Detroiti Ujság, 1960 (50. évfolyam, 10-53. szám)

1960-05-20 / 21. szám

- •' OLDAL DETROIT» "J JSAG ~ HUNGARIAN NEWS 1960 május 20. FEKETE INSURANCE AGENCY ; tndenféle biztosítás a legmél tányosabb feltételek szerint Iroda: 3719 FORT STREET LINCOLN PARK, MICH. Iroda telefon: DU. 6-0400 Lakás telefon: WA. 8-1960 HALAL0ZAS t SCARPONI LAJOS, 1960 má­jus hó 16-án, 63 éves korában meghalt. 230 S. Bayside Ave­nuen lakott. Temetése május hó 19-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor ment végbe Szőlősy K. János magyar temetésrendező halot­taskápolnájából és Nt. Tóth Tibor református lelkész ur ál­tal v é g z e 11 gyászszertartás után a Woodmere temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: felesége, gyerme­kei, unokái, rokonai, jóbarátai és szomszédai. J. 1 SZAKÁL IMRE, 1960 május hó 14-én, szombaton meghalt. 8093 Vanderbilt Avenuen la­kott. Temetése május hó 16-án, hétfőn ment végbe a McCabe temetkezési intézet halottaská­polnájából és az Adventista imaházban végzett gyászszer­tartás után a Michigan Memo­rial temetőben helyezték prök nyugalomra. Gyászolják: felesége, gyerme­kei, unokái, kiterjedt rokonság, jóbarátok, ismerősök és szom­szédok. t BAKOS ISTVÁNNÉ, szüle­tett Csonka Juliska, május 16- án, hétfőn, hosszú betegség után az Oakwood kórházban elhunyt. Temetése május 19-én, csü­törtökön volt fél 9 órakor a J. L. Peters magyar temetkezési intézet halottaskápolnájából és a Christ the Good Sheperd tem­plomban végzett gyászszertar­tás után a Woodmere temető­ben helyezték örök nyuga­lomra. Az elhunyt Belleville, Michi­­ganben született 1910. julius 8-án. Gyászolják: férje, gyermekei, szülei, testvére, rokonai, jóbará­tai, ismerősei és szomszédai, t YANDÓ JÓZSEF közismert honfitársunk, május 16-án hét­főn, 54 éves korában hirtelen elhunyt. 1741 Michigan, Det­roit, Michiganben lakott. Temetése május 19-én, csü­törtökön fél 10 órakor volt J. L. Peters magyar temetkezési in­tézet halottaskápolnájából és a Christ the Good Sheperd róm. katolikus templomban végzett gyászszertartás után a Michi­gan Memorial temetőben he­lyezték örök nyugalomra. Az elhunyt Magyarországon született 1906 május 23-án. Gyászolják: felesége, gyerme­kei, édesanyja, testvérei, roko­nai, ismerősei jóbarátai és szomszédai. t VASEY IMRE, 14919 Steel Street, Detroit, michigani la­kos, május 17-én, kedden, 78 éves korában, a Brent kórház­ban rövid betegség után el­hunyt. Temetése május 20-án, pén­teken d. u. 1:30 órakor lesz a Burrell-Ling-Maney-Stewart te­metkezési intézet halottaská­polnájából 8738 Fenkell és a Roseland Park temetőben he­lyezik örök nyugalomra. Gyászolják felesége, 3 gyer­meke, 3 unokája, rokonai, jóba­rátai, ismerősei és szomszédai. ATTURO DAZZI olasz szob­rászművész elkészítette Marco­­ninak, a szikratáviró feltalá­lójának monumentális emlék­művét. Az emlékmű, amely az alkotó szellem nagyságát hir­deti, negyven méter magas obeliszk. Építéséhez 800 tonna márványt használtak fel. MEGNYÍLT! MÁRTA gyönyörű FODRÁSZ SZALONJA a közvetlen szomszédságában 4300 W. Fort St. Tel. TA 5-2277 (A Clark apartmentben) FIGYELEM! Ön is részesülhet a MICHIGAN CLEANERS JUTALOM DIJAKBAN Készpénz jutalom minden nap. JUTALMI SZABÁLYOK: 1. Minden résztvevőnek hetenkint kell regisztrálni. 2. Hogy érvényes legyen a jutalomra, minden résztvevőnek húzás előtt kell regisztrálni. 3. Minél hamarabb regisztrál a hét elején, annál nagyobb alkalma van a jutalomban részesülni. 4. Minden nap $10-al szaporodik az alap, ha a 100 dolláros jutalomért a nyerő nem jelentkezik. 5. Minden ehez a versenyhez tartozó ügyben a Michigan Cleaners döntése érvényes. 6. Michigan Cleaners alkalmazottak nem részesülhetnek jutalomban. MICHIGAN CLEANERS MAIN PLANT: 8301 West Jefferson Ave.: Telefon: VInewood 1-5443 WEST SIDE: 2569 S. Schaefer — VInewood 1-5303 i . JOHN K. SOLOSY I FUNERAL HOME John K. Solosy, Funeral Director H az egyetlen magyar temetkező és balzsamozó Michigan államban. DETROITBAN: 8027 West Jefferson Ave. — Telefon: VInewood 1-2353 LINCOLN PARKBAN: 3200 Fort Street — Telefon: DUnkirk 3-1870 SÖTÉT MAGYAR TAVASZOK (Folytatás) Zrinyiné később a börtönben pusztult el, mint elmebajos. Egyetlen fiuk még apja dicsősé­ges nevét sem viselhette: kato­nának vitték, de ott is gyanús­nak találták és már 20 éves ko­rában börtönbe került. 30 évi raboskodás után, amelybe bele­őrült, csak a halál tette szabad­dá. De nemsokára már vértanú unokája II. Rákóczi Ferenc fe­jedelem is készen állott, hogy elődei nyomdokaiba lépjen. II. RÁKÓCZI FERENC A koratavaszi hónapokhoz fűződnek ennek a nagy szabad­sághősnek a legfontosabb lépé­sei. Még a napvilágot is közvet­len husvét előtt látta meg, majd husvét előtt három nap­pal fogták el és hurcolták ugyanabba a börtönbe, ahol a nagyapja, Zrinyi Péter, várta martiromságát. Két évvel reá a francia Nap király biztatásá­ra tért vissza hazájába tavasz­­szal, nem sokkal azután, hogy édesanyja, Zrinyi Hona, számű­zetésben meghalt. Nem érhette meg, hogy fiát magyar seregek élén lássa győzelmesen. Amikor pedig a sors forgandósága és a franciák hűtlensége miatt fel | kellett adni a harcot, husvét. után tették le seregei a maj­­tényi sikon a fegyvert s egykori baj társa, Károlyi Sándor meg­kötötte a győztesekkel a szat­mári békét. Ugyanezen a tava­szon, amely után nem követke­zett nyár, indult el Rákóczi 25 évig tartó száműzetésébe. Eb­ből szabadította ki a halál Ro­dostóban éppen Nagypénte­ken, mint Mikes Kelemen írja: “Gyászolunk hitünk előírása szeript és gyászoljuk dicső nagy Urunkat”... MARTINOVICS ÉS TÁRSAI 1795 tavaszán, virágfakasztó május havában, szomorú menet haladt a budai Krisztinavárosi nagy gyepes térség felé, ame­lyet azóta Vérmezőnek nevez­nek. öt, megbilincselt embert kisértek oda igen erős katonai fedezet mellett, közöttük egy magas egyházi méltóságot vise­lő férfit, Martinovics Ignátz volt szászvári főapátot. Már nem volt az többé, mert előző nap megfosztották a méltósá­gától, kitaszították az egyházi rendből s a durva vaskéssel si­mára borotvált koponyáról ke­gyetlenül lekaparták a felszen­­telési olaj nyomát, hbgy a vét serkedezett ki utána. Utána átadhatták a hóhérnak, őt is, Hajnóczyt, Szentmarj ayt, Lacz­­kovicsot és gróf Sigrayt is. A világ szabadságáért haltak meg, a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség szent eszméiért, amelyek akkor Europa száraz­földjén, a többi országot átu­gorva, csak Magyarországon ta­láltak visszahangra, épen az annyiszor megvádolt magyar irók, köznemesek és főurak kö­zött, sehol másutt. Még két if­jú vértanú, őz és Szolárcsik kö­vette őket a vérpadon, mig so­kan hosszú időkig szenvedtek a félelmetes osztrák . várbörtö­nökben. E sorok írójának alkalma volt Salzburgban, Kufsteinben és Brünnben ezek közül többet, persze szép békeidőben, borra­valóra váró őrök kíséretében, megszemlélni. De még a békés miliőben is' mily borzalmasak voltak. Nem csoda, hogy annyi­an megvakultak ott, vagy ha már hosszú idő alatt nem vál­totta meg őket a halál a szen­vedéseiktől, örökös betegség emlékeztette őket, mint pld. Kazinczy Ferencet, a Martino­vics féle összeesküvés szomorú végére. A tavaszi napokban em­lékezzünk meg kegyelettel róluk is, akik életüket, szabadságukat embertársaik javára feláldoz­ták. BUDAPEST, SZEGED A magyarság két legfonto­sabb ütőere, a Duna és Tisza, a kifosztott, lekoldusitott ország­ban sokszor vált átokká áldás helyett, mert nem volt pénz arra, hogy szabályozzák. Az or­szágra ránehezedett osztrák pénzügyi kormánynak fonto­sabb volt előbb az ausztriai fo­lyókat szabályozni. így vált örökké emlékezetessé 1838 ta­vasza, amikor Pestet, a feltö­rekvő magyarság szépen fejlő­dő központját öntötte el a Du­na jégtáblákkal teli szennyes áfj a és végzett hatalmas irtást emberben és épületekben. Az “Árvízi Hajós”, báró Wesselé­nyi Miklós (talán még meg van a művészi dombormű, amelyen Holló Barnabás az ő emlékét megörökítette a Nem­zeti Kaszinó épületén), akit er­délyi szükebb hazájában, mint a nép felszabadítóját, mint a szabadságjogok harcosát is­merték, ekkor lett igazán nép­szerű a szükebb értelemben vett Magyarországon. A hálát a központi kormánytól oly for­mában kapta meg, hogy annak következményekép 1850 tava­szán, mint teljesen világtalan pusztult el. Társa a szabadságküzdelmek­ben, Kossuth Lajos, nem vehe­tett r'észt Pest megmentésében, mert ugyancsak tavasszal, de már egy évvel azelőtt Lovassy Lászlóval börtönbe vetették. Onnan csak a negyedik év ta­vasza szabadíthatta meg őket. Kossuth szerencsétlen fogoly­társát, még e sorok írója, mint kis gyermek még látta Nagy­szalonta utcáin bolyongani, mint ártatlan elmebeteget. Kossuthnak nem adatott még az sem, hogy a Henzi tábornok által 1849 tavaszán könyörte­­enül bombázott Pestet helyre­állítsa. Azt a magyar élniaka­­rás állította helyre, mint az 1879 tavaszán a Tisza által el­pusztított Szegedet, amely csakugyan “szebb lett mint volt”, Ferenc óhaja sze­rint. Akkor azonban még a vi­lág összes nemzetei, legelői ép­pen a franciák, siettek adomá­nyaikkal Szeged felépítésére, amelynek népéről Kossuth ál­lapító ta meg, hogy “Hazám Büszkesége”. VÉRES TAVASZOK Mig az élet-halálra küzdő magyarság Debrecenben az el­ső márciusi évfordulót ünne­pelte csendben, addig Olmütz­­ben az odamenekült osztrák ud­vari kamarilla, a fiatal uralko­dó tapasztalatlanságával visz­­szaélve, már megszüntettnek jelentette ki Magyarország ön­állóságát. Abban a hiszemben voltak ugyanis, hogy a ma­gyarokat már úgyis legyőzték, aznap volt a véres kápolnai csatavesztés. De rá egy hónap­ra már ijedten küldték a köve­teiket Szentpétervárra, hogy az Istenért, jöjjenek az oroszok segítségül a magyarság ellen, mely-Debrecenben a győzelmek hatása alatt elhatározó, né­melyek véleménye szerint vég­zetes döntés hirdetett ki a di­nasztia ti'ónvesztéséről a Nagy­templomban. Egy évre rá a hírhedt Schwatzenberg herceg birodalmi kancellár már telje­sen bekebelezte Magyarorszá­got az osztrák birodalomba, né­met hivatalos nyelvvel, német iskdlákkal, leszakítva a ma­gyarság testéről az úgynevezett szerb Vajdaságot, Erdélyt, hogy Horvátországról ne is szóljunk. Akik tiltakozhattak volna ez • ellen, azok vagy vérpadon szenvedtek ki, vagy börtönben voltak, vagy külföldön éltek, mint menekültek. Nagyon nagy rokonszenv kisérte őket, de vajmi kevés segítség. 1860 április elején pár száz diákból álló menet haladt egy budai temető felé, hogy ott megkoszorúzzon egy tömegsírt, amelyben a 11 év előtt elesett magyar katonák nyugszanak. Békés kicsiny volt a menet, az osztrák katonáktól csakúgy hemzsegő városban semmi ve­szélyt nem jelenthetett a Vár­ban uralkodó elnyomókra. Mégis összefogták őket és ami­kor társaik nem futottak meg, hanem kiakarták őket szaba­dítani, eldördült a sortüz: Iga­zi sortüz, igazi diákokra, töb­ben megsebesültek és Forinyák Géza joghallgató halálra se­bezve bukott le a földre. Nem ismerik, nem méltányolják másutt ezt a nevet. Az Egye­sült Államok elnöke nem mél­tatja külön' levélben, mint a tüntető cseh diákokat, de egy magyar lapnak talán szabad ennek az ifjú vértanúnak az emlékét is viszaidézni. Rá egy héttel a magyarságnak már újabb vértanúja akadt. Vérta­nú még akkor is, ha formailag öngyilkos lett a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István, mert az osztrák kormány fe­nyegetései, a házkutatás vitték arra azt a még beteg, megren­dült idegrendszerrel is félelme­tes erővel biró nagy embert, hogy a revolvert maga ellen fordítsa. Rá egy évvel már a száműzetésből erőszakkal haza­hurcolt Teleki László, Kossuth leghívebb támasza fordította maga ellen a fegyvert. Kicsalt adott szava, érzelmei, hazája iránti kötelessége között nem látott más választást. KOSSUTH LAJOS Boldog nemzeteknek nincs történelmük és ezért a 67-es kiegyezést követő szerencsés fél évszázadban egyetlen fon­tosabb tavaszi dátum Kossuth Lajos halála, 1894 Nagycsü­törtökön, amely a 92 éves ag­gastyánt örökre a magyar nemzet Panteonjába helyezte. A nagy temetés nem elmúlás, nem a szó köznapi értelmében vett halál, temetkezési gyász­pompa, hanem a Feltámadás Ígéretét jelző felmagasztosulás, a magyar nép oly ritkán meg­nyilvánuló együttérzése egy nagy fiával szemben, aki nem­zetének a világ minden részé­be oly nagy elismerést szer­zett. A kis fiú, — e sorok Írója, — aki akkor az iskolában em­lékezett meg társaival és a ta­nári karral az elhalt Kossuth­­ról, megérhette, hogy majdnem hatvan év múlva elevennek, frissnek látja emlékezetét még Amerikában is. Mily sajnála­tos, hogy éppen Kossuth La­jos halálának félévszázados év­fordulóján, 1944 márciusában szállták meg a hűtlen német szövetségesek Budapestet, hogy olyan kormányt erőszakolja­nak a magyarságra, amely örö­kös gyászt hozott az országra. A VÖRÖS ÁPRILIS 33 évvel ezelőtt Kun Béla és társasága jutottak uralomra a telhetetlen, kegyetlen és rossz­indulatú győzők, a vérnélküli győzelem mámorában telhetet­­lenül zsákmányolni akaró szomszéd jóvoltából és Károlyi Mihályék ügyefogyottságából, akik nem merték körülhorda­ni a véres kardot, hanem át­adták a hatalmat egy arra semmikép sem jogosított társa­ságnak. IV. KAROLY HALÁLA Joggal számíthatjuk a ma­gyarság vértanúi közé IV. Ká­roly magyar királyt, még azok is, akik bármely oknál fogva nem h i v e i a dinasztiának. Ugyanis nem I. Károly osztrák császárt vitték mint a világbé­kére veszedelmes embert 1921 őszén Maderia szigetére a La­dybird angol kis hadihajón (Budapesten őrködött a hajó a világbéke fölött; e sorok Írójá­nak módjában volt a hajón ak­kor körültekinteni), hanem IV. Károlyt. Egy magyar királyt, Szent István koronája viselő­jét, a béke igazi barátját hur­colták igy el az emberiség és népjogok sérelmével. Egyébbel büntetni még nem merték és igy kellett ennek az uralkodó­nak, most harminc éve, április elsején fiatalon meghalnia. Vájjon, ha az angolok, fran­ciák nem hallgattak volna olyan nagyon a csehekre, jött volna-e Hitler, kellene-e most a harmadik világháborútól ret­tegni? Az egész emberi nem gyászolhatja Károlyt, akár­miképp vélekedik is különben a királyságról. A szomorú sorozatot gróf Te­leki Pál neve zárja be, aki nagy elődje példáját követve, adott szavát életével pecsételte meg, mikor hazája romlását előre látva, azt meg nem akadályoz­hatta. Nemes egyénisége, nagy tudása becsületes harcra képe­sítették; dur'va erőszak, a szó­szegés, tények hamisítása nem tartoztak a fegyvertárába. Utá­na következett a magyarság be­­hurcoltatása a háborúba, és szakadt ránk olyan mérhe­tetlen gyász, romlás, bánat, mint az összes előbbi tragédi­ákban együttvéve sem. A HÚSVÉTI CIKK Hogy békésebb hangokat szó­­laltasunk meg szomorú tavaszi visszaemlékezéseink során, be­fejezésül idézzük fel a Haza Bölcsének 1865-ben irt úgyne­vezett “Húsvéti Cikkét” nyi­tott kaput ahhoz, hogy Auszt­riából, számos nép börtönéből, kettős Monarchia jöhessen lét­re, amelyben minden nemzet többé-kevésbbé hozzá jutott a jogaihoz és mindenesetre job­ban boldogult, mint amióta ál­lítólag felszabadították a Négy Nagyok. Deák Ferenc “Húsvéti cikke” a ma is aktuális igazságoknak a sorozatát tartalmazza, ame­lyeket nem csak az osztrákok­­nek és magyaroknak kellene megszivlelniök, hanem a vi­lág hatalmasainak is. Ha ismét megszívlelik, akkor a világon a harangok nem temetésre szó­lalnak meg s nem veszi át he­lyüket végleg a nagypénteki kereplő, hanem hirdetik a dia­dalmas feltámadást, a termé­szet, s benne az emberi sor­sok újjászületését és boldog, gazdag termést Ígérő tartós nyarát. Tilos a hulladék nyílt tiizön való égetése Itt a tavasz és a kert-rajon­gók hozzáláttak a tél folyamán összegyűlt hulladék eltakarí­tásához. Ebből az alkalomból, Ster­ling Morton, a lég-tisztaságot ellenőrző hivatal főnöke azzal a kéréssel for'dul a város lakos­ságához, hogy támogassa őket a levegő tisztántartásában az­zal, hogy nem égeti szabad tű­zön az összegyűlt hulladékot. A hulladéknak nyilt tűzön való égetése tilos, mivel azt megfelelő tartályokban kihe­lyezve a tisztasági hivatal em­berei átveszik heti szemét­­gyűjtő napjukon. A következő okok és hátrá­nyos következmények tették szükségessé a nyilt tűzön való égetés tilalmát: 1. A helytelenül ellenőrzött szabad tüzek veszélyt jelente­nek gyermekekre, fákra, tűzve­szélyes anyagokra és automo­bilokra. 2 A repülő szikrák veszé­lyeztetik a szomszédságot. 3. Olyan anyagok égetése,' mint száraz levélzet, ágak, stb. Heti 4 dolláros ágyrajáró hagyatéka 365 ezer dollár Németországban született és ebben az országban paróka ké­szítéssel foglalkozott. Minden centet megvont magától és kis heti 4 dolláros szobában húzta meg magát és mikor meghalt Chicago, 111.-ban, a Public Ad­ministrator 365 ezer dollár ér­tékű hagyatékot talált utána. Max Roeder, a paróka készí­tő, 70 éves korában, abban az épületben, melyben dolgozott, szerencsétlenül járt, az elevator elromlott és Roederrel a mély­ségbe zuhant, aki életét vesz­tette. Thomas J. Dows Cook megyei administrator 30 ezer dollár kártérítési pert indított az épü­let tulajdonosok ellen, abban a hiedelemben, hogy Max összes vagyona 120 dollár és pár ruha­darab, ami a temetési költsé­gekre sem volt elegendő. Csak később fedezte fel Mr. Downs, hogy Roedernek egy safe deposit box-ban 365 ezer dollár értékű bond ja és részvé­nye volt. Az elhunytnak három test­vére él éspedig egy Svájcban, kettő pedig Németországban, akik most örökölni fogják a nem várt nagy vagyont. EISENHOWER ELNÖK és De Gaulle francia elnök tárgya­lásairól közös nyilatkozatot ad­tak ki, melyben leszögezik, hogy a két nyugati nagyhata­lom közös álláspontot foglal el a szovjettel szemben a május 16-án kezdődő summit értekez­leten. De Gaulle-t egyébként amerikai útja során óriási lel­kesedéssel fogadták. nagy füstöt fejleszt, amely a légtérbe kerül. 4. Ez a füst súlyos zavaro­kat okoz asztmás vagy más lég­zési bajokban szenvedőknek. 5. A füst nagy messzeségben is okozhat vagyonrongálódást és látási zavarokat. 6. A füst és repülő hamu sok bosszúságot okoz szomszédjá­nak, még ha szó nélkül hagy­ja is a jószomszédság fenntarT tása érdekében. Ugyanígy a gyomégetéstől is tartózkodni kell, ha elérkezik annak ideje. A hivatal reméli a közönség támogató együtt működését egy bosszuságmentes, üditő ta^­­vaszi idény élvezése érdekében. Emma Lola Cadle okleveles zongora és énektanárnő elválal tanulókat 503 S. Harbaugh Street VInewood 1-8216 (19-20) LAKE INN RESORT $42“50 Privát tó. Homokos tópart. Halászat. Csó­­ruikázás. Amerikai és cselt főzés, felszoL gálva családiasait. Tervezett szórakozás. £42.50 szoba és naponta 3-szőri étkezés. Nyitva május 15-től október l'ig. Bővebb felvilágosításért írjon: K. BRODHAGEN R. 5 Box 234 South Haven, Michigan vagy telefonáljon: South Haven 5-F 13. (18-23) Pollák Ékszerüzlet Gyémántok - órák - eziistnemüek Órák és ékszerek javitása és bevé­sések. Villanyos borotvák javitása 2 óra alatt. Beszélünk magyarul 1667 Fort Street Lincoln Fark, Michigan Tel: WArwick 8-4031. (32) Ha jól akar szórakozni, esküvó're, partyra hivja ERICH von WIEN intercontinentális zenekarát. Kitűnő magyar és amerikai zenét játszunk. Erich von Wien telefonja: LU 4-4159 Goszleth Lajos telefonja: WE 4-1907 (20-23) Emerick Butter Co« Tetó'zés - behúzás - téli ablakok - awningok - Venetian redőnyök - porcsok építése. 3168 FORT STREET Lincoln Park, Michigan Tel. WArwick 8-2105. — A magyarok barátja. — (20-23)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents