Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-03-15 / 11. szám

1974. MÁRCIUS 15.

AZ ÚJSÁG

5. OLDAU.

dr. Molnár Zsigmond:

A MEXIKÓS HÖRÖMPŐ

Néh ány távolabbi rokonomon, annak ellenére, bog) nagy szegénységnek és nyomornak örvendenek odahaba, a múlt nyáron kitört a turistzika és ismeretlen elmebajból kifolyólag Mexikót célozták meg és ott kóvályogtak vagy 5 hétig. E kitűnő rokonok egy kísérleti nyúl-telepen a ketreceket tisztogatják és a nyúl-mogyorókat válogatják és e magas szellemi munkához ugyebár elengedhetetlenül szükséges volt, hogy Mexikóban az ősi spanyol kultúrát és a hódít«' conquistátoroknak a nyomát kutassák és a spanyol nyulal mogyórózását megtapasztalják.

Ha már turista, akkor legyen turista, kiáltottak fel s mint az agyonnyomorított, volt magyar középosztály tagja' jó felvág'ósan dúsgazdag amerikainak öltöztek ki és szafa Iádé-király látszatát akarták kelteni. Viszont mivel a mexi kói gauchók nem szeretik a szafaládét és főként az amerikaiakat, így egy előkelőbb és “jobb ’ helyen leütötték és bokáig kifosztották őket.

Még a leütésük előtt levélileg invitáltak, hogy min'. Buckeye-roadi magyar milliomos, ugorjak át hozzájuk egykét napra. Nekem ez, mint amerikai polgárnak egyébként is könnyen megy és pláne kocsim is van e kéjutazáshoz.

Természetesen nem ugrottam át. Nem a milliomosságom miatt, mert ezzel semmi baj . . . s az uraságoktól levetett kocsim is oké . . . függetlenül attól, hogy már csak a festék, a rozsda és a pókháló tartja ősze. De már nem va gyök egy jajde ugrós fiú és ezért nem mentem át. Ellenben küldtem nekik egy húszast azzal, hogy valami idegenforgalmi butikban vegyenek a gyerekeknek eredeti, lehetőleg Japánban készült spanyol cucot... 5 gallonos mxikói sombrérót, Iassót vagy bikaölő kardot, aminek odahaza a Kiskúnságban mindig igen nagy hasznát lehet venni.

Egy-darab húszasom ellibbent erre a mexikói biznicre, viszont azóta sem hallottam róluk semmit. A húszast is csak én köszöntem meg a saját hülyeségemnek.

* * *

Megjegyzem, ez a mexikózási mánia nem az első esel I a családomban. 115 évvel ezelőtt ugyanis egy dicső ősöm bizonyos nevű Kötöny Hörömpő János kiskun gazdalegén) volt az első, aki megjárta Mexikót. Sőt a szó Iegszorosab.f értelmében alaposan megjárta.

Azon időkben a “Hasburg családban a Ferenc Jó zsef mutterja, a Zsófia főhercegasszony volt a karmester, ak ugyanúgy dirigált a családban, mint mondjuk itt Ameriká ban a Kennedyéknél ez a másik öreglány, a Róza néni. E> a Zsófia mama a legkitűnőbb anyós anyag volt s természe tesen mindenben benne volt a keze hónaljig. Fiainak, Iá nyainak, menyeinek, vejeinek, de főként a birodalom jámboi népeinek nagy öröme volt benne, akik felett Isten kegyel méből és, a fia helyet jóformán ő uralkodott.

Ebbe a vénasszonyba egyszer belebújt valamilyen bo gár és a nagy vakarózásban hirtelen azt határozta el, hog) a kisebbik fiának, a Ferenc József öccsének, a szép szőke és selymes szakállú Miksa főhercegnek ... aki olyan tedd ide tedd-oda féle gyerek volt, ha törik ha szakad, császár koronát szerez minden áron, mivél a Habsburg család év századok során nagyon hozzá volt szokva a koronákhoz é trónokhoz egészen 1918-ig, amíg istenadta népeik le neír szoktatták őket róla. És mivel Európában éppen akkor nerr volt egy valamire való üres trón és egy vacak korona sen volt szélen ’, így az öregasszony Mexikót nézte ki magá nak, ahol a császári állás éppen akkor üres volt. És ettő kezdve a fiát, ezt a jámbor Miksa gyereket addig hergelte amíg ez egy gyengén felszerelt, kiképzetlen és szedett-vedet expediciós hadtesttel neki nem szaladt Mexikónak.

Ennek a szegény Miksának nem sok kedve voll: a me xikózáshoz, mert éppen akkor volt új és frissen sült háza: egy remek és klassz főhercegnővel és a mézeshetezés alat egyéb gondja sem volt neki, csak ez a Mexikó.

Na már most kérem ehhez az expediciós alakulathoz az egész Monarchia területén s így 1862-ben a felső Kis kunságban is megindult a toborzás és a verbuválás. Szülő városomban egy Kökény Sándor nevű minden hájjal meg kent öreg verbubkos őrmester volt főmufti. Nagy volt a esi nadratta, város és faluszerte szólt a rezesbanda, húzták e cigányok és hetyke verbunkos káplárok járták a méltóság teljes toborzót és a szilaj verbunkos-táncot a banda előtt És persze közben nyomkodták a kulacsokat a szájtató légé nyék kezeibe, hogy

Csapj föl, öcsém, katonának,

Jobb dolgod lesz, mint apádnak.

így történt aztán, hogy az 1848-at is végigharcolt, majc büntetésből Lombardiát 10 évig megszolgált öreg huszá anyai dédapámnak a legfiatalabb öccse, bizonyos Kötöm Hörömpő János nevű kun-bessenyő ivadék gazdalégény miután jól teleszívta magát a verbunkosok kulacsából é ettől hazafias hangulata támadt, de főként mivel a figura sok lány és menyecske is nézte . . . így nagy hetykén keze adott, vagy ahogy azon időkben mondották, “bekezelt < verbunkos őrmesternek. Ekkor egy nagy csákót rögtön ; fejibe nyomtak, ami leszaladt a köldökéig. Ettől a fick< nem látott semmit, csak azt látta, hogy már vitték is.

Hörömpő szépnagyanyám hiába szaladt utána sival kodva és jajgatva, a káplárok az öregasszonyt visszakerget ték. Aztán lett nagy. sírás és jajgatás a családban, de í dolgon már változtatni nem lehetett. így a Jani gyerek pá hónap múlva a tengeren való 2 hónapi rókázás után a Mik sáékkal együtt Mexikóban nagy kényesen partraszállt.

Viszont senor Juareznek, a mexikói szabadsághősnel fejletlen volt a humorérzéke és sem Miksa í ényes tábor nagyi egyenruhája, sem a szép selymes szakálla, de mécsak a szép asszony sem imponált neki, s így az expedíció különítményt órák alatt szétverte. A csapat részben meg semmisült, részben fogságba esett. . . s akik tudtak, azol szétszaladtak, mint a nyulak és az egerek.

A Jani is elugrott három másik kunsági ürgével é, örök családi rejtély maradt, hogyan kerültek a Karibi tenge egy lakatlan kis szigetére, ahol 1864-ben egy görög teher hajó szedte fel őket a partról anyaszült meztelenül é térdigérő szakállal, amikor már éppen egymást akartál megenni.

Miután a fickókkal a görögök nem tudtak szót érteni egy portugál gyarmaton, kirúgták őket a. hajóról. Nyelv

szempontból a portugálok hasonlóképpen jártak e négy kunsági ürgével s ezért elvitték őket Lisszabonba, ahol egy vándorcirkusz akarta őket megvenni mutogatási cé lókból, mint eredeti déltengeri vadembereket.

Már éppen készült számukra a ketrec, amikor valamiféleképpen kisült, hogy van valami közül Ausztriához. Ekkor belépett a buljba a Portugáliában székelő osztrák kereskedelmi alkonzul. Valahonnan kerítettek egy vándorló mesterlegényt, aki tudott pár s/ót németül és magyarul is. CM lett a hites tolmács.

A konzul úrnak viszont diákkorában egyese lehetett földrajzból, mert a tolmáccsal együtt vállvetve kisütötték, 'íogy a Kiskunság, valamint a I ömpör és Csemő puszták valahol Morvaországban vannak.

Az ürgéket ekkor ellátták nagyon sok jótanáccsal, nagyon kevés pénzecskével és nemzetközi tolonc útlevéllel. A konzulátus kapujában aztán megkergették és megdobálták őket, amitől a fickók eliramodtak. Az első kocsmánál azonban, ahol vígan dudált egy portugál, lelassították a menetet, oda betértek és a konzuli gyors-segélyt 5 perc alatt elfittyentették . . . majd toronyirányába nekivágtak a Kiskunságnak.

Útközben persze, ahogy és már ilyenkor a jobb családokból való úrifiúknál szokás, loptak, csaltak hazudtak, de több mint két évi kóválygás és tekergés után 1867-ben bokáig tetvesen és lerongyolódva bár, de mégis betaláltak a Kiskunságba, ahol hét falu kutyái ugatták végig őket.

Ez a Jani gyerek aztán később olyan rendje-módja szerint való tehetős gazdaember lett a Kiskunságban és gyerekkoromban, a családi regék és mesék alkalmával csak mint a mexikós Hörömpőt hallottam emlegetni.

Emlékeim szerint valamikor a század elején hall meg, az első világháború előtti években. Ö jutott eszembe, amikor távoli pereputyaim hívásának nem tettem eleget és nem ugrottam át ’ Mexikóba. Ugyanis a végén még kitelt volna tőlem, hogy ott szándékosan és direkt Ieüttetem és kifosztatom magamát, hogy aztán a családi legendákban engem meg mint a mexikós Molnárt emlegessenek egyszer.

★ SPORT ★

HELYET CSERÉLT AZ ÚJPEST

a Ferencvárossal a bajnoki táblázaton a tavaszi III. forduló után.

Eredmények:

Videoton- — Haladás 1:0. Székesfehérvár.

Dorog .—■ Tatabánya 1:1. Dorog.

Csepel <—! Salgótarján 0:0. Csepel.

Vasas i—r Győr 1:1. Fáy-utca.

Honvéd t—/ Egyetértés 2:0. Kispest.

Újpest MTK 2:0. Hungária-út.

Szeged •—< Ferencváros 0:0. Szeged.

Zalaegerszeg i—< Pécs 1.0. Zalaegerszeg.

A bajnokság állása az élcsoportban: 1. Újpest 2^

''onttal, 2. Ferencváros 25, 5. Gvőr 25. 4. Pécs 22, 5. Videoton 22, 6. Tatabánya 21, 7. Honvéd 21.

* * *

Úgy látszik ismét teljes fenyőben csillog a diadalmas magyar kard. Hamburgban eldöntésre került nemzetközi ta Ulkozón a fiaink szerezték meg a győzelmet. Eredmények: Magyarország *-> Olaszország 11 -3, Magyarország *-> Lengyelország 8:8 (jobb volt a találatszámunk), Magyaron zág í— Nyugatnémetország 9:2.

* * *

A párizsi tőrcsapatversenyben azonban nem ment már olyan jól a mieinknek. A franciáktól vereséget szenvedtünl és a moszkvai csapat után a második helyen végeztünk.

* * *

Göteborgban a mügyar atléták a várakozásnak megfelelően szerepeltek a fedettpályás atlétikai bajnokságok versenyszámaiban. Igaz, hogy Major Istvánnak nem sikerült megvédenie a bajnoki címet. 2.20 cm-rel második lelt a 2.22 cm-t ugró szovjet Sapka mögött. Meglepetésnek számit Sinka (magyar) második helye a 800 m-es síkfutásban (I :48.3).

Ezen a bajnokságon egy egész sereg világ- és Európa rekord született. A lengyel J oachimowSzky 17.05 cm-re új világcsúccsal győzött a hármasugrásban. A női súlylökésben a csehszlovák Hel ene Fibingerova 20.72 cm-es fedettpálya világcsúcsot ért el.

* * *

Gronoble-ban megkezdődtek a jégkorongvilágbajnokság küzdelmei. A magyar válogatott 1 1 :2 arányban győzött az ausztrálok ellen, a vörös kínaiak ellen viszont 2:2-es eredményt értünk el.

* * *

Románia nyerte a teremkézilabda világbajnokságot,

2. Keletnémetország, 3. Jugoszlávia, 4. Lengyelország, 5. Szovjetunió, 6. Csehszlovákia, 7. Magyarország.

KÁRPÁT NYOMDA VÁLLAL:

• KÖNYVKIADÁST © UJSAGNYOMÁST

• NYOMTATVÁNYOKAT © NÉVJEGYEK © BORÍTÉKOK

© LEVÉLPAPÍROK © NYOMÁSÁT!

Keressen fel:

1017 Fairfield Ave., Cleveland, Ohio 44113 Hívja telefonon: (216) 696-3635

KI VOLT TARZAN NAGY SZERELME?

A harmincas évek mozilátogató közönsége még bizonyába emlékezik Johnny WeismüIIerre, akit a legtökéletesebb Tarzan néven tart nyilván a filmtörténelem.

Az egykori sokszoros olimpiai úszóbajnok most 69 esztendős és úgy érezte, hogy itt az ideje, hogy lerántsa a leplet egy nagy titokról.

1931-ben, amikor az akkori idők Iegirigyeltebb filmsztárjával Gréta Garbóval egyidőben filmezett Hollywoodban mindkettőjüket hatalmába kerítette a szerelem.

Johnny Weismüller a Metro-Goldwyn-Mayer stúdióban forgatta “Tarzan és barátnője” című filmjét. Ugyanakkor a szomszédos műteremben filmezett Gréta Garbó. O játszotta a “Karenina Anna” című film főszerepét. Weisrnüller nős volt, egy ismert énekes filmszínésznő volt a felesége. Ez azonban nem zavarta Tarzan t abban, hogy álnéven kibéreljen egy tengerparti házat, ahová időnként viszszavonult az isteni Garbóval.

A két világhírű filmsztár kalandja most első alkalommal került nyilvánosságra. Johnny elmesélte, hogy egy igen viharos éjszaka után másnap nem állhatott a felvevőgép elé. Garbó ugyanis hegyes körmével felszántotta Tarzan hátát, akinek viszont meztelen felsőtesttel kellett megküzdenie az őserdő primitiv benszülötteivel. Mit lehetett tenni: meg kellett várni, míg a hegek begyógyulnak.

A filmvállalt vezetői ebből megtudták, hogy a két sztár között tombol a szerelem. Garbó felvételeinek folytatáséit azonnal áthelyezték Délkaliforniába. A kapcsolat megszakadt, Tarzan visszatért feleségéhez.

Azt persze mondanunk sem kell, h ogy nem. sokkal később elvált, s jelenleg hatodik felesége mellett él. A világhírű úszóbajnok és filmsztár igen sokat keresett, de minden vagyonát elvesztette. WeismüIIer ugyanis egy úszómedence építő vállalatban fektette vagyonát és az —■ csődbe ment.

larzán, aki fiatalos lendülettel hintázott a dzsungel indáin, aki előtt nem volt akadály, aki nem hátrált meg dühös oroszlán előtt, az elmúlt hetekben kénytelen volt elfogadni az egyik floridai éjszakai mulató portási állását.

Az utóbbi hónapokban betegeskedett, s azt mondta a barátainak, ha meggyőgyúl, Németországba utazik, s itt reklámfilmeket készít.

Greta Garbó viszont sokkal szerencsésebb. Hatvannyolc esztendős és New Yorkban él, mint multi-milliomos. Nem nagyon jár társaságba és az utóbbi 50 esztendőben alig' lehetett látni hatalmas napszemüvege nélkül.

1 arzannal ellentétben ő nem nyilatkozott arról: milyenek voltak a dzsungel királyával eltöltött varázslatos éjszakák.

MEGHÍVÓ

DÉLMAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSA

Társasvacsorájára, előadóestjére és közgyűlésére

melyre tagjait, barátait, társemigrációs szervezeteket, az elszakított területi kérdések, valamint a magyar őstörténet iránt érdeklődőket szeretettel hívjuk és várjuk.

1. A DFT TÁRSASVACSORÁJA

Délmagyarország Felszabadító Tanácsa fennállása nak 20. évfordulója alkalmából, egyben Prof. Dr. Barátb Fibor egy. tanár, a DFT örökös tb. elnöke tiszteletére 1974 április 6-án,. szombaton 5 órakor a clevelandi nyugatcldali magyar evangélikus egyház nagytermében (West 98 St. és Denison Ave., Cleveland,'Oh.) társasvacsorát rendez.

A vacsorajegy ára 5 $, nyugdíjasok és diákok részére 5 $. Vacsorajegyqk az alábbi telefonszámokon rendelhetők neg naponta este 7 és 9 óra közt:

(216) 351-0380, 661-0376, 721-6311 és 852-8057.

2. PROF. DR. BARÁTH TIBOR ELŐADÓESTJE

A Dűl társasvacsoráját követően 1974 április 6-án este 7 órakor a társasvacsora színhelyén.

Pro r. Dr. Baráth Tib or egyetemi tanár, a DF É örökös b. elnöke, A magyar népek őstörténete c. három kötetes nagy történelmi munka szerzője előadást tart:

A magyar őstörténet és helynév kutatásunk címmel.

Az előadóestet Vittay Béla, a IX. és X. századbeli Viteti kérdésekre.

Az előadóestet Vittay Béla, a IX. és X. századbeli magyar történelem kutatója vezeti le.

A vacsora és az előadás után dburner Endre, a Kossuth könyvesbolt tulajdonosa készséggel áll az előadó könyvei iránt érdeklődők rendelkezésére.

4. A DFT KÖZGYŰLÉSE

Délmagyarország Felszabadító Tanácsa az 1914-es, az 1954-es, valamint az 1944-es eseményekre való visszaemlékezés jegyében s a DFT fennállása 20. évében 1974 április 7-én délután félnégy órakor rendezi meg szokásos évi közgyűlését a nyugatoldali magyar evangélikus egyház kistermében. (West 98 St. és Denison Ave.).

A közgyűlés napirendje:

1. Dr. Lelbach Antal elnök: Megnyitó.

2. Titeli József: Főtitkári jelentés.

3. Ifj. Zolnay Mátyás: Pénztárosi jelentés.

4. Prof. Dr. Baráth 1 ibor, a DFT örökös tb. elnöke: Emigrációs külpolitikánk és a Délvidék.

5. Hozzászólások, javaslatok.

* -x- *

A DFT elnöksége ezúton is kéri tagjait tagdíjaik (évi 5 $) rendezésére, egyetlen elszakított területi kérdésekkel foglalkozó szemlénk: a Virrasztó előfizetésére (évi 5 $). Ugyancsak kérjük tagjainkat a “Délmagyarországi és balkáni tanulmányi központ” kiadásában megjelent angol nyelvű tanulmány: “Croatia and Flungary during the Turkish era” megvételére (2 $) és terjesztésére, mert csakis költségeink megtérülése esetén folytathatjuk tervbevett kiadványsorozatunkat (Homonnay Elemér: A magyar revíziós politika déhnagyarországi vonatkozásai ).

Tagjaink, akik nem tudnak megjelenni közgyűlésünkön, a főtitkár címére küldött (Titeli József, 11723 Hamlin, Cleveland, Ohio 44120) pár soros levélben jelentkezzenek. Tagdíjbefizetést kérjük a Council for Liberation or Southern-Hungary címre kiállított csekkel, vagy money-orderrel beküldeni.

Dr. Lelbach Antal elnök 1974. március 15. Titeli József főtitkár

FLORIDAI HÍREK

TANULJUNK

Paul Harvey, országos sajtótudósító, akinek tudósításait a rádión és televízión milliók hallgatják, arról számol be, hogy New Yorkban és az átlag amerikai nagyvárosokban több mint tízszer annyi a bűntény, mint 1 ókióban és a többi japán városban. Talán nem ártana nekünk is tanulnunk tőlük valamit.

Ennek okát Harvey az alkalmazott szigorban látja. A japán bíróságok csak nagyritkán hoznak enyhe, vagy felmentő ítéleteket és a zseniális jogvédelem nem sokat használ a japán bűnözőnek. A japán iskolákban hetenként legalább két órai oktatást nyernek a diákok etikából és respekusból. E két tantárgyat az amerikai pedagógia már régen elvetette. Tokióban legszigorúbb büntetést kapna a diák, ha a nemzeti zászlóból készített nadrágban jelenne meg, vagy más módon sértené a hagyományosan tisztelt szimbólumokat. I ókióban eszük ágában sincs a tanerőknek a drága oktatási időt sex education -ra, vagy hasonlóra fordítani, ezt ők az otthonra és a társadalomra bízzák. Ellenben szükségesnek vélik az ifjakkal megismertetni a tekintélytiszíeletet és az erkölcsi tisztaságot, az udvarias és előzékeny modort. 1 alán nem ártana, ha a mi főiskoláinkban is megkövetelnék a tanárok a rendes viselkedést és megrónák a diákokat trágár kifejezésekért, közönséges és frivol szavakért és megrendszabályoznak a vandálokat károkozásukért.

Ma divat a ruhátlanság. Furcsa divat és Iegkevésbbé ízléses. Még azt a célt sem szolgálja a meztelenség, hogy szekszuálisan izgasson, mert bizonyított tény, hogy egy rafinálton öltözött nő sokkal hódítóbb, mint a ruhátlan. Nemcsak a test meztelensége divatos, hanem a lelki és szellemi meztelenség is. Álcázatlanul mondják ki az un. korszerű irodalmárok azokat a szavakat, amelyek nem is bírják el a nyomdafestéket, legalább is a múltban nem bírták el. A költészet és irodalom modern apostolai olyan kifejezéseket csempésznek az olvasmányokba, amelyekért évszázadok, de még évtizedek előtt is börtönbüntetés várt volna reájuk. Elsekélyesítették az irodalom, a muzsika és a művészet minden ágát. Azt hirdetik, hogy visszáiérnek a természethez és közben minden, amit kimondanak, amit ábrázolnak és az életmód, amelyet élnek —< tévoláll a természetestől. Évezredek alatt fejlődött ki a kultúra arra a magas fokra, amelyen e század első felében állt és a legutóbbi időben a lelki és szellemi vandálok pogány módon zúzzák össze a csipkeíinomságú alkotásokat. Minden nemzet múltjában vannak csodálatos művek és azok helyébe most a szürrealisták fércműveket, érthetetlenül összetákolt korszerűségeket állítanak be.

Fia a mai amerikai iskolában egy ifjú azt merné állítani, hogy előnybe helyezi Liszt, Mozart, Chopin muzsikáját a mai rock-koncertekkel szemben, vagy azt mondaná, hogy Leonardo da Vinci, nagyobb művész volt a mai moderneknél, bizonyára hangosan kikacagnák. Ha egy amerikai diák tisztelettel vagy hálásan beszél a szüleiről és családjáról és nem tart minden harminc évnél idősebb egyént begyepesedett agyalágyultnak, akkor “chicken -nek nevezik és kigúnyolják, >— tisztelet a csekélyszámú kivételnek.

A japánok nyitva tartják a szemüket. Ők elvesztették a háborút, de megnyerték a békét. Józan éleslátcissal ügyelnek arra, hogy az ifjúságban ébren tartsák a tekintélyek és hagyományok tiszteletét és beléjük oltsák az udvarias modort és az egészséges gondolkodást. Természetesen a nagy idegenforgalom megteszi romboló hatását a távolkeleten is, de az iskola és a család együttesen képes megmenteni az ifjúságot a romlástól. Ennek köszönhetik a kis bűnözési arányszámot.

ROSSZ IDŐK JÁRNAK A SPANYOL bankrablókra. Madrid a rablások és merényletek elhárítására újabban, erre a célra kiképzett rendőröket kap. Ezeknek a biztonsági egységeknek tagjait időnkint behívják tanfolyamra, hogy a spanyol rendőrség vezetői tájékozódhassanak a bankrabló-technika legújabb állásáról és jobban és sikeresebben védekezhessenek, a rendszerint álarcos támadók ellen. A rendelkezés egyébként előírja, hogy minden pénzintézet köteles riasztó berendezést felszerelni.

FORT MYERS ~ A pálmák városának egyik legagyobb eseménye az AARP alakulat évi gála estje az Exhibition Hallban. I öbb mint ezer estélyi ruhás vendég ett részt a fényes mulatságon. Megjelent Corbin Oszkár 'olgármester, Wanika Ferenc sheriff, sok polgári és katoai vezető egyéniség. “Az esemény teljes jövedelmét a Nyororék Gyermekek Otthona javára fordították, mig a költégeket a rendezők viselték. A helybeli áruházak és kereseclők értékes ajándékokat adtak a jótékony célra. Díjakat isztottak ki az egyes táncversenyek nyerteseinek és más /endégeknek. Éden Jenő, Cuyahoga megye nyugdíjas tisztviselője, mint legidősebb vendég részesült ajándék-díjban.

Munkatársunk ajánlatára, a rendezőség felkérte szeeplésre az Amerikai Magyar Szociális Klub tánc csoportját :s az estély rendezője ékes szavakkal méltatta a hazafias ímerikai magyarokat, akik hűségesen megőrizték hagyomályos magyar muzsikájukat, nemzetük viseletét és szép tán:ait. Példaképen említette őket az amerikai vendégek előtt.

Valóban színpompás képet nyújtottak a bevonuló szép nagyar nők, feszes piros bársony pruszlikaikban, bokorugró zoknyájukban, formás piros csizmáikban és a magas, daiás férfiak patyolat ingvállakkal, zsinorozott fekete dolnányban, lakk csizmákban. Redden Gerardné Irénke ellök Óhidy Józseffel, Biró Béla, a Fort Myers News-Préss nűvészi szerkesztője nejével Arankával, Nagy Herbert al- Inök nejével Emilyvel, Tóth József, alapító, nejével Helénrel, Hován Ben nejével Arankával, Balogh Artur nejével jdiával, Lipták István nejével Margittal, Szabó István neével Boriskával és a Buckeye roadi Skala Péter nejével, (udittal ropták a táncokat, amelyeket Bíróné Aranka taníott be.