Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-12-07 / 47. szám

n. 'OLDAT DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1973. DECEMBER 7-MAGYAR FELADATOK A clevelandi Magyar Ta­lálkozó tizenbarmadszor is a legteljesebb siker jegyében zajlott le. Szokásos megbe­széléseivel párhuzamosan ki­lenc magyar országos és világ szervezet rendezte meg évi összejövetelét. A találkozó valóban kongresszus -sá fejlődött. Két különleges fela­datra vállalkozott. Állást fog­lalt a magyarság egyetemes­ségét érintő legidőszerűbb sorskérdésekben és magyar­ságunk maradéktalan megőr­zése, nyelvünk, hagyomá­nyaink ápolása és művelődé­sünk ,— magyar léleknek megfelelő —' fejlődése érde­kében keresett a helybento­­no'tós és magyarkodó agyar­kodás ingoványaiból kivezető utat. A könyv- és képzőművé­szeti kiállítás, az irodalmi és művészest, a mai Magyaror­szág területén kívül élő ma­gyarság megmaradásának égetően időszerű kérdéseit ” i megvilágító' s a magyarságis­meretek terjesztésének lehe­tőségeit kutató előadások, vi­ták sorozata: kivétel nélkül ezt a célkitűzést követte. A külföldön élő magyar tudósok, írók és művészek Árpád Akadémiája ugvanezt az irányt fogadta el. Külön magyarságtudományi és ma­gyar könyvtártudományi osz­tályt létesített, kutató intéze­tek megszervezését határozta el s a következő három évre szóló munka1 érvében az. ame­rikai függetlenségi harcban hősi halált halt Kovács Mi­hály ezredes emlékét, a fél­ezeréves múltra visszatekintő magyar akadémiai törekvések történetét, majd az Amerikai Egyesült Államok fennállá­sának 200. évfordulóján a magyar szellem kimagasló emberi értékét kívánja feli­dézni, bemutatni és a világ elé: tárni.. Ha leég megemlít­jük. hogv gondoskodás tör­­tétit a külföldi magyar műve­lődést á póló legnagyobb szervezetek szoros együttmű­ködéséről is, akkor méltán elmondhatjuk, hogy az ereu­­mény most már kizárólag az egyetemes magyarság megér­tésén, támogatásán és követ­kezetessé gé n m élik. Mert a magyar felada’ok megoldása nemcsak azok hivatása, akik .találkozókon lelismerik azo­kat, hanem kivétel nélkül minden szabad magyar leg­szentebb kötelessége is. (S. f.) NAPLÓM 1944 OKTÓBER 14 - 1947 MÁJUS 29-IG P. Király Kelemen O.F.M. <— Folytatás , < Német földön repülünk I rarlkfurt irányában, a dél­­türingiai hegyek-erdők fölött. Szent Erzsébetünk került lel­kem elé: egykor felkerestem szép helyét a warthurgi várban. Németország fölött repülve arra gondolok: hol van a nácivilág, mely a kereszténységet ki akarta irtani? De azon­nal hozzátettem: bárcsak ugyanezt írhatnám a kommuniz­musról. Különös érzéssel végezhettem fönn a magasban a papi zsolozsmát. Laudete Eum sol et luna (Dicsérjétek Öt nap és hold.) Az ember átérzéssel mondhatta: “Hozsanna a magasságban.” Frankfurt után jó ideig a Rajna kanyargósait szem­léltük, aztán Belgium szántóföldjeit: mintha vonalzóval vágták volna el a földterületeket egymástól, mindent: még postánkat is. Brüsszelben jó félórát várunk. Róbert Páter magával vitt az öl magyarral: itt kapható a legjobb sör. Ö fizetett Hamarosan a La Manche csatorna fölött repülünk. A naplementének szépségét élvezzük s a kék tengerben úszó hajókat nézzük. Londonban repülőgépet cserélünk, az új csak órák múlva indul. Autóbuszba ülünk, London egyes nevezetességeit mutatják az esti kivilágításban. Számos repülőgép felszállását-Ieszállását szemlélhet­tük. V égre éjiéi körül beszállunk a négymotoros gépbe, amely négy-ötször akkora, mint amelyikkel érkeztünk. Mi­kor Kiszállunk, úgy érezzük, mintha szigeten emelkednénk felfelé, olyan simán szelte a gép a levegőt. London után sötétség terpeszkedett alattunk, váltakozva gyengébben vagy erősebben kivilágított községekkel, városokkal. Aztán Írország, ö’Connel országa felett repülünk, de csak az or­szág szélén. Shannon repülőterén szállunk le. Mikor hosz­­szabb várakozás utón, elindulásra állunk készfen, veszik észre, bogy a gép egyik ajtaja nem csukódik légmentesen. Azért a városból technikusokat kell hívni. Néhány órát kell várakoznunk. Az étkező terembe vezetnek berniünkkel: előre szolgálnak fel olyan reggelit, aminőt otthon még a háború előtt sem ismertünk. Elsőnek óriás nagyságú na­rancs-gyümölcsöt helyeznek elénk, melynek neve grape Imit' , ize citrom és narancs összetétele. Életemben még nem láttam. Ez alighanem az a gyümölcs, melyet otthon “cit­­rancs -nak neveznek? Sokan porcukrot szórnak rá és úgy eszik. Azután jön mindenféle ennivaló: sonka, tojás, sajt­­félék, tej, vaj, kávé, tortaszelet egyéb süteményekkel és kü­lönféle gyümölcsök. Cukrot mindenki annyit tett kávéjába, amennyit akart. Az utazó közönség azonnal elfelejtette a több órai késést. Már reggel felé haladt az idő, amikor elindultunk. Hamarosan az Atlanti Óceán fölött röpültünk. Az angliu­­sok jóízűen aludtak. Mi pedig figyeltük a szép napfelkeltét, _ a felbök felett. A felhők sűrűn takarták az Óceánt. Majdnem átröpültünk a széles tengeren, és nem láttunk vizet. A felhők feletti repülés egyedülálló látványosság: fölöttünk a tiszta napsugaras kék ég, alattunk a változatos fehér felhők, melyek hóborította begyekként tündököltek, — s mélyen alattuk a tenger. A varázslatos repülés közben végigszáguldottam éle­temen. Az én változatos életemen: pappá szentelésem az első háború alatt, aztán (Pécsett) átéltem az. első kommu­nizmust, szerb megszállást; jött 1 rianon nehéz időszaka. 34-től Németországban éltem át a nácivilágot; eljutottunk a második világháborúba, Budapesten következtek a bom­bázások; közelharc Félegyháza és Csongrád között;, az orosz áttörés; csongrádi élet, az NKVD kezében; küzdelem a kommunizmussal. Szemléltem papi tevékenységemet a rendben és lelkipásztori életben; irodalmi s egységmunká­mat. Szent megnyugvással töltött el a tudat: érdemes volt élnem. Deo gratias: Istennek legyen bála! Hozsanna a magasságban! Közel értünk már Amerika partjához, mikor a leiből: kezdtek szétszakadozni és a felhők alatt, lent a mélységben lehetett látni a hullámzó Óceánt. New bunlarid felé értünk. Itt nem láttunk se községet, se várost, hanem csupán erdőket. Épp beretválkoztam a fürdőszobában, amikor viharnak a szele elkapott bennün­­j két. Nagyon kellett vigyáznom, nehogy “faragott képet csi­náljak magamnak ”, ,— Amerikába érkezésem előtt. Fog'óz­­kodva mentein helyemre. Az Egyesült Államok területén mindenki azonnal New l Yorkot akarta látni. Pedig repülésünk még órákig tart. Végre a messze távolból emelkedtek ki a tőidből a ceruza végek: a felhőkarcolók. Újra és újra kérdezem magamtól: valóság, amit átélek, vagy álom? Az útlevélosztálynál na­gyon megnéztek: alighanem első —- s valószínűleg utolsó — pap vagyok, aki orosz kiutazási engedéllyel jöttem Ame­rikába. Útlevelem, azaz jómagam rejtélynek számítok az amerikai hatóságok előtt. Szerencsére immár csupán ezt fi kételyt kell tisztáznom amerikai életemmel. Május 31-e. Ahogy a La Guardia repülőtérről néztem a Manhattan felhőkarcolói bosszú sorát, mondottam: Most már elhiszem, Amerikába értem . . . A roeblingi (N.J.) anyaházunkban megtudtam, hogy az Ó hazában nagy változások történtek a rosszak b felé. Rákosiék lemondatták a Svájcban üdülő Nagy Ferenc mi­niszterelnököt. Ez a tény mutatja, hogy még benne is kerék­kötőt láttak, akitől meg akartak szabadulni. Mikor az At­­l lanti Óceán felett repültünk, vették át a kommunisták az Ó-hazában a teljhatalmat. Amennyiben tehát néhány nappal késeit volna kiuta­­! zási engedélyem, — semmi szín alatt sem jutottam volna Amerikába. A jó Isten a ha” és “volna -kát idejében süllyesztette el. Felsóhajtok: Uram Jézus, segítsd szegény Hazánkat és Sión őrét, Mindszenty hercegprímást. . . Amerika földjén vagyok: köszöntésemet úgy szeretném Amerikába bekiáltani, hogy Kaliforniáig és Argentínáig hallja meg minden magyar: NEM LESZ VB A SZOVJET TELEVÍZIÓN Rendkívüli értéket hoztam a szegény Óhazából a: amerikai magyarságnak: a bilincsbe vert István püspök áldását! MELLÉKLET VIGASZTALÓ LEVÉL T , Leány- és Asszony Testvéreimhez (Nyomtatott Juhász István Könyvnyomdájában Csanádi Püspöki Hatóság 238/1945 sz. engedélyével.) (A levél, történetéről a Naplóban emlékeztünk meg.) Azokhoz a leány- és asszony testvéreimhez írom ezeket a sorokat — s törlőm le könnyeiket, — akik mostanában a legnagyobb bánattal keresik lel a lelkipásztort. És szólok azokhoz, akik a lelkipásztort sem keresik fel, hanem lelki megrendülésükben, otthon emésztik, gyötrik magukat. Nagyon jól tudom, hogy a kereszt, melyet hordoztok, a legnagyobb mindama keresztek között, mely halandóknak osztályrészül juthat. Éppen azért nyújtom jelen soraimon keresztül a vigasztalás balzsamát sajgó szívetekre. 1) Nincsen szükség arra, hogy külön kiemeljen az érintetlen leányszív és hűséges feleség lelkének Isten elöli való szépségét és értékét. Minden vallásos leány és asszony jól tudja, hogy milyen ér'ékes kincset bír tiszta leányságá ban, hitvesi hűségében. A Szentírás telve van a szüzesség és asszonyi hűség magasztalásával. Az Anya szentegyház pedig a hősi és áldozatos lelkű szűz leányok és hűsége, feleségek sokaságát emelte oltárra, avatta szentté. A történelemnek talán legfeketébb, legszomorúbb lap jai azok, melyek arról számolnak be, mint taposott bele az emberi szenvedély ártatlan leány és hűséges asszonyszí­vekbe, mint dúlták fel tiszta lelkek virágoskertjét. . . Az Ószövetség prófétája — Jeremiás TM siralmainak legmegindítóbb részei azok, melyekben szüzek és asszonyok meggyalázása felett sír, zokog. Ez a pestisnél szörnyűbb csapás végigvonul az Újszövetség történelmén is. A keresz­ténység első századaiban az Egyház a szüzek nagy számát ékesítette a szentek dicskoszorújával, akik szüzességük meg­védésében vértanúkká lettek. A gótok, vandálok idejében folytatódott nők megbecstelenítése. A hunok idejében az Egyház Szent Orsolya és társnői vértanúságáról emlékezik meg, akiket a hunok koncoltak fel, mert nem adták oda magukat állati ösztöneiknek. I udjuk azt is, hogy a Hazán­kat eltipró tatárhordák és később a törökök* nők megbecs-1 telenitésében mennyi leányszívet tettek tönkre és mennyi családi szentélyt dúltak föl. A török katonákat azzal az igé~| rettel ösztökélték harcra, hogy győzelem után sok keresztény leánynak,. asszonynak birtokába jutnak. A francia forradalom idejében sok — szüzességüket* Istennek szentelt — apácát becstelenítettek meg erőszako-. san. De ne menjünk a múltba: az első világháború után, 1919-ben egy belga miniszter könyvet adott ki, melyben nyíltan tárta fel a háborúnak ezt a legsötétebb részét. Sajgó szívvel írta meg a történetet, mert érintetlenül nevelt saját leánya is űz áldozatok között volt. ' 2) Megengedjük, bogy a szüzességben vállalt vérta- - núság néha rövid ideig tartó vértanúságot jelentett csupán: ha a leány nem adta meg magát, szíven szúrták, vagy fejét vették. Azonban sok esetben bosszú és igen súlyos kínoknak vetették alá őket. A szentek élettörténetéből tudjuk, hogy mikor Szent Ágotát nem sikerült ártatlansága árúbabocsáj­­tására bírni, a pogány bíró a legszörnyűbb kínoztatásnak vetette alá. 1 öbhek közt vaskampókkal tépette ki emlőit. ,— Gyalázatos ember ,— mondotta neki a bős léány -— azt sem tiszteled, amivel egykor anyád táplált? A legkegyetlenebb volt azoknak a leányoknak és asz­­szonyoknak sorsa, akiket az első százndo kban K risztuR iránti hitük miatt meztelenre vetkőztettek és a csőcselék gúnyjának és állati ösztönének prédául dobtak oda. Leír­hatatlan az a kín, amit a kereszténységnek ezek a hősnői sokszor napokon át szenvedtek, amig — inkább lelki, mini testi kínjaik következtében .—1 a halál megszabadította őket. Mégis hűek maradtak bit ükhöz, mert erősségük az Erősek Kenyere, az Oltáriszentség volt. Méltán említi nevüket az Anyaszentegyház az aposto­lok nevével együtt. Minden szentmisében megilletődik lel­kem, mikor az Úrfel mutatás utáni részben olvasom azt a gyönyörű imádságot, melyben az Egyház az apostolok neve mellett a következő szüzek nevét olvastatja, akik szüzességü­kért áldozták fel életüket: Szent Felicitás, Perpetua, Ágota, Lucia, Ágnes, Cecilia, Anasztázia. Az imában azt kéri az Egyház, bogy a jó Isten áldásával egykor részünk legyen velük a mennyei dicsőségben. Hány, de hány leánnyal találkoztunk később is, akik örömmel áldozták lel életüket szüzességük védelmében, vagy egyéb módon fejezték ki hűségüket, szeretetüket Is'en iránt és szüzességük iránt. Egy példát említek fel Hazánk történelméből. Mikor a husziták törtek Észak-Magyarország­­ba és elfoglalták annak egyes részeit, az egyik város vezető­sége a várost körülvevő és kiéheztető huszita vezér elé járult, hogy könyörületre indítsa a város iránt. A küldött­ségben voltak a város apácái is. Amint a huszita vezér végignézett a küldöttségen, parázna szeme megakadt az egyik fiatal nővéren. Az.t mondotta, hogy megkegyelmez a városnak, ha aZ apáca neki adja magát. A nővér kérdésére, hogy mi tetszett meg rajta, a vezér azt a választ adta, szép szeme tetszett meg neki. A nővér néhány Percnyi gondol­kodási időt kért. s visszavonult a sátorba. I ársnői reszketve gondoltak arra, bogy a nővér hűtlen lesz szent fogada'mai­­hoz. De más történt. Néhány perc múlva támolyogva jött ki a nővér, arcából csurgóit a vér, tányéron hozta két kivájt szemét. _ A szemem tetszett meg neked, hadvezér: Íme itt van. Most pedig tartsd meg szavadat s Mméld me* p várost. Ne eondobuk. bertv csak a múltban akadtak ilyen S hősnők. Napiainkbcn folyik a Szentszéknél a 14 éves o'asz. leányka —- Görétti Mária boldoggáavatási ügye. Elvete­mült fiatalember bűnre akarta' csábítani. A csábítás igéi­tekkel kezdődött, s mikor ezeket a leány bátran visszautasí­totta, jöttek a fenyegetések. Ám a leány ezeknek is bátran ellenállt. Erre a csavargó állati vadsággal nekiesett a leány­nak, de a leány határtalan bátorsággal szembeszállt vele és a végsőig védekezett. A csábító végül is, mivel állati vágyát nem tudta kielégíteni, dühében megfojtotta a leányt. A gyilkost életfogytiglani fegybázra ítélték. Azóta megtért, és a legpéldásabh bűnbánó életet éli a {egyházban. A bob doggáavatási per folyamán könnyek között tett vallomást tettéről. A fiatal leányka, mint korunk bőse áll a leányifjú­ság előtt, és az égi dicsőségből buzdítja fiatal leánytársait kitartásra, ellenállásra, hősiességre. (Az Egyház azóta Go­retti Máriát a szentek közé iktatta.) Magyar lányok, asszonyok, hány hasonló hős van köz­ietek? 5) I érjünk a jelenre. Mert korunk háborúinak ugyan­azok a következményei vo I'ak, mint a múltban. SírnivaJó, hogy napjainkban is voltak gyáva és szennyes lelkek, de ami engem vígasztal, megnyugtat, mi több, ami a jobb jövő reménységével tölt el, az az a tény. hogy bős asszonvok és leányok sokaságáról tudok. Remélem, lesz még alkalom arra, hogy ezekről részletesen írjak. ü Most azonban rólad és hozzád szólok, asszony és leánytestvérem, akinek könnyes a szemed, vigasztalan a szíved és talán Istenbe vetett bizalmadat is elvesztetted. Mert leroskadtál a Szent Szűz szobra elé és könyörögtél, hogy mentse meg ártatlanságodat, hűségedet, — és mégis, . . Megvallom, az én kezem is remeg, amikor ezeket a sorokat írom. Jó, hogy ma a szerkeztő már nem ír’ tollal, hanem gépen veri a betűket: tollal nem tudnám ezeket á sorokat leírni. így is lassan és tétován mozognak ujjaim a be­tűk fölött. Mert átélem, hogy fájdalmad tovább tart, mint azoké a vértanú szüzeké, akik tisztaságuk védelmében hal­lak meg. Kedves Leánytestvéreim I Nagyon jól tudom, mily fen­ségesen szép Isten előtt a tiszta, érintetlen leány, aki Isten­nek szándékozott szentelni érintetlenségét, vagy arra készült, hogy ártatlan szívét az oltár előtt a házasság szentségéhen ajánlja fel hites férjének. Épp úgy tudom. Asszonytestvé­rem, hogy minő becsben áll Isten előtt a töretlen hitvesi hűség és kizárólagos, tiszta hitvesi szeretet. Magasok is jól tudjátok ezt, azért olyan rettenetes számotokra annak gon­dolata, szörnyű eml éke, ami veletek történt . . . Minél szebb és tisztább volt lelketek. annál mélyebb, fájóbb a seb, melyet rajta ütöttek. Ismerek leányt, aki azóta nem lépett az utcára, mert nem mer az emberek szemébe nézni. Lelke — sajnos <— lázadozik Isten ellen is. mert nem mentette meg ártatlanságát. Szeretett volna meghalni. Odá­­roskadt a támadók elé, hogy fejjék le, és mindent megtett, amit egy gyenge leány, asszony megtehet, hogy gzemevilá­­gánál drágább kincsét megvédje ... 4) A napokban láttam a piactéren két szemérmetlenül vigyorgó cigánylányt. Szemükből olyan lélek nézett ki, melynek láttára megborzadtam. “Mit csináltok itt?” kérdez­tem. Egyikük eZt felelte: “Erőszakot követtek el rajtunk, most voltunk az orvosnál." Szomorú szívvel csak ennyit feleltem: úgy látszik, hogy nem nagyon volt szükség arra, hogy erőszakoskodjanak veletek. Könnyelmű, léha lelkek hiába olvassák ezeket a soro­kat. Nem nekik írtam. Különben úgysem értik meg, amit írtam és írok. Aki szándékosan dobja el magától ártatlan­ságát, annak eltompul lelkiismerete, annak nincsen fogalmát arról, hogy mit szenved egy ártatlan, tiszta leány, hűséges hitves, mikor akarata ellenére, erőszakkal megfosztják leg­drágább kincsétől. Az ilyen nem is megy a piacra s nerii veri dobra, ami vele történt. Én hozzátok szólok, Kozzátok, akik sirtok, és azt gon­doljátok, hogy számotokra nincsen többé vigasz és remény. Leány- és Asszonytestvérem, ismétlem, megértem szí­vetek kínját. Sok ma a csapás és kereszt. Hány embernek nem maradt semmije a háború következtében. Ismerek csa­ládokat, szegény öreg szülőket, kiknek házát bomba dön­tötte romba s kenyérkeresőjüket vitte sírba. Semmi nélkül állanak az életben és kis unokáik sírnak körülöttük. Tudom, hogy ti szívesebben viselnétek mindezeket a károkat, szen­vedéseket, mint a titeket ért szerencsétlenséget. Hugocskára, Nővérem! Mindenekelőtte emlékezetedbe idézem azt, amit az iskolában tanultál: “Bűnt az követ el, aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsolatának.” Akartad te a bűnt? Ártatlanságod árúba bocsájtásút? De­hogy akartad: inkább mindent elszenvedtél volna, — és sokat el is szenvedtél —*, csakhogy megvédjed szent eré­nyedet. De tudom szíved fájdalmának okát: a leány csak egy­szer vesztheti el érintetlenségét. Ezért olyan, nagy a fáj­dalmad és ezért oly nehéz sebedre írt találni. Megkísérlem mégis, hogy egy leány szavaival szíved sebét gyógyítsam. Vas'ag betűkkel írom ki ennek a leány­nak szavait s arra kérlek, hogy azokat helyezzed szíved sajgó sebére. Szent Luca életrajzában olvasom: a pogány bíró ígé­retekkel, majd fenyegetésekkel akarta bitétől eltántorítani. A szűz leány nyugodtan és bátran állt ellen a csábításnak és fenyegetésnek. Azt felelte a bírónak, hogy akinek szíve ártatlan, abban a Szentlélek lakozik és ezért mi sem in­gathatja meg őt bitében. A pogány bíró leikék en ördögi gondolat támadt. Azt mondta a leánynak: TIa a tiszta lélek a Szentlélek templomává tesz, úgy elviszlek a paráznaság búzába, ahol elveszted ártatlansá­godat és a Szentlélek eltávozik Ielkedből. Ezekre a szavakra megremegett a szent leány lelke. De a Szentlélek megerősítette. Ób an feleletet adott ajkára, mely vigasztalásul szolgál a te lelked számára is: “Ha akaratom ellenére megbecstelenítenének ■— vá­laszolta Szent Luca <— tisztaságom koronája megkétszere­ződik. írd szívedbe. Leány- és Asszonytestvérem ezeket a szavakat. I e, aki ugyanezzel a lelkiséggel rendelkeztél, jog­gal elmondhatod ugyanazokat a szavakat. A katolikus Egy­ház Szent Lucának ezeket a szavait beíratta a papi zsolczs­­makönyvbe és minden esztendőben december 13-án á szent vértanúleány napján elolvastat'a. elimádkoztatja — és nevét felvette f? Caponba, az apostolok és első századok Vértanúi neve mellé. A 1 i számotokra, felkelek megvigasztalására őrizte rpeg az. Egyház, ezeket a szavakat. Folytatjuk — ' ! 7 ' . ■ V . > Az osztrákok legalább a te­levízió képernyőjén láthatják majd a labdarúgó VB ese- j menyeit, lm nem is lesznek érdekelve. Az egyik nyugat­német lap munkatársa azt je­lentette, hogy* kievi értesülése szerint a szovjet televízió sernmit sem közvetít a jövő­évi labdarúgó VB esemé­nyeiből. Mint ismeretes, a szovjet válogatott saját magát diszk­­yalifikálta és természetesen nem indulhat. Ezekután a szovjet hatóságok mégis úgy döntöttek, hogy a nagy sport­­esemény közvetítésére egyet­len rubelt sem hajlandók ál­dozni. A hírek szerint ezekután sok szovjet szurkoló, köztük a labdarúgó válogatott számos tagja, már most lágy irányítja dolgait, bogy a jövőévi világ­bajnokság idejére essek a nvári vakációja. Szabadide­jüket ugyanis a nyugati határ réeotén akarják eltölteni, ahol mód van arra, bogy a magyar, vagy román televí­zió adását nézhessék és leg­alább ilymódon láthassanak valamit a világbajnokság ese­ményeiből. _____

Next

/
Thumbnails
Contents