Detroiti Ujság, 1960 (50. évfolyam, 10-53. szám)

1960-11-25 / 48. szám

19ÜÜ november 25. DETROITI ÚJSÁG - HUNGARIAN NEWS 3-IK OLDAL DULIN OFFICE MACHINE CO. UJ HORDOZHATÓ ÍRÓGÉPEK $49.00 ÉS FELJEBB Tel. LA 7-8280 CSÁBI ISTVÁN KITÜNTETÉSE Fenti képünk azt a pillana­tot örökiti meg, amikor a Wil­liam Penn Fraternális Egyesü­let 18-V fiókja Detroit, Mich., rendes havi gyűlésén, október 9-én, vasárnap délután Lincoln Park, Mich.-ben, a W.F.W. Post 552 Veteran Hall nagyter­mében, C sábi István honfi­társunknak Macker Gyula al­­elnök ünnepélyes keretek kö­zött átadja mint győztesnek az 1959-1960 évi tagszerzési ver­senyben elért 700 pontnak megfelelő $700-ról szóló csek­ket. Képünkön balról-j óbbra áll­nak: Üsztök István kerületi szervező, Demeter László mi­­chigani körzeti szervező, Dankó Istvánná, az ünnepelt Csábi Ist­ván és Macker Gyula népszerű detroiti üzletember, a William Penn országos alelnöke. A “CARE” csomagok végnélküli útja A világháború után, amikor az emberek tizmilliói szenved­tek nélkülözést, a “care” cso­magok sok-sok életet mentet­tek meg és hoztak áldásos meg­könnyebbülést a kétségbeesés keserűségeit szenvedő ottho­nokba. Az első segítség Euró­pának szólt, de évek múltán az amerikai nép segítsége Ázsia, Latin Amerika és a Közel Ke­let szenvedői felé is kiáradt. Az idei Hálaadás Ünnepe kö­rülbelül 4 és fél millió “care” csomagot visz húsz nemzet szenvedői és nélkülözői részére. Minden 1 dolláros adomány egy külön csomag tápláló éle­lem juttatását jelenti olyanok számára, akik az életük fenn­tartásához szükséges élelem nélkül állnak. A detroiti “Care” hivatal ké­ri mindenki támogatását. Az adományozó neve és cime együtt megy azzal a. csomag­gal, amit adományával útnak indít, hirdetve az igazi “hála­adás” amerikai üzenetét. Az adományok az alábbi cím­re küldendők: Michigan Com­mittee for CARE — The J. L. Hudson Co., Detroit 26, Mich. Tel. WO 3-2110. SZÍNHÁZ-ZENE “ESTHER AND THE KING” A Mercury filmszínház no­vember 23-án kezdte meg az “Esther and the King” cimü film játszását. először bemutatásra Detroit­­ban. “LES BALLETS AFRICAINS” Ezt az ótestamentumból me­rített szerelmi témájú ragyogó filmalkotást Raoul Walsh ren­dezte filmre, aminek forgató­­könyvét “Eszter könyve” alap­ján írták és Rómában forgat­ták. A lenyűgözően szép történet főszerepét Joan Collins alakít­ja, akit a “Világ legszebb mo­­delljé”-nek választottak meg. Férfi főszereplő Richard Egan. Kisérőfilm “Call of the Holy Land”. Ez a film most kerül November 28-án, hétfőn lesz a “Les Ballets Africains” bemu­tató előadása a Riviera színház­ban. A tánccsoport uj tagokból áll és az uj Guinea köztársaság képviselői. Magukkal hozták né piik ősi kultúráját, népük ter­mészetes tehetségét. A társulat hat napot tölt Detroitban. Előadások kezdete hétfőtől csütörtökig 8:30 óra­kor, pénteken este 7 órakor és 10 órakor, szombaton délután 2 órakor matinee, este 8:30- kor előadás. ÓHAZAI HÍREK SÁGI VILMOS miniszterhe­lyettes beszámolójából tudjuk, hogy az idén is baj lesz a ke­nyérellátással. Ezt mutatja a Bács-Kiskun megyei pártlap je­lentése is, melyből a követke­zőket olvashatjuk: “Sokan te­szik fel a kérdést, hogy lehet az, hogy a régi Magyarország exportálta a gabonát, most pe­dig importálnunk kell? (Okos kérdés!!) Két fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, — mondja a cikkíró. — Az egyik, hogy a felszabadu­lás után jelentősen megnöveke­dett a kenyérfogyasztás. Ennél még jelentősebb, hogy megvál­tozott a mezőgazdasági terme­lés szerkezete. Jelentősen csök­kent a kenyérgabona vetéste­rülete.” Úgy gondoljuk, hogy a cikk írója önkéntelenül ugyan, de elárulta a lényeget. Milyen tervezés az, melyik nem a szük­ségletnek megfelelően tervez? Ha nagyobb a kenyérfogyasz­tás, akkor bizonyára több ke­nyérgabonát kellene termelni. De miért nagyobb a kenyérfo­gyasztás? Az emberek nem esz­nek most sem két szájjal. Ott emelkedik a kenyérfogyasztás, ahol az élelmiszer cikkek hiá­nya miatt a kenyér a fő táplál­kozási szer és sajnos ez a hely­zet Magyarországon is. Ha te­hát a nagyobb kenyérfogyasz­tás ismeretében kisebb terüle­ten vetnek kenyérgabonát, mint amilyenre szükség volna, akkor nyilvánvaló, hogy a szükséglet nem biztosítható. A BUDAPESTI rádió pana­szolja, hogy nincs kereslet a szovjet könyvekben annak da­cára, hogy a propaganda min­den eszközét felhasználják an­nak terjesztésére. Az idei kará­csonyi könyvvásárra újból ki­adják a Pál-utcai fiukat, az Eg­ri Csillagokat, a Grimm mesé­ket, a Dzsungel Könyvét. GYÁROS LÁSZLÓ volt pro­pagandafőnök, a Kulturkap­­csolatok Intézetének elnöke, uj beosztásba került. Guineá­ban fogja a' kommunista Ma­gyarországot képviselni, mint nagykövet. A VEGYIMŰVEKET Tervező Vállalat hét szovjet vegyiipari üzem terveit készítette el. A Hétfői Hírek c. újság Írja, hogy a Vegyiműveket Tervező Válla­lat több mázsa súlyú tervrajz­dokumentációt adott postára a szovjet vegyiipari vállalatok ré­szére, melyek alapján hét uj vegyiipari üzem épül a Szovjet­unióban. AZ ÉLET ÉS IRODALOM c. folyóirat azzal büszkélkedik, hogy Jókai “A kőszívű ember fiai” c. müve megjelent orosz nyelvű kiadásban. Utóbb nyert értesülésünk szerint a Veszprém megyei 600 méter magas Kab hegyen uj TV adótorony épül, hogy ezál­tal a lakosságot kivonják az osztrák televízió befolyása alál. A NÉPSZABADSÁG ÍRJA, hogy törvény készül a túlzott alkoholfogyasztók ellen. A ter­vezet szerint mindazok, akik részegeskedés miatt szegik meg a gyári munkafegyelmet a gyár vezetőségének javaslata alap­ján elvonó kúrára kötelezhe­tők. Hogy az elvonókúrát hol kell a kijelölt áldozatnak töl­tenie, arra nézve az újság nem nyilatkozik. Valószínűnek tart­juk, hogy valami jól izolált bá­nyában. A“TÁRSADALMI SZEMLE” cimü folyóiratban, mely a ha­zai kommunisták hivatalos el­méleti sajtóorgánuma, Szeré­­nyi Sándor, a kommunista párt tudományos osztályának h. vezetője arról panaszkodik, hogy a magyar értelmiség zö­mét mindeddig nem sikerült a marxizmus szolgálatába állíta­ni. A cikk szerint a mezőgazda­­sági és gazdasági értelmiségiek­nek mintegy y3-a csatlakott csupán a párthoz, a tanítók zö­me nincs a pártban, az orvo­soknak pedig kb. 9% -a lépett be a pártba. A JÓKEDVŰ ÖRMÉNY TEMETESE Irta: Hunyady Sándor Élt Erdélyben egy Asbey Mik­lós nevű örmény borkereskedő. Hatvanéves volt. Volt tizenkét gyereke. Hét fia és öt lánya. Kilenc unokája, öt veje, hét menye, megszámlálhatatlan só­gora, öccse, komája és minden másféle atyafisága. Családja bibliai arányokban szaporodott el az országban. Jóformán nem is ismerték egymást a rokonok. Voltak köztük első unokatest­vérek, akik még soha az életben nem találkoztak. A sors szét­szórta őket Erdély városaiban, sokszáz kilóméternyi távolság­ra egymástól. Az örmény pirosarcu, nagy­baj uszu, kövér, fekete ember volt. A füléből meg az orrlyu­kából órási szőrpamatok törtek elő. Szeretett szivarozni, enni, inni, mulatni. Pedig a doktora figyelmeztette, hogy vigyázzon, fáradt motor már a szive, sok évvel megkurtitja az életét, ha nem változtat a passzióin. — Azt mondja, doktorkám, hogy ha eszem, iszom, szivaro­zok, tiz évvel rövidebb ideig élek? Hát baj ez? Hisz ez csak azt jelenti, hogy ugyanannyi esztendővel tovább leszek ha­lott! — és úgy mulatott a saját tréfáján, rengett belé a pot­­roha. Nem is mondott le az élet semmiféle öröméről. Még a munkát sem hagyta abba, pe­dig fáradságos mestersége volt, vonaton ülni szakadatlanul, utazni egyik helyről a másik­ra, alkudozni vendéglősökkel, veszekedni szőlőbirtokosokkal, örökké idegen ágyakban hálni, rossz vidéki szállodákban, ahol nedves fal és klórmész-szaga van a párnának. Vannak emberek, akik min­dig elkésnek mindenünnen. Ilyen volt az örmény is. Ha va­lahol egyszer leült, biztosan odaragadt a székhez, evés, ivás, kártyázás, vidám cimborák ked­véért. Nem is bíztak sehol a pontosságáfcffSÍ Ha sürgönyzött Désre, az “Arany bárány”-ba, hogy “hétfőn érkezem, kérek szobát”, csak kedden húzták Mindenütt jó, — de legjobb itthon... — tartja a magyar közmon­dás ' is. Barta András, Detroit­ban a Greyfriarson és Vincze Lászlóné, a S. Patrícián lakó ismert' honfitársaink szeptem­ber hónapban Magyarországba utaztak rokoni látogatóba a közismert Kulcsár Business Exchange utazási iroda segít­ségével. Mindketten szerencsé­sen és sok kedves emlékkel tér­tek vissza Detroitba szeretteik­hez és családjuk körébe, óha­zai rokonaik elhalmozták őket Heves megyében mindenféle jóval, a legfinomabb ételekkel és italokkal és olyan vendégsze­retettel fogadták őket minden­felé, amilyen vendégfogadást csak Magyarországon lehet ta­pasztalni. Úgy találták, hogy az ameri­kai látogatókkal szemben nem­csak a rokonok és jóismerősök, de a hatósági közegek is meg­különböztetett udvariassággal és figyelmességgel viseltetnek. Mindketten nagyon kelleme­sen érezték magukat Magyar­­országon, azonban amikor visz­­szaérkeztek Detroitba azt mon­dották: f — Mindenütt jó, de legjobb itthon! HA OLLÓ, KÉS, BOROTVA használhatatlan, úgy vigye éle­sítés végett a hires és szakkép­zett kés-készitőhöz és élesítőhöz JACK LOCKE’S-hoz. Fodrászati cikkek lerakata, 25 éves gyakorlat, kések, ollók, villanyosborotvák és gépek, ke­fék szép választékban kapha­tók. Előzékeny kiszolgálás. 8824 Fenkell Avenue, Detroit, Michigan. Telefon: UN 3-6802. Útirány Wyoming-Fenkell. tisztába az ágyat. Tudta min­denki a fogadóban,^ hogy az öreg Asbey legalább huszon­négy órát ott marad még, ahonnan küldte a sürgönyt. Történt egyszer, hogy az ör­mény Marosujváron járt, meg­vásárolni a Teleki grófok bo­rát. Délelőtt volt, de már a ká­­véházbán ült és bort reggeli­zett, zene mellett. Az egyik ke­zében pohár, a másikban szi-, var, a primás_a háta mögött állt, húzta a fülébe. Pompásan érezte magát. Kurjongatott, ivott, dirigálta a cigányt. Egyszerre csak úgy érezte, mintha valami forró függöny suhanna el a szeme előtt. A vi­dám kiáltás bennerekedt a tor­kában, bikafeje oldalt billent. Mázsás teste végigzuhant a föl­dön, olyan erővel, hegy az ezüstpénz is kigurult a zsebé­ből. A pincérek hozzásszaladtak, felemelték, leporolták a ruhá­ját, amely piszkos lett a padló­tól. Kár volt a fáradságért. Nem élt már a nagy, piros, sző­rös örmény. Végzett vele a gu­ta egy pillanat alatt, úgy ahogy kívánta magának. Megérkezett családjához a szomorú értesítés. Az örmény felesége, aki a sok gyerekszü­léstől öregkorára sovány kis mollyá száradt össze, sirt, só­hajtozott, de nem volt meglep­ve, tudta, hogy egyszer csak igy fog járni az ura. Készülődött a ház a temetés­re. Megrendelték a temetke­zési vállalkozónál az elsőosztá­­lyu disztemetést, hatlovas hin­­tóval, zenével. Szombat volt. Kitűzték a szertartást kedd dél­utánra. Kiszámították, hogy addig feltétlenül meg kell ér­kezni Marosuj várról a kopor­sónak, az elhunyt testével. Ahogy gazdag halotthoz illik, be volt fedve az Asbey-ház egész homlokzata ezüstszegélyü feke­te posztóval. A hálószobában fel volt állítva a katafalk, égtek körülötte a kandeláberek, az egész szoba teli volt szomorú babérillattal a koszorúktól. A rokonok is megérkeztek mindenünnen az országból, a sok gyerek, unoka, vő, meny, koma és sógor. Megtelt az ud­var, az egész lakás gyászoló so­­kadalommal. A pap is ott volt, fehér karingben, a minisztráns­­gyerekek.a füstölővel. A ház előtt, az utcán ott állt a gyász­­hintó, a tollbokrétás, ezüstszer­­számos lovakkal. Minden rendben lett volna, csak a halott nem érkezett meg. De most nem sajátmaga tehetett róla. Éppen tél volt és az erdélyi tél olyan, mint az orosz tél. A rettentő hófúvás­ban elakadt valahol a vicinális, amely a koporsót szállította. Nem lehetett semmit sem tenni a sors rendezése ellen. A temetést el kellett halasztani. A pap hazament a minisztráns­­gyerekekkel. A városbeli bará­tok is hazamentek. “Na, nem baj, majd eljövünk holnap vagy holnapután! Egyzser még­is csak megérkezik Miklós!” De a rokonságot nem lehe­tett hazaküldeni. Azok nagy utakat tettek meg Erdély kü­lönböző városaiból, hogy ott le­gyenek a temetésen. Fáradtan érkeztek, hóval a bundájukon, megfagyott arccal. Voltak vagy harmincán. Szállást kellett ad­ni nekik a családi házban. Nagy sürgés-forgás indult meg. Megvetették az összes ágyakat, párna, dunyha volt minden díványon, ropogott a bükkfából rakott tűz a kemen­cékben, pulykát ölt a szakács­nő a konyhában. Mert nemcsak szállás jár a gyerekeknek és unokáknak, hanem vacsora is. És mivel az özvegy nagyon jó háziasszony volt,'hát pazar vacsora készült. Az örmény fűszerek illatai jár­ták be az egész házat, amely­nek frontján még ott volt a fekete posztó. Minek szedjék le a gyászdrapériát, amikor más­nap újra ki kellene szegezni? A szakácsnő veszekedett a szolgálókkal. “Hol a mozsár?” — “Hoí a vanília?!” Sistergett a palancsinta sütőben a zsir, a tepsiben pirult a szalonnával tűzdelt pulyka. A konyha tűz­helyen óriási fazékban bort forraltak, fahéjjal és cukorral. Erős küküllői bort, Az özvegy úgy gondolta, hogy muszáj egy kis forralt bort adni a vacso­rához, hadd melegedjenek fel belülről is a gyerekek a téli utazás után. De a sülő pecsenyék és a for­ralt bor szagán kívül más jó­kedvű dolog is volt a házban. A gyászoló rokonok hoztak ma­gukkal pezsgő életet. Hiszen sajnálták a derék Miklós bá­csit. De annyira nem sajnálták, hogy egyúttal ne örüljenek egymásnak. Soha nem volt még a famíliában semmiféle esemény, amely igy összehozta volna egyszerre az egész atya­­fiságot. A fiatalok közt meg éppen elegen akadtak, akik alig ismerték a nagypapát. Akkor látták, maikor megszülettek és a nagypapa a bölcsőjük fölé hajolt, mejrt az öregur mindig elment a keresztelőre. Azután nem találkoztak többet, talán csak minden ötödik esztendő­ben. Hát ezek bizony nem na­gyon tudtak búsulni, hiába volt ott a gyász flór-szalag a karjukon. Az ifjúság önzésével csak egymással törődtek. Kí­váncsian gusztálták egymást. Az ébredező rokonszenvek sze­rint kis csoportok, külön párok képződtek közöttük. Egy feke­­teszemü lány, meg egy ugyan­csak feketeszemü fiú közt pe­dig olyan hamar forróvá vált az érzés, hogy a találkozásuk harmadik órájában, kézmosás ürügye alatt együtt vonultak ki a fürdőszobába, ahol aztán tüstént csókolózni kedtek. Mi­ért ne? Hiszen unokatestvérek. A gyászoló özvegy könnyező, de azért mindenre figyelő kot­­lós-szemével észrevette az uno­kái közt kibimbózó szerelmet. És nem bánta. A fiú apjának patikája van. A lány is szép hozományt kap hazulról. Igaz, hogy unokatestvérek, de néha jól sül el az ilyen házasság. A kis öreg moly szivének fel csu­pa bánat volt, a másik fele csu­pa fényesség. Egyszerre gyá­szolt és örült, hogy valami bol­dogságfélét lát derengeni két csibéje felett. És a vacsoránál egymás mellé ültette a fiatalo­kat. A vacsora különben seho-WA 8-2440 Lincoln Supply Co. Mindenféle árakban és a legjobb választékban kapható falpapir és festékáru 3521 FORT STREET, Lincoln Park, Mich. " (47-50) Költségmentes készbesités gyógy­­rendelvények, szakszerű elkészitése.­Az egész család részére a szükséges orvosságok és szépitőszerek kaphatok. Magyarul is beszélnek. STANFORT Drug Store, DU. 2-2711 4036 Port St. Lincoln Park, Mich. (febr. 11) gyan sem akart végetérm. Tár­­kányos levessel kezdődött, volt benne nyolcféle hús és ötféle tészta. Olyan hosszú volt, hogy éjfélre járt az idő, amikor asz­talra tették a sajtot és az al­mát, majd utána nyomtaték­­nak a törökösen főzött méreg­erős feketekávét. Éjfél után a fiatalok szerte­szóródtak a nagy házban, ösz­­szebujtak páronként vihogni, elfujták a gyertyát, világosság sem kellett nekik a barátkozás­­hoz. Az asszonyok félreültek trécselni. A férfiak ott marad­tak az asztal körül, sürü do­hányfüstben diskuráltak az életükről. Hajnal felé, amikor jobban fejükbe szállt a kükül­(Folytatás a 4-ik oldalon) Tud Ön Cha-Cha-Cházni ? Hívja WO. 1-5975 ingyenes bemutató leckéért MARIE OLIVER Dance Studio 406 David Broderick Tower cor. Woodward & Gd. Circus Pk. (Nov. 25 - Dec. 2) LaMODERN STUDIOS Of Photography ARCKÉPEK ÉS ESKÜVŐI FÉNYKÉPEK A KÜLÖNLEGESSÉGEINK 7521 Michigan Ave. Tel. VI. 1-2200 (46-47) Képviselünk minden légi és gőz­hajó vonalat. Szivesen adunk út­baigazítást minden utazással kap­csolatban. — Baráti szolgálat — ajándék-csomag küldés. Kérje Mrs. Paula Kniesche tulajdonost G. SCHMIDT TRAVEL SERVICE, INC. — Bel- és külföldi szolgálat — 10141 Gratiot Ave. Telefon: Detroit 13, Mich. WA 3-1870 A KÖNYVPIAC SZENZÁCIÓJA A Pannónia Books most jelent meg ,84 oldalas őszi árjegyzéke. Ha még nem kapta volna meg, kérje azonnal. 412A COLLEGE STREET Toronto, Ont. Can. Késkészitő és élesitő eladás és szakszerű élesítés.! JACK LOCKE’S Barber Tools Fodrászati cikkek lerakata 25 éve Detroitban Cutlery is my business 8824 Fenkel Ave. Detroit 38, Mich. Tel, UN. 3-6802 (11-25 Most vegye igénybe Detroitban a Salamander cipőket Egyenest Németországból a behozatal. Cipők mindenféle nagyságban az egész család részére. Továbbá a ked­velt kamelhaar cipők bortarppal. Raktáron nagy választék van férfi, női és gyerek cipőkben Cim: 12307 GRATIOT AVE, — Tel. DR. 1-9430 Nyitva: Hétfőn, kedden, szerdán és szombaton 10--6-ig. Csütörtök és péntek 10-9-ig. • Uj és használt Írógépek és összeadógépek minden gyárt­mányban • Irodai kellékek és ajándékok 12635 Gratiot Ave, KOCHIS ÉKSZERÜZLET 18810 Allen Rd.. Melvindale. Mich. Mindenféle ékszerek és órák nagy vá­lasztékban jutányos árakban. Órák pon­tos és szakszerű ja­vítása. Magyarul beszélünk Tel. DU. 3-5865 (39-52)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents