Detroiti Ujság, 1960 (50. évfolyam, 10-53. szám)

1960-05-20 / 21. szám

PUBLISHED EVERY FRIDAY DETROITI ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS AN AMERICAN PAPER — PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE Detroit, Michigan — 7907-11 West Jefferson Avenue — Telefon: VInewood 2-0414 LAPUNK MAI SZAMA 8 OLDAL VOL. 50. ÉVFOLYAM. A “MAGYAR ÚJSÁG” FOLYTATÁSA Consolidated papers: — "Detroit Journal" 4- Hungáriái News" — "Hungarian Daily" — "Flint aüd Vicinity", I960 MÁJUS 20. Beolvadt lapok: "Detroiti Hirlap" — "Magyar Hírlap” "Magyar Napilap" — Flint és Vidéke". NUMBER 21. SZÁM. “A HAZÁÉRT MINDHALÁLIG!” HŐSI HALOTTAINK EMLÉKÉRE Irta: Nt. Asbóth Gyula evangélikus lelkész, volt tábori alesperes A feledtetés emberi életünk egyik legnagyobb kisértése. Az önérdek útját róva gyakran győzedelmeskedik rajtunk e ki­sértés. önzésünk lelkűnkben az emlékezésnek hálát illatozó vi­rágát nagyon sokszor kiszárít­ja. Ezért felejtjük el olyan könnyen a másoktól kapott jó­ságot, szüléink imádságának értünk pergő gyöngyszemeit, gyermekkori emlékeinket őrző szülőföldünket, az idegen világ fényáradatában az otthoni, szenvedő hazánk könnyes ar­cát. Ezért esünk a hűtlenség­nek abba a bűnébe, hogy csak magunkkal törődve elfelejtjük azoknak emlékét, akik életüket értünk, hazájukért, az emberi­ség szabadságáért, békésebb, boldogabb jövendőjéért felál­dozták. A hazáért mindhalálig köte­lességüket teljesitő hősi halot­tak életáldozásra tanitó példa­­mutatása sohasem volt idősze­rűbb mint korunkban. Az esz­mények haldoklásának ebbe az elanyagiasodott, csak az egyé­ni jólétet, biztonságot imádó korszakában mint villámfény a viharfelhőktől terhes sötét éjszakába világit bele a “hazá­ért mindhalálig” hősi életszem­lélet világitó fénye. Ennek el­fogadása a szabadságukat sze­rető és megvédeni akaró nem­zetek részére életet, megtaga­dása halált jelent. Ezért csak korcs, elfajult nép feledkezhe­­tik meg hősi halottainak emlé­kéről. Elfeledhetnénk-e azoknak az amerikai hősi halott katonák­nak emlékét, akik a csillag-sá­vos amerikai lobogó védelmé­ben estek el hazájukért, akik életük feláldozása árán meg­­védték és átörökítették az Amerika szabad földjén min­denki által élvezhető emberi szabadságjogokat, amelyeknek hiánya miatt ma nem leli hon­ját hazájában a magyar. Az anyagi jólét és biztonság álmá­ban szendergőket életre riaszt­ja ezeknek a hősöknek áldoza­ta, amely azt tanitja, hogy csak áz a nép tarthatja meg szabadságát, amely annak vé­delmében a legnagyobb áldoza­tot, az életáldozást is vállalja. A hazáért élni: szent köteles­ség, érte meghalni: a leghősie­sebb áldozathozás — hirdetik Amerika népének elesett hős katonái. Minket idegenben élő magya­rokat nem célnélkül menekített ki Isten gondviselő keze az or­szágomlás elől vagy annak romjai alól. Mi nem élhetünk itt Istennek tetsző életet úgy, hogy megtagadva származá­sunkat, anyanyelvűnket, lel­kűnkben hordozott magyarsá­gunkat csak a magunk egyéni jólétét, boldogulását hajszol­juk és elfelejtjük azoknak a magyar hősöknek áldozatát, akik vérük hullásával örökítet­ték ránk a magyarságnak min­den Istentől kapott értékét. Lehet, hogy évek múlásával megfakultak otthoni emléke­ink, lehet, hogy hazahuzó hon­vágyunk sem olyan égető seb már a lelkűnkben, mint volt az első időkben. Mindez meg­lehet, csak a hazáért mindha­lálig kötelességüket teljesitő hőseink iránt érzett hálánk, emlékezésünk tüze nem ham­vadhat el szivünkben sohasem. Ezt változhatatlan hűséggel kell őriznünk, ápolnunk. Ma otthon ezt nem tehetik meg. Helyettük is ránk vár a feladat, hogy emlékezzünk azoknak életáldozására, akiket honvéd­sorsuk, szabadságharcos köte­lességtelj esitésük népünk ez­redéve ostromolt bástyájára ál­lított. Nekünk kell imádságunk gyöngyszemeivel, reménysé­günk, emlékező kegyeletünk örökzöld koszorújával ékesite­­tenünk a két világháború hősi halottainak, az 56-os szabad­ságharc gyermek-ifjú hőseinek, a haláltáborokban elpusztul­taknak, az otthoni börtönökben bátor hitvallásukért halálba küldött vértanuknak sírját. Szent reménységgel, soha el nem apadó hittel kell hirdet­nünk, hogy tesz még Isten gyö­nyörű csodát s feltámasztja azt a magyar igazságot, szabadsá­got, azt a lelkében megújult, emberi szabadságjogokat bizto­sitó Magyarországot, amelyért ők életüket áldozták. Áldozzunk ezért mindnyájan “a hazáért mindhalálig” köte­lességüket teljesitő hőseink emlékének a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének Detroiti Csoportja által rendezendő Hő­si Halottak Emlékünnepén. A róluk való együttes megemlé­kezés forrasszon mindnyájun­kat lelki egységbe. Ahogy hőse­ink együtt haltak a hazáért, úgy tudjunk mi is róluk együtt emlékezni s szülőhazánk sza­badságáért, Amerika szabadsá­gának megmaradásáért együtt imádkozni s vállvetve együtt munkálkodni. Álügynökök IKKA csomag rendeléseket vesznek fel Tudomására adjuk mind­azoknak, akiket illet, hogy a legnagyobb óvatossággal jár­janak el, ha valaki IKKA-cso­­mag rendelése végett jelentke­zik náluk. Ha kereskedőknél vagy irodákban akarnak IKKA csomagot küldeni, tudja meg először, hogy fel vannak-e ha­talmazva IKKA-csomagok kül­désére? Küldje IKKA-csomagjait fel­hatalmazott képviselők üzletek és irodák által, igy megszaba­dul az álügynökök manipuláci­óitól, esetleg pénzének az el­vesztésétől. Legyen óvatos! Küldje az IKKA-csomagjait a felhatal­mazott képviselők utján. CYRUS EATON clevelandi, amerikai gyárost, Lenin béke­­dijjal tüntették ki az oroszok. HETI BIZTONSÁGI ÜZENET: Hajtson úgy, mintha minden gyermek az öné volna! Patrolman ROBERT L. LOEFFLER Safety Officer, Fourth Prect. VÉGE A CSÚCSKONFERENCIÁNAK Vége a párisi békekonferen­ciának. A Kelet és Nyugat most egymást okolja a történtekért. Pedig a békéért, a haladásért, a félelemnélküli jövőért sóvár­­gó nemzetek mily vérmes remé­nyeket fűztek ehhez a konfe­renciához ... Igen, vége az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió csúcskonferenci­ájának, holott azt meg sem kezdték. Kruscsev felborította az egé­szet. Kíméletlen, durva és igaz­ságtalan támadásokat és váda­kat halmozott össze a U. S. és Eisenhower elnök ellen a kém­repülőgép esete miatt és ulti­mátumképen követelte Eisen­hower elnök bocsánatkérését és mindazoknak a megbüntetését, akiknek részük volt a kém-re­pülőgéppel kapcsolatosan. Eisenhower hűvösen, de mél­tóságteljesen felelt, hogy a kémrepülés nem fog megismét­lődni, de aztán tovább nem ment. A csúcskonferencia résztve­vői, Anglia és Franciaország képviselői mindent elkövettek, hogy Kruscsevet engedékeny­ségre bírják, de nem sikerült. Kruscsev nem engedett. A csúcskonferencia két napig várt rá, de miután nem jelent­kezett, a nyugati hatalmak Párisban, május 17-én este 10:30 órakor kommünikét ad­tak ki, mely szerint sajnálatu­kat fejezték ki a történtek mi­att és kijelentették, hogy a ma­radandó békét csak kölcsönös jóakarattal és megbeszélések­kel kell és lehet megoldani és nem fegyverrel. Hajlandók a béke érdekében bármikor is összeülni tanács­kozásra. Kruscsev a Szovjetunió pa­lotája előtt hirdette, hogy ha­lasszák el a csúcskonferenciát hat hónapra, amikor uj ember kerül a U. S. élére és akkor haj­landó lesz leülni vele a tanács­kozó asztalhoz. A Nyugat nemzetei Eisenho­wer és U.S. mellett. Egytől­­egyig elitélik Kruscsev ember­telen eljárását. Amerika népe egységes. A fel­zaklatott lelkekben ugyan fel­merül a kérdés: Lesz-e háború vagy nem? A mi szent meggyőződésünk i és válaszunk a kérdésre csak egy szó: Nem! Mindszenty visszautasítja Kádár feltételeit Megbízható magas egyházi körökből jön a hir, hogy Mind­szenty hercegprimás visszauta­sította Kádár azon ajánlatát, hogy “önként” mondjon le egy­házi méltóságáról, amiért Ká­dár szabad távozást biztosítana számára. Egyházi kö äkben azt hiszik, hogy Kádá r *'2járrhata közönsé­ges csapda -— Mindszentynek az amerikai követség elhagyá­sára. A hercegprimás nem hagyja el szerencsétlen hazáját és nem is fog lemondani. OROSZ “SUPER-RAKÉTA” A Szovjetunió tudósai egy négy tonnás “super-rakétát” lőttek ki a világűrbe, bizonyá­ra azért, hogy a párisi konfe­rencián Kruscsev büszkén mu­tathasson rá a szovjet legel­­sőbbségére. Ez a super rakéta a tudósok szerint előfutár ja annak a kí­sérletnek, hogy a közel jövőben emberek is utazhassanak ilyen mübolygókban. Ebben a rakétában bábu van elhelyezve ember heíyett. Van olyan európai tudós, aki azt hiszi, hogy a bábu tuljadonké­­pen élő ember. Ez a 4 tonnás super rakéta 91 percenkint száguldj a körül a földgömböt és bizonyos idő­közökben szabad szemmel is látható. ■ A szovjet híradás szerint e super rakétát a földről rádió­hullámokkal irányítják és egyetlen gombnyomással meg­változtathatják annak az útját, amire ejtőernyővel a bábu le­ereszkedik a földre. Amerikai tudós körökben az a hir terjedt el, hogy mi 1961- ben fogunk “emberlakta” raké­tát kilőni a világűrbe. Állitólag a legnehezebb prob­léma az, hogy miképen lesz le­hetséges az emberi utast bizto­san visszahozni a földre. Az Amerikai Népi Csoportok Nemzeti Szövetségének nagygyűlése A Veteran’s Memorial Bldg.­­ben f. hó 12-én csütörtökön es­te 8 órai kezdettel zsúfolt te­remben tartotta meg nagygyű­lését a National Confederation of American Ethnic Groups (NCAEG) Detroiti Csoportja. A nagygyűlésen Hon. Alvin E. Bentley congressman ismer­tette az Egyesült Államok kon­gresszusa által elfogadott és Ei­senhower elnök elé terjesztett memorandumot, melyet a nagygyűlés egyhangúlag elfo­gadott. Majd ismertették az Amerikai Népi Csoportok Nem­zeti Szövetsége Detroiti Osztá­lyának ugyancsak az Elnök úr­hoz küldött memorandumát, melyet több hozzászólás után szintén elfogadott a nagygyű­lés. Mindkét memorandum lé­nyege az volt, hogy az Egyesült Államok elnöke emelje fel sza­vát a summit konferencián a rabnemzetek függetlensége és önrendelkezési jogának vissza­állítása érdekében. Nem lehet tartós béke és megegyezés mindaddig, mig rabnemzetek sínylődnek idegen hatalom el­nyomása alatt. 4 memorandumot magyar részről Nt. Tóth, Tibor, a De­troiti Magyar Nagybizottság elnöke, a NCAEG központi igazgatóságának tagja és a De­troiti Osztály alelnöke, Ft. Ja­kab András, az Amerikai Ma­gyar Szövetség Detroiti Osztá­lyának elnöke, a NCAEG köz­ponti igazgatóságának tagja, Jurik János, a Magyar Társa­dalmi Együttműködés elnöke, valamint a detroiti magyar Egyházak és Társadalmi Egye­sületek úgyszólván teljes szám­ban megjelent képviselői és el­nökei írták alá. Tudósitó. LEGÚJABB Azokat az 56-os szabadság­­harcosokat, akik szovjet fog­ságba kerültek, most az algíri felkelőknek adják át “önkén­tesekként.” Ez a hir bizalmas utón ke­rült ki a Szovjetunióból. Mielőtt ezeket a foglyokat Afrikába kisérnék, előbb a leg­alaposabb partizán-kiképzésben részesítik és a legtöbbjét az ej­­tő-ernyős divízióba osztják be, ahol már a gyakorlatozás köz­ben is számos halálos szeren­csétlenség fordult elő. Most Afrikában, az önkéntes csoportok között kutatják ezen magyar “önkénteseket”. Kimennek-e az oroszok? (FEC) A rendszer vezetői az’ elmúlt évben egymás után lé-! tesitenek olyan szerveket, in­tézményeket, amelyek azt az érzést keltik, hogy Kádárék kö­rülbástyázzák rendszerüket. A kérdés, hogy mi ellen? A jelek zserint a belső helyzet ezt nem igényli, tehát maradna az a feltevés, hogy felkészülnek az oroszok kivonulása utáni hely­zetre. Lehet, hogy ennek je­gyében építették ki ma már rendőrségi méretekig a mun­kásőrséget, fejlesztik a népi­ellenőrzési intézményt, a hatá­rok mentén egymás után állít­ják fel “az önkéntes határ­őrök” csoportját, ugyancsak fejlesztik “az önkéntes rend­őrök” intézményét. Az ügyész­ség hatásköre ma már az élet minden szegletébe elér és he­tekkel ezelőtt felfrissítették a házbizalmi intézményt. A rend­szer március 24.-én életbelépett rendelkezésével ismét szaporí­totta a lakosság felügyeletével megbízott intézmények szá­mát. A rendelkezés szerint a legtöbb üzemben, vállalatnál, kisipari szövetkezetnél, stb. he­lyeken, ahol a biztonság rend­­fenntartása megkívánja üzem­rendészeti szervet állítanak fel. Az üzemrendészeti szerv fel­adata az említetteken kívül a társadalmi tulajdonra vigyáz­ni, továbbá a munkafegyelmet is erősíteni. Ennyi felügyeleti szerv, mint amennyi Kádár alatt működik, még Rákosi alatt sem volt. AMERIKA MINDEN RÉSZÉBŐL EZREK KÉSZÜLNEK DETR0ITBA Évről-évre egyik legkimagas­lóbb eseménye Magyar-Amerí­­kának a William Penn Frater­­nális Egyesület országos test­vértalálkozója. A kuglizás ne­mes sportjának űzői mellett, mindig többen és többen jön­nek össze Decoration Day week endjén, hogy egyszer egy esztendőben találkozhassanak barátaikkal, rokonaikkal a «Wil­liam Penn testvériségi napo­kon. Tavaly Cleveland, Ohioban, az amerikai-magyar Debrecen­ben, a Cleveland Hotelben ver­KISH MARGIT tünk két napra sátrat. Azidén az autógyártás világhírű met­ropolisában, Detroitban adnak egymásnak találkozót a Willi­am Penn tagok ezrei, hogy az Egyesült Államok egyik leghí­resebb szállodájában, a világ legnagyobb “szabad magyar egyesületének”, a William Penn-nek rendezésében ismét összejöjjenek, ünnepeljenek és szórakozanak, mert hiszen nincs gyönyörűbb látvány, mint mikor a sportoló fiatalság legkiválóbb 154 csapatát látjuk együtt, hogy a William Penn név alatt egymással versenyez­zenek. Minden dicséretet megérde­melnek a verseny résztvevői, akik igazán garasonkint ku­­porgatták össze, egy esztendő óta, azt a pénzt, ami lehetővé teszi számukra, hogy részt ve­hessenek a detroiti nagy napo­kon. És a versenyzőket elkísé­rik barátaik, ismerőseik, roko­naik, akik felhasználják ezt a ritka alkalmat a gondnélküli szórakozásra, barátkozásra és tanulmányútra. Ebben az esz­tendőben különösen nagyszerű alkalom nyílik erre, mert Me­morial Day május 30-a hétfőre esik, igy tehát négynapos week end áll mindenkinek a rendelkezésére. Tudjuk nagyon jól, hogy a május 28-ára Det­­roitba érkező magyar testvére­ink sorában százszámra lesznek olyanok, akik ezt a világvárost, ezernyi látnivalóival csak hír­ből ismerik, most kínálkozik számukra nagyszerű alkalom, hogy személyesen körülnézze-VINCZE ANDRÁS nek az autógyártás fővárosá­ban. Országos kuglimérkőzés ez, de nemcsak kuglizók jelennek meg. Az idén, épen úgy, mint az előző években, az ifjúság és az ifjúsági mozgalmak iránt érdeklődő idősebb tagtársain­kat is odaviszi a szive, mert tudják, hogy sok régi jóbaráttal találkoznak ott. Minden idők egyik legszebb testvéri talál­kozója lesz a 17-ik Országos Kuglimérkőzés. A Helyi Ver­senybizottság lelkes tagjai gon­doskodnak arról, hogy a ven­dégek boldog és élvezetes napo­kat töltsenek a motorvárosban. Bár kuglizóink nagy többségé­nek kifejezett kívánságára az Egyesület bankettrendezéstől ez évben elállt, a helyi bizott­ság mégis úgy érzi, hogy módot kell adnia egy közös vacsorán résztvenni szándékozó verseny­zőinknek és vendégeinknek, ezért szombaton, pontosan hat órai kezdettel közös vacsorát (Folytatás a 3-ik oldalon) MICHIGANI MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA AZ ARTS INSTITUTEBAN A michigani művészek 50-ik évi kiállítása május 20-án nyí­lik meg Detroit város és a De­troit Museum vendéglátása mellett. Az alapítók fogadtatá­­si estje 8:30 és 11 óra között zajlik le. A kiállítás megnyitása előtt semi-buffet lesz a Rivera Courtban. Dr. Edgar Preston Richard­son, a Museum igazgatója fog­ja kiosztani a jutalmakat. A kiállítás augusztus 7ig ma­rad nyitva. TEHERAUTÓN MENEKÜLT A kommunista Németország rádió és televízió társaság TV laboratory teherautójának ve­zetője szérencsésen Nyugatné­metországba hajtott, ahol ma­­nedéket kért és kapott. Felesége már ott várta. Az autóbuszt visszaadták Kelet-Berlinnek — a haj tója nélkül. Szabadságharcos film a televízión Folyó hó 8-án este 9 órai kezdettel a Wayne University TV állomásán (Channel 56) az International Institute közre­működésével bemutatták az 56-os magyar Szabadságharc­ról helyszínen felvett dokumen­tációs filmet. A megrázó háromnegyed órát betöltő film előadása a “Mene­kült Év” alkalmából vált ismét \ időszerűvé. A film után két aktiv szabadságharcos személy­­lyel folytatott interjút Jelűnek Edna az International Institute egyik vezetője, akinek ez az előadás elsősorban köszönhető. A filmet a Szabadságharcos Világszövetség helyi szervezete bocsátotta rendelkezésre. Tudósi tó. NE FÉLJ ... ! A 60 éves Márai Sándor, a magyar irodalom egyik legna­gyobb értéké Írja: “Ha jó ügyet védel, mitől is félhetsz? Mi történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak, kirabolnak, meggyaláznak? Vá­dakkal fordulnak ellened, ha­misan ítélnek? Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, ezért jó volt az is, amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az ügy igazával, melyet meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek, vádol­hatnak, de meg nem hazudtol­hatnak, elvehetik életedet, de nem vehetik el igazságodat. Csak akkor nem vagy magá­nyos az életben, ha jó ügyet védel. Nincs fizetés és jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ezért soha ne félj kimon­dani azt, amiről egész lelked­del tudod, hogy igaz.” -a _ CENTS iUC A COPY 10cEGY 1UL PÉLDÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents