Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-02-01 / 5. szám
4 OLDAL.DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. FEBRUÁR i. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM y BEVEZETŐ Ebben a. számunkban megkezdjük ‘A MAGYAR ÖNTUDAT FORRÁSAI címmel 'A Kárpát Könyvkiadó Sorozata második köteteként megjelenő MAGYAR NYELV ES IRODALOM folytatásos közlését. Célunk ezzel is ugyanaz, mint ami a sorozat első kötetének megje lentetésévei volt, A magyar nyelv és irodai om történeti fejlődésének útján szeretnénk olvasóinkat végigvezetni elfő gulatlanul tárgyilagos szemlélettel, hogy a napjainkban divatos tévedések, félremagyarázások, alaptalan feltevések és pártos előítéletek útvesztőjében a tények fáklyafényénél biz tonságosan eligazodhassanak, a magyar nyelv ősi forrásai bál és fokozatos kibontakozásából erőt meríthessenek s a magyar irodalom gyöngyeiben gyönyörködhessenek. A szerző A magyar öntudat forrásai első kötetének olva sóink előtt már ismert szerzője, Somogyi Ferenc clr., aki a történettudomány jog-, esemény- és művelődéstörténeti ágazatainak tüzetes tanulmányozása közben kora if júsága óta rendszeresen foglalkozott nyelvtudományi és irodalomtörté nett kutatásokkal is. Az egyik clevelandi magyar rádió műsorán feleségével együtt 1962 március 4-től 1964 május 23 ig 100 előadásban ismertette a magyar nyelv és irodalomra vonatkozó legszükségesebb tudnivalókat, amelyeket most r- ugyancsak felesége közreműködésével sajátos, eredeti történettudományi szemszögből megvilágított módszerrel és rendszerben tár olvasóink elé. Már most jelezzük, hogy a cikksorozat később külön kötetben is megjelenik. ntiK/ ; • n\: hü • • T . . ;Á . .-r- X-J......... , tOíT$J3 ,:T " A":* :b ’ .'v'; BESZÉD ÉS ÍRÁS GONDOLATKÖZLÉS Az ember legsajállagosabb tulajdonsága, bogy lel Le van, értelemmel (és szabad akarattal) rendelkezik. Értelme gondolkozásra képesíti. A körülötte lévő tárgyakat, személyeket és jelenségeket megfigyeli, összehasonlítja és megkülönbözteti. Fogalmakat és eszméket alkot. Azoknak nevet ad. Következtetéseket von le. I örvényeket és törvényszerűségeket ismer fel. Mindez azonban kizárólag bensőjében történik, lelki folyamat, szellemi tevékenység eredménye. A gondolkozás terméke, a gondolat nem látható s egyébként sem érzékelhető. Hozzáférhetetlen egyéni tulajdon. Ha másokkal közölni akarjuk, akkor testi szerveinkkel érzékelhető valamilyen eszközre van szükségünk. A gondolat közlésének leggyakoribb, leggyorsabban és legkönnyebben alkalmazható eszköze a hang. Ennek egymástól megkülönböztethető színezeteiből s árnyalataiból az emberiség bizonyos csoportjai különböző időkben és helyeken folytonosan változó hangrendszert alakítottak ki. A gondolatközlésnek ez az évezredeken át alkalmazott, fejlett eszköze a beszéd. A gondolatközlésre használt hangokat az ember beszélőszerveivel idézi elő. A beszélőszervek a következő testrészek: a ..Judo, a légcső, a gégefő a hangszalagokkal, a garatüreg az ínyvitorlával, az orrüreg, a szájüreg a benne lévő fogakkal, szájpadlással, az ajkak és a nyelv. Mindezek közül a nyelv játszik legdöntőbb szerepet, mert mozgása, mozgatása szabja meg a szánkban, nyíló-záródó ajkunkon kialakuló, kialakított hangok színezetét, egymástól eltérő jellegzetességét. Ezért mondjuk a beszedet átvitt értelemben nyelvnek. NYELV A műveltségük alapján megkülönböztethető népek mindig és mindenütt a maguk sajátos gondolkozásmódjának és szellemi szükségletének legmegfelelőbb nyelvet, beszédet alakították ki. A nyelvtudomány ma 2796 önálló nyelvet ismer.1*1 Ezeket eredetük, hasonlóságuk, rokonságuk alapján nyelvcsáládokra osztja. I íz. nagyobb és néhány kisebb nyelvcsaládójlj különböztet meg. A magyar nyelvet az urál-altaji nyelvcsálád finnugor tagozatának ugor ágához sorozza. Minden nyelv igen hosszú fejlődés eredménye. A kialakulás;: és elkülönülés első évezredeit homály fedi, csak feltevéseken alapuló elméletek világítják meg, amelyeknek helyessége vitatható. A magyar nyelv eredete és kibontakozása is teljesen ismeretlen. Módszeresen megalapozott feltevések szerint az urál-ajtaji ősnyelv uráli része Kr. e. 5000 körül különült el az ajtaji résztől. A finnugor ősnyelvveí azonos uráli részből mintegy 4000 évvel ezelőtt szakadhattak ki a finn (finn, észt, komi, udmurt, mari, mordvin) és az ugor (előmagyar, monysi, chanti) nyelvek. Az előmagyar nyelv talán már mintegy 5000 évvel ezelőtt az Ural-hegység nyugati oldalán alakult ki. Mintegy 2000 évvel ezelőtt ugyanitt altaji ogur és ugyancsak altaji hun, körülbelül 1500 évvel ezelőtt pedig már a Kaukázus-hegységtőí észak ra, a Kubán folyó vidékén újabb hun és szabír nyelvelernekkel bővült és valósággal új magyar nyelvvé alakult. Zsírói Miklós szerint az ugor együttélés csak 460 körül szűnt meg, amikor a bolgár-törö kök és a velük szoros kapcsolatban élő előmagyarok az avarok elől kitérő szabiról* nyomására a Kaukázustól északra eső területekre, a Kubán folyó vidékére szorultak.2* A magyar nyelv őstörténetében az V. század kétségtelenül döntő fordulatot hozott. Ennek megítélése alapján vitatható északi (finnugor), vagy déli (szumír) eredete és ősi, vagy új voltának kérdése is. A nyelvtudomány ma még általánosan elfogadott véleményével szemben mind a déli (szumír) eredetnek, mind az ősi jellegnek vannak hívei és hirdetői. A magyar nyelv későbbi fejlődése során — újabb altaji (kazár és kun) elemekkel történt bővülése után — indoeuró pai (szláv, latin, olasz, francia, német) nyelvelemekkel gyarapodott, urál-ajtaji ősi jellegzetességét azonban mindmáig megőrizte. Ragozó (agglutináló) nyelv maradt, mint amilyen valamennyi urál-altaji rokona és a mezopotámiai szumír holt nyelv is. pedig azoktól elszigetelten, Európa közepén több mint ezer év óta rokontalanul él. Az összehasonlító nyelvtudomány szerint a magyar ryelv a tiszta nyelvek közé tartozik. Szókincsének 65%-a isi, vagy belső nyelvfejlődés folyamán keletkezett eredeti szóból tevődik össze. A fennmaradó 55%-ból 8.5% más irál-altaji (őstörök, hun, besenyő, kun), 10% szláv (ős-szláv, lorvát, szerb, tói [szlovák], szlovén, 7.5% germán (ónémet, oajor. sváb, osztrák). 6.5% pedig román (latin. olasz, francia), 2.5% viszont más, vagy ismeretlen eredetű. A nagyar nyelv nemcsak ősrégi és tiszta, hanem az .egyik egszebb, legdallamosabb nyelv is. Beszéd közben használt ninden 100 hangja közül 41 a magánhangzó és 59 a más;aíhangzó, mint a franciában. Mindössze három nyelv dallamosabb nála: a finn 51:49, az olasz 48:52. a spanyol 15:55 arányban." FEJLŐDÉS A ma mintegy I 5 millió lélek ajkán élő magyar nyelv ,a magyar beszéd) adottságaival, alaptörvényeivel és szabályaival a nyelvtudomány külön ága, a nyelvtan foglaívozik, amelynek három része a hangtan, a szótan és a mondattan. Mindhárom rész törvényei és szabályai többévezredes szokás és gyakorlat folyamán kialakult fejlődés eredményei, amelyek lényegükben már a nyelv történeti korszakának legelején világos&n kimutathatók. Lényegesebb változásokat a történeti fejlődés inkább a szókincs bővülése révén tud előidézni. Ezek a változások azonban a nyelv alapvető jellegzetességét, a beszéd általánosan elfogadott szabályait már nem igen érintik. Még az idegen nyelvekből átvett szávak használata js azokhoz idomul. A szókincs valamely nyelvben a legősibb kortól napjainkig használt szavak összessége. Magában foglalja tehát a régi nyelv elavult szavait ugyanúgy, mint a téjszólási és a szaknyelvi szavakat. Gazdagodásának legtermészetesebb Forrása .— az utóbbiakon kívül —< a nyelv ősi jellegének megfelelő szóképzés, amelynek alaptörvénye minden nyelvben már a történeti kor kezdetét megelőzően kialakult. Ugyanezt mondhatjuk el az ősköltészetről is. ŐSKÖLTÉSZET Kezdetben a beszéd kétségtelenül kizárólag gyakorlati jellegű, a mindennapi élet szükségleteihez igazodó lehetett. Később azonban ugyanilyen kétségtelenül kialakulhatott a beszéd valamilyen ünnepélyesebb, választékosabb módja, szertartásos emelkedettsége is, amely már nem a mindennapi élet kényszerű szükségletét elégítette ki, hanem lelki megnyugvást, szellemi felemelkedést, üdítő szórakozást, vagy hősies magatartásra lelkesítő tanítást akart nyújtani. Hamarosan követhette ezt az ősköltészet három ismert műfajának megszületése. Az eredet kérdésével foglalkozó rege. a tisztán szórakoztatási, vagy tanítási szándékkal kitalált mese és a példaképül választott hős vadász, vagy harcos kiválóságát kiemelő monda immár a költői képzeletvilág elemeit is tartalmazta. Történeti feljegyzések bizonysága szerint a magyai nyelv őskorában volt már dal- és énekköltészetünk is Eckehard szerzetes a svájci St. Gaüenben mulatozó magyarok dalolását említi. Szent Gellert legendája a malom kereket kézzel forgató őrlő leány kellemes énekét dicséri Anonymus (a legújabb kutatások eredménye szerint Posa püspök) krónikája a regösök énekeire hivatkozik. Összehasonlító néprajzi kutatások — legrégibb nyelvrokonaink epikus költészetének a mi legrégibb hősi énekeink első személyben való előadásmódjával történt összevetése alapján —azt is felderítették, hogy régi költészetünk bizonyos saját ságai nyelvünk legrégibb gyökeréig vezethetők vissza. A néphagyomány emlékei .a magyar ősköltészet aránylag fejlett voltát és színes gazdagságát igazolják. A hajnalköltöző királyfiról, a sárkány-családról, az égbenyúló fáról, a fehér ló fiáról, a halhatatlanságot kereső királyfiról s a vasorrú bábáról szóló mese, a csodaszarvasról szóló rege. vagy az Isten kardjáról, Attila menyegzőjéről, és temetéséről, Csaba királyfiról, Emese álmáról, a fehér lóról, a hét gyászmagyarról, I ,éI kürtjéről és Botoncl bárdjáró! szóló hun-magyar mondakör elfogadhatóvá teszi azt a feltevést, hogy minden valószínűség szerint megvolt a kezdetleges lírának nem egy műfaja”,’' mint például az áldozati ének, a munkadal. sőt a szerelmi költészet valamilyen, ősi megnyilatkozása is. A magyar ősköltészet alkotásait — előkelő lakomákon és népi mulatságon egyaránt — éneklő, dallamos beszéd alakjában, élőszóval a regösök adták elő és szájhagyomány útján örökítették az utókorra. Az énekmondás még az Árpád-házi királyok korában is elkülönülő hivatásként tűnt fel. Az énekmondó (joculator) előadását síppal, dobbal, hegedűvel, dudával festette alá, ezért gyakran találkozunk nemcsak az énekes ’, hanem a “sípos”, dobos , “hegedős”, dudás elnevezéssel is, ha az énekmondó a szöveg kíséretére használt hangszeren —• feltételezhetően -— ügyesen játszott. Ennek megértéséhez persze tudnunk kell. hogy hangszert eleinte csak az énekmondás dallamának cifrázá sára, vagy kísérésére használtak. A regösök és énekmondók tehát elsősorban a beszéd művészei, a nyelv mesterei lehettek, a magyar művelődés szempontjából éppen ezért <— különösen a latin művelődés keresztény korszakának beköszöntése után < igén jelentős szerepet töltöttek be. A Mátyás király udvarában élő Galeotti Ma rzio feljegyzéséből tudjuk, hogy a hegedősök még akkor is megjelentek a királyi lakomán és lant kíséretében honi nyelven (tehát magyarul) dicsőítették a vitézek tetteit. GONDOLATRÖGZÍTÉS A csupán hangokkal kifejezel!, beszéddel, élőszóval közölt gondolat megőrzése, állandó ébrentartása nem köny nyű feladat. A magyar ősköltészet alkotásaiból a szájba gyomány útján csak töredékek maradtak ránk. A szaval elröppennek. Csak emlékük marad meg. Értékük tartós ságát a lélek ereje, a kimondott szó szentsége, a szótárté: önfegyelme, majd a tanúk vallomásának ereje ugyan fo kozza, de végérvényesen biztosítani nem tudja. Új eszközre van tehát szükség, amely az ember emlékezőtehetségé megerősíti, az emléket rögzíti, fára rójja, kőbe vési, bőrre vagy papírra írja. Ez az új eszköz a rovás, vagy az írás amely megmarad s a nyelv, a szó, a beszéd g'ondolatközh’ emlékét rögzíti és r— a feljegyzést őrző anyag tartósságához képest — századok múltán is híven őrzi. A rovás, vagy írás eleinte ugyanúgy a mindennapi élei szükségletét elégítette ki, mint ahogy a beszéd. Alkalmazásának nehézkessége következtében csak ritkán, a nagyobb jelentőségű gondolatok rögzítésére. Nagy olyan adatok feljegyzésére használták, amelyeknek pontossága igen lényeges volt. Az írás fejlődéstörténetében az első nyomok nem j költészeti alkotások megörökítéséhez vezetnek, hanem gya- [ korlati jelentőséggel bíró tulajdonneveket, vagy törvényszövegeket rögzítenek. Az írás jó ideig csak emlékeztet, bizo- ! nyítékot állít, vagy jogcímet igazol, mint például llammu rabi susai oszlopán, Mózes két sinai kőtábláján, vagy a középkor kutyabőrre írt oklevelein'. Az írás gyakorlati jellege még akkor is megmarad, amikor már történeti események megörökítésére, vagy állandóan használt azonos szövegek rögzítésére alkalmazzák, mint például az évkönyvek és krónikák, szertartás- és misekönyvek esetében. A tanító, nevelő, szórakoztató szellemi alkotások, a költői művek írásba foglalására, papirasztekercsek és kézzel írott könyvek (kódexek) szerkesztésére csak a fejlődés jóval későbbi fokán kerül sor. Mindettől függetlenül a nyelv igazi története rendszerint az írással kezdődik. A nyelv történeti fejlődését ugyanis csak az írásban rögzített szavakból (szókincsből) és nyelvtani szerkezetből tudjuk a különböző kórokra vonatkozó összehasonlítással megállapítani. ROVÁS latin szövegbe egyszerűen beiktatták a megfelelő magyar szót, vagy a magyarság számára érthető kifejezést. Ennek következtében a magyar nyelv történetének legelső kútfői a latin nyelvűn >— fapál cánál és nyílvesszőnél tartósaid.) I kutyabőrre írt birtokadományozási oklevelek lettek. JEGYZETEK ; _ !' Pei. Mario: The Story of Language. Philadelphia & New 5 ork. Lippincolt, 1949.. 495 pages. The World Book Encyclopedia, 50lh Edit ion. Volume 12., page 65. Zsirai Miklós: A finnugorság ismertetése. IV. kiadás. Budapest, Tankönyvkiadó, 1965., 15-14. oldal. Magyar nyelvtan. Budapest, Tankönyvkiadó, 1970., 37-58. oldal. 41 Szil ágyi Lóránd: Irodalmunk kezdetei. Magyar Művelődéslörténet. I. kötet, 453-454. oldal. " Alszeghy Brisits-Sík: A magyar irodalom története. I. rész. ( >raz. Akademische Druck- u. Verlagsanstalt. 1957., 8. oldal. 81 Hómon Bálint: Magyar Történet. VI. kiadás. I. kötet. Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939., 113. oldal. Révai nagy lexikona, XVI. kötet. Budapest, Révai Testvélek, 1924.. 394. oldal. 81 ÉJ. a.. 593. oldal. A busztrofédon” ökörfordulós, barázdaszerű írásmód, amely a betűsor végén visszakanyarodik, tehát hol balról jobbra, hol jobbról balra halad. A föníciai és a zsidó írás, valamint eredetileg az ősi magyar rovás is. mindig jobbról balra haladt. Barálh Tibor: A magyar népek őstörténete. I. kötet. Montreal, a szerző kiadása, 1968., 120-128. oldal. 101 Szilágyi Lóránd i. m.. 436. oldal. A magyar nyelv esetében némileg más a helyzet. A szaktudomány kétségtelen bizonyossággal megállapította, hogy írás, rovás, betű (bötü), könyv szavaink a honfoglalás korát megelőző időkből származnak. A betű és írás szó bolgár-török, a rovás szó finnugor eredetű. A betűvetés tudományát őseink a keleti kök-törököktől sajátították el, amikor tíz évig tartó avar uralom után 568-tól 615-ig az onogur törzsszövetségi kötelékben kök-török kagánok fennhatósága alatt éltek. 568-tól kezdődően a betűket jobbról halra haladó j sorban késsel lapálcára, vagy nyílvesszőre rótták.8) A külön magyar írásmód, a rovás használatáról már a Szent László korából való ős-Gesta és Kézai Simon mester 1282 táján keletkezeti krónikája említést lesz az 1488-ból származó I buróczi-féle krónika pedig azt ifi elmondja, hogy keletkezésének idején az ország népének Erdélyben lakó ! része bizonyos jegyeket ró fára s az efféle írásmóddal betűk gyanánt él. I huróczi János szerint a székelyek, kik a seythiai betűket még el nem felejtették, azokat nem tinta és papíros segítségével, hanem pálcákra metszés mesterségével (dicarum ad instar) használják /' Rovásos emlékünk sem a honfoglalást megelőző korból, sem a korai középkorból nincs. Ezért akadtak, akik az említett kútfők hitelességét kétségbe vonták, A történetírók többsége azonban megőrizte a külön magyar írásmód emlékűt. A későbbi kutatások az utóbbiakat igazolták. Rovásos emlékek is előkerültek. A XV. századból való ni kolsburgi kódex egyik pergamenlapján megtalálták az ősi magyar írásmód, a rovás teljes abc-jct. 1501-ből ismerjük a csíkszentmiklósi templom oratóriumának feliratát, 151 5-ből a magyar követség konstantinápolyi szállásának falára rótt leijegyzést, amelyet 1554-ből származó hiteles másolat alapján Thornsen Vilmos dán tudós fejteti meg, 1668-ból pedig aa enlakai unitárius templom feliratát. A 'derzsi templom rovásos felirata valószínűleg mindezeknél régebbi, mert szerzője, Miklós, apa-pap -nak (esperesnek) nevezi magát, eredetét tehát a hitújítást megelőző katolikus középkorra kell tennünk. A rovás kérdésével igen sokan foglalkoztak. Telegdi lános 1598-ban Rudiménta priscae Hunnorum lingvae” című művében foglalkozott vele s közölte a rovás 55 jegyének, betűjének jelentését. Szamosközi István, akit Bocskai István erdélyi fejedelem 1603-ben országos történetíróvá nevezett ki, néhány soros szöveget közölt egyik műyében. Az olasz Marsigli gróf Buda visszafoglalása után a Székelyföldön kígyózó sorvezetéssel készült rovásos naptár-szöveget talált. Sebestyén Gyula a Magyar I udományos Akadémia megbízásából 1915-ben fakszimilés kiadásban tette közzé az addig ismert rovásos emlékeket. Végül is az 1920-as évek elejére beigazolódott, bogy valóban volt külön magyar írásmód, amely eredetében és típusában a föníciai rovásjegyekkel hozható kapcsolatba s olyan ősi elemekkel és középkori magyar járulékokkal rendelkezik, amilyenek az ó-török rovások egyetlen fajtájában, sem fordulnak elő. Azt is megállapították róla, hogy a pelazg, ó-görög, etruszk, ó-itáliai és germán rúnaírással azonos eredetű közőp-tengermelléki írásfajták nagy családjához tartozik, legutóbbi. Marsigliléle em léke pedig jobbról halra kígyózó vonalával a busztroíédonos írás legkésőbbi példája.8' Érdemes még megemlíteni. hogy Baráth I ibor a közelmúltban az ősmagyar rovás jeleit egyiptomi feliratokon is megtalálta. ÍRÁS A rovás, mint különleges magyar írásmód csak a régi nagy műveltség emléke maradt, a magyar nyelv történetéhez nem őrzött meg értékes adatokat. Ennek részben anyagi, részben szellemi természetű oka volt. Az előbbi könnyen érthető. A I apálcák és nyílvesszők, amelyekre századokon át a régi magyar nyelv szavait felrótták, megsemmisüllek. A sajátos magyar betűket kőbe nem vésték, falba nem vájták, az idő vas fogával dacolni tudó ércbe nem öntötték, mert a magyarság lovas nomád életmódja ezt nem tette lehetővé. Állandó letelepülésének idején viszont a nyugati kereszténység művelődési körébe ke rült, amelynek egyetemes szellemisége az akkor mindenütt uralkodó latin nyelv és írás használatát kívánta meg. A fiatal nép, vagy lega Iábbis annak egy vékony rétege, megismerkedett az ' írással , ezzel a csodálatos eszközzel, mely a művelődés útjára lépett embert minden törekvésében kiszolgálja és végeredményben mindig ugyanazt a célt szolgálja: a halandó ember halhatatlanságát, az emberi szellem örök életét.” 10) A latin nyelv és az új írás” nemcsak a kereszténység fennkölt, egyetemes világát és a nyugati műveltségnek a keletitől eltérő jellegzétességét tárta fel az írástudók előtt, hanem azt a kezdetben öntudatlan, később egyre céltudatosabb törekvést is felkeltette bennük, bogy a magyarságot megismertessék a Nyugattal. Mindkét célt csak a latin nyelv és írásmód elsajátítása tette valóban elérhetővé. Amikor azonban az eleinte idegen eredetű, később magyar származású írástudó papok birtokadományozásról szóló oklevelet “írtak”, lépten-nyómon olyan magyar elnevezésekbe botlottak, amilyeneket latinul nem lehetett megjelölni, ezért a SAJTÓ ALAPRA ADAKOZOTT Pogács István, Detroit. Mi. $3.00 Dorner Joe, Miami, FI. $5.00 Havassy M„ Barberton, Oh. $2.00 Hálás köszönet a megértő támogatásért! Göre Gábor: Kálsa (8-cacIik eresztés) 1,00 Horváth Lerenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos 1-11 11.00 Kőváry Károly: A lurzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenéselv) 1.25 Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség (432 oldal, képekkel) kötve $12.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7i00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Lerenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1.8Ö Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0,10 Széchenyi István 0.10 Deák Lerenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. I óth I ihamér: Idíszem az örökéletet, kötve 3.50 LTjszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországfudomáriy az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (d anulmány) 1.80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gáb or: A nő a pokolban is iír (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ő (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 YVillam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7-.00 ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5548 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ............................................................................................ Utca: ........................................................................................ Város: .............................................................................................. Állam: Zij) coáfij «...»««•
