Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-12-13 / 48. szám
Detroiti VOLUME 64. ÉVFOLYAM _ NO. 48. SZÁM. 1974. DECEMBER 15. SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44löl. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephonéi (216) 696-3653 EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent ITT AZ IRAS, OLVASSÁTOK _ Mindszenty József egyénisége attól a perctől kezdődően, hogy megyéspüspöke, Mikes János gróf rendelkezése alapján, mint zalaegerszegi hitoktató, feltűnt a magyar közélet küzdőterén, állandóan az érdeklődés középpontjában állt. Bátor, öntudatos fellépésével, egyenes jellemével, megalkuvást nem ismerő céltudatosságával és nyílt szókimondásával igen korán magára vonta írástudó kortársainak figyelmét is. Néha támadták, de többnyire dicsérték, mint káplánt, apátplébánost, pápai prelátust, veszprémi püspököt és esztergomi érseket. Amikor engesztelhetetlen világnézeti ellenségei bebörtönözték, a róla szóló írások túlsúlya már nem egyszerű dicséret lett, hanem jogosan büszke magasztalás. A róla szóló könyvek a világ legkülönbözőbb nyelvein hatalmas könyvtárat tennének ki. A sok magyarul megjelent kiadvány közül itt csak hármat emelünk ki. Az első kettő 1949-ben jelent meg. Az egyiket ft. dr. Kótai Zoltán pápai delegátus, mint az Iránytű” szerkesztője adta ki HARC AZ ANTIKRISZTUS ELLEN” címmel a németországi Landshutban, 212 oldalon. A másikat Kovách Aladár az Archívum Hungaricum első számaként a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének támogatásával tette közzé 'A MINDSZENTY-PER ÁR NYÉKÁBAN” címmel az ausztriai Innsbruckban 160 oldalon. A harmadik ' életrajz és korrajz 9 évvel később 1958-ban, az argentínai Buenos Airesben, az Editorial Pannónia kiadásáabn jelent meg. Ennek szerzője az azóta elhunyt Maróthv-Meizler Károly kiváló közíró és volt ma gyár országgyűlési képviselő, akinek 575 oldalas; komoly műve már nemcsak az Egyháza és Hazája védelmében sík rászálló főpapot mutatta be, hanem az embert is. Marót hy-Meizl er művét csak magyarok olvashatták, ezért Mindszenty, az ember a világ számára ismeretlen ma radt. A hiányt csak a bíboros kényszerű számkivetésbe vonulása után pótolta Schlafly Phyllis neves amerikai közíró “Mindszenty, the man címmel St. Louisban, a "Cardinal Mindszenty Foundation kiadásában megjelent 241 oldalas könyvével, amelynek tulajdonképpeni szerzője ( as told to Phyli is Schlally ’) Vecsey József, a szombathelyi püspökség hittudományi főiskolájának egykori tanára, aki a bíborost és családját közvetlenül jól ismerte. 1975-ban a bíboros kéziratából vett szemelvények formájában Bíró Béla volt amerikai egyetemi professzor, a kiváló magyar művészettörténész rendezte sajtó alá az “Esztergom, a prímások ezeréves városa címmel, 155 oldalon Bécsben megjelent művet. A két utóbbi könyvben számos képet is találunk, a szöveg azonban mindkét könyvben ezek nélkül is rendkívül érdekfeszítő és tanulságos. A legutolsóban már maga a b boros beszél hozzánk. Ilye előzmények után jelent meg most a könyvpiacon egyszerre három nyelven, németül, angolul és magyarul Mindszenty József bíboros évek óta nagy érdeklődéssel várt műve, amelynek kiadási jogát először a ‘‘Verlag Ullstein GmbH, Frankfurt/M.-Berlin-Wien Propyläen Verlag” szerezte meg. Az 'Erinnerung címmel németül kiadott emlékirat “Memoirs” című angol változatának kiadási jogát az Amerikai Egyesült Államok területére a Macmillan Publishing Co., Inc., Kanada területére pedig a Collier-Macmillan Canada Ltd. szerezte meg. A fordítást a kiadók megbízásása alapján németből angolra Winston Richard és Clara végezte. A könyv terjedelme XXIX + 541 oldal. A bíboros emlékiratai 247 oldalt töltenek meg. A további 88 oldalon 85 oklevél (bizonyíték, documents) következik. Utána 5 oldalas tárgymutatót találunk. A kötet két csoportban 57 képet is tartalmaz. Maga az emlékirat kilenc fejezetre tagozódik. A hét világháború, az orosz megszállás, a kommunista uralom., a letartóztatás és vallatás, az ítélet, a bebörtönzés, a szabadságharc, a menedék és a száműzetés eseményei egyszerű, szerény, tárgyilagos előadásban, minden bántó célzatosság, egyéni beállítottság nélkül közli a tényeket, amelyek önmagukban beszélnek és elfogulatlanul tárják elénk a szerző megalkuvást nem ismerő elvhűségét, hősies határozottságát, keresztény hitét, kemény magyarságát és világnézetének rendíthetetlenségét. Egyetlen sorával sem törekszik írói babérokra, vagy egyéni érdemek hangsúlyozására, még ke vésbé valamiféle szánalom, vagy részvét felkeltésére. Amit mond, azt férfias és egyházfejedelmi önérzettel mondja. Mint előszavában maga is hangsúlyozza, emlékiratát csak azért teszi közzé, hogy a világ lássa belőle, a kommunizmus milyen sorsot szánt az emberiségnek. Saját keresztjét csak azért írja le, hogy a világ tekintetéi azon keresztül Magyarország és a magyar Egyház keresztjére fordítsa. Meggyőződésünk, hogy a bíboros szerző ezt a célját feltétlenül eléri. Afelől sincs kétségünk, hogy lesznek, akik támadják. Ezek a támadások azonban csak erősítik a tények súlyát és növelik a bíboros szerző egyéni nagyságát, magyarságunk történeti küldetésének lényegét és hazánk sorsának megértését. Végeredményben azt kell mondanunk, hogy a könyv többet mond, mint. amit vártunk tőle. Nemcsak vádol, mint Solzhenitsyn könyve, hanem védelmez és igazol is, amikor a szabad világon tett diadalútjairól szóló szerény számadásaival a keresztény hit oszthatatlan egységére hívja fel figyelmünket, amely mindenütt megnyilvánul, ahol valóban szabadon élnek emberek. Szeretnénk hinni, hogy ez a keresztény egység hamarosan ugyanúgy lehetővé teszi majd a kommunizmus jármában nyögő Magyarország felszabadu Iását, mint ahogy 1686-ban is (alérte) a másfélévszázadon át ránehezedő török uralom felszámolását. Folytatás a negyedik hasábon BETARTJA-E? NUKLEÁRIS EGYENSÚLY - s»)»"kl szik, Fogy a fegyverkezés ellenőrzésére vonatkozóan Ford R. Gerald elnök és Brezh név szovjet pártvezető közt létrejött megegyezés a nukleáris fegyverkezés korlátozását eredményezte. McCartney James, az akroni Beacon Journal washingtoni tudósítója szerint csak a rémuralom új kiegyensúlyozásáról van szó. A megegyezés részleteinek kiszivárgása legalábbis ezt igazolja. Az Egyesült Államok ugyanis 1985-ig a megegyezés alapján a nukleáris gyújtótöltetek számát mintegy 11.000-re növelhetik, a Szovjetunió pedig ugyanakkorig valami 8000-9000 nukleáris gyújtótöltettel rendelkezhetik. A számbeli különbség a röppentyűk minőségéből ered. Ez más szóval azt jelenti, hogy a két ország nukleáris gyújtótöltettel ellátott röppentyűinek száma a következő évtized folyamán a jelenlegi mintegy 10.000-nek körülbelül éppen a kétszerese lesz. Az egyes bombák ereje nagyobb lesz, mint azé az atombombáé volt. amelyet Fliroshimára ledobtak, pedig az is legalább 70.000 embert megölt és másik 70.000 embert komoly következményekkel sújtott. Azoknak a röppentyűknek a száma, amelyek úgynevezett MIRV-Iövedékeket továbbítanak, az Egyes ül Államok részéről tervezett 1286-náI valamivel több, 1520 lehet. A “MIRV többszörös gyújtótöltet, amelynek minden része külön-külön célba irányítható. A szárazfölclön és tengeralattjárókon szállítható röppentyűk és stratégiai bombázók együttes száma 2400 lehet. Ez 100-zal kevesebb, mint amennyivel a szovjet máris rendelkezik és 194-gyel több, mint amennyinek Amerika jelenleg birtokában van. Amerika fölényét a MIRV-Iövedékek biztosították. Ezek számát 1286-ra tervezték, de máig csak 800 van készen. A szovjet ilyen lövedékekkel nem rendelkezik, de a hírszerző szervek jelentései szerint a jelenlegi gazdasági ne-» hézségek dacára is hajlandó billiókat költeni, hogy Amerikát ezen a téren utolérje, majd pedig túlhaladja. Az utóbbi megakadályozása céljából vált szükségessé a fegyverkezés kölcsönös ellenőrzésére vonatkozó megegyezés, amely mind az elnök, mind a külügyminiszter véleménye szerint az elérhető legjobb eredményt biztosította Amerikának. Ezt el is hisszük. Azt ellenben, hogy .a szovjet betartja-e a megegyezést, már eleve kétségbe vonjuk. KÉT KÜLÖN VILÁG TALÁLKOZÁSA -Ford elnök távol-keleti útja két külön világ találkozója volt. Japánban az alig két évszázados Amerika, az új világ” elnökét az a japán császár üdvözölte, akinek családfája 2654 éves múlton kérész tül a mondabeli Amaterasu napistenségig nyúlik vissza. A japán hivatalos körök és a közvélemény általában megelégedéssel fogadták Amerika elnökének látogatását, mert ez valahogy megcáfolta a japánoknak azt az eddigi véleményét, hogy Amerika részére sokkal életbevágóbb a nyugat-európai országokkal való kapcsolatok fenntartása, mint a Japánnal való barátság. Noha semmiféle megállapodás létre nem jött a két ország közt, az elnök látogatása mégis eloszlatta azt a japán félelmet, hogy a világélelmezési nehézségek következtében Amerika beszünteti mezőgazdasági terményeinek Japánba való kivitelét. A japánoknak különösképpen tetszett, hogy Kissinger külügyminiszter Vladivosztokból Tokyoba, onnan pedig Pekingbe ment, hogy az illetékes japán tényezőket megfelelően tájékoztassa árról, mit végzett Amerika az oroszokkal és milyen tervekkel foglalkozik Kínával kapcsolatban. Eddig ugyanis az volt a panasz, hogy ezekben a vonatkozásokban nem kaptak kielégítő tájékoztatást. A japánok megelégedését semmi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy Hirohito császár elfogadta Ford elnöknek a jövő évre szóló meghívását. A japánok az elnöki látogatásban nemcsak annak bizonyságát látták, hogy Amerika Japánt megbecsült társának tekinti, hanem annak igazolását is, hogy Japán a maga saját jogán a világ közgazdasági és politikai hatalma, szinte az Egyesült Államok egyenrangú társa. A két külön világ találkozása igen könnyen új korszakot nyithat az emberiség történetében. BIZONYSÁGTÉTEL - Ha l ord elnök japáni útját két külön világ talál kozásának mondhatjuk, akkor clél-koreai látogatása kétségtelenül bizonyságtétel. Ez a bizonyságtétel kettős. Egyrészt azt mutatja, hogy Ford, mint az Egyesült Államok új elnöke a köréje tornyosuló belső bajok és nehézségek ellenére is törődik Amerika külpolitikai érdekeivel. Másrészt azt bizonyítja, hogy minden détente-politika ellenére sem adja fel Amerikának azt a történelmi elhivatottságát, hogy mint a szabad világ legerősebb hatalmassága, korlátozza a kommunisták hatalmi előretörésének lehetőségét. A ' fiatal” Amerika elnöke Dél-Koreában is olyan földön járt, amelynek történelme 2100 évvel ezelőtt kezdődött. Ezen a földön azonban az ősi uralkodó helyett ma egy keménykötésű tábornok megalkuvást nem ismerő elhatározottsága igyekszik a XX. század egyik ipari óriását életrekelteni. Ezen a földön 54.000 amerikai halt meg azért, hogy a kommunista hatalomátvételt meggátolják. Ugyanezzel a céllal ebben az országban még ma is 50.000 amerikai katona teljesít szolgálatot. Számos dél-koreai, bár erősen baráti érzelmek fűtik Amerika iránt, ellenezte hord elnök látogatását, mert attól lélt. hogy ez Amerika egyetértését jelenti Park Chung Hee dél-koreai elnök politikájával. l ord azonban nem repü Illetett el Dél-Korea felett leszállás nélkül, mert ha ezt tette volna, sokan arra következtethettek volna, hogy Dél-Korea függetlensége a détentepolitikát követő Amerikának már nem szívügye. Ford elnök iseouli látogatása során két bizonyságtétel jellegű nyilatkozatot is tett. Közölte, hogy az ott állomásozó amerikai csapatok létszámát nem csökkenti és Észak-Korát sem ismeri el Amerika mindaddig, amíg a Szovjetunió és Kína Dél- Koreát el nem ismeri. MAKARIOS VISSZATÉRT -Ciprus öt hónappal ezelőtt elűzött elnöke december 7-én visszatért a sziget-ország fővárosába, Nicosiába, ahol 200.000 főnyi tömeg leírhatatlan lelkesedéssel fogadta. A tömeg tagjai valósággal önkívületi állapotban ütemesen kiabálták az érsek-elnök nevét: Makarios, Makarios! Az érsek sárga kőpalotájának emeleti balkonjáról beszédet intézett a sokasághoz. Föle jobbra is, balra is egyegy ágyúgolyó helye tátongott. Ezek a lyukak akkor támadtak. amikor az összeesküvők véres támadása júliusban Makariost menekülésre kényszerítették, miután előbb halálhírét keltették. Az érsek-elnök erre utalt, amint beszédét azzal kezdte: a halottak közé sorolták, mégis az élők között van. A továbbiakban kijelentette, hogy a visszatérés ideje nem alkalmas arra, hogy a kérdések megoldásának lehetőségeiről beszéljen, de mindjárt hozzáfűzte, hogy az áttelepítési, a >*.. dy a sziget felosztását eredményezné, ssaM.'Ui. fogadhat ják el, mint ahogy a hadműveletekkel meghatározott sorsot sem ismerhetik el. Megbeszéléseket akarnak folytatni a tőrök ciprusiakkal, hogy nehézségeiket áthidalják, mert megvan a lehetőség arra, hogy mind a görögök, mind a törökök jogai biztosítást nyerjenek a békés együttélés-együttmüködés elve alapján egymás kölcsönös hasznára és közös javára. Makarios érsek-elnök szavait a tömeg szűnni nem akaró, eget verő tapsorkánnal fogadta. Most már csak az a kérdés, meddig tart ez a nagy lelkesedés és mit szólnak ahhoz a törökök. HÓVIHAR — Áz amerikai Flálaadás ünnepét követő vasárnap, december 1 -én váratlan erős havazás bénította meg a közútak forgalmát, amelyeken ezrek és ezrek siettek rövid szabadságukról, vagy családi, baráti látogatásukról vissza munkahelyükre. A Clevelandből kivezető utakon a várostól mintegy 20-25 mérföldes körzetben már a kora délutáni órákban hegyén-hátán álltak a gépkocsik. A torlódás az éjszaka folyamán egyre fokozódott. Akron környékén még kedden reggel is több mint 2000 ember tartózkodott különböző szükségszállásokon. Vasárnap 14.4 inch hó esett, amihez hétfőn további 7.9 inch hullott. Az akron-cantoni repülőtéren a talajon összegyűlt hó magassága 20 inchet ért el. A nehéz hóesés a villanyáram huzalokban sok helyen károkat okozott. Az áramszolgáltatás néhol órákon keresztül szünetelt. Az egyébként közömbös amerikai nép a hóvihar idején minden elismerésre méltó magatartást és segíteniakarást tanúsított. Az utak mentén lakó gazdák férőhelyet, élelmet adtak a házukba menekülő utasoknak. A városok és falvak helyi hatóságai rendszeres segítőmunkát szerveztek. Az iskolákat hivatali helyiségeket nyitották meg az úton rekedt utasok számára s élelmezésükről is gondoskodtak. Nortonban 500, Sevilleben több száz, Medinában több mint ezer utas jutott így fedél alá és meleg ételhez, italhoz. De egyes magánszemélyek is a maguk erejét szinte felülmúló módon siettek embertársaik segítségére. A 71-es államközi és a 18-as állami út kereszteződésénél lévő Holiday Inn igazgatója, Waits David például nemcsak 1000-néI több vendégnek biztosított szállást a 600 személy befő gadására alkalmas szállóban, hanem 1 $ ellenében az élelmezésről is gondoskodott. Kis adag marhasültet és tojást juttatott először a gyerekeknek és asszonyoknak. A kenyérről egy közeli pék gondoskodott. Még a nevét sem tudják megmondani. Nortonban Danis R. Sydney 25 embert vitt saját házába, aztán kiállt az utca sarkára, hogy a megszorult utasoknak ételt, italt ajánljon fel. Sikerült is kiosztani 12 tucat sörön, más frissítő italon kívül megszámolhatatlan mennyiségű levest, süteményt, meleg italokat, 6 pizzát, egy tucat tojást és egy óriási csomag potato chipset. Amikor megkérdezték tőle, miért teszi ezt, nem tudott más magyarázatot adni, mint azt, hogy mint teherautóvezető arra gondolt, valamikor valahol Michiganban vele is történhetik hasonló eset s akkor neki is jól esnék, ha segítenének neki megszorultságában. Sok más példát idézhetnénk még, de talán ennyi is elég arra, hogy lássuk, az ember a legnagyobb nehézségek közt is tud segíteni bajbajutott embertársán, akit rendes körülmények között észre sem vesz. Mennyire szebb lenne földi életünk, ha ez az emberi érzés állandósulna közöttünk! A mű ' EMLÉKÍR A FÁIM címmel magyarul megjelent változata tulajdonképpen az eredeti alkotás. Valamivel bővebb is, mint a német és angol fordítás, szövegezésében pedig elejétől végig érezhető, hogy Esztergom érseke és Magyarország hercegprímása emlékiratait szeretett ma gyarjainak bocsátotta rendelkezésre. Mintha csak azt akarta volna mondani: sok mindent össze-vissza beszéltek és írtak rólam; szerepemet, szolgálatomat és áldozatvállalásoma' nem egyszer a legnagyobb jóindulattal is gyakran félreértet ték és félremagyarázták. Most azonban, íme, itt az írás, olvassátok! Ez és így igaz. KISEBBSÉGI SÉRELMEK - S. George. az amerikai vezérkari főnökök együttesének vezetője, október 10-én a northcarolinai Durhamben, a Duke egyetem jogi karának hallgatósága előtt előadást tartott. Utána a hallgatók közül többen kérdéseket intéztek hozzá. A végén valaki azt is megkérdezte tőle, hogy újabb válság esetén Amerika igénybe venné-e katonai erejét a Közép-Keleten. Brown tábornok, a vezérkari főnökök főnöke erre azt válaszolta, hogy nem tudja. Az olajszállítmányokkal kapcsolatos kérdések ugyanis elárulták, hogy például a zsidóságnak milyen erős befolyása van ebben az országban. ‘Olyan erős, hogy szinte hihetetlen. Az izraeliek katonai felszerelésért fordultak hozzánk < folytatta a vezérkar főnöke, .—■ és mi azt feleltük, valószínű, hogy a Kongresszus nem járulna hozzá ilyen terv megvalósításához. Ok viszont azt válaszolták, a Kongresszus ne aggasszon bennünket. Ők .majd a Kongresszust elintézik. Az, aki ezt mondta, más országból való, de ők megtehetik. Mint tudjuk, ebben az országban az ő kezükben vannak a pénzintézetek, a hírlapok. Csak nézzünk körül, hol van a zsidó pénz.” Ezek utón Brown arra mutatott ró, milyen összefüggésbe hozható a gazdasági helyzet a közép-keleti kérdésekkel, végül kijelentette, hogy a maga részéről nem híve a Közép- Keleten semmiféle háborús beavatkozásnak. Brown tábornoknak ezt a nyilatkozatát az egyik halI- gátó hangszalagra vette s így hiteles ala kban kezdett mind szélesebb körben elterjedni. November 15-án Washingtonban is teljes egészében tudomásul vették. A tábornokot *'zsidóellenes megny'+iihozása i ^ hevesen támadták. A Kongresszus egyes tagjai és a zsidó csoportok egyenesen a vezérkari főnök elmozdítását követelték. Weisman Seynor, a zsidó hadviseltek országos koordinátora, Brown tábornok megjegyzéseit nyílt kihívásnak minősítette arra, hogy az arabok újból beszüntessék az olajszállításokat és ennek okát a zsidókra hárítsák. Ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy ha Ford elnök nem váltja le a tábornokot, akkor a vezetése alatt álló csoport a szükséges intézkedések megtétele érdekében a Kongresszushoz fordul. Ford elnök, amint a vezérkari főnök megjegyzéséről tudomást szerzett, azt rögtön meggondolatlannak és szerencsétlenül alkalmazottnak minősítette, a tábornokot pedig >— mint a haderő legfőbb parancsnoka —» maga elé idézte. Brown vezérkari főnök az elnöki kihallgatás után a Pentagon előtt kijelentette, hogy megjegyzését mélyen sajnálja, mert az valóban szerencsétlen és tapintatlan volt. de semmi esetre sem jelenti a saját maga meggyőződését. Az elnök később sajtóértekezletén olyan nyilatkozatot tett, hogy nincs szándékában Brown tábornoktól lemondását kérni, mert a vezérkari főnökök együttesének kitűnő vezetője. Tévedett. Ezt elismerte. Továbbra is vezérkari főnök marad. Ez az elnöki nyilatkozat azonban a bírálatokat nem szüntette meg. * * * Butz földművelésügyi miniszter, aki a közélelmezési világkonferencián az Egyesült Államok küldöttségének vezetőjeként vett részt, egy sajtóértekezleten a hozzá intézett kérdésre adott válaszával újabb olajat öntött a tűzre. A pápának a magzatelhajtással kapcsolatos állásfogalására vonatkozóan kérdezték meg tőle, mi a véleménye. Butz, aki egyébként szókimondásáról híres, viccel akarta elütni a dolgot. Olaszos kiejtést utánzó hangon valami olyasmit mondott, hogy aki nem vesz részt a szerencsejátékban, azt a szerencsejáték szabályai sem érdekelhetik. A vicc” tagadhatatlanul erős és tapintatlan volt, ezért erős és határozott visszhangot váltott ki. Elsősorban a katolikusok találták sérelmesnek. Cook Terence new-yorki bíboros érsek egyenesen a földművelésügyi miniszter lemondását követelte. A katolikus testületek tiltakozásához aztán csatlakoztak az országos arányban is tekintélyes létszámú olasz nemzetiségi szervezetek, amelyek a földművelésügyi miniszter olaszos kiejtést utánzó beszédjében még külön nemzetiségi sérelmet is láttak. Ford elnök földművelésügyi miniszterét kénytelen volt szintén kihallgatásra rendelni magához. Butz ugyanúgy sajnálkozását fejezte ki. mint Brown. Nyilatkozatában ő is azt hangoztatta, hogy. a rossz viccel a legtávolabbról sem akarta megbántani sem a katolikusok vallási, sem az olaszok nemzetiségi érzelmeit. A bocsánatkéréssel persze ez az ügy sem zárait le. Bizonyos tudósítók már arról beszélnek, hogy Ford elnök újabb nehézséggel találta magát szemben: ez pedig nem más, mint a kisebbségek sérelme, amely szinte egy időben a három .legjelentősebb kisebbség, a zsidóság, az olaszok és a katolikusok számban és befolyás tekintetében jelentős csoportja részéről nyilvánult meg. A kisebbségi érzékenység olyan új erőtényezőként jelentkezett, hogy azzal a jövőben feltétlenül és igen komolyan számolni kell mindazoknak, akik akár közvetlen, akár közvetett bizalom eredményeként bizonyos közhatalom birtokában vannak.
