Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-12-27 / 50. szám

4. OLDAL.

DETROITI MAGYAR ÚJSÁG

1974. DECEMBER 27. »: 1

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

(boly latás)

KISFALUDY KAROLY:

RÁKOSI SZÁNTÓ DALA

Miről apám nagy busán szólt,

Hogy itt Irajdan szebb élet volt,

Érzi szivem s felsóhajtok,

Amint Rákos terén szántok.

Hol Mátyás, az igazságos?

Te láttad őt, boldog Rákos!

Tán itt nyargalt hajdanában,

Hol én szántok mostanában.

Mondják, itten vitéz urak Összegyűltek, tanakodtak:

S ha csatára trombitáltak,

Mint a sasok vini szálltak.

Eltűntek ők; Rákos, te állsz,

Meződön hány embert táplálsz,

Hej de magyart alig Iátok,

S nehéz szívvel tovább szántok.-- Pest-Budárul sok nép kijár,

S alig érti nyelvünket már:

Hej! ma-holnap a magyar szó Ritka, mint a fejér holló.

Hüs szél támad onnan felül,

Zugó szárnyán sötét köd ül;

Tán a por is e szép mezőn Nemes szivek hamvábuf jön.

Barna leány a íalubulí Hej ne igyál a Rákosbul!

Magyar csonton íoly a vize, Könnyektül sós annak ize.

Rákos! Rákos! hová lettél?

Szép híredből de kiestél!

Fáj szivem, fáj, ha ezt látom, i S hazám földét sírva szántom.

A BÁNKÓDÓ FÉRJ

4,

; Szatmárban egy kis csárda van,

Trézsi asszony lakott ottan.

Éjfél haján, bogárszemü,

Kerek tagú, őz termetű;

De jaj, mi szép, oly csintalan,

' Rózsás ajkin pör untalan.

Most kezde csak honn kis vitát,

Csőről, pöröl, vér, amit lát.

Férjén a sor, ki szugban ül,

Midőn ily szó harsog kívül:

“Jön a tatár!

Rémül, sir, fut, bujkál a nép;

De szép Trézsi hetykén kilép:

Ö férfitől hamar nem fél,

Kivált az ügy ha nyelvre kél.

Még harctól lángzók arcai,

Lejtnek hókeble halmai,

Midőn jön egy zömök tatár,

Szívén zsákmány, szemén tűzár.

A szép Trézsi kényére hat,

Nem k ér soká, felé ugrat,

Derékban őt átöleli,

Magához lóra emeli,

Eltér s öröm-Iobbantában Rá-rápislog nyargaltában.

Busul a férj szép asszonyán,

Utána néz r-* mint vész után;

S amint eltün, könny könnyet hajt,

Sajnálná őt, és felsóhajt:

! Szegény talár!”

lí'.V".... :■

MOHÁCS

Hősvértől pirosult gyásztér! sóhajtva köszöntlek, Nemzeti nagylétünk nagy temetője. Mohács! Hollószárnyaival lebegett a zordon enyészet,

S pusztító erejét rád viharozta dühe,

S vak diadalma jelét robogó villámával itten Honni vitéz seregink holt tetemikre sülé.

Tömöri, büszke vezér! mért hagytad el érseki széked?

Nem halt volna hazánk dísze, virága veled.

Harc tüze Iángítá bizton viadalra kikelted,

S érted mennyi dicsők estenek áldozatul!

Szűk vala egy ország! be kicsiny most néma lakásod!

Tárogatód megszűnt, rozsda emészti vasad.

Nyugodj! rajtad üzé dölyfét a csalfa szerencse,

A békítő sír enyhe takarja porod.

Hány fiatal szívet tele sok szép földi reménnyel, jl Sujta le kénytelenül itt a riadó csatavész;

Élte kies tavaszán kora sírt hány ifjú talála,

Kit nem rég az öröm lágy öle ringata még.

Dísztelen itt fekszik, deli termete összerutítva Száguldó paripák vasszegü körmök alatt.

Szög haja fürteivel nem játszik kedvese többé, i Vér s tapadó portól elmerevedtek azok.

Hasztalanul áll az utón váró hive friss koszorúval, |!:Nem jön-e bajnoka még, félve, remélve vigyáz: Hőgyha levél zördül, őt sejteti véle szerelme,

Néz, piheg, arca tüzel, s keble feszülve haboz.

Ah, de hiába tekint a távol lenge ködébe;

j Elmarad a kedvelt, s érzete búnak ered.

Vjégre megérti Mohács veszedelmét; gyönge virágként Hervad el a szép szűz néma keserve között.

Sírja felett enyeleg suttogva az alkonyi szellő, j S a hűség csendes angyala őrzi porát.

Mennyi nemes bajnok, méltó sok századot élni, 'Fénytelent itt szunnyád, kő se mutatja helyét.

Ősi szabadságért harcolt bár férfikarokkal,

Rendzavaró hévvel vérbe fürösztve vasát;

Ámde hol olyan erős, kit meg nem dönt sok ezer kar? Testhalmok közepett küzd, noha élte szakad.

Sínli szokott terhét tűzménje, nyihogva kapar, vág,

Rugdal, rázza fejét, hosszú sörénye lobog,

Elszáguld, hazatér, s így hírli vitéz ura hunytát,

Kit repedő szívvel hölgye zokogva sirat.

S míg sürü könnye apad s ő is hű férje után hal,

S' a kiürült háznak csak düledéke marad.

A tölgy, mely zivatar közt annyiszor álla kevélyen, Dőltében viruló ágait így temeti.

Hány bajnok hala így, de csak a boldog leli bérét,

A meggyőzöttííek csillaga véle tűnik.

így hamvadtak el ők alacsony mohlepte gödörben,

S a feledékenység éjé borítja nevök.

Hantra dűl a pásztor s fütyörészve legelteti nyáját,

És nem tudja, kinek hőspőra nyugszik alant.

Titkon mégis eped, szomorú daTLzengedez ajka,

A bős árnyékok csendesen ihletik őt.

A csatasíkon mély borulattal ballag az útas,

Elgondolva, minő kétes az emberi sors;.

Néz és elkomorul, s lesütött szemmel halad ismét, Felpattant sebeit belseje érzi maga.

Ott, hol az esti sugár gőzfátyolt úsztat az éren,

Mintha födözgetné, hogy ne tekintse szemünk:

Ott vergőde Lajos, rettentő sorsú királyunk,

Süllyedező lova érchímzetü terhe alatt.

Hasztalanul terjeszü kezét, nincs, nincs, ki segítse,

Bajnoki elhulltak, nincs, ki feloldja szegényt!

Tátogat a mélység, aranyos páncélja fakó lesz,

S összezúzott testét hab fedi s barna iszap.

Ekként balni kínos! s kegyalak! neked életed így tűnt. Veszteden a magyar ég napja sokára leszállt!

Ifjú valál, örvényt nem sejtvén, szörnyen adózál,

Szendergő porodat béke lebegje körül!

Hajh! s ezt visszavonás okozá mind, s durva irigység, Egységünk törtön törve, hanyatla erőnk.

A sorvasztó lánc így készüle árva hazánkra.

Nem, nem az ellenség, önfia vágta sebét!

Gyászemlékü vidék! mi sok ínség kútfeje lettél!

Párolgó mezeid bánatos oszlopa ez.

Naggyá lett Szolimán gőgjét Buda ormai nyögték,

S kénye vadon dultán annyi veszélyre jutánk.

Hány szűz fonnyada el zsarlónk buja karjain ekkor,

S a Duna szőke vizén hány rabok úsztak alá!

Birtok nem vala már: idegen lett a magyar otthon, Félhold kérkede szét városi tornyairól? . . .

El ti komoly képek! ti sötétség rajzati félre!

Új nap fényle reánk annyi veszélyek után;

Él magyar: áll Buda még! a múlt csak példa legyen most S égve bonért, bizton nézzen előre szemünk.

És te virulj gyásztér a béke malasztos ölében,

Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohácsi

KÖLCSEY FERENC:

ZRÍNYI DALA

Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére,

Mely nevével hév szerelmet gyújt;

S messze képét bujdosó magzatja,

Még Kalypso keblén is siratja,

S kart feléje busán vágyva nyújt?

Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki,

Többé nem győzelmek honja már;

Elhamvadt a magzat bő szerelme,

Nincs magasra vivő szenvedelme Jégkebelben fásult szivet zár.

Hol van a bérc, és a vár fölette,

Szondi melynek sáncait védiette,

1 ékozolva híven életét;

Honnan a hir felszáll, s arculatja Lángsugárit távol ragyogtatja,

S fényt a késő századokra vét?

Itt van a bérc s omladék fölette,

Mely a hőst és Iliiét eltemette,

Bus leledség hamván, s néma hanti Völgyben ül a gyáva kor, s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg, ha néha felpillant.

És hol a nép, mely pályát izzadni,

S izzadás közt hősi bért aratni Ősz atyáknak nyomdokin tanult;

S szenvedett bár, s bajról bajra hága, Hervadatlan volt szép ifjúsága,

A jelenben múlt s jövő virult?

Vándor állj meg! korcs volt anyja vére.

Más faj állott a kihunyt helyére,

Gyönge fővel, romlott, szívtelen;

A dicső nép, mely tanult izzadni,

S izzadás közt hősi bért aratni,

Névben él csak, többé nincs jelen.

ZRÍNYI MÁSODIK ÉNEKE

Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd!

Mert kánya, kígyó, féreg egyre támadt,

És marja, rágja kebelét.

A méreg ég, és ömlik mély sebére,

S ő védtelen küzd egyedül,

Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére,

Vagy itt az óra s végveszélybe düh

Áldást adék, sok magzatot honodnak,

Mellén kiket táplál vala;

S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Önnépe nem lesz védfala?

Szív, lélek el van vesztegetve rátok;

Szent harcra nyitva várt az ut,

S ti védfalat körűié nem vonátok;

Ö gyáva fajt szült, s érte sírba jut.

De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat! le rendelői áldási neki:

S a vad csoport, mely rá dühödve támad,

Kiket nevelt, öngyermeki.

I aposd el a fajt, rut szennyét nememnek;

S mig hamvukon majd átok ül,

Áh tartsd meg őt, a hív anyát, teremnek Tán jobb fiák, s védvén állják körül.

Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja Szülötti bűnein leszáll;

Szelíd sugárit többé nem nyugtatja Az ősz apák sirhalminál.

És más hon áll a négy folyam partjára,

Más szózat és más keblű nép;

S szebb arcot ölt e föld kies határa,

Hogy kedvre gyűl, ki bájkörébe lép.

KÖLCSEY

Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöké fámnak, Nyúgoti ég lorró kebelem nem tette hideggé.

Szép s nagy az, ami hevít: szerelemmel tölti be lelkem Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség. Nyúgoszik az zöld lombjai közt a nemzeti béknek,

Ez ragyog újra, midőn tele lénye dalomnak elönti,

S színe varázssugáraiban szállítja lel ismét „-Őseim árnyaikat, kik az őszkor napjait élték:

Kölcsey nemzetség, Ete hű maradéka, kit egykor Don-h ullámi körül, a hét magyar egyike, hős Ond Lángöiíjés zálogja gyanánt neje karjairól vön.

Vígan Iaktanak ők rohanó Tisza partjai mellett,

S hol vadon árnyak alatt barnán viszi habjait a Túr,

Mi gnem az elkomorult sorsnak nyila dúlva lecsattant S könnypatak áracfezott a bánat-ölelte teremben,

S áldozatát vérben fo^adá vala boltja sötétén,

Elsiratott hamvak közt, a“ cégényi monostor.

HUSZT

Bús düledékeiden, Huszlnak romváfra, megállék!

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.

És mond: Honfi! mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort:

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!

KATONA JÓZSEF:

VÁGY

Hol vagy, fennrepeső szép pillangója velőmnek?

Mely még egy Pegazus szárnyait is nevetőd.

O, hol vagy, keccsel teljes szilaj indulatimnak Hasztalan izzadozó mennyei Tantalusa?

Nemde világok idők nyúl nak heverészve tömötten A cél közt s közied? Vak here-vágyakodás!

Gyermeki bábok után kacsalódó képezet! Egykor Csillagokat sieted egybe ölelni — mi lett?

Dölyfös kedvesnek csak az egy mosolyogva kiejtett Nem szava feltátott sírodig elkanyarít.

DUKAI TAKÁCFI JUDIT:

RÓZSABOKROMHOZ

Szép rózsabokor, mely a boldog lánykának Virultál, viríts most mint édesanyának.

Nyisd meg illatos kebled!

Előbb születésem helyén dajkáltalak,

Itt csendes ablakom alá plántáltalak S örömöm közös veled.

Amint te nyílottál, élt éltem tavassza,

Mosolyogva vártam, bogy majd veled hervassza El az idő kellemem.

Úgy lett! Lehullottál, a tél elborított,

A kellemes tavasz ismét megújított —<

Téged, . . . r— de engemet nem!. , .

Ah, de adott nékem ily ékes bimbókat,

Majd agg éltem körül szépen virulókat S újonnan megifjodom.

Ma legszebb nyílásid koszorúba fűzöm.

Kedves Ninám szőke hajfodrába tűzöm S csókomat reá adom.

Rózsákkal telt legyen, kedvesem, életed,

Jóság, virtus legyen minden Iehelleted, —

Ez van szülődnek szívén!

Ö, Ninám, légy olyan, minek óhajtalak,

Hadd érezzem azt, hogy boldogítottalak i—

S ki lesz boldogabb, mint én!

— Folytatjuk f—i

MEGJELENT

YVES DE DARUVÁR FRANCIÁUL KIADOTT TRIANON KÖNYVE ANGOLUL:

THE TRAGIC FATE OF HUNGARY

A Nemzetőr és az Amerikai Magyar Szépmíves (Jzéh közös kiadásában.

Franciából fordította: Dr. Stankoüich Vidor.

A könyv megjelenését Kulcsár József ausztráliai honfitársunk adománya tette lehetővé. A könyvnek csak 5Ö%-a kerül forgalomba. A másik 50%-ot a szabad világ könyvtárainak, egyetemeinek, sajtójának küldjük szét, A 250 oldalas könyv képekkel és térképekkel van illusztrálva.

Megrendelhető: a Nemzetőrnél, 8 München 34. Postfach 70

A könyv ára 1 eleki Pál négyszín nyomásos nemzetiségi térképével együtt $ (20.~ DM + postaköltség).

NAGYON BOLDOG ÜJESZTENDŐT KÍVÁN

IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE

GROGER TRAVEL BUREAU

152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 j

Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00

Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25

Ft. Király Kelemen: Naplóm 8.00

Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1,73

Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 3.00

Kőváry Károly: A turzovkai jelenések

(Szűz Mária-jelenése k) 1.23

Márai Sándor: Föld, föld 8.00

Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.0fi

Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarsáf

története 12.«

Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 4.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.23

Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80

Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.5Ó

Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.30 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50

Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00

Was? Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25

Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának

élete (Kötve) 7.00

VALLÁS ES ÉLET KIADVÁNYOK

Kővári Károly S.J. (6763 State Fid. Parma, Ohio 44134) rádióelőadásaiból. Megrendelhetők a szerzőnél.

Test és Lélek I. Táplálkozás 288 old. papírkötésben $5.00 Test és Lélek — 2. Lélektan 346 old. papírkötésben 5.00

Test és Lélek — 5. Lelkiélet 326 old. papírkötésben 5.00

Vallás és Élet előfizetés tíz füzetre 5.00

Lelkiéletünk — kb. 500 oldal lesz. Előfizetés 5.00

Jézus — a következő hat füzet egybekötve papírkötés 2.50 Jézus Szíve I. Alacoque Sz. Margit látomásai .50 Jézus Szíve /—« 2. A Jézus Szíve tisztelet gyakorlása .50 Jézus Szíve — 3. XII. Pius körlevele .50

Krisztus üzenete a világnak (Szeretetszózat 1.) .50 így szenvedtem! (Szeretetszózat — 2.) .50

A legnagyobb ígéret .10

Szentlélek ~ A következő öt füzet összekötve 2.50

A Szentlélek korszaka — 1. Új pünkösd .50

A Szentlélek korszaka 2. A Sz. ajándékai .50

A Szentlélek korszaka —> 3. Keresztény közösségek .50 A Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya), .50

Boldogok a tisztaszívűek! (Fiatalok oktatása), .50 Mária ~ a következő hat füzet összekötve 3.00

A tökéletes Mária tisztelet .50

íme a té anyád! (Amerikai püspökök körlevele) .50 VI. Pál körlevele a Mária-tiszteletről .50

Mária Szíve (Fatima és egyéb jelenések) .3d

A Szeplőtelen Lovagja (Boldog Kolbe M. élete) , r5fl Sálán <—* a következő hat füzet összekötve t 3.00

A Sátán hatalma <— 1. Hogyan támad? .50

A Sátán hatalma i— 2. Legyőzésének módja .50

A Sátán hatalma — 3. Ördögi megszállás .50

Égbekiáltó bűn! Magzatgyilkosság! .50

Világkatasztrófák (A bűnök büntetéseként) .50

Az Ántikrisztus (Eljövetelének jelei) .50

Life in the bloly Spirit (angolul a lelkiéletről, 832 o.) 10.00 Csomagoló.' és postaköltség öt dolláron aluli rendelésnél .50- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE h

RENDELÉS

KÁRPÁT Publishing Co.

P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101

Megrendelem az alábbi könyveket:

" | ■ ’""Ó ■ :í -/.

A csekket mellékelem. .

Név: ..............................................................................................

Utca: ................................................................................

Város: ................................................... A ...... .. .V.... • •

.. , v ■■; J -'- .fcúv .w, U V ..: >'

ÄIIbxh? *»»* •» codbi* •••«•••#