Detroiti Ujság, 1963 (53. évfolyam, 1-23. szám)

1963-04-12 / 15. szám

1963 április 12. SECOND SECTION DETROITI UJSao — HUNGARIAN NEWS 9-IK OLDAL TheLordlsRisen Alleluja!...—Easter Holiday Greetings... Alleluja! New Yorkot tisztogatják az erkölcstelen nyomtatványoktól Bevándorlók elismerése legyen a világkiállítás Kellemes meglepetés várja az 1964 World’s Fair közönségét New Yorkban — Az Egyesült Államok fényes pavillonjában főhelyet kapnak a nemzetiségek FELTÁMADOTT, ALLELUJA ! EMIGRÁCIOS HÍREK New Yorkban három nagy könyvkiadó társaságnál vég­zett nagy tisztogatást a rend­őrség, mely társaságok évi 10 milliós üzletet csinálnak. Michael J. Murphy, rendőr­felügyelő, a raktárakban fel­halmozott erkölcstelen nyom­tatványok láttára mondotta, hogy 27 éves rendőri szolgála­ta alatt nem látott ennyi ocs­mányságot. Mr. Murphy szerint az utób­bi hónapokban több mint 300 szülő emelt panaszt a rendőr­ségen, az ilyen nyomtatványok ellen. A cégek ellen obszcenitas vádját emelték. Évtizede hangsúlyozza hiva­talos helyeken az Amerikai Magyar Szövetség, hogy beván­doroltak verejtéke, szellemi és anyagi hozzájárulása tette ha­talmassá az északamerikai kontinenst. Pontosan ez lesz a felirata annak az óriási mére­tű falitérképnek az 1964-es vi­­lágkiállitáson, melyen feltün­tetik az Egyesült Államok kü­lönböző vidékeinek bevándo­roltjait és legkimagaslóbb tény­kedésüket. Felette ott dísze­leg majd a felirás: IMMIGRANTS, WHO BUILT THE U. S. A. A korát meghazudtoló, fá­radhatatlan “Bob” Moses irá­nyításával már egymásután emelkednek a New York és Jamaica közötti Flushing Meadow lapályán a különböző országok és világcégek épüle­tei. Ezek között legelőkelőbb helyen, központilag épitik a United States Federal Pavi­­lion-t, mely tükörképét nyújt­ja majd az amerikai életnek. Az Ujhaza festői szépségű tá­jai, minden képzeletet felül­múló nagysága és gazdagsága, kulturális és egyéb kincsei vo­nulnak majd fel a világ min­den részéből odasereglő láto­gatók elé. És még valami: első Ízben fog szerepelni az Egyesült Ál­lamok eddig eléggé nem hang­súlyozott legeslegnagyobb kin­cse; a maga jószántából meg­annyi tengerentúli városból — faluból ide sereglett és az ame­rikai szabadság nyújtotta elő­nyöket békés együttműködés­ben élvező lakosság. Igen, ez a legelső alkalom, hogy hiva­talosan is kidomborítják, büsz­kén megvallják — hadd lássa ország, világ — bevándorlók tették naggyá, gazdaggá az Egyesült Államokat! Nem kis mértékben John Rooney, Brooklyn, N. Y. kép­viselőjének az érdeme, hogy a régóta szorgalmazott elisme­rést megkaphatjuk. Rooney ugyanis a washingtoni Kon­gresszus pénzügyi bizottságá­nak az elnökeként egyenesen kötelességévé tette a Federal Pavilion kivitelezéséért felelős Department of Commerce-nek, hogy erre legyen gondja. És mivel rendszerint meg szokták fogadni azok tanácsát, akiktől a szükséges dollár-alapok fo­lyósítása függ — nem kétsé­ges, hogy Congressman Rooney kívánsága teljesülni is fog. Az AMSz összeköttetéseire jellemző, hogy elsőnek hívták meg valamennyi nemzetiségi szervezet közül és “pilot plan” benyújtását kérték, hogy más nemzetiségek is aszerint ter­jesszenek elő javaslatokat, ki­állításra alkalmas anyagot. A fő hangsúlyt arra kívánják fektetni: mivel járult hozzá egy-egy bevándorló nemzetisé­gi csoport az Egyesült Államok kifejlesztéséhez, különösen ed­dig nem eléggé ismert téren. Mert az, hogy az Ujhazát meg­becsülő bevándorló megbízha­tó, szakképzettségben magát állandóan tökéletesítő, lelkiis­meretes munkaerő — ez már köztudomású mindenütt . . . A magyarság 1583 óta, mi­kor az első misszionáriust ki­küldte az indián őslakosság tanítására, olyan teljesítmé­nyekkel gazdagította Ameri­kát, amire bármely nagyobb lélekszámú világhatalom büsz­ke lehetne. íme néhány példa a Federal Pavilion tervezőinek benyújtott adatok halmazá­ból: Magyar huszár szervezte meg Washington tábornok el­ső amerikai lovasságát. Ma­gyar pionír honosította meg a szőlőit és gyümölcsöt Califor­­niában s ugyancsak neki kö­szönhető, hogy a nyugati ten­gerpart birtokán nem oroszok és mexikóiak osztozkodtak. Magyar karnagy tette világ­hírűvé az első amerikai szim­fonikus zenekart. Magyar tiszt­nek köszönhető, hogy Wash­ington fővárost nem tudták el­foglalni a déliek és egy másik magyar nevéhez fűződik a 100 év előtti polgárháború leghí­resebb lovasrohama . . . Nem állna New York kikö­tőjében a szabadságszobor, ha nem gyűjtötte volna arra ösz­­sze magyar ember az alapzat­hoz szükséges sok százezer dol­lárnyi összeget. Sőt még jet­­repülőgépek sem száguldozná­nak a fejünk felett, ha a légör­vények törvényét magyar tu­dós nem kutatja ki. A compu­ter csodaszámológépek talán sohase születtek volna meg egy korán elhunyt magyar ma­tematikus géniusza nélkül. Aminthogy az atom és hidro­gén felbontásából származó erőket javarészt magyar földön született tudósok tették hoz­záférhetővé, ezáltal biztosít­ván az Egyesült Államok ré­szére a vezető szerepet. Millió aláírással mondottak a minap amerikaiak köszönetét egy agg magyar orvostudornak, amiért az általa felfedezett szérum életüket mentette meg az év­tizedek során . . . Nobel-dijjal kitüntetett ku­tatót is kevés nagy nemzet adott az amerikai tudomány­nak, mint a magyar. Amint­hogy a színház, a mozi és kü­lönösen a zene terén magya­rok vezetnek úgy az értelmi szerzés, valamint maradandó értékű müvek bemutatása dol­gában is. Folytassuk? Ehelyett inkább lapunk olvasóközönsé­géhez fordulunk: ha bárki úgy érzi, hogy valami egészen új­szerű különlegességgel tudná gazdagítani — magyar vona­lon — az amerikai kormány­­pavillont az 1964-es New York-i World’s Fair-en, tudassa ezt mielőbb az AMSz központi tit­kárságával ( 206 Dupont Circle Bldg., Washington 6, D. C.) ROZSOS ISTVÁN komikus, a budapesti Petőfi Színház tagja, 38 éves korában öngyil­kos lett. A tehetséges és köz­kedvelt művész kiugrott Po­zsonyi úti lakásának ablaká­ból és szörnyethalt. Kovács Nóra és Rab István ausztráliai körútja Kovács Nóra és Rab István, a budapesti Operaház volt ba­­letmüvészei március hó folya­mán Ausztrália több városá­ban léptek fel és szereztek sok sikert nemcsak maguknak, hanem az egész világ magyar­ságának. Szeleczky Zita nótaestje Los Angelesben Március 30-án tartotta nagy­szabású magyar nótaestjét Szeleczky Zita, a los-angelesi Patriotic Hallban. A nagy mű­vésznőt cigányzene kisérte és a közönség lelkesen ünnepelte Szeleczky Zitát, akinek tol­mácsolásában szebbnél-szebb magyar nóták csendültek fel. Magyar emigráns a los-angelesi International Institute igazgatóságában Az International Institute több mint félévszázados fenn­állása óta először fordult elő, hogy magyar embert válasz­tottak be igazgatósági tagjaik közé. Az uj igazgatósági tag dr. Nógrády László, aki éveken át alelnöke volt Heidelbergben a Nemzetközi Főiskolai Hall­gatók Szövetségének, valamint a Pax Romana és a Vatikáni Missió megbízottja volt ugyan­csak Heidelbergben. König osztrák bíboros magyarországi útja A FEC, jelentése szerint Kö­nig bíboros bécsi hercegérsek husvét hétfőjén érkezik Buda­pestre, hogy személyes megbe­széléseket folytasson a buda­pesti amerikai követségen tar­tózkodó Mindszenty József hercegprimással. A külföldi sajtó egyöntetű megállapítása szerint Mindszenty hercegprí­más nem fog amnesztiát kérni. Ugyanezt Írja a magyar kom­munista kormányzat által in­formált római kommunista újság, a L’Unita is. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN WILLIAM ROGELL COUNCILMAN boldog húsvéti ünnepeket kíván magyar barátainak CHAS. N. WILLIAMS VÁROSI PÉNZTÁROS MEGVÁLTÁS ... FELTÁMADÁS Irta Szegedy László Van-e még lelkűnknek Jákob lajtorjája s felérünk-e egykor legfelső fokára? Felérünk-e oda, hol vérzik a bánat, ahol szent véréből örök husvét támad? Gyászol a Magyar Ég: ránk szakadt Nagypéntek s feltör a lelkűnkből a siratóének. De túl földi bűnön; túl fellegkárpiton, jön a feltámadás husvét-hajnalpiron. Vér csillog a barka husvét-szürke zöldjén: a pogányság tipor hitünk örök földjén. Bár pogányság ellen tart az örök vívás: börtönben ül most is még a hercegprímás. Lassan őröl olykor bár az Égi Malom: a földre szitáló Égi Nagyhatalom. A Szentlélek Molnár szüntelenül őröl s nem menekül bünmag meg a malomkörül. Menekülnének, de . . . ott fönt nincs “véletlen” s egyetlen bünmag sem marad őröletlen. Hiába rejtőzik ocsu, konkoly, búza: a láthatatlan Kéz a Nagykő alá huzza. Husvét jöttén Jézus, ha lenéz az Égből: könnyeket ejt földre áldott kétszeméből. Mérlegre tesz kicsit, mérlegre tesz nagyot: kik börtönben tartják a mártír főpapot. Óh, haliga . . . tán máris kong lelkünk harangja: feltámadásunknak “Örök-Harmadnapja.” Mérlegre tesz jelent, jövőt, multat-voltat s eljövend Ítélni elevent és holtat. Jön majd az Uj Husvét, jön majd az Uj Hajnal; zsolozsmás szárnyakon vagy dörgő robajjal, S a tiport magyarról bármily sors van irva: Felnyílik majd végre vörösposztós sírja. . . . Halljátok a dörgést, halljátok a robajt? Az eltiprott lelkek fergetege sóhajt. . . . Gördül a vörös kő sírjától el, messze: hogy a magyar-leiket szabadon eressze! Kellemes húsvéti ünnepeket kivált az összmagyarságnak PETER L. BUBACK WAYNE MEGYEI SHERIFF KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN: VINCENT F0RDELL COUNCILMAN DEARBORN-BŐL • * A Feltámadás Tavaszi Ünnepére • • Boldog Húsvéti Ünnepeket ÁLDÁST ÉS BÉKESSÉGET KÍVÁNUNK Egyesületünk Össztagságának és a Magyar Feltámadásban hivő Minden Testvérünknek, akiknek magyar szívvel szívesen ajánljuk kitűnő Élet-, Baleset-, Kórházi-, Betegsegély-, Családi-, Tanulmányisegély és egyéb biztosításainkat, BETHLEN OTTHONUNK ÁRVA- és ÖREG-GONDOZÁSÁVAL EGYÜTT. Az Amerikai Magyar Református Egyesület 1346 CONNECTICUT AVENUE, N. W., Washington, D. C. “HA ISTEN VELÜNK, KICSODA ELLENÜNK ?” A SZERETET A Ml ÉLETHIVATÁSUNK... Gyakoroljuk naponként — elsősorban azokkal szemben, akiknek a sorsát ránkbízta a Mjndenható Isten. KÖZEL 30 MILLIÓ DOLLÁR VAGYONÚNKAT NEM NÉHÁNY RIDEG ÜZLETEMBER, HANEM A TAGSÁG IRÁNYÍTJA ÉS ELLENŐRZI. JÖJJÖN KÖZÉNK! BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN MAGYAR TESTVÉRÜNKNEK

Next

/
Thumbnails
Contents