak legkiválóbb költője s egyben műfordítója, Faludi Ferenc eredetileg azért kezdett írni, hogy külföldi tartózkodása közben édes anyanyelvét el ne felejtse. 1704- ben született a vasi Németújváron. Kőszegen és Sopronban járt iskolába. 1720-ban jezsuita lett. Bécsberi és Grácban tanult. Pozsonyban és Pécsett tanított. 1734-ben pappá szentelték. 1735-ben a budai Víziváros magyar-német hit­szónoka lett, a következő évben azonban külföldre került. Bécsben a Pázmáneum és az egyetem tanáraként műkö­dött. Később Grácban és Linzben tanított. 1741 -tői 1745-ig a római Szent Péter bazilika magyar gyóntatója, majd a bécsi Teréziánum aligagatója volt. Csak akkor került me­gint haza, amikor a jezsuita rendet 1773-ban eltörölték. A vasi Rohoncra vonult vissza. Ott írogatott élete végéig, 1799-ig. Külföldi tartózkodása idején főként műfordításokkal foglalkozott. Egyes rendtársainak prózai műveit ültette át magyarra. Szorgos tanulmányokkal céltudatosan fejlesztette nyelvkészségét. Megfigyelte a régebbi magyar prózaírók, elsősorban Pázmány Péter stílusát. Gyűjtötte a nép szólás módjait. Művészi, választékos és fordulatos, könnyed írásra törekedett. Fordítás közben újította, kifejezőbbé, hajléko­nyabbá, színesebbé, magyarosabbá tette a nyelvet. A ma­gyar próza legtudatosabb stílusművésze lett. Fordításait nem hagyta kéziratban. “Nemes ember”, “Nemes asszony (1748), '“Udvari ember” (1750), “Nemes úrfi” (1771) és “Szent ember” (1773) című munkáit 1778-ban követte a “Bölcs ember ’, amelyben a keresztény hit eszméivel küzd az erkölcsi lazaság ellen. Irodalmi szempontból mindennél figyelemre méltóbb Antonio da Esclave spanyol író három lovagi elbeszélésének németből történt lefordítása és magyar viszonyok közé helyezése Téli éjszakák címmel. Élete második felében írt vallásos és hazafias költe­ményei a rokokó-költészet131) formaművészetével a nyugat európai verselést honosították meg a magyarban. A Zrínyi szak négyes rímét páros rímmel tette változatosabbá. Sűrűn használt tősgyökeres népi szólásmódokat, szemléletes ha sonkátokat. A líra fejlődését határozottan előbbre vitte. Köl teményei közt számos örök értékű akad. Ilyen például a “Forgandó szerencse és A feszülethez”, amelyet “Keresz­tények, sírjatok” változattal a katolikus templomokban a nagyböjt idején ma is énekelnek: Szüzek, ifjak, sírjatok, Gyenge testén sebeit, Mélyen szomorkodjatok, Vérrel buzgó kékeit, Keseregjen minden szív, Aki látja és nem sír, A ki Jézusához hív. Élő hittel az nem bír. Nincsen abban irgalom, A kősziklák repednek, Hozzád buzgó fájdalom, Nap és hold setétednek, A ki téged meg nem szán, Minden állat megindul, Ö, Jézus, a keresztfán. Csak a bűnös nem búsul. Szállj szívedbe, sírasd meg Bűneidet s gondold meg, Hogy az Isten fia volt, Aki érted így megholt! AMADÉ LÁSZLÓ A korszak igazi lírikusa nem Faludi Ferenc, hanem Várkonyi Amadé László báró volt. 1705-ban született. A nagyszombati jezsuita egyetemen végzett. Grácban bölcsele­ti doktorrá avatták. Igazi gavallér, született költő volt. 1729-ben báró Orczy Zsuzsannával kötött házasságot, aki a következő évben meghalt. Amadé ekkor elment katoná­nak. Mint huszárkapitány, az olasz háborúban küzdött. 1736-ban újra megnősült. WeltzI Máriát vette feleségül. 1742-ben a nemesi felkelők ezredes kapitánya lett. 1750-ben az udvari kamara tanácsosává nevezték ki. Lírája Balassi Bálintéra emlékeztet. Istenes énekeket, kitűnő katonadalokat, gúnyverseket és szerelmi költeménye­ket írt. Életében csak istenes énekei jelentek meg. Ezeket Buzgó szívnek énekes fobászkodási címmel, dallamokkal együtt 1755-ben adta ki. Kéziratban maradt költeményei jobbak. Néhány latin és német versén kívül 200 magyar verse maradt ránk. A többi elveszett. Lírai regénye is elkal­lódott. Érdeme, hogy a költői nyelvet a stílus elevenségével gazdagította. I'ogyatékossága, hogy érzelmei felületesek. Szerelmi lírája sajátosan rokokó jellegűen játékos. Hiányzik belőle Balassi Bálint lelki vívódása. Legsikerültebbek ka­tonadalai, de ezek is csak külsőségekkel foglalkoznak, bűtől függetlenül ritmusa dallamos, rímei változatosak és játszian könnyedek. Világosan kitűnik ez legnépszerűbbé vált és ma is kedvelt katonatoborzó énekéből, amelynek első sza­kasza így hangzik: A szép fényes katonának Arany, gyöngy élete, Csillog, villog mindenfelől Jó vitéz fegyvere; Szép élet! Víg élet’. Soha jobb nem lehet! Flopp, hát jöjjön katonának, Ilyet ki szeret. JEGYZETEK 123> Szövegét a népi hagyomány őrizte meg. Először Arany János jegyezte le Nagyszalontán. Dallamát Kodály Zoltán a nép ajkán fedezte fel. Tóth Veremund i. m. 165. oldal. 124) A népi hagyomány "Rákóczi siralma” néven őrizte meg. Keletkezését korábban 1711-re tették. Állítólag Barna Mihály, Rá­kóczi udvari cigányzenésze volt a szerzője s annak unokája, Czinka Fanna terjesztette el. Dallamát a XVIII. század végén Vaczek váci kanonok kottázta le. Bihari Jcinos 1809-ben indulót szerkesz­tett belőle, amelyet Scholl cseh-német karmester lekottázott, hang­szerelt, sőt saját szerzeményeként Bécsben ki is adott. 1839/40-ben Liszt Ferenc újította fel Bihari indulóját. Ezt Erkel Ferenc kottázta le és adta ki. de Liszt Ferenc maga is több változatban kiadta. Ami kor Berlioz Hektor 1845-ben Pesten járt, hangszerelte és Liszt Ferenccel együtt világhírűvé tette. 125) Histoire des révolutions de Hongrie. Avec les Mémoires du prince Fr. R. sur la guerre de Hongrie depuis 1703 jusqu‘a sa fin. La Hye, 1739. Magyarul 1861-ben jelent meg először. 126) Négy része: Confessio Peccatoris, Meditationes, Aspira­­tiones principis Christiani, Réflexions sur les principes de la vie civile te de politesse dun chrétien. 127) “Officium Rákóczianum, avagy különbféle ájtatosságok az Istennek imádására. Nagyasszonyunknak, Máriának és minden szenteknek tiszteletére. 1281 ‘Testament politique et moral du Prince Rákóczi. La Haye, 1751. 2 kötet. 129) Ekkor jegyezte el Eleonóra császárné rokonát, Magdolna hessendarmstadti hercegnőt. Az udvar azonban ezt a házasságot meg akarta akadályozni. Rákóczit Olaszországba küldte s Rómá­ban a hercegnő hamis halálhírét közölte vele. 1'0) Kultsár István (1760-1828) a bencés rend eltörlése után 1799-ig különböző városokban tanított, azután pedig előkelő csa­ládoknál nevelősködötl. 1806-ban Hazai Tudósítások’’ címmel lapot indított. Igen fennkölt gondölkozású, lelkes ember volt. Mint szerkesztő, nagyon sok nevezetes mű kiadásáról gondoskodott. isi) A ■ rokokó szó francia eredetű. A kagylót jelentő rocaille szóból származtatják. Azt a művészeti irányt jelenti, amely XV. Lajos király uralkodása idején (1705-1723) kezdi felváltani a ba­rokk művészeti irányt. Uralkodó eleme a kagyló alakú díszítés, a mérsékelt aranyozás, a játékos könnyedség, derűs színezés. (Folytatjuk) KAIRÓ CÁFOL Egyiptomi hivatalos körök cáfolják azokat a libanoni jelentőseket, amelyek szerint az elmúlt csütörtökön merény­letet kíséreltek meg Sadat elnök ellen. Az egyik libanoni lap korábban azt írta, hogy merény­lők tűzet nyitottak az egyiptomi államfő kocsijára, aki ép­pen a tiszti iskolába hajtatott. Ez az iskola az elmúlt na­pokban fegyveres összetűzés színhelye volt, amelynek során 1 1 személy életét vesztette és 24-en megsebesültek. EDWARD KENNEDY SZENÁTOR szovjetunióbeli látogatása során Grúziában barátságos fo­gadtatásban részesült az utcai járókelők részéről. A fővá­rost, Tiblist autóról tekintette meg, de gyalog sétált a köz­ponti piactéren és meglátogatta az úttörők házát. Kezet fogott a járókelőkkel és autogramot osztogatott. Kennedy beszédet mondott a gazdasági konferencia zárt ülésén is, amelyet váltakozva évente hol az Egyesült Államokban, hol pedig a Szovjetunióban tartanak. ★ SPORT ★ KEJTÖ ILDIKÓ olimpiai bajnoknőnk immár negyedik alkalommal nyerte a Göttingenben megrendezett nemzetközi női tőrversenyt. * * * Münch enben a magyar férfi tőrcsapatunk a hatodik helyen végzett. A versenyt az olaszok nyerték, lengyelek és a franciák előtt. * * * Budapesten a kardcsapat Európa-kupában a Vasas vívói a második helyen végeztek a moszkvai vívók mögött. A szovjet csapat jobb tusaránnyal nyert. AZ ÚJPESTI DÓZSA PONTOT hagyott Győrött, a Ferencváros viszont legyőzte otthonában a salgótarjániakat/ a Vasas nem várt győzelmet aratott a Honvéd ellen a Í0. tavaszi fordulóban. Eredmények: Győr Üjpest 1:1. Győr. Az Újpest játékán nagyon meglátszott a Bayern elleni visszavágó mérkőzés. Ferencváros ,—< Salgótarján 2:1. Salgótarján. Csepel r- MTK 3:2. Csepel. Egyetértés >—< Videoton 2:0. Szőnyi-út. Tatabánya — Pécs 2:1. Tatabánya. Dorog ^ Szeged 3:0. Dorog. Haladás ■—■ Zalaegerszeg 2:0. Szombathely. Vasas Honvéd 3 :1. Fáy-útca. Az élvonalban a helyzet a következő: 1. Üjpest 35, 2. Ferencváros 32, 3. I atabánya 32, 5. Győr 31 ponttal. * * * Az Uruguay válogatott labdarúgói 2:0 arányban vere­séget szenvedtek a Sydneyben lejátszásra került barátságos mérkőzésen az ausztrál nemzeti 11-től. Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos I II 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.23 Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség (432 oldal, képekkel) kötve $12.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.0C Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában Í.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: O (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 YVass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE ~ RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ........................................................................................................... Utca: ........................................................................................................... Város: ....................................................................................................... Állam:................................................... Zip code: ......

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents