Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-02-22 / 8. szám

1974. FEBRUÁR 22. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDALI KRISZTUSBAN LÁTNI A VILÁGOT... Kardinális úr vasárnapi szenlbcszéde, 1974. február 10. fíécs, Pázmáneum. Dr. Laurísin Lajos: BUDA ÉS PEST A TÖRTÉNELEMBEN (A Kr. e. I. századtól napjainkig) (Folytatás) A csodálatos halfogás után egy mély emberi indulat tört fel Simon Péternek a lelkében. Annyira megrendítette őket ez a csoda, bogy a bűnös mivoltára gondolt és az töl­tötte el: Menj ki tőlem, Uram, hiszen bűnös ember vagyok!” Ez a legszebb emberi és hívő mozzanat Péter apostolnak a lelkében. De aztán volt egy másik, ennek nem ellentmondó mozzanat is a halász-apostoloknak a lelkében. Elhagytak mindent, személyekben, vagyonban és követték Jézust életótjukon. így hitéleti nagy esemény a gyarló emberből ilyen elhatározást tud kicsiholni. Először mentek az apostolok is­kolájába, mert nemcsak istent akarták szolgálni, de a bűnös embereket is és erre löl kellett készülniük a három éves apostol-iskolában. Utána, mikor elvégezték az Evangélium hirdetését, akkor ők mentek az életüket föl is áldozni azért, akit eddig követtek és akiitől eddig tanultak. Zebedeus fiai ott voltak a halászok és az emberek Kalászaivá meghívottak közt. János egyedül nem kapta meg a vértanúság koronáját. A többi apostol egytől-egyig valamennyi odaadta életét Krisztusért. De azért ő sem volt kivéve a vértanúság bizo­nyos kezdeti eleméig. Öt forró olajba dobták, de Krisztus kivette onnét. Utána elküldték számkivetésbe, neki mint az egyház aggastyánjának kellett így élnie, hogy négy pápa idejében ő legyen Kisázsiának Efezusban a vallási fője és a kezdődő egyházat egyengetni és vezetni úgy,ahogy Krisz­tustól tanulta. Különös, ezek az apostolok Péter is, János is bizonyos hátrányokkal indultak neki hivatásuknak, de gyönyörűszép előnyökkel is. Az Ür Jézus megállapítása szerint, — és mi azt kiolvashatjuk az Evangéliumból — hogy fogyatékossága volt kezdetben Péternek és Jánosnak a lobbanékonyság. És a lobbanékonyságban szembe kerültek Krisztus gondolaitá vak Aztán később sokszorosan elhagyták ezt és mikor az utolsó vacsorához értek, akkor ott már Jézus kebl ón volt Szent Jánosnak a feje és ott érez/te jól magát, Jézusnál: a keblén és ő akart engesztelés lenni az egyik apostolnak á hűtlenségéért, aki már ment az utolsó vacsorától el Jézus ellen tenni valamit. És ő volt a végrendelet végrehajtója az Úr Jézusnak és ő vette magához az Űr Jézusnak az édesanyját, amíg ő itt élt a földön. Különös, ahogyan vezette az Úr ezeket az apostolokat. Mindannyiunk is hivatva vagyunk az Úr Jézus szavára Mindannyiunknak a lelkében jelentkezik a kegyelemnek az az érintése, ami a Genezáreti tó partján az apostolok lelké­ben működött. Csak ne lenne észreve étien ez a hívás a le' künkben! Keressük az Isten szavát a kinyilatkoztatásban, a va­sárnapi szent evangéliumi részletben és keressük abban a csodálatos halfogásban a magunk lelkének a megérintését is. Az nemcsak az apostoloknak szólt, az nekünk is szó!. És ha nem vesszük észre, akkor hiba van a lelkűnkben. Jézus Krisztus az erkölcsi világrend legnagyobb és legemel kedettebb ténye. És ha az egész világ meggabalyodik, ne­kem ezt a Jézus Krisztust kell látnom szüntelenül és a szememet róla soha le nem vennem! Az apostolok látták Jézust, de látiták g.z embereket is Nekem is kell látnom Jézus alakjáról kapott fénnyel a test­vért, a családtagjaimat, emigráns testvéreimet és meleg szeretettel kell értük áldozatot hoznom és szeretnem kell mind őket. Ha ezt tesszük az életben, akkor nem hiába volt a mi számunkra a csodálatos halfogás. Mert hiszen Jézusnak halfogásában ott vagyunk mi magunk is a ma­gunk leikével az Úr Jézus dicsőségére és embertársaink szeretetére. Amen. IRODALMI PÁLYÁZAT Az emigrációs magyar irodalom felkarolása és meg­becsülése érdekében az UJ VILÁG IRODALMI PÁLYÁZATOT HIRDET, melyen a szabad földön élő írók és költők eddig meg nem jelent műveit kívánja szerény pályadíjakkal jutalmazni. A pályázat két csoportból áll: 1) PRÓZA: Novella, tanulmány, kisregény. Leg­alább négy, de 12 ritkán gépelt oldal terjedelmet meg nem haladó munka. 2) VERS: Négy gépelt oldalt meg nem haladó köl­temény. PÁLYÁDIJ PRÓZA I. díj $250.00 II. díj $100.00 III. díj $50.00 IV.-V. díj Elismerő oklevél Bírálóbizottság: VERS I. díj $250.00 II. díj $100.00 III. díj $50.00 IV.-V. díj Elismerő oklevél Dr. Birnbaum ID. Marianna (UCLA), Farnady Fe dór, Dr. Fodor László, Kővágó Katalin (Pepperdine Univer sity). PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: Három példányban, géppel írott, jeligével ellátott mű­vek. Mellékelve jeligével ellátott zárt borítékban az író neve és címe. Pályázati határidő: 1974. május 30. A pályamun­kák borítékján kérjük feltüntetni: Irodalmi pályázat. Cím: 5017 Melrose Avenue, Los Angeles, CA. 90038. A beküldött kéziratok elsőközlési joga az Új Világo illeti. A pályadíjak kiosztása után a kéziratok átvehetők a szerkesztőségben. A díjnyertesek nevét szeptember 7-én, a Riporter Bál keretén belül, ünnepélyes formában hozzuk nyilvánosságra és ugyanezen alkalommal osztjuk ki a fenti pályadíjakat. KIRÁLYI SZÉKHELY 1 352-ben Károly Róbert király fia, I. vagy Nagy Lajos Üjbudán, a Mátyás-hegy alján új királyi palotát építtetett, melynek híre messze földre eljutott. Ebben a korban Óbuda és Pest háttérbe szorult s Budavára foglalta el a vezető­helyet. Nagy Lajos uralkodása Magyarország első fény­kora. Leányának, Máriának férje, a viharos életű, örökös pénzzavarral küzdő, eladósodott Zsigmond (1387-1437) kö­vette a trónon. Ö alatta lépett elő Buda királyi székhellyé. Kibővítette a régi királyi palotát s a régi palota északi ol­dalán új palota építkezésébe kezdett, amelyet halála miatt befejezni nem tudott. Ezt a palotát Mátyás király idejében fejezték be. Zsigmond egyszer Budától 1000 aranyat kért kölcsön, de nem kapta meg. Pest felajánlotta neki az összeget aján­dékba azzal a kikötéssel, hogy ellenszolgáltatásként saját kebeléből választott tanácsot és bírákat kap. Zsigmond bele­egyezett a kérés teljesítésébe s így a dunáninneni Pest önál­lóvá lett. így vált szét Budavár és a régi Pest. Magyarország és egyben a főváros második fénykora akkor virradt fel, amikor 1458 január 24-én Szilágyi Mihály serege a Duna jegén megúnta a várakozást és hideget, él­tetni kezdte Hunyadi Mátyást, a-királyt. Egetverő lelkese déssel csatlakozott hozzájuk az egész nép. A gyermekek és a serdülő ifjak ezt a rögtönzött szövegű dalt énekelték: Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra, Mert ezt adta Isten nekünk Mennyországból oltalmunkra. Azért mi is választottuk, Mint Istennek ajándékát, Kiből Isten dícsértessék És örökké mondjuk: Amenl Ez az igénytelen, költőieden dalocska visszatükrözi a magyar nép romlatlan lelkét. FŐVÁROS Mátyás nagyon sokat tett Budáért, hírének emeléséért Bizonyossággal mondhatjuk, Buda Mátyás uralkodása ide jén érte el virágzása csúcspontját. Az ebben az évben ke­letkezett oklevelek Budát az ország fővárosának nevezik Oe Mátyás király Pestet is felkarolta. Sokat tett feilend: léséért. A budavári főtemplom egyik tornyát is ő építtető Palotáját kibővíttette, előtte szobrokat állíthatott fel. Tér meiben díszes festmények ékeskedtek. Könyvtárában se Syembe-bársonyba kötött, ezüstkapcsos, címeres könyve! sorakoztak. Harminc könyvírót foglalkoztatott állandóan 'Óriási jelentősége volt. hogy 1472-ben felállíttatta Budán az első könyvnyomdát. Corvina néven világszerte isme könyveiből 50.000 példány alatt roskadoztak a polcok. Egy egy példány 1000 aranyat ért. Palotája előtt, a mai Krisz tinaváros felé eső oldalon óriási díszkert terült eh amelyber két oroszlán szabadon tanyázott. A Duna felé eső oldalon halastavak voltak s ugyanazon az oldalón, lent á várpalota aljában, híres paripáinak istállóit helyezte el. Mátyás reneszánsz fejedelem volt. akinek udvaré rar» világhírű költők, művészek és tudósok éltek s külföldi híres ségek egymás kezébe adták a kilincset. Mátyás király na­gyon művelt, szellemes és igazságos ember volt. Mai érte lemben vett européer. Gyakorta megjelent a nép között álöltözetben, hogy tisztában legyen a közhangulattal. Igaz ságosságáról mondák százai beszélnek. A polgároknak nem egyszer üzeneteket hagyott, mint például ezt: Mátyás, Isten kegyelméből a magyarok királya. I reggelt, polgárok! Ha mindannyian meg nem jelentek a ki rálynál, elvesztitek a fejeiteket! A király. Természetesen senki sem hiányzott. ' * BUDA FÉNYKORA Buda fénykorában körülbelül jelenlegi területét fog lalta eh kivéve a Krisztinavárost. Középpontja a királyi pa­­í Iota. Flozzá sorakozott a mai vár nagy része Felsőváros né- I ven. Továbbá az Alsóváros (Zsidóváros, vagy Víziváros), Kispest, azaz a Duna-parton elterülő rész a Vár alatt, ! Hosszú-, vagy Hátulsóváros és Rácváros. Ezeket közös néven Budának nevezzük. Buda körül több falu és mező­város volt: Erzsébetfülva (nem azonos a maival!), a gellért­­hegyaljai melegvízforrások vidéke, amelyet Alhévíznek hív tak. Logod, 7 ótfalu a vízivárosi temető jobb oldalán, Fel hévíz, a Császárfürdő és Víziváros között el'erülő rész Szentjakabfalva, a mai Újlak, Óduba, a királynék városa és Nyúlak-szigete, a mai Margitsziget. ’Ezt a szigetet IV Béla, amikor a tatárdúlás után visszatért exiliumából, a domonkosrendnek adományozta. A domonkosok aztán ott apácakolostort építtettek. S miután Margit királylány, IV. Béla leánya a domonkos apácák rendjébe lépett, nagyon sok előkelő család leánya követte példáját, így a kolostor nagy anyagi javakra tett szert. Legendák keltek életre Mar git királylány alakja körül: “. . . És Jézusnak áldozták Mar­­gitot, ki ott halt meg a Nyúlak-szigetén” (Ady Endre: Szeri' Margit legendája). A szigeten voltak ferences és premontrei kolostorok is. Ott volt továbbá a keresztes lovagok s az esztergomi érsekek vára is. A domonkos apácák, a ferencesek és premontreiek kolostorai fennállottak egész a mohácsi csatáig, amikor is valamennyien elmenekültek s nem is tértek többé vissza Később József nádor vásárolta meg a szigetet, majd az adás­vétel útján a székesfőváros közmunkatanácsának birtokába került. Pest Mátyás koráig olyan állapotban maradt, m'nt volt a tatárjárás idején, de 1471-ben már fallal körülvett váró lett belőle. MOHÁCS UTÁN 1516-ban Ih Lajos (1516-1526) került a trónra, akinek uralma alatt mindenütt Ieszegényedés következett be. Teljes anyagi zűrzavarban élt ő maga is annyira, hogy napi élel­mét is hitelbe vásárolta. Uralkodása idejére esik a reformá­ció megindulása. Hazánk egén Iassan-Iassan viharfellegek gyülekeztek. 1526 augusztus 29 a magyar történelem egyik legszomorúbb dátuma. Ekkor zajlott le a mohácsi síkon az az ütközet, amely után a nemzet dísze-virága Ietaroltan, véres rendekben hevert a harcmezőn. Ih Lajos király holtteste felett a Csele-patak habjai mormolták a halotti zsolozsmát. Tömöri büszke vezér”, a nádorispán, fő- és köznemesek s jobbágyok ezrei üveges ! szemekkel meredtek az égre. 15.000 hősi halott! Szolimán nagyvezír megszállta a királyi lakot. Felgyújtana Budát és Pestet. A királyi palotát ugyan megkímélték a tűzhaláltól de a híres Corviná -kát hajóra rakták s útnak indították Konstantinápolyba. Pest és Óbuda lakói magyarok voltak ! ezidőtájt, míg Budán a németek voltak túlsúlyban, de olasz, lrancia és cseh is akadt közöttük. A TÖRÖK URALOM IDEJÉN Mialatt Zápolya János és I. Ferdinand egymás között | viszálykodtak, Szolimán nagyvezír 1541 augusztus 28-án ; tábort ütött Óbuda határában s követei útján magához ké­rette a török táborba Zápolyáné egyéves kis fiát, János Zsigmondot. S mialatt mézesmázas szavakkal körüludvarol­ta annak fényes kíséretét, a törökök lassan belopózkodtak a várba. S mikor már pár ezren voltak, a Szent György templom pártázatáról felcsendült a müezzin kiáltása: Allah il Allah! Betiltották a harangozást. A Mátyás-templomot me- I esetté alakították át. Buda és Pest 145 éves örök rabigába került! Ez alatt az idő alatt a nehéz ostromok következtében épületei megrongálódtak s javítás hiányában dűlőiéiben voltak. A török, ha épített, csak mecsetet és fürdőt épített. Egyetlen törökkori fennmaradt emlék Budán a XVI század közepéről való Gül Baba sírja. Budán 12, Pesten 4 mecset épült. Mátyás király palotáját teljesen kifosztották. A pesti ricák sártengerré s piszokfészkekké változtak. Elemi csa­pósok özöne zúdult reá. Lakóinak zöme elköltözött. S a döghalál a 145 éves törk uralom idején negyvenbe tszor pusztított falai között. 1578-ban villámcsapás ért egy puska­poros-tornyot. Utána földrengés következett. Körülbelül 500 ház dőlt össze s hogy az egész város nem lett a lángok martaléka, csak a fergeteges esőnek köszönhető, amely azon éjjel zúdult a városra. A FELSZABADÍTÁS Többször próbálkoztak a felszabadítással, de a vállal­kozások mindig kudarc 3a fulladtak. Mégis 1602-ben Pesti rövid- időre felszabadult. Mikor aztán a török 1685-ban Bécset kezdte ostromolni, egy táborba sereglettek azok a j hatalmak, amelyek nem nyögtek igája alatt. Szobieszki [ | lános lengyel király 23.000 emberrel sietett Bécs védelmére j s hatalmas csapást mért a szultán seregeire. A nyugati sző- i I vetséges csapatok Párkánynál léptek magyar földre s fel | j mentették Esztergomot. XI. Ince pápa saját pénztárából I 300.000 aranyat adományozott a felszabadítás költségeire.! Visegrád, Vác, Pest, Érsekújvár voltak a következő álló Djáí-ols. 1686 június 18-án Óbuda határában letáborozott a felszabadító sereg egyik része: 42.000 ember Károly lotha ringiai herceg vezérsége alatt. A másik 26.000 ember Miksa bajor választófejedelem vezetésével Pesten. Egész sereg fő úri harcos jött a két vezérrel, köztük Savoyai Jenő herceg, a későbbi zentai hős is. Elképzelhetetlenül kemény, 75 napig tartó harc után 1686 szeptember 2-án Budavára két óra leforgása alatt a keresztények kezébe került. Buda teljesen elpusztult. Lakosai elszéledtek. Pestis pusztított a városban. A foglyok között volt a híres Hamza bég is, aki Szapáry Péter kezébe került. Fordult a kocka. Előbb Szapáry volt Hamza bég foglya, aki ökör helyett járomba fogatta és szán­­tatott vele. Szapáry nem tagadta meg magyar lovagi mi­voltát. Hamzának megkegyelmezett. Szabadon engedte. Ez annyira meglepte a béget, hogy papot kért s áttért a kato­likus hitre. Szapáry beigazolta a később élt francia roman­tikus történetíró, Jules Michelet megállapítását: A magyár nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és méltóság arisztokrá­ciája. Szapáry Péter ennek a nemzetnék volt kiváló tagja. Pest és Buda romokban hevert. Hosszú időre volt szük­ség, hogy a két város kiheverje az ostrom és a felszabadítás j borzalmait. Fiz évvel később, 1696-ban Pesten még csak 126 ház állott. BUDA MEGINT FŐVÁROS A Rákóczi-szabadságharc is erősen megviselte a várost j [és lakóit. /. Lipót 1705-ban Budát szabad királyi városnak: s egyben fővárosnak nyilvánította. Pest rangban Buda után j ; köve tkezett. 1 725 -ban, húsvét napján tűz ütött ki Budán, j amely a város nagy részét elhamvasztotta. Érdekes megem- ! [ líteni, hogy az első kávéház 1715-ben nyílt meg Budán,! amelynek tulajdonosa bizonyos Balázs, akinek vezetékneve Cavesieder (Kávéfőző) volt a mesterségéről véve. És 1734- ben egy ismeretlen olasz nyitja meg az első cukrászdát. Óbuda lakossága átvészelte a török uralmát s búr j számra erősen megfogyott, megmaradt magyarnak. Óbuda 1695-ben a Zichy-család birtokába került sí mikor 1705-ban gróf Zichy Péter örökölte őseitől, a magya- j rok helyébe németeket telepített. így lett Óbuda németté. 1767-ben kincstári tulajdon. Mária Terézia (1740-1780) uralkodása ideién a kö­vetkező nevezetesebb események érdemesek a feljegyzésre Pest-Buda történetében: 1741-ben a királynő megígéri a budai királyi palota felépítését. Az ország nagy lekesedéssel vette a hírt s ren getog adomány érkezett az ország minden részéből. 1749 ben megtörtént az alapkőletétel. 1751-ben a királynő me" tekintette az építkezéseket. Ez a palota 1849-ben a szabad­ságharc alatt megrongálódott. Később kijavították s ráépí­tették a harmadik emeletet. Ebben a formában maradt egé­szen az 1915-ös ostromig. 1767-ben jött létre Pesten a Teréz­város, 1777-ben Mária Terézia a tudományegyetemet áthe­lyezte Nagyszombatból Budára. ELNÉMETESEDÉS A város fejlődése óriásit lendült II. József, (l 780-1790) uralkodásra idején. Ekkor kelethtze't a pesti Józsefváros s I épült fel Budán a Krisztinaváros, Pesten a mai tudomány-ROMANEILI GUIDO ny. Ioasz vk. ezds., volt rendkívüli követ és meghat, miniszter, a magyarság nagy barátja nov. 22-én, 97. évében Crauglio-ban (Üdinei tartomány, Olaszország) elhúnyt. Az 1919-es Iudovikás ellenforradalom idején tanúsított fellépé­sével örökre beírta nevét nemzetünk történetébe; koporsóját magyar zászló takarta. FLORIDAI HÍREK MIAMI — Nt. Nagy Pál Jó nos, a Magyar Reformá­tus Egyház lelkipásztora mondott megható búcsúbeszédet néhai Révész Istvánná, szüj. Molnár Barbara temetésén. A gyászszertartáson megemlékezett arról, hogy Révész Néni az egyház alapító tagja és áldozatkész munkása volt. Az egész gyülekezett együt gyászol a családdal. A Rákkutató Intézet javára rendezett két napos bazár kiváló munkásai várakozáson felüli anyagi és erkölcsi ered­ményt értek el. Dr. V anBoros András és családja gyászában osztozik a magyar református gyülekezet és a lelkipásztor megem­lékezett Dr. magyarádi Boros Lajosró I, aki 93 éves korában Budapesten halt meg. Az elhunyt korunk egyik legkiválóbb egyénisége volt. Autóbaleset érte Nt. Nagy Pál Jánosnét és Jakab Gyulánét. A Nagytiszteletű Asszony borda és kartörést szenvedett és még mindig a Jackson Memorial kórházban van kezelés alatt. Jakab Gyuláné már január közepén el­hagyta a kórházat. Nt. Nagy Pál János hálásan köszönte meg gyülekeze­­tc'u k anyagi és munkabeli támogatását, amellyel lehetővé tették a Magyar Terem és az új konyha megépítését. Min- U n héten jelentkeznek önkéntes munkára a hívek és leg­utóbb Papp Zsigmond 6 napot, dr. Deák Imre 5 napot, Vi­­tányi István 4 napot, Kiss Sándor és Tóth Endre 3 napot, Doboky Miklós 2 napot és Nagy József kántor 1 napol dolgozott. Az jelent legnagyobb örömet a híveknek, hogy a saját kezük munkájával ékesítik és szépítik az új épületet. A szeretetvendégségre Papp Zsigmondné, Kiss Sánclorné és dr. Deák Imréné készítették az ebédet. ST. PETERSBURG - Feb ruár 24-én búcsúzik a Magyar Keresztyén Egyház lelkipásztora, Nt. Matus József, híveitől. A kiváló alapító lelkész orvosi tanácsra volt kény­en gyülekezetétől megválni. A nagyszabású búcsúban­­kettre Florida más városaiból is eljönnek lelkészek és hívek, hogy megadják a tisztelet a búcsúzó lelkipásztornak. Nt. Balogh E. István Lakelandból feleségével és gyülekezete számos tagjával vesz részt. 111 USVILLE — Dr Kovács Dávid nőgyógyász és sebész, egyike Florida legtekintélyesebb vezető orvosainak. A magyar orvosok Amerikában Rendkívül sikeresek. PLANT CITY — A Floridai Magyar Szabadságkor bruár 10-én ik atta be új tisztviselőit bankett keretében. Kálmán és zenekara muzsikált. Mindenki dicsérte a híres szakácsnőket. MEGHÍVÓ A Szociális Testvérek Társaságának Tanácsadó Tes ülete 1974. feb ruár 22-én, pénteken este 6:50 órakor Cocktail-t és este 7:30 órakor vacsorát rendez a Statler Hilton Hotel Terrace termében (Buffalo, N.Y.) a nemrégen elhunyt SLACHTA MARGIT TESTVÉR emlékezetére A szónok: Rév. Dániel Lyons S.J. Slachta Margit testvér alapítója volt a Szociális Test­vérek Társaságának, a magyar Képviselőház első női tagja és a keresztény életelvek rendíthetetlen harcosa. A bankettjegy ára: $15.00. Telefon: 1—716—883-0112. egyetem, a Központi Papnevelő Intézet, az, Állatgyógyító Intézet, a Fűvészkert s a Városmajorból nyilvános parkot csináltak. 1785-ban az egyetem átkerült Budáról Pestre. A ki­rályi palotától északra lévő ferences, majd kármeliia temp­lomból a rend feloszlatása után színházat csináltak. Ez volt a Várszínház. József császár Óbudán selyemgombolyító üzemet (Filatorium) létesített. Ennek emlékét őrzi a Filatori­­gát elnevezés. Ö bátraszorította a görög kereskedőket s teret adott a németeknek. Ebben az időben a fővárosban túlnyomóan németül és Utinu! beszéltek. Sokan egyáltalán nem tudíak magya­rul Az élet kedélyes, családias volt. Kártya, kockajáték, billiard volt a szabad idő kedvenc szórakozása. A táncnak :s hódoltak. A gyengébb nem szépei szívesen hajladoztak a keringők andalító üíemére. Az urak a magyar táncnak adták az elsőséget. A hölgyek hosszú uszályos ruháik miatt nem kedvelték a sarkantyús csizmájú partnert Egy korabek keserűen jegyezte meg: Az magyar táncot itt senki sem járhattja, Mert az dámák sleppjét sarkantyú szaggatja.” A színházakban túlnyomórészt németül ágáltak. Voí tak cirkuszok, krajcáros teátrumot, marionett-színházak és gyermekbalettek is. Este 9 órakor mindenki otthon volt, mert az utcákon nem volt világítás. Budát 1777-ben kezdték rendeletileg világítani, míg Pest utcáin csak 1780-ban gyul­ladtak ki az első lámpák. 1795-ben nyilt meg a Róícus­­kórház s a Város-liget első fáját 1799-ben ültették. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents