Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-02-22 / 8. szám
4. OLDAU,' DETROITI MAGYAR ÜJSÁG 197-4. FEBRUÁR 22. Somogyi Ferenc dr.: í MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folyta.tósJ I .EGEND A K A vallásos kódexirodalom termékei a legendák, egyházi énekek (himnuszok) és szenlbeszédek. Mind a három Európa-szérté virágzó középkori műfaj korán feltűnik Magyarországon is. Az első ismert magyarországi szerző ugyan a lombard eredetű Szent Gellért püspök volt,29' akinek ránkmaradt művé3n> a himnusz magyarázatával foglalkozik, telíá k inkább tudományos jellegűnek mondható, de BoIdog Mór pécsi püspök személyében hamarosan jelentkezik az első magyar író s az első magyar legenda szerzője is. A legenda olyan olvasmány, amely vértanú, vagy szent életrajzát volt hivatott követésre méltó példaként ismertetni. Eredetileg csak a valóságosan megtörtént eseményeket mondta el és írta le, később azonban ezekhez a buzdító szándék és a nép rajongó képzelete csodálatos változatossá gú költött eseményeket is fűzött. A legenda idővel szentről szóló mondává lett.'" Boldog Mór például két rendtársa Szent Zoerard és Szent Benedek legendájának megírása közben még állandóan hivatkozik elbeszélésének lorrásairam A magyar legendairodalom tulajdonképpen azután kezdődik, miután Szent László király a pápa előzetes hozzájárulásával 1083-ban öt magyar szentet avatott fel: Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Geliertet, Szent Zoerardot és Szent Benedeket.: Közülük legendája ekkor még csak a két utóbbinak volt. Szent László és Kálmán király uralkodása idején azonban (1083 és Illő közt) Szent Istvánról egyszerre három (a Nagyobb, a Kisebb és a Hartvik-féle) is keletkezett. Ugyanebből az időből való Szent Imre legendája és Szent Gellért kisebb legendája. Mindegyik szerzője ismeretlen. Csak annyi valószínű, hogy bencés volt, mint ahogy a röviddel később keletkezett Szent Mártonról szóló legenda szerzője is. Szent Gellért nagyobb legendája a XIII-XIV. századból maradt ránk. Szent László legendája szenttéavatására, 1192-re készült s már kimondottan a nemzeti hagyományok és királymondák elemeivel bővült, később a történeti vonatkozású kódexirodalomba is bekerült. EGYHÁZI ÉNEKEK ÉS SZENTBESZÉDEK Nyugaton a vallásos szépprózán kívül az egyházi (vallásos) versköltészet is virágzott. Ennek termékeit a magyarság átvette s amikor nemzeti sajátosságaira ráeszmélt, újabbakkal is kiegészítette. Celano Tamás Dies irae , I odi Jakab "Stabat mater és Aquinói Szent I amás Adoro te devote”, Lauda Sion , Pange lingua kezdetű himnusza mellett megszületnek <—< latinul persze — a magyar himnuszok, egyházi énekek, amelyek az egyetemes kereszténység szellemén és érzésyilágán belül a különleges magyar szellemiséget, vallásos drzést is tükrözik. A legszebb példa erre a Szent Istvánról szóló himnusz egyik versszaka, amely magyar fordításban a. következőképpen hangzik:TM. Más apostolt, ha tárt volna Maga között ez a nép, Más apostolt küldött volna Bizonyára a nagy ég: De ily dacos, erős, bátor, Büszke, délceg nemzetet Csak ki erős, büszke, bátor >— Kegyelemre az vezet. A virágzó egyházi költészet magyar művelőinek mindin kábl) erősödő nemzeti öntudatából sz.ii lelik meg aztán I 300 Iáján magyarul is az a nyelvemlék, az ómagyar Mária-siralom, amely a nyugati latin vallásos költészet Európaszerte i smert alkotását eredeti módon átköltött alakban hagyta ránk. * Hasonló fejlődés mutatkozik a szenlbeszédek (prédikációk) terén is. Ezt mutatja már az 1200 tájáról való Halotti Beszéd s a XIV. század első feléből ránkmaradt gyulafehérvári és königsbergi nyelvtöredék, főként pedig az irodalomtörténeti szempontból eddig figyelembe sem vett pécsi egyetemi szentbeszéd-gyűjtemény, amely a legrégibb magyar vonatkozású latin szentbeszédeket tartalmazza. Mindegyik az 1567-ben alapított pécsi egyetemen hangzott el és a XIV. század végéről, vagy a XV. század elejéről származó müncheni kódexben található. Közülük 5 Szent Istvánról, 4 Szent Erzsébetről, 2 Szent Lászlóról, 1 pedig Szent Imréről szól. Szerzőjük valószínűleg domonkos, de kétségtelenül magyar. Különösen Szent Istvánról bizonyos büszkeséggel, de a többiről is határozott nemzeti öntudattal beszél. GESTÁK A magyar öntudat és a belőle táplálkozó sajátos szemlélet leginkább a nemzeti vonatkozású világi kódexirodalom alkotásaiból tükröződik felénk. Ezek az írásművek már mind foglalkoznak a magyarság eredetével. Feldolgozzák a régi szá jhagyomány regéit és mondáit. Kapcsolatot létesítenek az ősköltészet bizonyos termékei és a kódexirodalom történeti {eljegyzései között. A pannonhalmi évkönyv 997-től 1060-ig terjedően kétségtelenül egykorú feljegyzései után hamarosan, az 1075 körül keletkezett Altaichi Évkönyv adatai alapján feíiételezhetőleg —- már I. Endre (1046-tól 1060-ig) uralkodása idején feljegyezhették a Szent Imre halálát követő belső viszályok történetét.iJ> Szent László korában, mégpedig 1091-ben, vagy 1092-ben azonban bizonyosan elkészült a középkori magyar történetírás legkimagaslóbb értékű alkotása: a “Gesta Ungarorum (a Magyarok Tettei”). Sajnos, ez az írásmű sem maradt ránk, de a később keletkezett krónikákból szövege szinte teljes egészében meghatározható. Két írott forrása: Regino prümi apát krónikája"9’ és az Altaichi Évkönyv, de szemléletét határozott németellenes felfogás és “az egyházias felfogású szerzeteskrónikásoknál ismeretlen nemzeti öntudat és büszkeség” határozza meg."" Az ősi magyar mondavilág legértékesebb kincseit is megmentette az utókor számára. Irodalomtörténeti szempontból ez ad neki különös jelentőséget. Szerzőjét nem ismerjük. Valószínűleg Szent László egyik tudós udvari papja. I alán éppen Ják-nembeli Koppány későbbi püspök írta. * Az első középkori magyar történeti mű a XIII. század végéről egyetlen példányban maradt ránk. Mindössze 24 negyedrétű hártyalevélből áll. A bécsi császári könyvtárból csak 1952-ben került Magyarországra. 1746-ban Schwandt ner János György bécsi ügyvéd, majd császári könyvtárőr adta ki először."8’ Címe: Gesta Hungarorum’ (az eredeti kéziratban hibásan: hungarum ). Ismeretlen szerzőjét Anonymus’ néven emlegették, kilétéről a szakemberek sokat vitatkoztak, végül azt állapították meg, hogy III. Béla jegyzőjével azonos. A kérdés azonban ezzel sem jutott nyugvópontra. 1960-ban aztán Karsai Géza, a pannonhalmi bencés könyvtár főigazgatója, ultraibolya sugarakkal végzett rétegfényképezés útján előhívta a P betű ívéből vakarással eltüntetett avsa betűket, amelyek a P-vel együtt a Pavsa (Pausa, Pósa) nevet adják. Az eddig Anonymusként ismert szerző tehát Kalánnembe li Pósa, aki 1 190 táján a baranyai Csele falul >an született. 1222-ben az Aranybulla országbíróként említi. Később, felesége halála után, domonkosrendi szerzetes, 1252- ben a régi Románia területén lévő kun- rendtartomány főnöke, 1258-ban pedig Bosznia püspöke lett. IV. Béla ural kodása idején (1253-től 1270-ig) lehetett királyi jegyző, amire a Gesta bevezetésének első mondatában hivatkozik. de nem tudjuk, mikor. 1272 végén hunyt el."'" Műve csonkán maradt. Csak a magyarok eredetét, vándorlásait, honfoglalását és külföldi hadjáratait foglalja magában. Elbeszélése Taksony fejedelemsége (955-től. 970-ig) koráb an váratlanul megszakadd Jellemzője, hogy a kor tudományos követelményeihez igazodott. Arra törekedett, hogy a magyarság necsak “a parasztok csalfa meséiből, Vagy a hegedősök csacska énekéből mintegy álmodozással ismerje meg történeti múltját, hanem “irományok fejtegetéséből és a históriák magyarázatából értse meg a dolgok valóságát. Ennek ellenére nem szorítkozik a^ írott kútfőkre. Némi válogatással ugyan, de bőségesen merít a szájhagyományokban őrzött mondák világából is. Vannak hibái, súlyos tévedi :sei, de az a nézet, melyet történetíróink I oly sokáig hirdettek, hogy tudatosan saját korának viszonyait vetítette vissza a múltba, ma már nem áll meg. I0> * V. István idejében (i 270-től 1272-ig') újabb Gesta keletkezett, amely ugyanarra a sorsra jutott, mint a Szerit László korában készült úgynevezett ős "Gesta . Elveszett. Szövegét azonban a' későbbi krónikák megőrizték. Szemléletében szakított a korábbi leifogással. A hun és a magyar népet teljesen azonosította. Attilát magyar királlyá minősítette. A hunok pannóniai uralmát a magyarok első, a honfoglalást pedig második bejövetelének tekintette. Szerzőjét nem ismerjük.-x-1282-ben a krimi tatárokkal jó viszonyt, kereső s Attiláéhoz hasonló rettegett hírnévre törekvő Kan László király (1272-től 1290-ig) kiválóan -képzett udvari papja, Kézai Simon mester Gesta Hunnorum et Hungarorum címmel megírt új történeti műve az elveszett, csupán egy évtizeddel korábban keletkezett írásmű felfogását és szerkezetét követte. Első könyvében a hunok történetét mondta el Attila haláláig, a másodikban a magyarok múltját ismertette 1280-ig, de a két népet következetesen azonosnak vette. Attilát például magyar vezérekkel vette körül. A hunokat, vagy magyarokat a Jáfel nemzetségéből származó Thana fia Némprót (Nimród) fiaitól. Hunortól és Magyartól száimaztatta. Olasz, francia és német krónikákból, de legelsősorban a korábbi magyar gesfákból és a szájhagyományból merített. Szkítia leírásában már a XIII. századbeli utazók adataira támaszkodott. I üggelékében az ország társadalmi rendjéről nyújtott világos képet. • Nyomtatásban először a piarista Horányi Ferenc Elek (1756-1809) irodalomtörténetíró adta ki 1792-ben. Irodalomtörténeti szempontból érdemes még megemlíteni, hogy Arany János Kézai művéből merített ihletet a Buda halála című hun eposz megírására. KRÓNIKÁK Kézai Simon mester műve az Európa-szerte virágzó yesta-irodalom kétségtelenül legtökéletesebb magyar terméke. A gesta4" ugyanis elsősorban az uralkodócsalád és a nemzet szempontjait érvényesíti. Szerzője rendszerint a királyi udvarban élő, nagyműveltségű világi pap, aki anyagát lehetőleg írott forrásokból meríti, de mivel .eredetiségre és irodalmi elismerésre törekszik, szívesen sző elbeszélésébe csodás mondái elemeket is. Kútfőit elsősorban az uralkodócsalád érdekeinek és a maga felfogásának, esetleg pártállásának megfelelő bírálat alapján használja és idézi. 1292 után például egy névtelen író Kézai Simon művét Kun László-ellenes beállítottsággal, dolgozza át. Ez az utolsó magyar gesta. Elbeszélését ugyan 1542 és 1549 közt újabb névtelen szerző Károly Róbert király (1508-tól 1542-ig) haláláig folytatja, de könyve már a "Chronica Hungarorum’ címet viseli. Ettől kezdődően a múlttal foglalkozó minden írásmű krónika,42) amely nem annyira az uralkodócsalád és a nemzet nagyjainak tettéit (gesta) hangsúlyozza, mint inkább — nevének megfelelően /— egyetemes szemlélettel időrnedben mondja el a múlt eseményeit. Szerzője sem feltétlenül olyan királyi ember (világi pap), aki az udvarban él, bár egtöbbször királyi krónikás. 1558-ban Kálti Márk székesfehérvári őrkanonok, később szerémi prépost, fogott új krónika megírásához. Kibővítette és módosította a Kézai “Gestá’ -jának átdolgozásából keletkezett Chronica szövegét. Az Anjou-kor igényének megfelelően a frankokat és magyarokat Jáfet fiaitól származtatta. A szkíták, hunok és magyarok őse —- szerinte — nem a hámita Nimród, hanem Jáfet fia Mcigóg. Jáfet másik (iának, Gomemek trójai leszármazottja, Paris és fia. Francio Pannónián át költözött <—* Sicambria (Óbuda) meg- 1 alapítása után — a Szajna partjára, ahol szintén várost alapított, amelyet róla neveznek ma is Párizsnak. Egyébként az ős-Gesta szellemében s a korabeli Szent Lászlótiszteletnek megfelelően helyreállította a kegyes keresztény király lovagi eszményét.1"’ Legnagyobb értéke irodalomtörténeti szempontból a királymondák színes, regényes történeti megörökítése, művelődéstörténeti szempontból pedig az a sok gyönyörű színes kép, 142 miniatűr festmény, amely elejétől végig díszíti. Az utóbbira való tekintettel hívják Képes Krónika -nak. “Bécsi” jelzőjét azért kapta, mert a bécsi császári udvar könyvtárának kéziratai (kódexei) között fedezték lel. Eredeti címe; “Chronica de rebus gestis Hungarorum (“A magyarok tetteinek krónikája ). 1395 körül Küküllei (családi nevén: Tót-Solymosi Apród) János, 1555 óta küküllei főesperes, korábban a királyi nagykancellária íródeákja írta meg Nagy Lajos uralkodásának történetét, amelyet 1386-ig a további események leírásával is kiegészített. Kálti és Küküllei kortársa volt János minorita szerzetes is, aki velük együtt működött, krónikát is írt, amely azonban csak az 1479-ben keletkezett Dubnici Krónikában töredékesen maradt ránk. JEGYZETEK: 291 Széni Gellért püspök a lomharci eredetű Sagredo-családhól származott. Keresztneve György volt. Szerzetesi neve lett Gellert. Atyja, Gellert, jómódú velencei patrícius volt, .akit jeruzsálemi zarándokúján az arabok öltek meg. Fia, a későbbi Szent Gellért, bencés lett. Bolognában tanult. Apát lett. 1015-b en a Szentföldre indult. Parenzo közelében, Szent András-szigetén találkozott Razina pannonhalmi bencés apáttal, aki rábeszélte, hogy menjen Magyarországra. Ili Szent Imre neve lője lett. 1025-b an bakonyi i remeteségbe vonult és írt. Művei elka Hódiak. 1030-ban Szent István marosvári püspökké telle. 1046-ban a lázadó magyarok letaszították a Kelen-hegyről. amelyet azóta hívnak róla Szent Gellért hegynek 80) Címe: “Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymn um trium puerorum ad Isingrimum liberalem . Először Batth vány Ignác, gróf erdélyi püspök adta ki 1790-1 Den. 31) A monda földrajzi helyhez, vagy történeti személyhez fűződő esemény költői elképzeléssel gazdagított elbeszélése. 32' Szilágyi Lóránd i. m. 442-443. oldal. A szöveg latin eredetije: Si plebs ista suscepisset alium discipulum, lorsitanei ei misisset Ideas quenclam alium: séd rebellis gens et forlis gens grandis audaciae per eundum virum forlis danda fűit gratiae. A magyar szöveg Hegedűs István fordítása. Alszpghy-Brisits-Síh i- m l. 10. oldal. 311 Bákpfi Rémig: A pécsi egyetem. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1909., 138 óldal, 4 melléklet. Gábriel L. Astrik: I lie Mediaeval Universities of Fees and Pozsony. Frankfurt am Main. J. Knecht, 1969. 83 pages and 17. plates. Human i. m. I. 292. oldal. 3h’ Regino 892-tóI 899-ig prümi. később trieri apát volt. 913- ben halt meg. Kél könyvre oszlott krónikáját 908-ban fejezte be. A magyarokról elfogultán ír, de különben sok helyes adatot közöl 37' Homan i. m. I. 297. oldal. : 381 Johann Georg von Schwanatner (1716-1791) ügyvéd, majd a császári könyvtár őre voll Becsben. Ö adta ki az első magyar Kútfőgyűjteményt: Scriptures rerum Hungaricarum veteres ac genuine ele. Vindobonae, 1746-1748. Részletesebben lásd Karsai Géza: Az Anonymus-kódex keletkezéséhez. Magyar I örténelmi Szemle. I. évfolyam, 6. szám (1970 december), 3-29. oldal. Karsai Géza: Áz Anonymus-kódex első levele. Ugyanott 30-47. oldal. Hanti János: Anonymus és a hagyomány. Ugyanott 48-60. oldal, babér Mátyás: Pósa püspök és Gesta -ja a domonkos rendtörténet szemszögéből nézve, t Jgyanoll -61-69. oldal. 40> Szilágyi. Lóránd i. m. 458. oldal. 411 A gesta’ szó a latín gero, garere (3). gessi, gestum (= viselni) ige alakja. Jelentése viselt dolgok , lettek . Inkább az előbbi kifejezést szokták használni, pedig az utóbbi magyarosabb. 421 A 'krónika ' szó a görög rbronns (— idő) szóból származó latin chronica (= időrendi) szó elmagynrosodol! megfelelője. 1,1 Hómon i. ni. 1. 247-248. oldal. (Folytatjuk) SAJTÓALAPRA ADAKOZOTT Wm. Fenn - 14 Fiók Osztály $15.00 East Sícle-i Magyar Női Segély Egylet $10.00 Dr. I. Kálnoki-Kis, Westlake. Ohio $10.00 XIr. And rew I allosi, Arlington, Mass. $10.00 Danosy István, Southfield, Mich. $5.00 Resko György, Clevelan d, Ohio $5.00 Hálás köszönet a megértő támogatásért! 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Xlár most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokoi tkih ozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL bureau ^IISJÄ04 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Ají'úW'is Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6056 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (515) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48256 legyen mártír prímásunk A SZABADFÖLDI 8. TÖRZSÜNK BÍBOROS FÖPÁSZTORA! Mélységes fájdalommal értesüli nemcsak a magyarság, hanem a jóérzéséi emberek zöme szerte a világon VI. Pál pápa bizonyára kényszerű intézkedéséről, amivel Mindszenty Józsel hercegprímástól megvonta az esztergomi érseki címet. A magyar egyházi éleiben Szent István első királyunk, tehát több mini 900 év óta vezető egyházi és közjogi méltóság jellegét a Széchenyi óta legnagyobb magyar az Óhaza idegen megszállása óta nem gyakorolhatta ugyan, de mint az emberi jogok ékes szóló védelmezője, állandóan borzolta a vezető nyugati körök lelkiismeretét a magyarság cserbenhagyása miatt. Ez évek óta izgatta a Moszkvát kiszolgáló hazai koammunistákat, akik azt szeretnék elhitetni népünkkel, hogy túlkapásaik íeledve és nincs többé szabadságra remény ... Szószékjeink, hírlapjaink, rádióállomásaink mint egy ember hangoztatták együttérzésüket a tengerentúli;^ szakadt magyarságot is magas kora dacára felkereső Hercegprímásunkkal. Anyanyelvűnk legszebb virágaiból font koszorúk szálltak Bécs városa felé, ahol a Pázmány Péter alapította papnevelde szolgál a legújabb megpróbáltatás keresztjét hordó Xlindszenty Józsel szerény otthonául. Szivettépő, költői szárnyalásé szózat is hangzott el nem egy, legmegrázóbb talán Kálmán László Szabadságharcos imádságnak is beillő rádióbeszéde, mely szinte az égbe kiált és megérdemli, hogy több nyelvre is lefordítsák. A bécsi Boltzmanngasse 14-es címre számtalan távirat és levél indult nemcsak Észak- és D< damerikából, persze Európa nyugati országaiból, sőt Délafrikábóí, honnan a Prímás nemrég tért haza, és Ausztráliából is. De a Vatikán szintén értesülhetett sajnálatos elhatározása szabadföldi visszhangjáról, megdöbbentek mindazok, akik abban reménykedtek, hogy a Szentszék elég erős lesz, ahhoz, hogy kitart MindsZenty bíbornok elvei mellett. Rendkívül konstruktív, gyakorlati javaslat is ment a Szentatyának,, még hozzá a -Prímás szeptembervégi amerikai kőrútjának óriási erkölcsi sikerre] záródó utolsó állomásáról, New Brunswickból. Az ottani Szent László templom lelkipásztora, Füzér Julián atya, a Szent Ferenc Szerzetesrend nagyműveltségű tagja ugyanis klasszikus latinsággal megszerkesztett, hosszú kábel távira than arra kérte VI. Pál pápát, hogy nevezze ki Mindszenty Józsefei a szabadföldön szétszóródott magyarság főpásztorává. A távirat-kévényt az egyházközség választott vezetősége is magáévá tette és aláírta. Hadd látogathassa ezentúl nem csupán hívei iránti sz.ereletből. hanem vatikáni felkérésre azokat, akiket az isten telenség rémuralma világgá kergetett! (Ha e rendkívül fontos javaslathoz bárki a maga támogatásáról óhajtja biztosítani a Szentatyát, a latin távirat szövegét készséggel megküldi a Szent László plébánialiivatnl, 213 Mindszenty Plaza, New B runswirk, N.J. 08901. Osl romijuk minél többen az egeket, bogy megnyíljanak!) Báchkai Béla ISMÉT VESZÉLYBEN A SZENTKORONA írta és a clevelandi VV7JAK,— LM rádióállomás 1974 évi február 174, vasárnapi műsorán elmondta: Dr. vitéz Ács Imre. A patinás londoni hetilap, a I lie Observer, pár napja kiért, múlt heti (9524) száma közli Mindszenty Bíboros hercegprímás urnák a PáZmáneumban tartott február 8-i sajtóertekezletét. Léderer Lajos, a lap magyarszármazású, nemzetközileg is jól ismert Közép- és délkeleteurópai szakértőjének tollából. A Bíboros szégyenperének negyedszázados évfordulóján. a Pázmáneum dísztermében, évezredünk Iegeminensebb prímásainak a portréi alatt, félre nem érthető tagadássíd zúzta össze még a szikráját is annak, hogy a lemondásába önként egyezett volna bele és tátongó szakadékként, mint korunk legmélyebbről vérző stigmáját hozta felszínre ismét Magyarország népének Ielkigondozása kérdésében közötte és Krisztus Földi Helytartója között fennálló különbséget. Mindszenty bíboros, állapítja meg a lap, úgy mint Solzhenitsyn és még több vezető szovjet, inlellektüel, ellenzi a mai formájában adagolt visszavonulást, elvnélküli megalkuvást. vagy ha tetszik a divatos cletente-t. S közben a Pázmáneum forró hangulatában a sok évszázados európai nagyhatalmi úgy politikai mint művelődési — küldetésünkből égő zsarátnokként kinyúló eszmei cölöpök alatt özönlenek a táviratok és telefonüzenetek ezrei neves és névtelen katolikusoktól és nem katolikusoktól, az Egyesült Államok szenátoraitól és a brit parlament tagjaitól. köztük az Observer munkatársától, Winston Churchill unokájától. Mindezek láthatólag gyógyírt hintenek vértanú útjára, de nem mulasztja el megállapítani, hogy a kommunista rendőrség áldozatai hivatottak és méltóak a Vasfüggöny mögötti helyzettel foglalkozni jóval inkább, mint Casaroli érsek, a Vatikán keleti politikájának tervező építészei De egyszercsak Mindszenty bíboros hirtelen kizökben megszokott nyugalmából, fejezi he az angol lap elegáns bécsi riportját, amikor arról tesz említést az újságíróknak, hogy Nixon elnök azzal is kövezgeti ezévi májusra tervezett moszkvai látogatásának útját, hogy fontolóra veszi a ma gyár kommunista vezéreknek legújabb követelését, Szent István ezeréves koronájának visszaadása érdekében1 * * * Mindszenty bíboros hercegprímás úr szelleme töretlen és szétzúzta az alkudozást! De h a a Szent Korona visszaadása rövidesen megvalósulna, mielőtt kész helyzet előtt találnánk magunkat, nem lenne-e célszerű azoknak a törvényhozóinknak a figyelmét erre ismételten felhívnunk, akik hasonló helyzetben az utóbbi években oly megértőén a segítségünkre voltak?! * * * HA GÁTAT EMELNI MAR NEM IS TUDUNK, DE A HULLÁMJ'ÖRÖK MAR CSAK Ml LEHETÜNK!
