Detroiti Ujság, 1961 (51. évfolyam, 4-52. szám)
1961-05-26 / 21. szám
6-IK OLDAL DETROITI ÚJSÁG — HUNGARIAN NEWS 1961 május 26. DETROITI ÚJSÁG 50 ÉVES Évfordulója alkalmából Sok szerencsét és további sikeres munkálkodást kíván és szeretettel köszönti Detroiti Magyar Isten Gyülekezete Rev. Mrs. JUUA BECSKEI, Pastor DETROITI ÚJSÁG 50 ÉVES évfordulója alkalmából szeretettel köszönti és további áldásos munkálkodást kíván a MAGYAR KERESZTYÉN PÜNKÖSDI GYÜLEKEZET ÉS PÁSZTORA ADJORÁN MIHÁLY * DETROITI ÚJSÁGOT 50 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL SZERETETTEL KÖSZÖNTI ÉS TOVÁBBI ÁLDÁSOS MUNKÁLKODÁST KÍVÁN A Detroit és Környékbeli Magyar Hús-és F üszerkereskedők Férfi és Női Egyesülete A Detroiti Újság aranyjubileuma Mi a magyar újság? Magyar betű-sziget, Mely a vándor felé biztatón integet. Lelki sivatagban zöldelő hegyőröm: Idegen tengerben világítótorony! A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 50 éves aranyjubileumát ünnepli, amely azonban mégsem helyi ünnep, hanem az egész amerikai magyarság szivbeli ünnepe is. Ködös időkbe száll vissza az emlékezet, ha arra a félszázad előtti időkre gondol, amikor a DETROITI ÚJSÁG megalakult, amikor ezt a lapot egy lelkes, bátor, magyar apostol: Fodor Gyula életre hívta és emberfeletti küzdelmek árán is fenntartotta és naggyá fejlesztette. Gondoljunk csak 1910-re! Ekkor érkeztek ide mindent elsodró élethullámok árán az első nagy magyar kivándorló csoportok. Pénztelenül, tudatlanul, reménykedve és mégis majdnem reménytelenül. A nyelvet nem tudták, a szokásokat nem ismerték, pénzük nem volt és seholsem várták őket pártfogó magyar bizottságok, hogy átsegítsék őket a kezdet kétségbeejtő nehézségein, amint ez az utóbbi időkben nemes szokássá vált. Ebben az időben: 1910-ben alapitotta Fodor Gyula, a Detroiti Újságot, mely a magyar kivándorlók lelki vigasza és lelki kenyere lett. Ez a lap látta el őket útmutatásokkal, tanácsokkal, elhelyezkedési lehetőségekkel, hazai hírekkel és világhírekkel. Pedig a lapért eleinte senki sem fizetett. Hiszen betevő falatra sem jutott nekik és Fodor Gyula jóidéig ingyen szállította nekik a lélekmentő szellemi táplálékot. És hogy a bevándorló balsorsa és Fodor Gyula küzdelme még súlyosabb legyen: még a depresszió, — az általános munkanélküliség — ÖTVEN ÉVES A DETROITI ÚJSÁG Testvérlapunk a Detroiti Újság és annak nyomdája alapításának Ötvenedik évfordulójához érkeztünk el. 1910- ben indította boldogult Fodor Gyula barátom hetilapját és kezdte el nyomda üzemét, az akkor még kis magyar népességű Detroitban. Lapját szeretettel fogadták az ott élő magyarok, mert Fodor Gyula az alapítástól kezdve mindig a legjobb, a legtartalmasabb lapot igyekezett olvasói kezébe adni. Olyant, amely megfelelt olvasóközönsége igényeinek és az olvasnivalói között mindig akadtak olyanok is, melyek tanító jellegűek voltak. Nemcsak híreket közölt lapjában, de ismertette a bevándorolt magyarokkal az itteni törvényeket, rendeleteket, hogy megvédje azokat olyan helyzetektől, melyek károsak lehettek volna számukra. Boldogult Fodor Gyulának és lapjának nagyrésze volt a detroiti magyar egyházak, testületek építésében, fejlesztésében. Lapjával mindig készséggel állt rendelkezésre minden nemes ügy érdekében nemcsak Detroitban, de országos viszonylatban is. Negyven, éven át vezette lapját és nyomdáját páratlan szorgalommal, hozzáértéssel — és elérte azt, hogy a legnagyobb becsülés vette körül Magyar Amerikában épen úgy, mint sziikebb hazájában Detroitban. Fanatikusan szerette a szülőföldjét és Trianon nagy sebet ütött áldott jó szivén. ^Teriícészeles volt hát, hogy amikor a Magyar Igazság érdekében 1930-ban óceán repülési mozgalom indult — Fodor Gyula nemcsak lapjával, de anyagiakkal is erősen áldozott az ügy érdekében. Pedig azokban az időkben — a depressio legsötétebb éveiben — saját magának is eieg gondja volt, hiszen kenyérre is alig telt akkor a detroiti magyaroknak, nemhogy az újságért fizetni tudtak volna. És Fodor Gyula senkitől sem vonta meg e szomorú időkben lapját, ha rossz helyzetében nem tudott fizetni. Az arany jubileumát elért testvérlapunk Fodor Gyula életében elérte azt, hogy a legerősebb, legnagyobb példányszámú helyi hetilappá fejlődött és azt is, hogy helyi jellege ellenére is Magyar Amerikaszerte örömmel olvassák és várják azt előfizetői. A negyven éves roppant erős munka, küzdelem persze aláásta Fodor Gyula egészségét és 1950 májusában az Ur váratlanul hazahívta az örök hazába. A Detroiti Ujság és nyomda vállalat vezetése drága özvegyére és Robert fiára maradt és elmondhatjuk azt, hogy a lapot is, a nyomdavállalatot is a megboldogult férj és apu szellemében vezetik. Igyekeznek a legjobb olvasnivalókat nyújtani hatalmas olvasótáboruknak, változatlan hűséggel és szeretettel szolgálni Detroit magyar egyházait és intézményeit. Mi, akika Detroiti Újság testvérlapjait készíttetjük a Fodor nyomdában tudjuk legjobban, hogy özvegy Fodor Gyuláné, az amerikai magyar lapkiadás Nagyasszonya, akire mi a “befogadottak” nagyon büszkék vagyunk és akit tőlünk lelhető becsüléssel, szeretettel veszünk körül, milyen ember felettien dolgozik nap-nap után, Robert fiával együtt, hogy a vállalat az maradjon — amilyennek azt a boldogult férj és apa felépítette. Csodáljuk özvegy Fodor Gyuláné energiáját és erejét szinte meghaladó munkakészségét, immár évek óta végezve a vállalatban sok munkát. Csak a legnagyobb meghatottsággal gondolunk erre a drága asszonyra és Róbert fiára is, akik a magyar betű életbenmaradását elősegítik áldozatos munkájukkal. Párját ritkító figyelemmel, odaadással állítják elő lapjainkat és küldik ki olvasóinknak. A Fodor Gyula szelleme ott van ma is 7907 West Jetferson Avenue alatt és ezt a Detroiti Újság olvasói, a lap vállalat üzletfelei is érzik épen úgy mint mi, akik osztályosai vagyunk annak a sorsnak, amit magyar lapot kiadni jelent Amerikában. Amikor az a generáció, amelynek részére a magyar lapok létesültek kihalóban van és helyüket — fájdalom — újak gyéren pótol jak. Szivünk minden melegével köszöntjük testvérlapunkat, annak életbentartóit, azért emberfelettien dolgozó özvegy Fodor Gyuláné és fiát Róbertét. Adjon a jó Isten mindkettőjüknek erőt és egészséget, hogy bírják azt a nehéz életet, ajniben részük van és azt is, hogy még sok öröme legyen az amerikai magyar lapkiadók Nagyasszonyának az életben gyermekeiben Dollyban és Róbertben, vejében és menyében és unokáiban. FAY FISHER ANDOR a “Magyar Bányászlap” kiadója réme is felütötte pusztító fejét. Képzeljük csak el, mennyi bátorság, hősiesség, kitartás és mindent lebiró küzdelem kellett ahhoz, hogy Fodor Gyula ebben az időben Amerikában, — a nincstelenség idegen tengerében — lapot mert alapítani! ötven esztendő, teljes FÉLSZÁZAD, nagy mérföldkő még sok milliós amerikai lapvállalatok életében is. És a DETROITI ÚJSÁG mégis elérkezett ehhez a félévszázados mérföldkőhöz is! Igaz: a bátor, lelkes nagy alapitó: FODOR GYULA, az utolsó évtizedben kidőlt a sziszifuszi nagy küzdelemben. Lelkét, szellemét, fizikai erejét magukba szívták az ólombetűk és képletesen szólva, Fodor Gyula feloldódott, mintegy szublimatálódott és eggyé vált a lappal, mely magyar szivének korszakalkotása volt. « De Fodor Gyula szellemi posztjának hitvese: FODOR GYULÁNÉ személyében méltó utóda támadt, aki férjének hivő, rendíthetetlen szellemében tovább folytatta és ma is tovább folytatja a DETROITI ÚJSÁG szerkesztését és kiadását, amelyben méltó támasza, segítő társa fia: a szintén fáradhatatlan és lelkes Fodor Róbert lett. Álljunk meg mégegyszer a fél évszázados mérföldkőnél: a DETROITI ÚJSÁGNÁL, amelynek aranyjubileuma, mint mondottuk, nemcsak a detroiti magyarságnak az ünnepe, hanem Amerika egész magyarságáé. Aki magyarnak vallja magát, annak osztoznia kell ebben az ünnepben, mely a magyar hit, a magyar szellem és a magyar betű diadalmas ünnepe. Emeljünk kalapot és hajoljunk meg a Detroiti Újság előtt és annak előállítói előtt, akik szeplőtlenül folytatják tovább azt az izzó, termékenyítő magyar szellemet, amelyet a lap halhatatlan alapitója: Fodor Gyula jelölt meg számukra. Mert félszázad alatt bármenynyire is megváltozott körülöttünk a világ, bármennyire ostromolják uj izmusok a magyar lelkiséget: a DETROITI ÚJSÁG kristálytisztán kitart a gondolat, a magyar eszmények és a magyar lelkiség mellett. Azt is külön ki kell még emelnünk, hogy a DETROITI ÚJSÁG nem öregedett meg az elmúlt fél évszázad alatt. Ellenkezőleg: erősebb és izmosabb lett, tartalmilag is színesebb, bővebb, változatosabb és szellemi látóhatára is megnagyobbodott. A DETROITI ÚJSÁG aranyjubileumában az amerikai magyar lapok is bizonyára lelkesen, szeretettel osztoznak és őszinte szívből kívánják, hogy a Detroiti Újság, Isten segítségével és lelkes gárdájának munkásságával még nagyon hosszú ideig fennmaradjon és továbbra is az amerikai magyarság szellemi kincse legyen. Mi a Wisconsini Magyarság szerkesztői és munkatársai lelkes szeretettel küldjük kartársi üdvözletünket a DETROITI ÚJSÁG aranyjubileuma alkalmából és kérjük Istent, adjon erőt, egészséget, kitartást a további küzdelemhez! KLEIN KÁROLY SZEGEDY LÁSZLÓ a Wisconsini Magyarság szerkesztői. RED CROSS h M the job & with our armed forces GOOD THINGS HAPPEN WHEN YOU HELP THE KIWANIS CLUB OF DELWOOD, DETROIT Detroit Hungarian News Dear Mrs. Fodor The Kiwanis Club of Delwood, Detroit expresses congratulations to your newspaper and staff on the 50th Anniversary of your business. You r newspaper has done much for the community and for our Service Club, the past 50 years. Ernest Kaplar President INTERNATIONAL INSTITUTE of Metropolitan Detroit, Inc. “SERVICE AND FELLOWSHIP FOR ALL NATIONALITIES” 111 EAST KIRI1Y AVENUE — TRINITY 1-8600 — DETROIT 2, MICH. January 30, 1961 Mrs. Julius Fodor Publisher Detroit Hungarian New 7907 West Jefferson Detroit 17, Mich. Dear Mrs. Fodor: In behalf of the International Institute, I wish to extend congratulations on the 50th anniversary of the Detroit Hungarian News, a community institution since its founding by your late husband in January 1911. The leadership role of your newspaper in the Hungarian community is recognized by all. We here at the Institute have a special awareness of vour service to the general community and your cooperation in many civic programs and projects. Here is our wish for continued success in the future. Sincerely yours, Walter T. Frontczak Executive Director NORTHVILLE STATE HOSPITAL 41001 SEVEN MILE ROAD NORTHVILLE, MICHIGAN February 13, 1961 Mrs. Julius Fodor Managing Editor and Publisher Detroiti Ujsag 7907-7911 West Jefferson Detroit 17, Michigan Dear Mrs. Fodor: Word has reached us of the forthcoming Fiftieth Anniversary Jubilee to be celebrated by your newspaper. Here at our Hospital we certainly could not allow an occasion like this to pass by unnoticed. For during the last few months Mrs. Maria Bölla, of the Ladies of Ann Street, and Mrs. Steve Nemeth, of the Hungarian Grocers and Butchers, have advised us of the very generous space given by your newspaper to their interest in having sufficient financial support for a very fine party on our Ward Hl-1. It is most heartening for us to know about this line contributed service by a newspaper such as yours to these human needs of our patients. As many of them have been forgotten by relative and friend, this evidence by many individuals in the community remembering them is most important. We hope that through you we might once again have an opportunity to thank all of those who, seeing your newspaper releases, responded so generously. Our congratulations to you on this Anniversary, and may your paper have many good years of such service. Sincerely yours, Philip N. Brown, M. D. Medical Superintendent RÉSZLET JELŰINEK E. EDNA, az International Institute népművészeti szakértőjének leveléből: I am thinking of the many kind services you have given us throughout the years. And I am so proud to know you as my friend. Through all the years that your paper has served so many people, their needs and desire to maintain their beautiful language in word and print. You and your co-workers can hold your head high and know that there was a job to do and that the job was well done. In our professions a great deal of heart ache and in yours particularly, a great deal of sacrifice is an essential part of the progress of fifty years. Few people know that. Few people know what such dedicated service means. I congratulate you and I congratulate the blessed memory of your husband —- a man who picked a hard profession but an easy helper and a wonderful wife — companion. So now -— good luck for the second half of a full century! At which time someone may print: Kitört a végleges béke, nyert az ember szeretet. — Magyarok, magyarok! Népek, népek! v A
