Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-02-01 / 5. szám

1974. FEBRUAR i. DETROITI MAGVAR ÚJSÁG 5. ÜLD AL, Zadjeli SLACHTA MARGIT Szociális Testvérek Társaságának Alapitója 1884. szeptember 18 — 1974 január 6. >— Folytatás — SLACHTA MARGIT MÜVE Amikor 1925 május 12-én a Szociális Testvérek I ár­­sasága Budapesten megalakult, Slack la Margil leikéken készen voll az élj I ársaság eszméje. Az elnöklete alatt tar­tott alakulási gyűlés jegyzőkönyve magában loglalja a későbbi Szabályzat minden fontos pontját. Olyan egyházi testületet akartak alapítani, amely hézagpótló legyen. Munkaerőket akarnak adni az Egyháznak és a társadalom­nak, akik hivatásosan és arra képzelten, egész életüket oda­adják, hogy a társadalmi bajok megoldásán dolgozzanak, lehetőleg megkeresvén a bajok közös okát, s azután szerve­zéssel, esetleg tömegeket megnyerő mozgalmi munkával, sőt, a törvényhozás útján is, keressék a bajok orvoslását. Hogy ezért a célért eredményesen dolgozhassanak, a tagok felelősségére van bízva nagy mértékben, hogyan látják el feladatukat. Kezdeményezéseket, új gondolatokat, szívesen fogad tagjaitól a Társaság. Két nagy tilalom van előttük: a T ársaságnak saját intézményei nem lehetnek (hogy annál szabadabban adhasson munkaerőket oda, ahol a legna­gyobb a baj), és semmiféle anyagi támogatást államtól, vá­rosi hatóságtól el nem fogadhatnak ellenszolgáltatás nélkül (hogy erkölcsi lüggetlenségüket mindig megőrizhessék). 102Hdian Slaehta Margit részletesebben leírta ezirá­­nyú irányításait. Könyvének címe: A puszták rejtekéböl az élet centrumába. (Az aranyjubileumra angol fordításban is megjelent.) Ebben így ír: A 1 ársaságot a legújabb idők hívtak létre. Benne az ősi szerzetesi gondolat a legmodernebb fejlődés élen való haladáshoz kapcsolódik. A Társaság teljesen átéli és kife­jezi a hivatásos élet lényegét: a léleknek isteni szeretőiben való jegyesi átadottságát, de munkában eddig nem ismert mozgásszabadságot ad tagjainak. Munkakörét tekintve, nem tart fenn intézményeké^, hanem csupán a meglevő katolikus intézetek és intézmények számára, továbbá általáos szociális munkatérre képez mun­kaerőket. Ez a I ársaságnak annyira féltett prpgrammja, hogy Szabályzata egyenesen kizárja saját intézmények létesíté­sét, nehogy ettől a programmjátÓl az egyesületi önzés kü­lönböző rímek köpönyege alatt valaha is elcsábítsa, vagy erejét, mellyel mások rendelkezésére kellene állnia, önérde­kek kiszívják. Margit testvér később így folytatja a célkitűzés leírását: Legsajátosabb és úttörő feladatának a Társaság azt tekinti, hogy a közélet porondjára állítson olyan szellemi munkásokat, akiknek hivatásbeli feladata, hogy katolikus közérdekeket, a család, a nő és a gyermek ideiglenes és örök boldogságának érdekét képviselje es azokért ugyanolyan modern eszközökkel és azon centrumokban szálljon síkra, amilyen modern eszközökkel és amely centrumokban a világi hatalom birtokosai fejtik ki működésüket, dönlőleg hatva ki milliónyi embertömegekre és jövő századokra. Nagy vízióját Margit testvér egészen beleteszi az Úris­ten kezébe: “Sokan aggódva nézik ezt a törekvést. De ha meg­áldja az Örök Szeretet azt, aki könnyet töröl, sebet gyógyít, lelki halottakat életre kelt, vajon elveti-e azt, aki nem en­ged könnyet fakasztani, sebet ejteni, életet kioltani. Ha megjutalmazza azt, aki lemondott Érte a világról, javakról, jogokról, hatalomról, ke vésbé fogja-e magához ölelni azt, aki Érte belement a világba, megszerezte a javakat, jogokat, hatalmat, hogy megkeresztelje azokat és romboló erejüket áldó erőkké nemesítse. Az, Aki kegyelmet tudott adni em­bereknek, hogy egy életet a remeteségben éljenek le, az nem adhat-e kegyelmet másoknak arra, hogy az élet forgatagá­nak centrumában helytálljanak és el ne sodortassanak? A Szociális Testvérek Társaság úgy ismerte fel, hogy erre is kapott hivatást. A maga gyengeségét és semmitmon­dó szürkeségét látva, visszarettenne ugyan a feladat nagy­ságától, de bizalomra ébred, ha Arra tekint. Kitől minden hivatás jő és Ki mindenkit megerősíthet. Dr. Mázy Engelbert tihanyi apát halálig tartó, hűsé­ges, atyai jósággal állott a Szociális Testvérek mellett. A Gond viselés eszköze lett abban, hogy a fiatal, és aktív 1 ár­saság megszerette, magáévá tette Szent Benedek szellemét: az Isten-középponti, az Egyház liturgiájába lelkesen bekap­csolódó, a közösséget értékelő, családias szellemet, minden jót s szépet értékelő, pozitiv irányzatát. Slaehta Margit testvér valóban karizmás képességgel irányította az őt követő testvérek lelkiéletét. A szolid, szent- Benedeki alapokra épített lelkiélet koronája a Szentlélek Úristennek való teljes átadottságot hangsúlyozta. Erről, a fent idézett könyvében így ír: A lelkiélet terén a I ársaságnak sajátos feladata a Szentlélek kultuszának fokozottabb terjesztése. A Szentlé­lek kultusz belső összefüggésben van munkabeli hivatásá­val. Mivel tagjait exponált helyekre állítja, töretlen utakra küldi, a ma, sőt a holnap problémáinak oldozgatásával bízza meg és az Egyház szellemi ellenségeivel állítja szem­be, állandóan választaniók, dönteniük, védeniők, támad­­niók, különböztetniők, helytáll niók, ellentállniók, kitartaniók, kezdeményezniük kell nekik. Munkaterületeiken nincsenek paragrafusok, ismétlődések, kaptafák, fedezékek. Itt sokat kell gondolkozni, még többet megérteni és a legtöbbet meg­érezni. Itt meglátja mindenki saját elégtelenségét és naponta átéli, hogy nincs élete a Bölcseség, Értelem, Tudomány, a Tanács, Jámborság, az Erő és Istenfélelem lelke nélkül. Átéli a lét szépségét, gazdagságát és boldogságát, ha az lélekkel telített és ezen átélés a Teremtő Atya, a meghívó Fiú mellett odakapcsolja az elevenítő s megszentelő Szent- Iélekhez, A Társaság egész belső életét átlengi a Lélek keresése és tisztelete. Ez kifejezési nyer imáiban, kápolnai Szentlélek kápolnák, főünnepe a pünkösd, jelvénye a Galamb. Élve a lélekkel teltség boldogságát és minden emberi' boldogtalanságnak okát a Iélektelenségben látva, a testvérek különlegesen szeretett hivatásuknak tekintik a Szentlélek Kultusz terjesztését a több lélek után szomjazó világban. Slaehta Margit, ugyancsak már 1928-ban, felvázolta a szociális testvér típus ideálját : “Minden szerzetescsalád az egész tökéletességre törek­szik. Mégis mindegyik különlegesen ápolja azon erényeket, melyek speciális hivatásából folynak és azt támoga tják. Az egyik a szegénységet, a másik a külső aszkézist, a harmadik az alázátosságot gyakorolja különös szeretettel. Annak az ideálnak, amely a Szociális Testvérek előtt lebeg, szintén megvannak a sajátos típusvonásai: A jellemszilárdság, mely né Ikül elk< 'pzelhetetlen a kül­ső világ forgatagában való munka, hol mesterséges bástyák nem védik a harcost: egyedüli támasza a belső meggyőző­dés és a jellem követelményei iránt való érzékeny tisztelet. A tudatosság, melynek világítása mellett a testvér biz­tos abban, hogy mit miért akar, vagy nem akar, mi felel meg az előtte lebegő eszménynek, mi egyezik a Társaság irányzatával, milyen eljárásokat kell kerülnie, nehogy meg­tagadja a zászlót, melyet magasra kell tartania. A szabadlelkűség, mely függetlenít emberi tekintetek­től, nem vezetteti magát félelemtől, nem tér le útjáról jó kilátások miatt, mely szolgál és szolgálatra kész szolgalasság nélkül, független szabadosság nélkül, tud útján szaladni gyeplőzés nélkül. Ezért imádkozzék a testvérek naponta: “Add, Uram, hogy méltók lehessünk a szabadságra. A önzetlenség. A társaság azáltal, hogy elveszi ma­gától az öncélok lehetőséget, tagjait önérdekektől menten kapcsolja azon ügyhöz, melybe beállítja. A testvérnek a reá bízott' idegen ügyet kell minden erejével szolgálnia. Nem lehetnek mellékérdekei, be nem vallott céljai, eszközként ki­használt rábízott munkakörei. Kerülnie kell a I ársaság ér­dekeinek olyan módon való szolgálatát, melyet a célszol­gálat fogalma fed, mert a 1 ársaságnak az l 'listen és a társadalom ügye a legfőbb érdek és nem önmaga. Igénytelenség. Minthogy a testvérek közszolgák, magu­kat minden körülmények közt .— akkor is, ha vezető-munka alakjában szolgálnak, —^ annak megfelelően kell beállíta­­niok: mind az egyéni, mind a társulati érvényesülést, mind különféle látszatokba öltöztethető, de valójában elvetendő önszeretetet, kerülniük kell. Sem lenéző bánásmód, sem szín­vonalon alúli életkörülmények nem lehetnek ok arra, hogy kötelességük teljesítésétől visszavonuljanak, vagy szolgalat­­rakészségük csorbát szenvedjen. Becsületes nyíltság. A Társaság minden tagjának kö­zös vonása kell, hogy legyen, de különösen ápolniok kell ezt magukban azoknak, kik közéleti működésre hivatottak. A törvény és tekintélytisztelet az építő erőkkel dolgo­zók két alapvető tétele. Jelszavuk: törvényszerűség az egész vonalon, szabadon, átértve, áldozatok árán is. Életrevalóság, mely képesíti az embert, hogy adott új és újabb körülmények közt esetleg éij eszközökkel, ismeretlen tényezőkkel építeni tudjon: — építeni a löld számára is. megteremtse létföltételeit, kivívja az életlehetőséget a rája­­bízott úgy és a maga számára, mindig talpraessék és min? a Katolikus Leányok Országos Szövetségének Khib-indu lója mondja: habár lelke helyet itt a földön nem talál es a földöntúlra néz, lábának keményen földön kell állnia.^ Ez a fejezet nem mondja azt. hogy a Szociális I est vérek személyében ez a típus máris el, csak vázolta azt az ideált, melynek vonásait lelkűkre rá akarják vetíteni. A közhit azt tartja, hogy ha az ember sokat néz egy arcra, mely előtte nagyon kedves, idővel hasonlóvá lesz hozzá. A szerzetesi hivatást és a fogadalmakat illetően Slach­­ta Margit testvér egyszerű, de a lényeget jellemző magya­rázatot adott, amikor a Hivatás Fáját rajzolta a testvérek elé: Hivatásos életünk fához hasonlítható. Gyökérzete: Isten akarata. Élni csak a természetfölöttiség talajában ké­pes. Törzse, a hivatás lényege: a léleknek az Úr Jézussal való eljegyzettsége. Ez. a Krisztus-jegyesi állapot pecsételő­dik meg a leglontosabb fogadalommal, melyet a Jegyesi Szeretet fogadalmának nevezett, s melyet általában tiszta­sági fogadalomnak szoktak nevezni. A fa ágai mind ebből a törzsből ágaznak ki: aki szeret, az egyet akar azzal, akit szeret, ez az állapot kifejezésre jut az Akarategység foga­dalmában, melyet általában engedelmességi fogadalomnak hívnak. Aki szeret, annak egyetlen kincse lesz a szeretett Személy; tehát miért keressen más kincsei magárnak a lelek, ha övé Isteni Jegyese, Krisztus? A Lelki Függetlenség foga­dalmának nevezte Margit testvér ezt a fogadalmat, melyet I általában Szegénységi fogadalomnak hívnak. S a hivatás j fájából természetszerűleg növekedik egy újabb ág, a tagok | negyedik fogadalma, melyet a testvéri szeretet, s a Gyer­meki Hűség fogadalmának nevezett. Ez egyszerűen kifeje­zésre juttatja, hogy a Társaság minden testvérnek lelki édes­anyja, s Krisztusban jegyes-testvérek a tagok. Gyakorlati jelentősége, hogy fogadalommal kötelezik magukat arra, hogy a Társaságot és egymást, hálmögött soha meg nem szólják, hiszen a. szeretet otthon kezdődik. * *. * Slaehta Margit testvér a nagy eszméket nemcsak hir- ' dette, de egy életén keresztül meg is valósította. Az Isteni Gondviselés rendezte a körülményket. Az 1 elmúlt ötven év alatt sok vihar tépázta a 1 ársaság Iáját. Az 1920-as évek elején, az első világháború után, nagy szegénységben élt Magyarország, s ebben nem volt egyedül. Margit testvér elindította az első testvéreket, hogy a jobbmodú országokban vállalkozzanak háztartási munká­­ra, gyári munkára, és —< ha lehet •— kollektálásra. így in­dultak el Franciaországba, Olaszországba, s át a tengeren, Kanadába és az Egyesült Államokba. Az európai országok- j­­ból később hazatértek, viszont Nyugat Kanadában és az Egyesült Államokban megindult lassan a munka a helyben- i lakók elsősorban a kivándorolt magyarság érdekében. ; Paula testvér, Ida testvér és első társaik Kanadában mara­dandó munkát indítottak el; Friderika testvér és első társai kezdeményezésére Kaliforniában virágzó, amerikai szükség­leteket szolgáló, nagyrémetű szervezet alakult ki. Maga Margit testvér is hosszabb időt töltött az Egyesült Államok­ban, több más testvérrel, köztük Petra testvérrel, előadáso­ságokat. (Abban az időben ettől félt a nép.) A család vé­delme érdekében szólalt fel, amikor a házasságon kívül szü­letett gyermek jogairól szólt a törvényjavaslat, azt ajánlva, hogy viszont a törvénytelen gyermekek szülői legyenek fele­lősségre vonva, büntető díjjal. Az iskolák államosítását tárgyaló gyűlésre Slaehta Margit többezer tiltakozó levél másolatát hozta el. “Azt be­szélik — mondta —hogy Magyarországon vallásüldözés van. Kérjük az Egyesült Nemzetektől egy bizottság kikül­dését, hogy azok állapítsák meg, igaz-e?” Ennek a felszó­lalásnak nyomában kitiltották félévre a magyar Parlament­ből. Amikor pedig a Ház megszavazta az iskolák államosí­tását, az elnök a Himnusz éneklését rendelte cl. Margit testvér nem volt hajlandó ünnepelni, amikor a vallási alapon működő iskolákat elvették. Ülve maradt. Ezért egy második félévre is kitiltották a Parlamentből, 1947-ben. 1949 nyarán átment a drótakadályon. Előzőleg hiába kért útlevélét, nem kapott. A külföldön dolgozó testvérek ügye hívta. Máris késön érkezett. 1955-ban az amerikai és kanadai testvérek kitűnően szervezett csoportja önálló lett. A második világháború és a következő évek annyira lehe­tetlenné tették a közlekedést, s annyira magától érthetővé tették a fejlődés különböző irányát, hogy ezen már nem lehetett segíteni. T izenöt évvel később, 1968-ban megindul­tak a tárgyalások, melynek eredménye lett a Szociális Test­vérek Federációjának megalakulása, 1971 -ben. 1968-71 kö­zött Friderika testvér, és a kaliforniai vezető testvérek, és a kanadai vezetők gyakran találkoztak Margit testvérrel, igaz, testvéri megértésben és szeretetben. Amikor a Szociális Testvérek Társasága 1973 május 12-én aranyjubileumát ünnepelte, a kaliforniai és a kanadai testvérek szép küldöttsége vett azon részt. Margit testvér idős kora miatt nem tudott elmenni a buffalói Székesegyházba. Head Edward püspök, a Társa­ság Ordináriusa maga ment el a szerény anyaházba, hogy áldását adja Margit testvérnek, az Alapítónak. A I ársaság munkája a sok vihar és szenvedés után csendesen folytatódik. Közéleti munkára a jelenben nincs lehetőség. A testvérek szerényen, de odaadással dolgoznak, az eredeti elgondolás szerint, ott, ahol éppen szükség van szolgálataikra. Többen mint szociális munkások működnek a Katolikus Karitasz szolgálatában, az idősek problémáival foglalkozó hatósági szervnél, egy testvér szociális munkát tanít egy katolikus College-ban, vannak egyházközségi mun­kások, főleg a szegény belső városrészekben, a Help a Neighbor-nel dolgoznak a spanyolnyelvű munkatéren, ma­gyar plébánián és angolnyelvű plébániákon, egyik egyház­megyében a női szerzetesek Vikáriusának női segédje. Van, akik öregek otthonában dolgozik, s van, aki tanul a jövőnek. Két testvér most indult el, hogy előkészítse a római letelepe­dést, bízva abban, hogy a Margit testvértől kapott szellem jó, s hogy jönnek majd új jelöltek, akik lelkesedni tudnak az ő nemes eszméiért. Adja a Szentlélek Úristen, és az O szent Jegyese, a Boldogságos Szűzanya, legyen ebben az égi közbenjáró. Cím: Sisters of Social Service 440 Linwood Avenue Bulfalo, N.Y. 14209. Natália testvér. A második világháború után, 1945-ben, a parlamenti választásokkal Slaehta Margit újból bekerült a Parlament­be. Megkísérelte, talán tud valamit tenni elesett Nemzete talpraállítására. Magyarország Prímásának hangja volt, a gerinces elvek hangja. A Parlamentben kevés ilyen gerinces szó hangzott el. Margit testvér sokszor egyedül maradi a Parlamentben, amikor sikraszállt emberi jogokért, elvekért, emberséges törvényekért. Mint pusztába kiáltó szó, mondta, amit, úgy hitte, mondania kell. Eredményt nem ért el, de megmaradt a történelem, hogy ezekben az időkban volt egy bátor bang, mely ki merte mondani azt. amit a tömegek éreztek és hittek, de kimondani nem mertek. Amikor köz­társasággá tették az ezeréves magyar királyságot, Slaehta Margit — a viharcsengő ellenére is ►—< kimondta, hogy nem szabad elszakadnunk az ezeréves Szent Istváni hagyomá­nyok erkölcsi alapjaitól. Más alkalommal az országnak a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolata helyreállítását sürgette, miután adatokkal bizonyította, mit tett a Szentszék és az Apostoli Nuncius az előző hitleri korszakban az igaz­ságtalanul üldözöttekért. Egyetlen felszólalását követte si­ker: amikor sürgette egy olyan iskolai jutalomkönyv betil­tását, mely egyenesen erkölcstelenségre tanította az ifjúsá­got. Más alkalommal megkérdőjelezte, miért tanítják a gyermekeket a majomtól való származás elméletére, s hoz­zátette: vajon az a célja a kormánynak, hogy az embereket is csak úgy kezelje, mint állatokat, vagy gépeket, talán azért, hogy emberanyaggal akarnak fizetni háborús adós­1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE “4MZ groger travel bureau ^ASTÍl; 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621 -6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods. MI 48236 KÁRPÁT NYOMDA VÁLLAL: • KÖNYVKIADÁST • UJSÁGNYOMÁST © NYOMTATVÁNYOKAT © NÉVJEGYEK ® BORÍTÉKOK • LEVÉLPAPÍROK • NYOMÁSÁT! Keressen fel: 1017 Fairfield Ave., Cleveland, Ohio 44Ü3 Hívja telefonon: (216) 696-3635 kai tartott, és háziipari kézimunkák kiállításait rendezte. ; Ezekkel a magyar falvak művészkezű asszonyainak is nemi kis piacot szervezett. 1927-ben Margit testvér hazatért Magyarországra. Gödöllőn megnyitotta a I ársaság első Testvérképzője, mely­ben 52 jelölt tanítását ő maga vette kézbe. 1950 és 1945 között, Margit testvér és helyettese, Paula testvér irányításával kibontakozott Magyarországon és a szomszédos országokban a T ársaság munkája. Munkaerőket adtak az Egyháznak és a társadalom­nak. Szociális testvérek dolgoztak a Katolikus Nőszövetség­ben, a. Katolikus Leányok Országos Szövetségében, a Ka­tolikus Dolgozó Leányok Mozgalmában, a Katolikus Házi­asszonyok Országos Szövetségében, a Szent Zita körökben, a Vasúti Misszióban, a Katolikus Akcióban. Szociális mun­kát ismertető tanfolyamokat vezettek a Tanítónőképzők ma­gasabb osztályaiban. Egyik jellegzetes munkájuk lett az egyházközségi nővér munkája. A Dolgozó Leány Mozga­lom keretében és más szociális munka keretében kb. 20. munkásleány kis-otthont szerveztek és vezettek. Több test­vér egyházmegyei szociális szervező lett, s többen dolgoztak kalolik us szervezetek országos központjaiban. A Margit test­vér által megindított Szentlélek Szövetségben, lelkes papi és világi munkatársakkal, a lelkiséget igyekeztek terjeszteni, gyűlésekkel és a Lélek Szava újság útján, egy súlyosan anyagelvű világban. Ugyanakkor jutott áldozatosan dolgozó testvér-munka­erő öregek otthonainak ellátására (Gyöngyösön, Szegváron, Fülén), óvodák és napközi otthonok ellátására, egészségügyi körzeti munkára, plébániák háztartására is. Hogy az óriási munkatér szükségleteit jobban kieléaít­­hesse, Margit testvér 1957-ben megszervezte a Katolikus Női Szociális Képzőt, ahol a fiatal testvérek mellett a vi­­( lágban maradó leányok egész sora nyert alapos kiképzést szociális munkára. A Szociális Képző megszervezésében és irányításában legfőbb munkatársa nővére, Dr. Slaehta Irén ! lett, aki előzőleg a new yorki Forclham egyetemen nyerte diplomáját, s ugyanott tanított is több éven keresztül. Ame­rikai tapasztalataiból sok újítást hozott a budapesti Szocoá- I lis Képző munkarendjébe. Ámikor Hitler 1944-ben elfoglalta Magyarországot, Slaehta Margit az elsők között volt, akik teljes erővel az igazságtalanul üldözöttek védelmére keltek. “Ha az Ür Jé­zus most köztünk élne, melléjük állna. Nekünk is így kell tennünk,” mondta. Előadásokkal, a sajtó és a rádió útján ' amíg csak lehetett, és az un. “mozifront vonalán, a Pápai Szózat dramatizált előadásával, küzdöttek az igazi krisztusi világnézetért Margit testvér, s az ő vezetésével a testvérek és nagyszerű munkatársaik. A zűrzavaros jelsza­vakra feleletül egy Világnézeti Credo-t szerkesztett. Össze­hasonlító táblázatban írta le az igazi krisztusi világnézet és f>z. avval ellentétes újpogány, anyagelvű világnézet legfőbb pontjait. És mentette az üldözöttek életet: megnyitotta ösz­­szes társulati házukat, gyermeknyaraltatásokat szervezett, egy-egy testvér vezetésével, akik nem árulták el, hogy gon­dozottjaik zsidó családok gyermekei. Sára testvér, a Katoli­kus Dolgozó Leány Mozgalom vezetője, szintén elrejtett két üldözöttet az általa vezetett otthonban. Sára testvér jóval előbb felajánlotta életet, hogy az Egyház üldöztetése esetén ő szeretne vértanú lenni; valóban áldozata lett ennek az üldözésnek: a rejtegetett két zsidó asszonnyal és az ottlakó | Bernovits Vilma hitoktatónővel együtt őt is elhurcolták a náci házkutatók, s valószínűleg még aznap agyonlőtték őket. Margit testvéri életmentési akcióival együttjárt nagyon-1 sok zsidó vallású személynek az a kérése, hogy szeretnének j megkeresztelkedni. Egyeseknél a sok szenvedés a kegyelem-j járás idejét hozta, mások talán így reméltek menekülést. A i testvérek és sok munkatárs, papok és világiak, más rendből való szerzetesek, felajánlották szolgálataikat, bogy a kereszt­­ségre előkészítik őket. Margit testvér a nemzetiszocialista rémuralom kellős közepén így irányította a hitoktatókat: Bizonyára sokaknak nagyon nehéz otthagyni apáik hitét. Mondjátok meg nekik, hogy a keresztény vallás az ószövet ségi vallásra épült. Olyan ez most, mintha az atyai házra emeletet építenének: most felköltözhetnek a régire épüli, világosabb új otthonba." Körülbelül 10,000 ember részesült így hitoktatásban. Akik pedig a Társaság anyaházában kap­tak menedéket, azokat Margit testvér személyesen biztat!' az óvóhelyen, mialatt bombák robbantak közelükben: Nincs okunk félni. Hiszen semmi sem történik a mennyei Atya tudta nélkül. S ha eltalál minket, akkor is azt mond hatjuk: te kedves bomba, melyet az én szerető mennyei Atyám küld nekem, hogy azon át jussak el Őhozzá a meny országba. Amikor a hitleri súlyos idő és az utána következő há ború lezajlott, Sik Sándor egy kötetet ajándékozott Margit testvérnek, ezzel a dedikációval: “Az 1944-es Magyarország Margitjának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents