Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)
1973-11-23 / 45. szám
\ Magyar Újság folytatása. — Beolvadt lapok: Detroiti Ilírlap”, “Magyar Napilap”, "Flint és Vidéke”. Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem) A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE, MI. 48192. Tel.: (513) 933-466Ő. Minden hétfőn és csütörtökön este 5:50 és 7:50 kö*KH SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3635 VOLUME 63. ÉVFOLYAM NO. 45. SZÁM. 1975. NOVEMBER 25. EGYES SZÁM ÁRA: 15 cent MIND5ZENTY BÍBOROS KÖSZÖNETÉ ÉS ÜZENETE Kedves Magyarok Kanadában és Amerikában! Miután a benyomások, ha nem is halványultak, de tisztulva csendesedtek bennünk, tárgyilagosakban tudunk visszapillantani kanadai és amerikai látogatásom ünnepnapjaira. Nem személyi érdek, hanem a közös ügy hozott bennünket,össze: a teendő közös ügy és nem az úgynevezett elvesztett ügyek lölötti bánkódás, siránkozás. Az Egyház mai mély válsága ne ijesszen meg bennünket. 1 úlságosan és sokáig ráhagyatkoztunk az ősi múltra épült, a családi és nemzeti folytonosságba beágyazott keresztény hitre. E beágyazottság azonban csak támasz lehetett, de nem volt sem maga a hit, sem annak záloga. Minden egyénnek, minden nép mindenegyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért érgy, mint Jákobnak az Isten angyalával. Nem szabad elereszteni az alkalmakat, a lehetőségeket még halálos fáradtság miatt se, mindaddig, míg Isten meg nem áld bennünket. Ez az Isten akarata. Isten fiatal. Övé a jövő. Ő nemcsak a múlt, a hagyományok, a valamikori nagyságok tudója vagy féltékeny vigyázója, hanem az újnak, a fiatalnak, a holnapnak az előhívója egyénekben és népekben, akik nem adják föl magukat. Ezért nincs helye a csüggedésnek. A mi szívünk megremeghet a nehéztől, az ismeretlentől, a lehetetlennek Játszótól, Isten azonban az egyének és nemzetek jövőjét sokszor a lehetetlennek látszó helnapk^ rejtette éí: nekünk kell nekilátnunk, hogy azt előhozzuk. Százados, tragikus és hősies küzdelmekben hazát vesztettünk: majdnem csak talpalatnyi földünk maradt. Okait tudjuk. I öbbszázados törökdúlás ment át rajtunk és a nemzet testén hordta súlyos következményeit: az elernyedtséget, a betelepüléseket. 1849-ben saját dinasztiánk tiport el bennünket orosz csizmával. A végzetes I rianont követte a még végzetesebb kiszolgáltatásunk Y alfában és 1956-ban a nemzetgyilkos kommunista rendszernek. Ebbe, a minket perzselő tűzvészbe persze mi magunk is beledobtuk száraz és mindig újrameggyújtott gerendáinkat: hitetlenségünket Istennel, szószegésünket és árulásainkat egymással szemben, káromkodásunkat, közéleti könnyelműségünket és legutóbb azt, hogy népünk kényelemszeretetből segédkezet nyújtott a magyarság termésének alattomos lekaszabolásához. 1956 és 1971 között párlsegédlcttel hárommillió és százötvenezer magyart gyilkoltak le anyaméhben. Ez a csonkaország lakosságának egyharmada. Es ki tudja, egyedül a jó Isten, talán még el sem értünk a vészkijárathoz. Mégis, mielőtt szemeim megtörnének, nem ember, nem puszta érzelem, hanem Isten és őseink mondatják velem és ezt szeretném minden magyar párnája alá tenni, legyen bárhol széles e világon, hogy ne legyen nyugta az ösztökétől halála órájáig: a megmaradt kevésből újra kell építenünk a hazát. Ez a dolgunk ezen a világon. Ettől megszabadulni nem tudunk, csak elbújni előle. Ez a végrendeletem azoknak, akikkel találkoztam, akik hallottak rólam, vagy akik elkerültek. Tegyétek félre a versengést, a mértéktelen személyi nagyravágyást, a kiha-én-nem magatartást. Nem nézve se jobbra, se balra, mindenki ott tegye meg a magáét, ahova az élet állította. Teremtsünk keresztény hitre épülő egyházi közösséget. Legyen a családban gyermek Isten akarata szerint. Ez áldás és jövő, bármit mond a világ. A gyermek kapjon a családban, a hétvégi iskolában, ha mindennapira sehogy sincs lehetőség, krisztusi hitet magyar nyelven, magyar öntudatot. Fiatalságunk lelkében tegyük izzóvá a magyar ígéret földjének megszerzését. Mindezt gyűlölet és ellenséges érzés nélkül, csak munkával, hitben és áldozatban. I anulj uk meg és használjuk idegen népek gazdag tapasztalatát és fordítsuk ezt a (holy tál ás a negyedik hasábon.) seb A sajtó erről részletes tudósításokat közölt. I oledano ki\’( 'te level azonban egyetlen lap tudósítója sem rette azt a fáradságot, hogy a tüntetést közvetlen közelről megfigyelte volna. I oledano egy csendes szombati napon saját szemé vei látta, hogy ugyanazok a gépkocsik ugyanazokkal a ve zetőkkel vonultak lel és tülköllek. Egy kis csoport körbe lorgó tüntetése felnagyítottan került az országos közvéle meny tudomására. Hasonló jelenség volt észlelhető Scoll L. William virginiai szenátor részéről is, aki mintegy 1001 levelet, hívást kapott, amely Nixon vádaláhelyezését, vág' lemondását sürgette. Kis utánjárással kiderült, hogy a: 1000 k óvetelőző 77%-a McGovern szenátorra szavazott. Ebből a két példából I oledano megint arra következtet, hogy az egész római cirkusz megrendezése nemcsak Nixon sorséit, hanem az ország jövőjét is veszélyezteti. Az alkotmányos válság csak az ország ellenségeinek és rá galmazóinak malmára hajtja a vizet. NE KIABÁLJUNK! — Ralph de Toledano nem az egyetlen, aki a fonákságokat észrevette. Maidenhurg Ben hosszabb cikkben fej tette ki. hogy a múltban sokkal nagyobb hibák is történtek, de akkor azokat több-kevesebb nyugalommal tudomásul vették. Kilenc korábbi bűnt említ, amelyek közül egyik sem vert akkora port, mint a Watergate-üggyel kapcsolatos eseménysorozat. Ezek a következők: l) King Luther Martin telefonbeszélgetéseit maga Kennedy Robert akkori igazságügyminiszter hallgattatta le. 2) Johnson elnök is hivatkozott a végrehajtó hatalom kiváltságára, nemcsak Nixon. 5) Kert nedy Jolin úgy nyert annak idején, hogy Chicagóban 400.000 szavazatot elloptak Nixontól. Ki kiabált emiatt? 4) Daley chicagói polgármester — állítólag tréfásan ,—■ Mc Goyemnek /is megígérte, hogy .segít a demokratáknak. 5) Ami kor Ellsburg Daniel ellopta a Pentagon-iratokat, bi zonyos elemek ünnepelték. 6) Senki sem törődött azzal, hogy Keni ledy akkori igazságügyminiszter a jövedelmi adót politikai célokra használta fel. 7) Daker Bobby botrányát eltussolták. És ezt Talmadge, Inouye és Ervin szenátor helyeselte. 8) A Nixon újraválasztására összegyűjtött pénzt, sokallják, de elfelejtik, hogy a nagy munkásszervezetek milliókat milliókra halmoztak a demokrata elnökjelöltek javára. 9) Az sem új, hogy a nagyüzemek milliókat áldoztak a nagy- j üzemek védelmére. Maidenhurg ezekután csodálkozik, hogy miért van most ez a nagy felháborodás és kiabálás. "CSAK EGY KÍNA VAN" - Kissinger külügyminiszter negyedik kínai látogatásával egyiclőben az amerikai újság írók megkérdezték Chou En-Iai kínai miniszterelnököt, hogy mikor látogat el az Egyesült Államokba. A válasz kérdés volt: Amíg a Clviang Kai-shek-klikk képviselője ott van, hogyan mehetnék oda? Azt is megkérdezték Choutól, mit gondol, mikor szakít Washington Chiang Kai-shekkel. A válasz erre a kérdésre már két kérdés volt: Hogyan kérdezhetik ezt tőlem? Miért nem intézik ezt a kérdést dr. Kissingerhez? Chou azonban ezekhez a kérdésekhez rögtön hozzáfűzte, hogy Kína Nixon elnököt másodszor is szívesen látja. Mao I se-tung közel három órán át folytatott Kissingerrel megbeszélést, aki ezt követően más félórai késedelemmel jelent meg a Chouval megbeszélt újabb találkozón. Állítólag a közös nyilatkozat szövegezésén dolgozott. Ennek a nyilatkozatnak leglényegesebb pontja az “egyetlen Kína elvének leszögezése. Kissinger kijelentette benne, hogy “csak egy Kína van és hogy I aiwan Kína része . A tiszteletére rendezett banketten ötperces pohárköszöntőt mondott, amelyben arról is bizotsította Kínát, hogy az Egyesült Államok magatartása ebben a tekintetben a jövőben sem változik, bármi történjék is az Egyesült Államokban. A tudósítások ezt úgy magyarázzák, hogy a megállapodások a Watergate-ügy kimenetelétől és az 1976-os választások eredményétől függetlenül érvényben maradnak. A külügyminiszter kíséretében lévő egyik amerikai vezető tisztviselő szerint az “egyetlen Kína” elvét elismerő nyilatkozat a normalizálódás felé vezető út járhatóvá tétele céljából vált szükségessé. A Taiwanban állomásozó mintegy 6500 főnyi amerikai haderő kivonására vonatkozó múltévi egyezmény végrehajtásának sürgetéséről nem volt szó. A csapatkivonásra az illetékesek szerint csak akkor kerül sor, ha .a feszültség megsÄnik. Azzal, hogy mi lesz 1 aiwan k*iWunistaellenes, nemzeti lakosságával, senki sem törődik. A jelek szerint a kis nemzetek sorsa rajta is beteljesedik. Cserbenhagyják. A KATASZTRÓFA MEGSZERVEZÉSE -A nagyvárosi napdapok nem igen foglalkoznak a Watergate-ügy, vagy a Nixon-ellenes mozgalom hátterével, a vidéki napilapok azonban gyakran közölnek tudósításokat, amelyek az érem másik oldalát is megmutatják. Az egyik ilyen vidéki, kisebb napilapban jelent meg a közelmúltban Ralph de 1 oledano két igen érdekes és tanulságos tudósítása. Mindkettő a Nixon-ellenes mozgalom hátterére vet fényt. Annak hangsúlyozása után. hogy a belső válság felidézését célzó törekvés pontosan egybeesett a külpolitikai válság időpontjával, az egyik tudósítás elmondja, hogy alig néhány órával Cox Archibald felmentése után Washington utcáin ízlésesen nyomott piros-fehér-kék plakátok jelen tek meg ezzel a felírással: Impeach Nixon’ . Ugyanakkor a fontosabb forgalmi gócpontokon fehér szalmakalapok is feltűntek ugyanezzel a felírással és megkezdték a vádaláhelyezést sürgető kérelmek nyomtatott példányainak körözését. Mindezt előre el kellett készíteni. A nyomtatáshoz idő és pénz kell. Toledano értesülése szerint az előkészületeket ugyanaz az ÚJ BÁL oldal tette meg, amelyik évekkel ezelőtt az egyetemi városok zavargásait, majd a vietnami háború ellen folyó tüntetéseket megszervezte. Téved, aki azt hiszi, hogy ez a mozgalom békét akart. Bárki jól emlékezhetik rá, hogy nyíltan támogatta az észak-vietnámi kommunistákat és szembefordult saját hazájával. Ez a mozgalom aránylag elenyészően kicsi számú követőt vallhat magáénak, de stratégiájával és megszervezettségével azt a benyomást kelti, mintha óriási tömegekkel rendelkeznék. Igazi célja csupán a katasztrófa megszervezése. Ennek érdelében Lenin utasítását követi: ha szükséges, igénybe kell venni minden cselvetést, agyafúrtságot, törvényellenes módszert, ürügyet, az igazság elleplezését.” A tudósító szerint a mai válságos időben az egyik legnagyobb tragédia, bogy a media ezt a mozgalmat komolyan veszi és tevékenységét támogatja, amivel sok értékes és jószándékú ember tisztánlátáséit megzavarja. Amit ez a mozgalom akar, nem Nixon megsemmisítése hanem az orszáo tönkretétele. MEGTÉVESZTŐ JELENSÉGEK - Az előbb de Toledano külön cikkben foglalkozott a politikai rombolás módszertanával is. Kimutatta, hogy a Watergate-ügyben az elnök ellen csak egyetlen egy ember, Dean III. John nyilatkozott. Ha nem vennénk is figyelembe az ősrégi jogelvet, amelynek értelmében “egy tanú nem tanú ’, akkor is elgondolkoztató lenne mind a szenátusi különleges bizottságnak, mind a különleges ügyésznek az a megállapítása, bogy Dean nyilatkozatát -— bizonyos részeiben élőit« 'let sugallta. Az elnök vádaláhelyezésére tehát semmiféle jogalap nincs. Ez a felismerés azonban a vádaláhelyezés híveit nem arra késztette, hogy reménytelen küzdelmüket feladják, hanem arra, hogy oíyan légkört teremtsenek, amelyet az elnök nem tud elviselni, ezért kénytelen lesz lemondani. AuáL felvonulásokéit rendeztek a Fehér Ház előtt lármás tülkölés-CSAPJUNK LÁRMÁT! - A clevelandi Egyesült Magyar Egyletek, az ottani magyar iskolamozgalom és magyar ifjúság november i I-én nagyszabású szabadság-ünnepet rendezett, amelyen a környék magyarsága az 1956-os magyar szabadságharc tizenhetedik évfordulóját ülte meg. Az ünnepi megemlékezest Kocsis Gábor író, a Nemzetőr című lap müncheni munkatársa mondta. Felemelő szavaira méltó válasz volt a clevelandi magyar cserkészcsapatok tárogatóval és szavalatokkal élénkített pompás jelenete: Őrizzük a tűzet! Az ünnepélynek külön jelentőséget adott, hogy az ünnepi beszédet ft. Vitéz Bán ferences, az amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke mondta. Tagadta, hogy Magyarország kommunista. í ény, hogy Magyarországon kommunizmus van. ez azonban nem. önként vállalt állapot, hanem kényszer. A magyarság hitét nem a kommunizmus, hanem az a nyugati materializmus és nihilizmus kezdte ki, amelyet a jólétüket fitogtató, hazalátogató magyarok és a meghívott bűnbánó zarándokok vittek a vasfüggöny mögé . A tényekkel szembe kell nézni. Ez és az emlékezés azonban még nein elegendő. Csapjunk lármát! Fel kell verni a szomszédokat. Fel kell gyújtani a hazúgság szalma kazlai t s az igazság reflektorfényeit rá kell irányítani a rablókra, akik nem szeretik a világosságot. Mi a magyar éjszaka virrasztói vagyunk s az egyetemes szabadság őrei. Amíg egyesek a mi bőrünkre egyezkednek s a szabadságot árulják, vagy a saját szennyesüket teregetik a világ elé, mi a szabad világban maradjunk szabad emberek és szabad magyarok. A szabadság lóvására mi nem alkudhatunk és nem is alkuszunk meg soha. Tegyük hozzá a szónok szavaihoz, ha mást nem tudunk tenni a szabadság érdekében, csapjunk lármát, legyünk az emberiség Ielkiisméretének megszólaltatok A LENGYEL KÜLÜGYMINISZTER LÁTOGATÁSA A PÁPÁNÁL Vatikáni körükben nagy jelentőséget tulajdonítanak Stopban Orsowszky lengyel külügyminiszter pápai audenciájának, ami nem. csoda, hiszen első alkalommal jelenik meg \ atikánban lengyel kommunista kormány tagja. i losszu utat kellett megtenni, amíg eljuol uk idáig. Mindkét oldalon fontos érdek lüzödik ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra elsimítsák azt az ellentétel, amely 4945- !><':< keletkezett. Akkor Vladiszla w Gomulka kommunista pártfőtitkár hatálytalannál nyilvánílot’a a Lengyelország és a Vatikán közt fennállott konkordátumot. VI. Tál pápa, trónralépésétöl fogva azon iolt. hány vaIwnijéle közvetítési terel biztosítsanak a kommunista uralom alatt álló országok katolikus egyházainak, s ezért a Vatikán Keleteurópa politika útjára lépett. A pápa ebben a vonatkozásban egészen rendkívüli fontosságot tulajdonított és tulajdonít Lengyelországnak, hiszen a katolikus hit különösen mélyen gyökerezik a lengyel népben és az egész katolikus világ mai papi utánpótlásának nagyrészét Lengyelország adja. A vatikáni külügyminiszter szívós munkával, hosszadalmas tárgyalások árán érte el azt, hogy most megtört a jég. A Vatikán céltudatos erőfeszítéseiben nem ingatta meg az, hogy a varsói kormány nem volt hajlandó meghívni a pápát 1966-ik évi Czesiochov’a-i mil'erináris cm lékünnepségekre, vagy. hogy a lengyel köztársasági elnök hat évvel ezelőtti római útja során mellőzte a szokásos vatikáni udvariassági látogatást. Az elmúlt évben Nyugatnémetország és Lengyelország megbékélése elhárította az útból a legnagyobb akadályt, azt, hogy a mai Lengyelországhoz tartozó egykori német területeken levő egyházmegyéket oly sokáig nem helyezték a lengyel egyház fennhatósága alá. A Bonn és Varsó kiegyezése után 1972- ben azonban eleget teltek a lengyel kiváltságoknak és azóta gyors ütemben javult a Vatikán és Lengyelország közötti jó viszony fokozatos kiépítésé. Vatikáni, körökben lehetségesnek tartják diplomácia kapcsolatok újra felvételét, esetleg kezdetben olyan formában, hogy a lengyel kormány megfigyelőt küld ki a Szentszékhez. Orsowszky pápai kihallgatása után közölte az újságírókkal, hogy meghívta az egyik igen befolyásos érseket, látogasson el Lengyelországba, a mindkét oldalt érintő tóvá bbi kérdések megvitatására. A hírek szerint, a vatikáni érsek, a lengyel meghívást elfogadta. MINDSZENTY BÍBOROS KÖSZÖNETÉ ÉS ÜZENETE (Folytatás az első hasábról.) nagy célra. Csak az a lelkesedés helyénvaló, amelyet a munka nehézsége, a szenvedés hosszántartósága mindig újraéleszt; amelyet kiolt, az ártalmas és megront bennünket. E sorokkal szeretném megköszönni minden magyarnak, a szervezőknek és résztvevőknek, egyháziaknak és világiaknak, a katolikus Egyházhoz és a keresztény egységhez tartozóknak, a jövetelemmel kapcsolatos előkészületeket, fáradságot, igyekezetét, anyagi áldozatot és jelen létüket. Amit e sorokkal lelkűtekre akarok kötni, ezért éltem, ezért élek és imádkozom itt és az örökkévalóságban. Áldjon meg Benneteket a mindenható isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Úgy legyen. Kelt Be ■csben, 1975 november 5-én, Szent Imre herceg ünnepén. ■f Mindsze’niy József esztergomi érsek Magyarország prímása FELHÍVÁS A kanadai papírgyárakban tartott sztrájkok, valamin! a kanadai vasúti sztrájk miatt az itteni papír-raktárak kiüresedtek. Három hónapos utánjárásunk sem járt eredménnyel. Az eddigi méretű papírt nem kaptuk. Egy német nyomda baráti szívességgel segítségünkre sietett és vállalta a lapnak náluk való kinyomását, amíg a nekünk megfelelő méretű papírt megkapjuk. (ígéret szerint január végére). Addig keskenyebb nagyságban jelenik meg lapunk. Szíves megértésüket kérjük —. és köszönjük.
