Detroiti Ujság, 1960 (50. évfolyam, 10-53. szám)
1960-12-23 / 52. szám
r Second Section DETROITI ÚJSÁG - DETROIT HUNGARIAN NEWS Second Section Az eljövendő uj király Irta: A. D. Nagy, clevelandi adventista lelkipásztor. AMIDŐN ELJÖTT az idők teljessége, a Messiás megszületett Betlehemben. Az akkori világ népei, de főleg a Kelet várt a Messiásra, Aki uj eszméket, uj igazságokat fog hirdetni és népek javára jobblétet fog teremteni. A világ Megmentőjének emberi testet kellett öltenie. És e nagy feladat teljesülésére Mária lett kiválasztva. Gábriel angyal eljött a mennyből és közölte vele, hogy fiat fog szülni és nevezze azt Jézusnak, mert ő fogja az emberiséget bűneitől megszabadítani. Mária e szent megbízatást el is fogadta és az angyalnak azt mondta: “Legyen nekem a te beszéded szerint..” így született meg Isten Fia, a világ üdvözítője, Betlehemben, jászolban és nagy szegénység közepette. Ha arra gondolunk, hogy Az, Aki megszületett, király volt, eltelünk csodálkozással. Mert ha földi uralkodók születnek, fényes palotáikban költők dicsőítő dalokat zengenek. De amikor Jézus megszületett, őt nem várta, nem dicsőítette senki. Pedig mi azt hittük volna, hogy megérkezésekor a földi uralkodók előtte meghajolnak és koronáikat lábaihoz rakják s uralma alá jönnek. De nem igy történt. “Az övéi közé jött, de övéi nem fogadták be Őt.” Megérkezését tehát mennyből jövő angyalok serege hirdette! A bölcseket pedig az uj csillag vezette, amely megjelent Keleten. Majd csillaguk megállt ama hely fölött, ahol a gyermek feküdt. “És kincseiket kitárván, aranyat, tömjént és mirhát.” És imádták az uj királyt. Némelyek úgy vélik, Jézus élete Betlehemben kezdődött. De ez nem úgy van. Betlehemben csak testet öltött, de létezése öröktől fogva való! Főpapi imájában azt mondta: “Atyám, most dicsőíts meg engem azzal a dicsőséggel, amellyel bírtam Nálad a világ létele előtt!” Krisztus megígérte, hogy ismét eljön. A helyzet azonban ma ugyanaz, ami régen volt. A nép őt nem várja, Ígéretével nem törődnek. Sőt némelyek úgy gondolják, ő nem is jön el soha! Mások úgy vélik, azon idő még messze van! Vannak olyanok is, akik azt állítják, ő eljön egy jó uralkodóban! De mit mondtak erről az angyalok? Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképen jö el, amiképen láttátok öt felmenni a mennybe!” Tehát eljön, de nem titokban, hanem szemmel láthatóan, nem csendben, hanem isteni harsonával! Mi a helyzet ma? Milliók néznek ugyan az égre, de nem mert Krisztust várják, hanem az űrben száguldó rakéta-lövegeket bárhulják! Ez mind Sátán müve, hogy a nép figyelmét Jézus jöttének tényéről elterelje. Ily borzalmas idő nem volt soha, mint ma! A légür meghódítása lett felvéve nagynemzetek listájára! A régiek az eget Isten müvének tekintették, a mai és Isten megvető ember pedig már a holdat ostromolja és úgy véli, ő Krisztus nélkül fog eljutni oda. De vájjon fdg sikerülni? Lehet, az űrhajó lesz az ember utolsó találmánya, de az is biztos, hogy az ember sikerének estélyén Isten azt mondja: “Nosza szálljunk alá és zavarjuk össze nyelvüket.” Az eseményeket bibliai szemszögből figyelve, máris látható, az ember nem lesz soha a világűr hőse! öt ebben már rég megelőzték és legyőzték! Mert hol volt akkor a világ sputnikjaival, midőn Jézus, ezelőtt 2000 évvel az Olajfák hegyéről felhő-hajón felemelkekett az űrbe és felment a mennybe? Neki nem volt szüksége emberi kezek által készített gépekre, mert miként Dávid próféta mondja: “ő a felhőket rendeli szekerévé, s jár a szeleknek szárnyain.” Krisztus lett a korszakok igazi Hőse, a világűr meghódítója! Béke, melyet Krisztus ád. Ma gyászbaborult nemzetek, feldúlt otthonok és tönkrement boldogságok sürgetik Jézus eljövetelét. Addig béke nem is lehet, amig világkirályság nem lesz! És erre már van is valaki az Atya által kiválasztva! Jézus ez a kiszemelt uralkodó! ő direkt mint született király! Felőle Gábriel Máriának azt mondta: “Az ő királyságának vége nem lészen!” Jézus a káoszból örök rendet, egy uj világot fog létrehozni, ahol békénket többé semmi nem fogja zavarni. Aki Jézust várja, annak jövője ragyogó, az nem fog jutni zsák-utcába. De a világ igen, ő saját végéhez fog elérkezni. Tisztelt embertárs! Karácsony közeleg, advent heteket élünk. A földnek országai azonban nagy invázióra, egy végösszecsapásra készülnek. Sajnos, a katasztrófa közeledését csak kevesen veszik észre, mert anyagias érdekök őket vakká tette! Hol szándékozol te a vihar elől elrejtőzni? Jézus megérkezése hogyan fog tégedet találni? Gondolkodtál-e már afelett, hogy mi is lesz veled, hová jutsz? Ha most nem fogadod el Jézust, ha most nem adod át Neki szivedet, úgy őt az ítélet reggelén kell majd látnod, de akkor Tőle megrémülsz! Ily borzalmas időkben gondolkodásunk Isten Igéje körül kell összpontosuljon. Azt a Jézust nekünk is meg kell találnunk, Aki felől irt Mózes és a próféták! De hogyan lehet őt megtalálni? Leginkább egyszerű, szegényes helyeken, kicsiny templomokban, vagy az is lehet, templom nincs is, de ahol igaz lelkek gyülekeznek és Isten szavát helyesen tanítják. Olyan régen bizunk már a “Nagy Négyben”, most itt az ideje, hogy higyjünk a “Nagy Háromban”, Atya, Fiú és Szentlélekben! Ugyan mikor ébredünk rá, mikor értjük meg: “Nálam nélkül semmit nem tehettek!”Az idő teljessége számunkra is elérkezett, hogy mi is ama három napkeleti bölccsel együtt megálljunk ama hely felett, ahol az ő csillaguk megállt és leboruljunk Annak színe előtt, Aki az emberiség egyetlen üdve és élete! Hogy lemondjunk minden önigazságunkról, világi hiúságról, s minden aranyunkat és mirhánkat sok nagy bűneinkkel egyetemben ábaihoz tegyük és egyedül csak őt imádjuk, a mi Urunkat és Krisztusunkat! ' ■fi'Ofrn etil oi US-^o oil our friends “DETROITI ÚJSÁG szerkesztősége és kiadóhivatala KARÁCSONYI NÉPSZOKÁSOK Kedves olvasóim!... Mondok egyet, kettő lesz belőle. Menjünk haza szép Magyarországra és gyerünk ki falura! Minél eldugottabb, minél távolabb van a világ zajától és a jelen megszállás lelki fertőjétől, annál jobb. “Ott találjuk azt az életdus őstalajt, melynek televénye még nem lett át meg átforgatva, vegyítve idegen behatásokkal. Ott még látunk embereket divat nélkül, föllépést pózolás nélkül, szívességet teketória nélkül, Beszédet is hallunk az “egyedül üdvözítő párt” és világmaszlag magasztalába nélkül. Tehát, föl a szánra! És ... hajtson János bácsi, mig falut nem érünk meg se álljon! Hadd lássuk, hogy várják ott az egyszerű, “át nem forgatott” szivek a Jézuskát. A PATTOGTATÁS 1 I De ni csak .,.. Minél közelebb J jövünk a faluhoz, annál nagyobb a zaj. Mintha lőgyakorlatot tartana benne egy ezred katonaság. Szörnyű nagy puffogás hallatszik minden utcából. Meg is kérdezzük: — János bácsi! Mi itt ostromállapotba jutunk? — Ne tessék félni, — mondja János bácsi, — ez mar igy szokás faluhelyen. A legények igy ádventi estéken a lábas jószág (ló és szarvasmarha) megitatása után kiállnak, ki-ki a házuk elé, végtül-végig az utcára és elkezdenek hosszú ostoraikkal pattogtatni. Azelőtt lődözés is módiba vót, de most a csöndérqk megbüntetik az ember fiát, azért nem lődöznek, csak — loppa‘”. A kétcsövű, elöltöltő, fujtásos és kapszlis mordályok már régen múzeumba kerültek falun is. Hej, azelőtt igy adventkor, bezzeg munkában voltak! Csak úgy itták a puskaport s olyanokat puffogtak, hogy valamennyi kutya hanyat-homlok rohant a kertek áljára. KANTALAS VAGY KÓRINGÁLÁS Öt-hat tagból álló sihedercsoportok (13-16 éves fiuk) baktatnak az utcákon s ahol világosságot látnak az ablakban, — no meg ahol a kuvasz meg nem ugrasztja őket — odaállnak a fal alá s beszólnak a házban ülőknek: “Möghallgatik-é az angyali vigasságot?” Ha a visszaadott hang kedvezői akkor neki kezdenek a kán tálásnak: egy-egy ádventi szent éneket zengenek. A végén persze dió, aszalt szilva s más efféle nyaki^'j-'i.'g jár nekik egy kis torok-kenésre. Ez azonban mind csak. Ízelítője a szent karácsonyestnek. Akkor jön a java. Éspedig mindenekelőtt A VACSORA Sok helyen ez maga egész szertartás. Főzni mást nem szabad, mint lencselevest aszalt szilvával és mákos “csikmákos” (metélt) barátfüllel. Azonfölül van kalács, amennyi tetszik. Az asztal közepén egy jó szakajtóra való árpa-halom áll, rajta terítő. E halom tetejébe Jézusajándék . . . Kirakatokban díszek, játékok, Fenyöerdök a vásár téren. Ezeket mind-mind angyal hozza, így mondták nekem egyszer régen. Angyal hozza ... Jézusajándék S később rájöttem a titokra, Hogy a fát, díszeket, gyertyákat Nem angyal—anyám vásárolta. És ráfogtam: ilyen az élet, Igen, talán az élet hibás, Hogy minden, ami szép e földön, Magunkat s másokat ámítás. De az élet megtanított rá, Ó, a dij sok könny, csalódás volt, Hogy volt a fán valami, amit Nem árul földi cukorkás bolt. Minden Jézusajándék-fácskán Ott van, ami égből eredeti, Ott csillog az angyalkahozta Legszebb ajándék, a szeretet... kerül a nagy tál, ahonnan mindenki “szed” magának. Méz, bors, ostya, dió, alma sem hiányoznak, de ezek mind a “kerek-kalácsban” vannak. (Itt tessék égy kisebb fajta malomkőre gondolni, melynek közepén jókora lyuk van, az a sok jó mind ebben a lyukban van és az egész kerek-kalács “eleje lisztből” van, azaz fehér, mint a frissen esett hó.) A kerekkalácsot egész Háromkirályokig megenni nem szabad, de ami benne van, azt igen. Az asztal alatt szintén van árpa, egy jókora szakajtóban áll épen a felső halom irányában. Bácskában az árpa helyett szalmát hoznak be a szobába, még pedig annyit, hogy benne hálni is lehetne a földön. Ha a kis Jézus az éjjel szalmán feküdt, ők sem akarnak párnán, ágyban aludni. Az apa ez estén ünnepélyes asztali áldást mond. Olyan szent tószt-féle ez, amit igy fejez be: “adjon a jó Isten bort, búzát békességet, ha pedig kiszólit ez árnyék világból, adjon a lelkűnknek örök üdvösséget.” A pattogás és kántálás e szent estén ujult erővel tör ki, csakhogy a kántálók most már nem adventi, hanem karácsonyi énekeket zengenek az ablakok alatt és ekkép kémek eng edelmet: “Szabad-e az Istent dicsérni?” A pattogás az éjféli mise után iszonyú tűzzel és erővel indul meg még egy negyed órára, s azzal vége is van annak egész a jövő adventig. A “BÖTLEHÖMÖZÉS” Ki ne ismerné a szent karácsony tipikus dalosait az óhazából. Az itt született fiataloknak pedig meséljük el ezeket a szép és ősrégi szokásokat. Rendes szereplői ezek: 1- ső pásztor. Neve: Titőre vagy Tütőre. 2- ik pásztor. Neve: Koridon vagy Korédon, szűrösek. 3- ik pásztor. Neve: Miaksus vagy Makhus, szakállas, subás, botos. Angyal. Ez fehér “üngös”, csákós vagy aranyos koronás. “Bötlehöm-vivők”. Négyen vi(Folytatás a 10-ik oldalon) REMÉNYIÉ SÁNDOR: BÉKESSÉG ISTENTŐL Nincs nyugalom, nincs nyugalom, — a szív, Amig ver, mindörökre nyugtalan, De mindörökre nyughatatlanul, Istentől mégis Békessége van. Nyugalma nincs, de Békessége van. Békesség Istentől. Nincs nyugalom, nincs nyugalom, — vihar Örök hullámzás a viz felszíne. De lent a mélyben háboritlanul Pihen a tenger s az ember szive. Hadd hullámozzék a viz felszíne . . . Békesség Istentől. x Nincs nyugalom, nincs nyugalom — s ez a Nyugtalanság, mint a járvány, ragad. Te sugarazd szét Békességedet És szóval, kézfogással másnak add. Az Isten békessége is ragad. Békesség Istentől. Reggel mondd, délben mondd és este mondd A Feltámdott első, szép szavát. És ragyogóbbá lesz a reggeled És csillaghimesebb az éjszakád. És békességesebb az éjszakád. Békesség Istentől. “Békesség Istentől”: mi igy köszönjünk, Hogy köszöntésünkben lélek legyen. Vihartépett fák, — ágaikon mégis Vadgalamb bug és Békesség terem. “Békesség”: köszöntésünk ez legyen. Békesség Istentől. istentől megáldott boldog karácsonyt és újévet kíván az összmagyarságnak a Szent János magyar Görög Katolikus Egyházközség és Vj' plébánosa Ft. NÉMETH J. IMRE KARÁCSONYI SZERTARTÁSOK: Éjféli szentmise 12 órakor December 25-én, karácsony reggel 9 órakor és 10:30 órakor szentmise. Gyémántjubileumi esztendő küszöbén ÖRÖMÖKBEN GAZDAG ÁLDOTT KARÁCSONYT ÉS BÉKESSÉGBEN BOLDOG UJESZTENDŐT! 1 . ' / v ' William Penn FratemáKis Egyesület
