Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-12-28 / 50. szám

\ Magyar Újság folytatása, r— Beolvadt lapok: üelroiti I Iírlap , Magyar Napilap , Hint és Vidéke . Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem) Minden hétfőn és csütörtökön este 5:50 és 7:50 körön A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE, MI. 48192. Tel.: (5151 955-4666. SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3635 VOLUME 65. ÉVFOLYAM NO: 50. SZÁM. 1975. DECEMBER 28. EGYES SZÁM ÁRA: 15 cent. MIT TEGYÜNK? Bíboros Prímás úr vasárnapi széni beszédé, 1973. december 16-án, Advent harmadik vasárnapján. A jeruzsálemi papok és Ievi Iák megérkez­nek a pusztába abban a döbbenetben, bogy az ezer éves egyetlen jeruzsálemi templom elvesztette a közönségét, mert elszívott min­dent a puszta és a Keresztelő. Ebben a döbbenetben, küldve a főpapoktól és az írástudóktól -— valóságos igazoltató eljárás­ra fogják Keresztelő Jánost. Ők úgy érzik, itt az Ószövetség vége és az, aki itt a pusz­tában hirdet, az a vége az Ószövetségnek, mert ő a Messiás, az eljövendő Krisztus. A kérdéseknek egész zuhatagát bocsájtják rá és a Keresztelő az ő hatalmas tömegével együtt hallgatja ezeket a kérdéseket. Benn van az első kérdésben az a föltevés, bogy a Keresztelő azonos a Messiással. Úgy, ahogy később majd Eleródes is összezavarja a Messiást a Keresztelővel. A Keresztelő megválaszolja a kérdést: Nem vagyok a Messiás, nem vagyok az eljövendő Krisz­tus. Ki vagy hát? 1 alán Illés vagy vala­melyik próféta?” Arra is nemmel válaszol. Hát ki vagy te, ha sem Krisztus nem vagy, sem Illés, sem valamelyik próféta? Azt fele­li : Én vagyok a pusztába kiáltónak a szava . A Keresztelő nem esik kísértésbe. Nagy Szent Gergely egyházatya azt mond­ja, hogy a kísértés nagy és ki az az ember, aki ha nagyot mondanak felőle, nem szíve­sen hallja azt és maga is nem képzel még továbbit hozzá? A Keresztelő nem esik kí­sértésbe. Amit rárak a küldöttség gyanúja, ő azokat mind lelosztja magáról és beéri azzal, hogy ő csak a pusztába kiáltónak a szava és nem több. Dehát miért keresz­telsz, ha te mindez nem vagy, hiszen eddig nem volt kere§zlelt;§ a Jordán mentén?. A Keresztelő, aki a rárakott hivatásokat mind letépte, most a saját működését is kevesbíti, legyengíti. Azt mondja: én csak vízzel ke­resztelek, de közöttetek van már, akit ti nem ismertek, r— hiszen az Úr Jézus már 50 éves volt ekkor ,—< ő vízzel és Szentlélekkel ke­resztel. Ez a Szentlélek a köz, a különbség a Ke resztelő és a Messiás között. Noha tud- , juk, bogy anyja méhében megszentelte Isten kegyelemmel őt, de ő most fázik attól, hogy bármiben is több legyen, mint ami a való­ságban. Ezt látja ő Krisztus szolgálatának. A küldöttség a legnagyobb zavarban van. Nem értik azt, hogy amikor az Ószö­vetség megszűnik és ez a Keresztelő kevés­nek mondja magát velük szemben és ilyen a működése is. Amikor a tömeget nem hízel­géssel veszi körül ez a Keresztelő, még vi­perák fajzatának” is szólítja meg őket, hát akkor honnan van ennek ez a nagy befolyá­sa, ez a nagy hatása? Jönnek a vámosok. Azok félig elpogányosodott zsidók. Az anyagiak elvették őket az Ószövetség leiké­től. Ilyen kérdéseket tesznek föl a válaszai után: ‘ Hát mit tegyünk? Egyenesítsétek az Ür útját! I egyétek simává az ösvényeit! Aztán jönnek a katonák, a római biroda­lomnak itt, mint provinciában, mint leigá­zolt helyen tartózkodó katonái is ide jönnek, pogányok. Mi a titka ennek a Keresztelő­nek? i—< kérdezi magában a küldöttség. A katonáknak egy rövid, érthető eligazítást ad: ' érjétek be a zsoldotokkal és ne zsaroljátok a népet, amelynek a körében vagytok tele­pítve. Különös! Ha a katonában összeomlik a fegyelmezettség, hogy az micsoda teher tud lenni. És a Keresztelő tudja ezeket iga­zítani! A mi történelmünkben a XVI-XVII. szá­zadban, s részben még a XVIII.-nak az ele­jén rengeteg idegen katona volt a magyar földön. Kiélte a magyar földet a török, de kiélték az idegen katonaságok is. Ezeket az idegen katonákat téli szálláson sem vitték tőlünk nyugatra, mert az ő népüket kímél­ték tőlük , hanem ide telepítették őket egész keletre és szörnyű dolgok voltak a magyar nép szenvedésében. Rosszul fegyelmezettek voltak ezek a hadak és a magyar nép ren­geteget szenvedett tőlük. Egy-egy jobbágy­házba 50-40 katonát telepítettek be. Annak 1 ott kellett volna lennie a nyár nyiltáig, ami­(Folytalás az ötödik oldalon.) SZENT IMRE SZOBRA - A nyugat-clevelan­di katolikus ma­gyarság az idei karácsonyt valósággal újjászületett temp­lomban ünnepelte. Kárpi Ferenc plébános szívós munkája egyre kézzelfoghatóbb eredményeket mutat fel. A Szent Imre római katolikus magyar egyházközség lelki életének megújulása és fokozatos erősödése után a templom belső része és berendezése is korszerűbbé vált. A falakat átfes­tették, a padokat kicserélték. Az egyházközség védőszentje. Szent Imre új szobrot kapott, amely Széles József clevelandi szobrászművész igen szép alkotása kifogástalanul korhű ábrázolásban. Meglátszik rajta, hogy nemcsak Kárpi Fe­renc plébános, hanem az alkotó művész is alapos történelmi tanulmányokat végzett. A szobor az uralkodásra termett, komoly férfiúvá serdült Szent Imrét ábrázolja, aki a Ma­gyarországra támadó német császárral szemben atyjának. Szent Istvánnak, már győzelmes hadvezértársa volt. A jobb­jával maga elé emelt kereszt és a baljával megmarkolt kard a magyarság küldetését jelképezi a Kárpátok medencéjé­ben. Fehér öltönye nemcsak a szent szüzességét, hanem a magyarság ezeréves küzdelmeinek önzetlenül tiszta szándé­kát is mutatja. Ft. Kárpi Ferenc plébános az egyik cleve­landi napilap munkatársának azt is elmondja, hogy a mű­vészi alkotás nemcsak az egyházközség védőszentjét, hanem egész Amerika névadóját is ábrázolja, mert Vespucci ke­resztneve, Amerigo, amely után 1507-ben az általa 1497- hen felfedezett új világrészt elnevezték, tulajdonképpen a Szent Imréről elnevezett felfedező latin Emericus nevének olasz változata. Ez valóban így igaz. Szent Imrét 1085-ban avatták szentté, Sanctus Emericus néven vált közismertté, az 1451-ben született és megkeresztelt Vespucci tehát csakis őtőle kaphatta az Amerigo keresztnevet, amelyből az új­világ “America” neve származik. Jó lenne, ha ezt a törté­neti tényt az Egyesült Államok fennállásának 200. évfor­dulójáig országvilág tudomásul venné. A PÁPA ÚJÉVI SZÓZATA - A ls«l kétezeréves betlehemi csdlag fényénél s a világűrből éppen ezekben a napokban felénk száguldó üstökös egyre fokozódó ragyo­gása közben karácsonykor megint milliók ajkáról visszhang­zott az angyali ének: “Dicsőség Istennek, békesség ember­nek! A betlehemi jászolban született isteni Megváltó földi helytartója, VI. Pál pápa, újévi szózatában ismét a béke megteremtését és biztosítását sürgette. Elsősorban azt hang­súlyozta, hogy a béke lehetséges. Hozzátette azonban, hogy a béke sokkal több, mint lehetőség. A béke kötelesség, er­kölcsi szükségszerűség, a közszellem legfőbb követelménye. Az emberiség örök álma. Nem kitalált, ésszerűtlen ötlet, nem is rögeszme, vagy hiú ábránd. A béke bizonyosság. Remény. A civilizáció jövőjének kulcsa. A világ rendel­tetése. A békét nem szabad összetéveszteni a fizikai, vagy erkölcsi gyengeséggel, a kockázat és áldozat vállalásának kikerülésével, vagy a tétlen, gyáva meghunyászkodással és ezzel egyértelműen az elnyomás hallgatólagos tudomásul­vételével. Az a béke, amely kizárólag külső, vagy belső félelmen alapszik, nem igazi béke. Ezért a félelem és a ha­talmi erő egyensúly-politikájával gyakorlatilag meg nem valósítható. Az igazi békének a nép lelkében, a névtelen egyének meggyőződésében kell gyökereznie. Ilyen értelme­zésben a béke az egyének közösségi magatartásának ered­ménye lesz, amely végül is meggyőződéssé, gondolatrend­szerré, cselekvéssé válik. A keresztények legyenek min­denütt békeszerzők. Sem nekik, sem másoknak nem szabad elfelejteniük, hogy a béke biztosítása végeredményben raj­tuk múlik. VAGY - VAGY ~ Nixon elnök a Fehér Ház különleges karácsonyi ünnep­ségére Graham Billy evangélistát hívta meg, hogy a szo­kásos szertartást és szónoklatot megtartsa. Graham Billy az elnöknek régi tisztelője, ezért annak kérésére megszakította európai missziós körútját. Az istentiszteleten az elnök és Ford alelnök, valamint a Kongresszus tagjai vettek részt, mindannyian feleségükkel együtt. Graham Billy beszédé­ben főként azt hangsúlyozta, hogy Amerika ma az isteni mérlegelés küszöbére érkezett. Erkölcsileg, társadalmilag, gazdaságilag és szellemileg egyaránt nagy lelki válságba jutottunk. Újra kell rendeznünk dolgainkat. Mindnyájan elismerjük, hogy lényeges társadalmi újításokra van szük­ség és tudjuk, hogy ezek megvalósítása érdekében igazi bűnbánattal —< komoly cselekvésre kell magunkat elhatá­roznunk. A legelső követelmény azonban, hogy lélekben változzunk meg. Ezért Graham mindenkit vezeklésre szólí­tott fel. A felszólítás minden amerikai polgárnak szól és igen egyszerű: vezekelni, vagy elpusztulni. A közelgő újévet már ezzel a tudattal kell elkezde­nünk, UJ PRESBSTERIÁNUS FELEKEZET -Az alabamai Birminghamben a presbiteriánusok konzerva­tív gondolkodású részének 558 kiküldöttje határozatilag ki­mondta, hogy elkülönülnek a presbiteriánusok többi részé­től és a kereszténység új, .tiszta lobogóját emelik magasra. Az új felekeztnek 275 egyházközség keretében, főleg' 14 déli állam területén 75.000 híve van. Az elkülönülés oka az volt, hogy az egy millió hívőt számláló presbiteriánus egy­ház az Egyesült Államokban eltért a Szentírás szellemétől, liberális álláspontot fogadott el különösen a magzatelhaj­tás, az elválás és különböző társadalmi kérdések tekinteté­ben és megengedte a nők lelkésszé avatását is. Az új felekezet országos vezetőjévé egyhangú felkiál­tással Williamson Jack greenvillei (alabamai) ügyvédet vá­lasztották meg, aki a konvenció ideiglenes elnöke volt. Meg­választása után kijelentette, hogy az elkülönülés megoszlást idéz elő családokon és helyi gyülekezeteken belül és barátok között, ami sok szívfájdalmat és könnyet okoz, mert az el­szakadás sohasem könnyű, keresztény felabarátoktól pedig egyenesen megrázó. _______ Érdemes megemlíteni, hogy a 558 kiküldött egyetlen egy kivételével fehér volt. RITKA SZERENCSE- Á 26 éves Weber Mark, aki a Penn State egyetem mérnöki karának hallgatója, 1954-ben egy 1871-ből szár­mazó 500 Mon Dragon ’ japán bélyeget örökölt anyai nagyapjától, Linsley C. Johntól, aki a V * got ' ; ’i vette valahol talán 50 centért, vagy legfeljebb I $-ért. Weber akkor még csak 7 éves volt. Később sokáig azt hitte. I íogy a bélyeg hamisítvány, mert az a világ 10 leg­ritkább bélyege közé tartozik. Csak néhány hónappal ez­előtt állapították meg a szakértők, hogy a bélyeg eredeti. A japán bélyeggyűjtők nemzetközi társasága a belyeget Tokióba juttatta, ahol azt árverés útján 75.000 $-ért adták el. Weher Mark éppen anyagi gondokkal küszködött. Mindössze 5 $-ja volt, amikor a ritka szerencse hírét meg­kapta. Még ennél is ritkább szerencséje volt a franciaországi Senchesben lakó, 62 éves Leroux Henrinek, aki gépkocsi­baleset áldozata lett. Miután az orvos megállapította róla, hogy halott, tetemét bevitték JJeniau Andre temetkezési vállalkozó hullaházába. Deniau késő este, mielőtt haza­ment. az időjárást elég hűvösnek találta, ezért az energiá­val való takarékoskodás gondolatával a hűtőkészüléket kikapcsolta. Másnap reggel, amint munkához akart látni, észrevette, hogy a halott keze mozog. Orvosért küldött, aki Leroux kórházba szállíttatta, mert életben maradt, lel is épült. Nem győz eléggé hálát adni az Istennek, hogy energia-válság van. Meggyőződése, hogy r-> Isten után ennek köszönheti életben maródását. CLEVELAND PÜSPÖKE - ,G Clarence decem­ber 8-án kelt körlevelében közölte egyházmegyéjének pap­ságával, a szerzetesrendek tagjaival és a hívekkel, hogy megrongált egészségi állapotára való tekintettel azt kérte VI. Pál pápától, engedje meg neki, hogy a clevelandi püspök­séggel együttjáró főpásztori tennivalóktól visszavonulhas­son. Kérelmét hosszú s ismételten visszatérő betegségével indokolta, amely munkaidejének negyedrészétől fosztotta meg. A közlést a közvélemény őszinte sajnálkozással vette tudomásul, mert Issenmann püspök személyében nemcsak a clevelandi egyházmegye, hanem a szélesebb amerikai közélet is értékes vezető egyéniséget, a magyarság pedig megértő, barátságos érzelmű főpásztort veszít. A múlt évben nagy megértéssel támogatta a kereszténység magyar meg­szervezésének ezredik évfordulójáról való ünnepi megem­lékezéseket. A millenniumi szentmisén elnökölt s a díszebé­den is részt vett. A pápai döntés időpontja természetesen még ismeretlen. Issenmann püspököt 1952 június 29-én szentelték pap­pá Cincinnatiben. 1954-ben a svájci Frigourgban hittudo­mányi doktori oklevelet, 1955-ben pedig Rómában bölcse­letből licentiatust szerzett. A “Catholic Telegraph-Register munkatársa lett. Újságíró doktorátust nyert. A cincinnati-i hittudományi' főiskola tanára volt, érsekségi kancellár, majd általános érseki helynök, 1954-ben pedig segédpüspök lett. 1957 december 5-én az ohioi Columbus püspökévé, 1964 október 7-én pedig öröklési joggal a clevelandi egyházme­gye apostoli kormányzójává nevezték ki. A püspöki széket lóban érsek halála után 1966 szeptember 22-én foglalta el-JOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK! minden kedves olvasónknak, elő'izetőnknek, munkatársunknak, hirdetőnknek és minden magyar testvérünknek DETROITI MAGYAR ÚJSÁG Szerkesztősége és Kiadóhivatala ÜZENET A Kongresszussá növekedett XIII. Ma­gyar I alálkozó után, a hétköznapok ünne­pet porlasztó és élményeket sz úr kilő szorí- 1; sóból első ;Í7PIV ;kénr szeretném szétsugározni az Árpád Ákadéiíria nagyi'a­­becsült írói és költői felé. 28 külföldön töl­tött, küzdelmes és vissza-visszatérő honvá­gyának, fájdalmainak, megpróbáltatásainak üllőjén edzettem acéllá hitemet. Hitemet a tobzódó hazugság ellenére az igazságban. Hitemet árnyékbaborult életünk felett a lei­derülő fényben. Hitemet a gyűlölet korsza­kában is a szeretetben, amely megválthat minket. Hitemet •— nemzet- és embervol­tunkat megalázó körülmények között is — a mindnyájunkat magasra emelő emberség­ben. Szeretném elküldeni a távolságtól és az egyre növekvő időtől megingathatatlannó erősödött hűségemet szülőföldem és népem iránt. Szeretném felmutatni, mint áldozati ostyát, mint úrvacsorán a kenyeret és a bort, a két háború közötti kisebbségi sorsban és egy földemtől és európai életszemléletemtől idegen világrész gyökértelenségében is, lég­gyökerekből táplálkozó és mégis, csak azért is növekvő magyarságomat. Nyelvek bábeli zűrzavarában tanultam meg egyre inkább tisztelni Arany János, Vörösmarty, Petőfi, Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád. Babits, Áprily, Illyés Gyula, Rad­nóti. Weöres Sándor és nyelvünk szépsé­gét tisztán megőrző új költőink nyelvét. Ide­­kint tanultam meg, hogy csak az öntudattal vállalt magyarsággal lehet tiszteletet érde­melni. Itt tanultam meg, hogy csak szigorú önmegismeréssel és önkritikával lehet jobbá lenni. 22 éves kisebbségi sorsban és 28 év külföldi tapasztalatai által erősödött meg az a meggyőződésem, hogy emberség és mások megbecsülése nélkül nem lehet a tisztultak!) magyarság magaslatát elérni. Itt tanultam meg igazán, hogy világpolgársággal csak el­veszni lehet, és aki levetette magyarságát, az > gyökértelenül >— nem tud sohasem emberré lenni. Őrizzétek meg hűségeteket! Őrizzétek meg tisztán nyelvünket és világítsatok a nélküle sötétségbe merülőknek! Tisztítsátok magatok körül a burjánzó bozótot, amely nélkületek lassan elborítaná útjainkat. Le­gyetek a felemelt kéz, amely nemcsak tiltani tud, hanem értal mutat és a nemzet nyolc törzsével ^ külföldön, kisebbségben, vágy a csonkaságra ítélt, bűnlelenül is bűnözővé alázott Hazánk népével <—* bátran közössé­get vállal! Ezekkel a gondolatokkal kívánok Mind­nyájatoknak áldott karácsonyt és boldog, terveiteket valóra váltó újévet! New Milford, Conn., 1975 d ecemberében. Flórián 1 ibor az irodalmi főosztály elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents