Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-11-09 / 43. szám

1975. NOVEMBER 9. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 5. oldal; ISTANBULI MAGYAR EMLÉKEK Irta: Dr. Heckenast Dezső Ez év október 29-én, a negyven-milliós Török Köztár­saság alapításának 50 éves jubileuma alkalmából nyitot­ták meg ünnepélyesen azt a hatalmas, 1560 méter hosz­­szúságú acélhidat, amelyik a Boszporust áthidalja. Az épülő híd a víztükör felett 65 méter magasságban teremt közvetlen összeköttetést Európa és Ázsia között s rajta fog átvezetni a LoncIon-Budapest-lstanbul-Ankara közti transz­kontinentális autóút. Az új lüggőhídon kívül az Arany­­szarv-öböl felett is épül egy ezer méteres híd s a keltőt összekötő dombosvölgyes terepen még -10 kisebb híd és viadukt. Az avatási ünnepségeken a magyar kormány nagy küldöttséggel képviseltette magát s ennek kapcsán talán nem lesz érdektelen, ha a magyar-török kapcsolatokat, különö­sen Istanbul-i vonatkozásban vázlatosan felelevenítjük. T udnivaló, hogy Istanbul (Bizánc, Konstantinápoly) a föld­kerekség egyetlen városa, amelyen belül két világrész *— Európa és Ázsia találkozik, s páratlan fekvése miatt nem egy írót és költőt ihletett meg (Lord Byron, Lamartine, Pierre Loti). Nekünk viszont azért különlegesen érdekes és. vonzó hely a festői Istanbul, mert történelmünk szinte valamennyi szakasza vele kapcsolatos. Az egykori milliós szultán-város, Ankarának fővárossá való kinevezésével másodrendű sze­repet kapott, amihez hozzájárult a nagyszámú görög és ör­mény lakosság kitelepítése; ma már azonban ismét vissza­nyerte elsőségét és kétmilliós lakosságával Közel-Kelet egyik legnagyobb városa. Istanbullal kapcsolatban nekünk magyaroknak elsőnek Bolond vezér Bizánc érckapuját döngető alakja rajzolódik elénk. A mondók világánál fontosabb azonban az, hogy a nemzetté formálódott magyarság itt ismerkedett meg először a bizánci kereszténységgel és Géza lejedelemtől szervezeti gyulafehérvári egyházmegye első püspöke 950 táján Hie rotlwus görög szerzetes volt, (A bizánci kereszténység ebben az időben még nem szakadt el Rómától). Az Árpád-ház dinasztikus-kulturális kapcsolatai Bizánccal a magyar tör­ténelemben járatosak előtt ismeretesek s így azokból csak két eseményt idézünk. Szent László királyunk és rheinfelcli Adelhaid királyné (akit a veszprémi székesegyházban te­mettek el) .— leánya: Irén, vagy magyar nevén Piroska (1088-t 134) II. János görög császár felesége volt és ő épít­tette a középkori Bizánc legtöbb templomát és kolostorát. Egyik temploma a mai Seirek-Klisze dzsámi, előtte a csá­szárné faragott koporsójával, amelyet ma víztartónak hasz­nálnak. — Ismeretes az is, hogy a Magyar Szent Korona két részből áll: felső része (corona latina) II. Szilveszter pápa ajándéka és állítólag a montecassinoi bencés főapát­­ság ötvösműhelyében készült: alsó részét (corona graeca) viszont VII; (Dukas) Mihály görög császár ajándékozta 1. Géza királyunknak 1074-1077 között. A görög feliratos korona a konstantinápolyi császári műhelyben készült. A két koronát később egybeforrasztották. Balkáni politikánk a bizánci érdekeket hol segítette, hol ellentétbe került velük: később, mikor a császárság te­rületét a velünk rokon törökség foglalta el és Istanbul a hatalmas birodalom székhelye lett. innen indultak Magyar­­ország ellen a hódító hadjáratok, amelyeknek részletei mind­nyájunk előtt: ismeretesek. A magyar-török harcok idején követségben is sok magyar járt Istanbulban, de nagyok sok előkelő magyar is raboskodott a ma is meglévő Héttorony­ban (Yedikule). Ez idő előttről ismét csak egy, kevéssé is­mert eseményt elevenítünk fel: Mátyás király egy akciójáról van szó, amely, hogyha sikerül, megmásította volna Közép- Kelet Európa történelmét. Fraknói Vilmos püspök, a Hunyadiak és Jagellók ko­rának neves történetírója tisztázza Mátyás király szerepét sokat vitatott nyugati hadjárataival kapcsolatban. Mátyás király ugyanis nem bízott a "keresztény Nyugatban , amely annyiszor hátbatámadta Magyarországot, ha szorongatott helyzetben volt s ezért a török hadjáratot mindig szabo­tálta, sőt mi több — szövetséget is akart kötni velük, de keresztényi alapon. Erre akkor kínálkozott alkalom, amikor egyik balkáni hadjárata során a szultán egyik fiát fogságba ejtette, megkereszteltette és a velenceiek őrzésére bizla. O lett volna a katolikus ellen-szultán, ha I örökországot leigáz­za és kereszténnyé teszi, majd szövetséget köt vele a — Nyugat ellen. A terv kipattant, a velenceiek a foglyot Ró­mába küldték, majd a pápa a francia király udvarába, ahol rövidesen meghalt. Ez az esemény majdnem szakításra vezetett Róma és Magyarország között s a hevesvérű Má­tyás király csupán felesége, Beatrix közbenjárására békült meg a pápa külön e célra kiküldött legátusával. Érdekes, hogy ezt az eseményt az tíjabbkori magyar történelemköny­vek finoman elhallgatták . . . A XVIII. századtól kezdve barátira fordult a kapcsolat a magyar és a török nemzet között: a Habsburgok elleni magyar szabadságharcok vezérei, köztük Rákóczi Perenc, Thököly Imre, Kossuth Lajos >—• száműzött társaikkal mind Törökországban találtak menedéket. Ennek az időnek is megvannak a maga apró, kevéssé ismert részletei és törté­neti emlékei. A Rákóczi-Thököly-Kossuth emigráció emlékei Rodostóban és Kütahyában külön cikkbe kívánkoznak, mivel itt csak az istanbuli emlékekkel foglalkozunk. Galata városrésznek az Aranyszarv-öbölhöz közeleső dombos ré­szén van a Szent Benedek templom és kolostor, amely már a genovaiak idejében a bencés rend birtokában volt s mar a török uralom idején, 1682-ben XIV. Laios francia király állíttatta helyre. Később a domonkosok birtokába került, ma a Iazaristáké s egvike Istanbul kevés római katolikus templomának. Nekünk magyaroknak külön megszentelt hely ez, mert csaknem két évszázadon keresztül, egészen 1906-ig hazahozatalukig, kriptájában nyugodtak a ma­gyar szabadságharc nagy alakjai és családtagjaik: II. Rá­kóczi Ferenc fejedelem, édesanyja: Zrínyi Ilona és második férje: Thököly Imre, valamint 1694-ben Nánclorfejérvárl született és egyéves korában Nikápolyban meghalt lányuk: Thököly Zsuzsa. Itt nyugodott még Bercsényi Miklósné, Csáky Krisztina és a fejedelem idősebbik fia, az 1758 no­vember 10-én Csernavodán elhunyt Rákóczi József. A Rákóczi-emigráció idején ugvanezen a környéken szinte kis magyar városnegyed alakult ki s 1860-ig itt volt a Magyar Egylet háza is. A Kossutb-emigráció tagjai is általában a Pera és Galata nevű városrészben telepedtek le, számuk körülbelül 150 lehetett. Egy részük felvette a mo­hamedán vallást, mások megtartották eredeti hitüket, csak'1 török nevet vettek fel s beléptek a török hadseregbe. Leg- ! többre közülük Kossuth Lajos egyik tisztje, Farkas Adoif j vitte, aki a török hadseregben tábornoki rangot ért el; török nőt vett el feleségül s tőle született lánya — Nigar Honim 1 a törökök első költőnője, akinek "Sóhajok című verseskö- j tétéből néhány költeményt Kunos Ignác fordított magyarra. A környéken a húsz év előtti városrendezésig még állt az a bérház, amely a Budapest Apartment nevet viselte s több­nyire szegényebb magyar családok laktak benne, köztük számos régi magyar emigráns leszármazottja. Istanbul egyik legmodernebb teréhez, a Taksim-térhez is fűződnek magyar emlékek. Mai parkos része egykor ka­tonai gyakorlótér volt és egyik felét ci hatalmas tüzérlak- i tanya foglalta el, ahol a török hivatalos tűzoltóság székelt. Istanbulban a faépítmények miatt gyakoriak voltak a nagy tűzvészek és ezért Abdul Aziz szultán 1874-ben katonai alapon megszervezi az istanbuli tűzőrséget. A szervezést Széchenyi Ödön, Széchenyi István kisebbik fia végzi, aki Londonban nyert tűzoltóparancsnoki kiképzést s 1922-ben Istanbulban bekövetkezett haláláig ő a török szárazföldi és Vízi tűzoltóezredek parancsnoka, mint a szultán szárnyse­géde és török pasa <— császári altábornagyi rangban. O építteti meg Budapesten a Várba vezető siklóvasútat és tervezi meg a svábhegyi fogaskerekűt és az istanbuli Pera- j negyed gőzsiklóját. j A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet 1917-ben alakult meg azzal a céllal, bogy a török-magyar összehasonlító nyelvészettel, a bizánci-magyar és török­magyar történelemmel és művészettörténettel foglalkozó szaktudósoknak .helyszíni kutatásokra adjon módot. Ma a török nyelvnek és irodalomnak ,—• a budapesti egyetemen, a magyar nyelv és irodalomnak pedig az ankarai állami egye­temen van katedrája. Ismeretes ugyanis, hogy a mai török nyelv (és a régi szumír is!) a magyarral együtt féltékenyen őrzi a nagy "ural-altáji nyelvcsalád két nyelvi alaptörvé­nyét: a hangrend és a hangzóilleszkedés törvényét, mely szerint az egyszerű (nem összetett) szavakban vagy csupa magas vagy csupa mély magánhangzó van, és a többalakú ragok és képzők közül a magas banguak csak a magasban guakhoz és a mélyhangúak csak a mélyhangú szavakhoz járulhatnak. -A török-magyar barátság egyik nemes gesztusa volt, amikor II. Abdul Hamid szultán 1877-ben, a háromszáz éves lappangás után előkerült 15 hiteles Corvinát és 24 egyéb magyarországi eredetű kódexet minden ellenszolgál­tatás nélkül a magyar nemzetnek ajándékozta a közelgő millénium alkalmából. Közülük 4 Corvina az Országos Szé­chényi Könyvtár tulajdonába ke rült, a I t Corvina a 24 má­sik kódex-szál együtt pedig a Budapesti Egyetem Könyv­tárba. Az átadási aktus körül parázs kis vita keletkezett, mert az osztrákok Bécsben akarták rendezni, a magyarok meg Budapesten és a magyarok álláspontja nagyon is ért­hető volt; ugyanis attól féltek, hogy ezek a Corvinák is a császári blolbibliothek-be kerülnek, ahol máris van belő­lük 30 darab, amelyek nem éppen a legbecsületesebb úton kerültek oda, a többi magyar műkinccsel egyetemben . . . A két háború közti magyar-török kapcsolatok inkább csak gazdasági és kulturális természetűek voltak. Igen sok török diák tanult Magyarországon olyan egyetemeken-főis­­kolákon, amelyek akkor még nem léteztek Törökországban (Állatorvosi, Mezőgazdasági Főiskolák). Az első politikai esemény volt, amikor Kállay Miklós miniszterelnök a német megszállás idején a budapesti török követségen nyert mene­dékjogot. S utána az orosz megszállás idején igen sok ma­gyar menekült szakember helyezkedett el I örökországban, különösen a mezőgazdasági-állattenyésztési, műszaki és ka­tonai tanácsadói állásokban. Századunk magyar-török kulturális kapcsolataiban kü­lön ki kell emelnünk Bartók Béla 1956. évi anatóliai nép­zenei gyűjtő és kutatóútját. Művelődési, gazdasági és maj­dan politikai kapcsolataink kedvező alakulásában a két nép közötti rokonszenv mindig döntő szerepet játszik, s különös­képpen a törökökben talán még jobban, mint bennünk, midig is élt a közös ural-altáji eredetből táplálkozó össze­tartozás érzése . .. A MAGYAR TALÁLKOZÓ HÍREI Az idei Magyar Találkozó 1973 évi november 25-25 között kerül megrendezésre Clevelandban, a Cleveland RIaza (volt Staller) szálló termeiben. A meghívók elkészül­tek s azokat a napokban küldik szét. Kérésre készséggel hűld meghívót a rendezőség. Cím: Magyar Társaság, 1450 Grace Ave., Cleveland, Ohio 44107. USA. A Magyar Találkozó Állandó I itkársága úgy határo­zott, hogy a I alálkozókat, főleg angol viszonylatban "Hun­garian Annual Congress”-nek nevezi el. Ez sokkal jobban kifejezi azt, hogy a Találkozó az azon résztvevő kiváló elő­adói és résztvevői, továbbá levelező tagjai közreműködésé­vel ma már a szabad földön élő magyarság legfontosabb Találkozójának és tanácskozó szervének tekinthető. Az idén újra száznál több személyes” résztvevőt vár­nak a különböző magyar gócpontokból a Találkozóra, Ma­gyar Kongresszusra, míg azok, akik a távolság és költségek mail ezeken az évi I alálkozókon nem tudnak résztvenni, mint levelező tagok minden kérdéshez írásban szólhat­lak hozzá. Az idei Magyar I alálkozó első megnyilatkozása égy magyar kiáltvány lesz. Ez a deklaráció a magyar nemzet diclegeníthetetlen jogai, Magyarország nemzeti önállóságá­nak visszaszerzése tekintetében tesz ünnepélyes nyilatkoza­­ot és fel kivánja arra hívni a világ szabad népeinek a fi­gyelmét. A kiáltvány angol szövegét eljuttatják a szabad /ilág kormányaihoz. A Magyar t alálkozó tárgyalásainak középpontjában n Ma gyarország területén kívül élő magyarság megmaradá­snak kérdése áll. Ezekről a kérdésekről nt. dr. Ludwig Aurél elnöklete mellett előadást tartanak: Baranski Tibor, Ír. Torgách Péter, löt. Elek Áron, dr. Várdy (Huszár) \gnes, Bodnár Gábor, Sisa István, dr. Kardos T. Béla. A Magyar 7 a Iáik ózó társadalmi része kiválóan egészíti ű a három napos tanácskozásokat. November 23-án, pén­­eken este irodalmi és művészest lesz a következők közre­működésével: Ewendtné Petres Judith, B. Karikás Cecilia, °app Zsuzsa, Szappanos Istvánná, vitéz Baranchi I amáska éneire, Flórián I ibor, l azakas Ferenc, Mózsi István, Pász­­or Antal, Rétháti Schill András, dr. Somogyi Terenc, najd a "Mezőkövesdi mese , népi táncot mutatják be a nagyar fiú és leánycserkészcsapatok. | Szombaton este díszvacsora lesz, amely után a hagyo­mányos Magyar Bálát tartják meg. A díszvacsora ünnepi ;zónoka Czike Ernő. Ezen a vacsorán adják át az Árpád many-, ezüst és bronzérmeket ifj. Balogh Ferenc, vitéz B. Tamáska Endre, dr. Bognár Kálmán, Csóka István, Fe­­encz Béla és Lantosné, Szabó Elza múlt évi pályadíj nyer­teseknek, ugyanekkor hirdetik ki az idei pályázatok ered­ményeit. Az év magyar embere, magyar családja és magyar egyesülete kitüntetéseire is itt kerül sor.-A Magyar I alálkozó valamennyi előadója a magyar­ság kitűnő vezetőiből, papjaiból, egyetemi tanárjaiból, szak­­'rtőiből, íróiból és művészeiből kerül ki. A Találkozó három íapos műsorán 34 közismert név szerepel, amely már egy­magákban is mutatja a I alálkozó tanácskozásainak értékét ■s fontosságát. .—■ I ermészetesen az idei Találkozó tárgya­­ási anyagát is közreadják a ma már világszerte ismert 'krónikák következő kötetében. A Magyar Találkozó utolsó tárgysorozati pontja is néltán figyelmet érdemel. A T alálkozó Magyar Kongresz­­zus állást fog foglalni a kötelező ima és erkölcsoktatás be­­■ezetése tárgyában, javasolni fogják az amerikai ifjúságnak cötelező katonai kiképzését, valamint megtárgyalásra kerül i magyarság bekapcsolódásának kérdése az Egyesült Álla­mok 200 éves jubileumi ünnepségeibe. A Találkozó egész ideje alatt emigrációs magyar íönyvkiállításl tartanak, amikor Kerecsendi Kiss Márton író nutatja be megjelent íróinkat, a Magyar Képzőművészek világszövetsége pedig nagyszabású képzőművész kiállítást endez Gyimesy Kásás Ernő elnöklete mellett. A I alálkozóval parallel tartja immár nyolcadik évi endes közgyűlését gazdag műsorral, akadémiai székfogla­­ókkal a szabad világban élő magyar tudósok, írók és mű­­'észek legfelsőbb testületé, az Árpád Ákadémia dr. Füry rajos elnöklete mellett. Dr. Somogyi Ferenc átfogó főtit­­:ári jelentése után dr. Bognár Kálmán, Illés Lajos, dr. Har- | sár Terenc, dr. Kocsis-Szűcs Ferenc, dr. Lengyel Alfonz, ír. Száz Zoltán, dr. Várdy Béla tartanak előadásokat. Az irpád Akadémiának egyébként jelenleg 204 tagja van s ■bbe a testületbe csak ajánlás és meghívás útján lehet tag­­ágot nyerni, amelynek előfeltétele a kimagasló értékű al­­:otó tevékenység. Ismeretes, hogy a Magyar T alálkozók az utóbbi évek­­>en kibővültek. Más magyar szervezetek, intézmények is bben az időpontban tartják közgyűléseiket, összejövetelei­­:et, tudományos értekezéseiket, előadásaikat. Ebben az év­sen a Magyar Orvosszövelség és a Magyar Mérnökök és építészek Világszövetsége, valamint a Magyar Lektorátus nellett az USÁ-ban működő Vitézi Rend, az Erdélyi Bi­­ottság, a Magyar Könyvtáros Szövetség tartanak összejö­­eteleket és értekezéseket, sőt a Magyar Pedagógusok Vi­­ígszövetsége is ez alkalommal készíti elő jövő évi közgyü­két. AZ ORVOS MONDJA (LEL) Egy fiatalabb női olvasó kérdi az orvost, mi az oka annak, hogy állandóan éhes és egész nap eszik, de a testsúlya nem gyarapszik. Bármennyit eszik, mindig újra éhes és soha nincs ióllakolt érzése. Testsúlya mindig egy­forma, kivéve az állapotos időszakot. Nem képzeli, hogy várandós, mert védekezik és vére rendszeresen tisztul. Időnként, ha nem kedvérevaló ételt eszik, gyomorgörcs kí­nozza. Valaki felhívta a figyelmét galandféregre, amely állandó étvágyat okoz és nem növeli a testsúlyt. Kérdezi az orvost, vajon lehetsége-e, hogy ez a baja, vagy talán mégis várandós. Amikor hallott a galandféregről. azt mondták neki, hogy az még 30 Iábnyira is megnövekszik. Mielőtt orvoshoz fordul, kérdezi, hogy privát orvoshoz, vagy klini­kához forduljon-e, mert nagyon kevés a pénze. Az orvos mondja, hogy ha az olvasó valóban oly so­kat eszik és mégsem hízik, akkor kell az orvosi vizsgálat. Nem gondolja, hogy a nőnek galandférge van, mert az ok különféle lehet. Lehet cukorbaja, amely esetben a táplálék energiája elvész a cukorral, amely a vizelettel távozik a szervezetből. Akinek komoly cukorbaja van, sokat ehet, anélkül, hogy bizna és gyakran kíván vizet inni, amely szin­tén kimegy a vizelettel. De lehet valakinek pajzsmirigy rendellenessége, vagyis a thyroid mirigy túlműködése. A metabolizmus erősebben működik és a szervezet több ener­giát használ fel, mint a legerősebb fizikai munka. Hihetet­len mennyiségű táplálékot fogyaszthat valaki, akinek pajzs­mirigy tultengése van, anélkül, hogy súlya emelkedne. Ezi az esetlegséget nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az orvos nem kivánja az olvasót ijeszteni. Nem gya­nakszik tuberkulózisra, mert ez esetben, ba bármennyit enne is, veszítene súlyából. Ha netán mégis TB-je lenne, az manapság már könnyen kezelhető, de nem is feltételezi ezt a betegséget. A közöltekből nem következtet arra, hogy várandós, mert a terhesség alatt a nők legnagyobb része bizik. Az olvasó forduljon orvoshoz, akár privát doktorhoz, akár kli­nikához, mert csupán fizikai vizsgálat állapíthatja meg a baj okát, A “Hungarian Annual Congress ’ megnyitásának ér­dekes epizódja lesz, bogy a magyar zászló mellett egy tör­ténelmi amerikai zászló is díszíteni fogja a termet. William E. Minshall országos képviselő közbenjárására az Egyesült Álla mok Congress- a Capitol tornyán lengett amerikai zász­lót ajándékoz a rendező Magyar Társaságnak. Az itt szü­letett magyar fiatalság ezelőtt a zászló előtt mondja el a hűségnyilatkozatot, »najd utána a magyar zászló előtt a Hiszekegyet, mindkettőt nagy ünnepélyességgel. A SZOVJET ELŐNYBEN VAN A NYUGATTAL SZEMBEN Hosszú huza-vona után, az elmúlt hét keddjén, meg­kezdődtek a tárgyalások az európai fegyvereserők csökken­téséről. A Iegbizakodóbb megfigyelők is bosszú és nehéz tár­gyalásokra számítanak és bizonyosra veszik, hogy a csök­kentés fokozatosan, több szakaszban történhet meg. A nyu­gati megfigyelők azonban meg vannak győződve arról, hogy a tárgyalások sikere történelmi esemény lenne. * * * A NATO tagállamai 1968-ban tették meg az első ja­vaslatot arra, hogy kezdjenek tárgyalásokat a haderő csök­kentésről. Időben és eseményekben egyaránt hosszú volt az ú l ettől a javaslattól a mai napig, amikor az érdemleges tár­gyalások végre megkezdődhettek. A szovjet oldal először nem mutatott érdeklődést a ja­vaslat iránt. Amikor pedig sikerült az érdeklődést felkelteni, az idei előh észítő tanácskozásokon, súlyos eljárási problé­mák merültek fel. Ezeket kellett először megoldani, vagy legalább is félretenni, hogy a tárgyalásokra sor kerülhessen. Ennek a következménye az, hogy a bécsi tárgyaláso­kon 19 ország képviselői vannak jelen, de csak 11 állam a tényleges résztvevő. A nyugati oldalon Belgium, Kanada, Nyugalnémetország, Luxemburg, Anglia és az Egyesült Ál­lamok. >—i A keleti oldalon pedig Csehszlovákia, Keletné­metország, Lengyelország és a Szovjetunió. A nyugat azon­ban fenntartotta magának azt a jogot, hogy Magyarország tényleges részvételének a kérdését ismét felvessék. Egye lőre nem sokat lehet tudni arról, hogy a keleti oldalnak az érdemleges kérdésekben mi lesz az álláspontja. A nyugati országok, az elmúlt hónapokban, közős tervet dolgoztak ki arra, hogy milyen kérdésket kívánnak megvi­tatni és milyen módon haladjanak a tárgyalások. Mivel a legutóbbi közelkeleti válsággal kapcsolatban súrlódások merültek fel a. szövetségesek között, egyesek eset­leg arra gondolhatnak, hogy ez zavaró körülmény lehet a. tárgyalásokon. Nyugati szóvivők azonban rámutatnak arra, hogy a. közelkeleti konfliktus sem. nem késleltette, sem nem zavarta az előkészületeket a konferenciára. Mi lehel ezekután a bécsi tárgyalások feladata és célja? Nem kisebb, mint az, hogy csökkenteni kell és lehető­leg meg kell szüntetni Középeurópában azt a feszültséget, amely ezt a területet a II. vi lágháború óta a kelet és a nyugat konfrontáció fő színhelyévé tette. Nyugati állam­férfiak meg vannak győződve arról, hogy az ésszerű világ­rend kialakítása felé döntő lépés lenne, ha a szembenálló fegyvereserőket csökkenteni lehetne, a terület biztonságá­nak a csökkehtése nélkül. Reálisan azonban számolni kell a nehézségekkel is, amik a cél megvalósításának az útjában állnak. Az egyik súlyos problémát az a tény okozza, hogy Középeurópában nemcsak hatalmas erők állnak egymással szemben., hanem a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai határozott fölényben vannak a fegyvereserők létszámában, valamint a nehézfegyvereket, különösen a tankokat illetően. Súlyosbítja ezt a földrajzi helyzet. Az a tény, hogy az amerikai fegyvereserőknek nagy távolságra és az óceán túlsó oldalára kell visszavonulniok, a szovjet fegyvereserőknek csak néhány 100 km re. Ezeknek a tényeknek az alapján világos, hogy a nyu­gat miért követeli kezdettől fogva azt, hogy a csökkentésnek arányosnak kell lenni. A Szovjetunió ettől eddig idegenke­dett. Világos, hogy a tárgyalásokhoz a Szovjetuniónak fon­tos érdekei fűződnek és ezt maga Brezsnyev főtitkár is meg­erősítette egyik beszédében. A szovjet pártvezér lehetséges­nek tartja, hogy a haderőket és a fegyverkezést 1975 elején elkezdjék csökkenteni. De azonos százalékú, illetve azonos számú csökkentésről beszélt a szovjet pártvezér. A nyugat viszont kezdettől fogva és ma, is hangsúlyozza, hogy Közép­­európán a feszültségei csak úgv lehet csökkenteni, ha a szovjet haderők és nehézfegyverek túlsúlya ügyében történik valami. Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.25 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A magyarság története 12.00 Dr. Somogyi Ferenc: Szent István a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Szitnyai Zoltán: Háború van . . . 3.60 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (vászonkötésben) 8.25 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve 1.25 Dr. Zachar András: A Sumér Hitvilág és a Biblia $6.00 ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5548 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: SAJTÓ ALAPRA ADAKOZOTT Mrs. Magyary Rose, Cleveland, Ohio Balunek András, Avon, Ohio Folkman Kelemen, Cleveland, Ohio Hálás köszönet a megértő támogatásért] $2.00 $5.00 $5.00 A csekket mellékelem. Név: Utca: Város: Állam; Zip code;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents