Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-09-07 / 34. szám

Detroit! SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue. Cleveland, Ohio 44115 Telephone: (216) 696-5633 VOLUME 63. ÉVFOLYAM - NO. 34. SZÁM. 1973. SZEPTEMBER 7. EGYES SZÁM ÁRA: 15 cent, AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG VEZETŐI A FEHÉR HÁZBAN ÉS A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN 1973. augusztus 16-án Jonathan Dean nagykövet, az amerikai delegáció főnöke a bécsi haderőcsökkentési kon­ferencián, kihallgatásra fogadta Dr. Czikann-Zichy Móric AMSz alel nököt, a külügyi bizottság elnökét és Dr. Száz Zoltán külügyi titkárt. Ugyancsak kihallgatáson fogadta Dr. Walter Hyland, a koronatanács (National Security Council) MBFR főszakértője a Fehér Házban Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspököt, az AMSz igazgatósági elnökét és az AMSz fentebbnevezett két tisztségviselőjét. A kihallgatások során pz AMSz június 5-i memoran­duma került tárgyalásra, továbbá Dean nagykövetnél a 61 képviselő által Rogers külügyminiszterhez intézett levél a magyar kérdés ügyében a bécsi haderőcsökkentési konfe­rencián. A beszélgetések során az AMSz vezetői mindkét eset­ben teljes garanciát kaptak, hogy Magyarország egy MBFR egyezmény esetében semmiképpen sem válhat ellenőrzés nélküli szovjet hadfelvonulási és hadtápterületté. A többi kérdés, beleértve Magyarország sztátusát és a szovjet csa­patok csökkentésének kérdését is, a szóvivők nyitott kérdés­nek nevezték, amelyek csak az október 30-án kezdődő kon­ferencián dőlnek majd el. A SZOVJET PRAVDA ÉLES KIROHÁSA PEKING ELLEN A Pravda, a szovjet kommunista párt hivatalos szó­csöve, a szovjet pártvezetés álláspontját tükrözve, azzal vá­dolja Pekinget, hogy atomnagyhatalom akar lenni és ezál­tal meg akarja szerezni Ázsiában a katonai, politikai hege­móniát. A Pravda másik vádja szerint, a kínaiak aka­dályozni próbálják a kelet-nyugat közötti enyhülést, s igyekeznek a nyugati államok körében bizalmatlanságot kelteni Moszkva béketörekvései felől. A Pravda, a kínai atomfegyveres veszélyre vonatkozó aggodalmai elsősorban az el nem kötelezett államok felé irányúi, jóltudván, hogy pl. a július 27-ki kínai hidrogén­bomba robbantás rendkívül népszerűtlen volt az el nem kötelezett országok köreiben. A Moszkva egyébként rá akar ijeszteni a harmadik utas” táborra, elsősorban annak ázsiai tagállamaira, azzal egyidőben, hogy ezeknek az államoknak ismét az ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer elfogadását javasolta. A Kreml álláspontja a kérdésben röviden ez: csatla­kozzanak a Moszkva által szorgalmazott ázsiai kollektív biz­tonsági egyezményhez, mert ha ezt elmulasztják, menthe­­tettlenül Peking érdekszférájába jutnak. Ilyenformán Moszkva két legyet szeretne ütni egy csapásra. Először: az ázsiai népek biztonsága védőjének szerepét játszhatja, má­sodszor: Peking törekvéseit akarja megtorpedózni, a való­színűleg már ezen a héten összeülő harmadik utas csúcs­­értekezleten. A kínaiak a Pravda támadását aligha hagyják majd szó nélkül, hiszen érzékeny területen érinti őket, minthogy a harmadik utas világ rokonszenvére és bizonyos fokig an­nak vezetésére igényt tartanak. Mint érdekességet megemlítjük, hogy a szovjet atom­termelése semmivel sem békésebb jellegű, mint vörös Kínáé, ami pedig az ázsiai államok biztonságát illeti: a Moszkva által javasolt biztonsági egyezménnyel kapcsolatban azt mu­tatja, hogy a Kreml garanciái nem lehetnek számukra túl­ságosan meggyőzőek. . Közismert, hogy a két kommunista nagyhatalom javí­tani akarja kapcsolatait Amerikával és Nyugateurópával természetesen, mindketten sajátos érdekeik szem előtt tar­tásával. Moszkva saját törekvéseit azzal indokolja, hogy Amerika és Nyugateurópa felé való közeledésével le akarja szerelni a nyugati világ legreakciósabb, legagresszívebb ele­meit, ugyanakkor szeretné megakadályozni Pekingnek a Szovjetunió elleni mesterkedéseit. Pravda cikkéből az is kiviláglik, hogy a két kommu­nista világhatalom érdekei, a világpolitika egyre több terü­letén ütközik. A szovjet sajtótámadások ugyanakkor, bizonyos fokig, belső használatra is szólnak, megmagyarázva a szovjet la­kosságnak, miért szükséges folytatni, sőt fokozni a Peking elleni támadásokat. SPIRO AGNEW és Nixon elnök elmúlt heti találkozójával kapcsolatban a Fehér Ház szóvivője kijelentette: “Semmi jele sincs annak, hogy az elnök lemondásra kérte volna fel az alelnököt. Mint ismeretes, Agnew ellen vizsgálat folyt annak ki­derítésére: megfelel-e a valóságnak, hogy kormányzósága idején megvesztegetési ügyekbe keveredett. Agnew kijelentette, hogy a vád teljesen alaptalan, semmi törvénybeütköző, helytelen dolgot nem tett. ELLENVÉLEMÉNY - Az amerikai sajtó berkei­ben még mindig a Water­­gate-ügy ködös szemlélete uralkodik. A mesterségesen fel­­duzzasztott köd azonban kezd szakadozni. Ez elsősorban kétségtelenül az elnök legutóbbi megnyilatkozásai nyomán következett be, de jórészt mások állásfoglalásának is kö­szönhető. Az utóbbiakat persze a nagyvárosok irányítottabb sajtótermékei következetesen elhallgatják. Waííis Allen W., a rochesteri egyetem kancellárja szerint a hírlapírók és politikusok magatartása a Water­­gate-betöréssel kapcsolatban erkölcsileg sokkal korruptabb, mint maga a aWtergate-ügy.” Az utóbbi folytonos tárgya­lása — szerinte — elvonja a közvélemény figyelmét az or­szág fontosabb ügyeiről, közgazdasági érdekeiről, pénzének a külföldi piacon történő elértéktelenedéséről és jóbírnevé­­nek megrendüléséről. Ez az eljárás nem vesz figyelembe semmiféle érdeket, vagy politikai elvet. Az egyetlen cél az Egyesült Államok elnökének lejáratása. A kongresszusi vizsgáló bizottság nem tisztán törvényhozói szempontok fi­gyelembe vételével folytatja tevékenységét. A bírlapok, rá­diók és távolbalátók pedig főcímekben bíráskodnak, társa­ságokhoz való tartozás alapján állapítják meg a bűnösség kérdését és mindezt hallomásokra hivatkozó tanúskodásra építik. Az amerikai nép 36%-ával sikerült így elhitetni, hogy az elnök előzetesen tudott a Watergate-betörésről, holott ezt egyetlen tanú sem vallotta. Buchanan J. Patrick, az elnök különleges tanácsadója, Wallis véleményét kiegészíti a korábban elkövetett kor­mányzati atrocitások felsorolásával. Ilyen volt 30 évvel ez­előtt — mondja — 110.000 japán-amerikai gyűjtőtáborba kényszerítése, amit Roosevelt elnök rendelt el, aztán Martin Luther King Jr. telefonjának lehallgatása Kennedy Robert igazságügyminiszter rendeletére, Stevenson Adlai szobá­jának átkutatása Kennedy John (a későbbi elnök) óhajára az 1960. évi demokrata konvención, majd Barry Goldwüter iratainak átkuttatása Lyndon Johnson (a későbbi elnök) kí­vánságára 1964-ben. Amit Ervin és társasága akar, az nem más, mint a Nixonra szavazók millióinak eltérítése. Nixon ugyanis elfordította az országot a liberalizmustól, amit Er­vin és társasága megbocsáthatatlannak tekint és ezért ki akarja marni — vagy legalábbis szeretné Nixont az el­nöki székből. A felszakadó ködön át, íme, fény derül a Watergate-ügy igazi hátterére. A TÖRVÉNYHOZÓK ÁLLÁSPONTJA -A “Christian Science Monitor” washingtoni szerkesztősége még Nixon legutóbbi beszéde előtt bizonyos kérdéseket in­tézett a Kongresszus mindkét házának tagjaihoz. A kérdé­sekre 109 törvényhozó válaszolt. Közülük 80 republikánus, 89 pedig demokrata. A válaszokból kitűnt, hogy a kong­resszus tagjai 6:1 arányban ellenzik az elnök elmozdítását (impeachment), 3:1 arányban lemondását sem tartják szük­ségesnek, ugyancsak 3:1 arányban helyesnek találják a Fehér Ház hangszalagjai kiadásának megtagadását, 2:1 arányban pedig helytelenítik azt a gondolatot, hogy az el­nök személyesen megjelenjék a szenátusi vizsgáló bizottság előtt. Az eltávolítást a republikánusok közül csupán egyet­len képviselő látta szükségesnek. A lemondás mellett is csak három republikánus képviselő foglalt állást. A vélemény­­kutatás eredményének elemzése azt mutatja, hogy az elnök eltávolítása kérdésében a Kongresszus nem tudna döntő határozatot hozni. Egyetlen kérdés akadt, amelyre a több­ség — 168 törvényhozó — hasonlóan válaszolt. A Water­­gate-ügyet (a betörést és annak leplezését) tekintet nélkül arra, hogy Nixon semmit sem tudott róla — az elnökre nézve tartósan hátrányosnak tekintik. Csupán 18 törvény­hozó nyilvánított ellenkező véleményt és 12 nem nyilatko­zott. A külföldi kormányfők magatartása azonban azt mu­tatja, hogy a kisebbségnek van igaza, mert Nixon a külpo­litikában semmi hátrányát sem érzi a felfújt Watergate­­ügynek. AZ UJ BUDAPESTI KÖVET - Szeptember 2-től az Egyesült Államoknak új követe lesz Budapesten. Pedersen F. Richard, az új követ, aki korábban külügyminiszteri ta­nácsos volt, Rogers P. William külügyminiszter kísérétében már járt Magyarországon. Meggyőződése, hogy annak a, változásnak, amely Amerika és a szovjet tömb kereskedelmi viszonyában végbemegy, a vilá gbéke szempontjából igen jelentős. Minden mondta amit Európában a Kelet és Nyugat közt létező gátak lerombolása érdekében tehetünk, hogy ott ismét csak Európa legyen, nemcsak nekünk, ha­nem az egész világnak javára lesz. Magyarországnak ebben a törekvésben igen jelentős szerep jutott már előbb is. Az Egyesült Államok kivitele Magyarországra ennek az évnek első bat hónapján át elérte a 24 millió $ értéket. Petersen nem Iát semmi kivetni valót az Egyesült Államoknak ab­ban az új politikájában, amely gazdaságilag együtt kíván működni a szovjet tömb országaival. A magyarok viszont büszkék arra, hogy állami gazdaságaik termelése az ame­rikaiak által bevezetett tudományos módszerek alkalmazá­sával megkétszereződött. Az új budapesti követ hivalalba lépése előtt Cleve­­landben járt, ahol a magyar vezetőkkel találkozott, hogy üzleti érdekeiket összeegyeztesse azoknak az üzleti vezető­embereknek az érdekeivel, akik a szovjet tömbbel kiépülő kereskedelmi kapcsolatokat irányítják. A tudósítás név sze­rint sem az előbbieket, sem az utóbbiakat nem említi meg, csak annyit árul el, hogy a látogatást a Council on World Affairs’ szervezte meg, a vendéglátó pedig az Eaton Corp. volt, amelynek élén a közismert magyarbarát , sok­szorosan milliomos amerikai kommunista áll. FÖLDRENGÉS MEXIKÓBAN - Mexico Citytől délre 120-220 mérföldes távolságban óriási földrengész pusztított. A legújabb jelentések szerint több mint 600 sze­mély vesztette életét. A Sierra Madre vonulata mentén, Puebla és Veracruz államok területén legalább 24 város, község és falu pusztult el. Pueblában óriási repedés támadt a földben, amelybe az otthonok és más épületek szinte bele­hullottak. A szakadékból órákon át ömlött a por, amíg azt délután az eső el nem mosta. Legerősebb a földrengés Ciu­dad Serdan környékén volt. A 22.000 lakosú városban és a közeli falvakban 300-400 halottat számláltak meg. Úgy látszik, hogy a földrengésnek ez volt a központja. Orizabá­­ban a halottak száma 80. Legtöbbjük annak a 20 család­nak tagja, amelyik egy összeomlott 4 emeletes bérházban lakott. Az otthontalanná vált ezrek Tehuacanba, Dél-Me­­xico másik nagyobb városába menekültek. Sokan halottai­kat is magukkal vitték. A temetőben ezek számára előre elkészítették a koporsókat és a sírgödröket, mert a nagy me­leg miatt a halottak mielőbbi eltemetése elengedhetetlen. Egyébként a földrengés d ehuacant is érte, de kárt csak az 50 beteget ápoló kórházban okozott. 5 beteg megsérült, de egyik sem komolyan. A Ciudad Serdantól ír ^sze 4 mér­­földnyire lévő TIatichichula megközelíthetetlen volt, mert a két város közt hatalmas szakadék támadt. Az egész város­kában csak a templom egyetlen fala maradt épen. A házak mind összeomlottak. A katasztrófát súlyosbítja, hogy a föld­rengés éppen a 30 év óta legrosszabb esőzési évszakban történt. Áz áradások előzőleg, július hó folyamán 76 em­beréletet oltottak ki és több mint 400.000 embert tettek haj­léktalanná. A CHILEI KOMMUNISTA CSŐD - A,<Ms helyzet egyre komolyabbá válik,. A sztrájkok, szabotázsok, utcai tüntetések után most a törvényhozó testület fordult Allende Salvador elnök ellen. Határozatot hozott, amelyben a kor­mány intézkedéseit az alkotmány megsértéseinek minősítette és felhívta a honvédelmi minisztert, irányítsa a kormányzat intézkedéseit úgy, hogy a demokratikus intézmények biz­tosításának útján maradjon. A határozatot a két nagy ellen­zéki párt, a keresztény és a nemzeti demokraták pártja fogadta el. A kormány egyik támogatója és Insunza Jorge, a kommunista párt helyettes vezetője szerint a határozat államcsíny útját készíti elő. A határozatnak ugyan semmi­féle kényszerítő ereje nincs, a kormánykörök azt mégis er­kölcsi vereségnek tekintik. Allende elnök a szakértők szerint igen kockázatos politikai lépésekre határozta el magát. Kor­mányát is átalakította, magasrangú katonákat juttatott sze­rephez. A nép további sztrájkokra készül. A HIVATÁS MAGASLATÁN - A váltó* időknek megfelelően a különböző hivatások betöltése is módosul. Azelőtt apácákat csak iskolákban és kórházakban talál­hattunk. Különböző fokozatokon tanítottak, vagy bete­geket ápoltak. Ma az apáca más foglalkozást is űzhet. Sza­badon köthet szerződést, ha felettesei ehhez hozzájárulnak. Keresete ilyenkor szegénységi fogadalmának megfelelően —- a rendház jövedelme lesz, ő csak megfelelő költőpénzt kap. A rochesteri vallásos közösségek 750 tagja közül már 65 űz a hagyományos tanítási és betegápolási foglalkozás­tól elütő más foglalkozást. Sokan végeznek szociális mun­kát. A minnesotai Mankatoban azonban egészlen új munka­körben találunk apácát. Pietro Ryan nővér 11 hónapi tanu­lás után női fodrászi képesítést, majd állami iparengedélyt szerzett. Két év óta vezeti a Hilltop Sculpture Curl Sa- Ion”-t. Azért választotta ezt a munkakört, mert rájött, hogy az embereknek, főként a nőknek rendkívül nagy szükségük van arra, hogy meghallgasság őket. Fodrászi munkaköré­ben erre sokkal több lehetősége van, mint a hagyományos apácai munkakör bármelyikében. Boldogan végzi munkáját, mert azon keresztül hivatását jobban tudja betölteni. A női fodrász-teremben is elsősorban a Szent Ferenc apácarend tagja. AZ ELTÉVELYEDÉS UTJÁN - ^ *i követelmé­nyeihez alkalmazkodó, hivatása magaslatán álló apácáról szóló híradással majdnem egyidőben olvashattuk a hírt egy volt apáca újabb eltévelyedéséről. McAlister Elizabethről van szó, aki a háború-ellenes tüntetéseiről hírhedtté vált volt katolikus pap, Berrigan Philip felesége. A Sears, Roebuck A BÉCSI HADERŐCSÖKKENTÉSI KONFERENCIA ÉS AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG Dr. Béky Zoltán igazgatósági elnök A májusi veszélyes kompromisszum óta, amelyet a ma­gyar nép szabadságának és békés fejlődésének további aka­dályozására a Szovjetunió kierőszakolt a nyugati hatalmak­tól, az Amerikai Magyar Szövetség minden erejét latba vetve kísérli meg, mind kormányunknál, mind a Kongresz­­szusban, mind baráti európai kormányoknál a komprómisz­­szumban bennefoglalt későbbi revideálási cikkelyt kihasz­nálva, a Magyarországon állomásozó orosz csapatok bevonását elérni egy későbbi haderőcsökkentési egyez­ménybe. Elsősorban le kell szögeznünk, hogy a sajtóban több helyen hangoztatott harmadik Jalta, ” és Magyarország újbóli eladása még nem történt meg, és reményünk van rá, hogy legalább is részben, ha nem egészében, Magyar­­országra is fognak a haderőcsökkentési konferencia intéz­kedései vonatkozni, nem úgy mint Románia és Bulgária esetében. Az ügy azonban egy nyitott kérdés, és csak ha az amerikai és európai magyarság minden összeköttetését felhasználja, lehet arra számítani, hogy legalább is tűrhető lesz a helyzet a haderőcsökkentési egyezmény megkötésekor valamikor 1974-ben. Idáig az Amerikai Magyar Szövetség a következő lé­péseket tette, avagy a következő eredményeket érte el. 1 öbb ízben fogadta külügyi bizottságunk elnökét és titkárát Jonathan Dean nagykövet, az amerikai delegáció főnöke a bécsi haderőcsökkentési konferencián és megér­tését fejezte ki memorandumunk iránt. Magam, és a fenti két AMSz vezető szintén kihallgatáson volt a National ( Security Council (koronatanács) haderőcsökkentési főszak­értőjénél Walter Hyland-nál, aki szintén barátságos volt. és biztosított arról, hogy Amerika semmi esetben sem fogja engedni, hogy Magyarország egy ellenőrzés nélküli orosz felvonulási területté váljék. Tájékoztattam Richard Peder­son nagykövetet személyesen az Amerikai Magyar Szövet­ség álláspontjáról Budapestre való kiküldetése előtt. A Szenátusban idái;r nyolc szenátor kérte erős hangon Magyarorszag sztatusánaí. felülvizsgálását az októberi bé­csi konferencián és az orosz csapatok csökkentését ill. hosszútávú kivonását. A Házban idáig tizenhat képviselő szólalt fel hasonló értelemben. Nagyobb jelentőségű volt 61 képviselőnek közös le-, vele a külügyminiszterhez ez ügyben, akik szintén kérték Magyarország teljesjogú tárgyalófélként való felvételét az októberi konferencián és a szovjet csapatok csökkentését és ellenőrzését Magyarországon. A képviselők most kaptak választ a külügyminisztériumtól, amely fedezi értesülésein­ket, amely szerint Magyarország résztvétele az egyezmé­nyekben nincs kizárva, és a detail-ok további tárgyalások anyagát képezik. Július 11-én személyesen- a Ház külügyi bizottsága előtt, július 23-án a Szenátus külügyi bizottságánál írás­ban, külügyi titkárunk kapott kihallgatást a haderőcsök­kentési konferencia ügyében, ahol részletesen kifejtette az AMSz állapontját Magyarország résztvételét illetően. Jú­nius 14-én Lyman L. Lemnitzer USA (Rét.), tábornagy, a NATO volt főparnacsnoka és amerikai vezérkari főnök ítélte el a kompromisszumot, azt katonailag veszélyesnek minősítve. Beszéde e részét több szenátor használta fel be­szédében.. Bár a magyar égen a felhők még mindig nagyon sö­tétek a haderőcsökkentési tárgyalásokat illetően, erőteljes lépéseket tervezünk a közeljövőben is. Először is az egész anyagot angol nyelven a Danubian Press kiadja október­ben, és ezt eljuttatjuk személyesen az összes haderőcsök­kentési konferencia tagjainak és kormányaiknak a konfe­rencia kezdetéig. Meg fogunk továbbá más szenátorokat is szerezni, hogy beszéljenek a magyar problémáról a baderő­­csökkentési konferenciával kapcsolatban. Végül egy amerikai tudományos intézet bekapcsolá sával Bécsben részesei leszünk egy konferenciának, ame­lyen az amerikai, de főleg az európai haderőcsökkentési szakértők, tanárok és a politikai élet vezetői fognak novem­berben összejönni a magyar kérdést, és más kérdéseket a tárgyalásokkal kapcsolatban megvitatni. Ezen Szövetségünk több vezetője is részt vesz, és a haderőcsökkentési konfe­rencia küldöttségei is hivatalosak lesznek, mint megfigyelők. Ez alkalmat fog nekünk^ adni, nézeteinknek nemzetközi tá­mogatást és publicitást szerezni, és a különböző küldöttsé­gekkel személyesen is beszélni. Tudjuk, hogy erőfeszítéseinkben az amerikai magyar­ság együttesen támogat, és a jövőben is tovább fogunk harcolni Magyarország és a magyar nép békés fejlődéséért és az orosz csapatok Magyarországról való kivonásáért hu­szonnyolc évvel a háború után. and Co. detektívje, \Mholy Edward a marylandi den Bur­­nieben bolti lopáson érte. Nem nagy értékeket akart ele­melni, csupán — valószínűleg megtévelyedésének alapján elvből — egy 20.99 $-os villanyfűrészt, 69 cent értékű simító papírt, meg egy kis csomag képráma-akasztót felej­tett el kifizetni, mielőtt az üzlethelyiséget elhagyta. Az üz­leti detektív a 33 éves Berrigannét letartóztatta. Ugyanez lett a sorsa a 34 éves Le Femina Judith nővérnek, a con­­necticuti Notre Dame de Namur tanító rend tagjának is, aki Berrigannéval együtt volt, amikor az a lopást elkövette. A "Magyar Újság folytatása. — Beolvadt lapok: “Detroiti Hírlap”, “Magyar Napilap”, “Flint és Vidéke”, p— Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem) A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: 1580 OAK STREET, WYANDOTTE. ML 48192. Tel.: (313) 282-0414. Minden hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 között

Next

/
Thumbnails
Contents