Detroiti Ujság, 1958 (48. évfolyam, 4-46. szám)

1958-03-21 / 12. szám

Cs.P Függetlenseg 681 So. Broad Trenton, N.J. PUBLISHED EVERY FRIDAY 10c CENTS A COPY 10c EG! PÉLDÁNY cAPUNK VIA I SZÁMA 8 OLDAL VOL. 48. ÉVFOLYAM. “A MAGYAR ÚJSÁG FOLYTATÁSA ^ouaaua ^p«.^-1958 MÁRCIUS 21. tooiTMU lapok "Detroiti Hírlap" — '‘Hagyat Hírlap’ ‘Magyar Napilap" — “Flint 4a Vidéki.'' NUMBER 12. SZÁM. THIRD IN THE “CHAMPION OF LIBERTY” SERIES WILL BE THIS UNITED STATES POSTAGE STAMP HONORING LAJOS KOSSUTH, THE GREAT HUNGARIAN PATRIOT AND APOSTLE OF WORLD DEMOCRACY, TO BE ISSUED ON SEPTEMBER 19, 1958 IN WASHINGTON, D. C. KOSSUTH BÉLYEG írta: Nt. BORS/IY KEREKES GYÖRGY Pearl Harbor estéién, 1941 december 7-én, New Yorkban — amikor Egyesületünk rende­zésében Kossuth Amerikába érkezésének 90. évfordulóját ünnepeltük — vetődött fel elő­ször a gondolat, hogy az ame­rikai posta vezetőségét megkér­jük egy Kossuth emlék-bélyeg kiadására. Másnap kitört a há­ború, amelynek folyamán, szörnyű élképpedésünkre, Ma­gyarország is hadiállapotba ke­rült befogadó hazánkkal. A legtöbb, amit ebben a helyzet­ben elérnünk sikerült a “Louis Kossuth Liberty Ship” vizrebu­­csájtása volt. Ez sem ment ne­hézség nélkül, de itteni ma­gyarságunk loyalitását az il­letékeseknek valamivel mégis honorálni kellett. 1948-ban. az 1848-49-es ma­gyar szabadságharc 100. évfor­dulója volt. Ekkor újabb kísér­letet tettünk a Kossuth emlék­bélyeg kiadatására. Sikertele­nül. Talán le sem kell Írnunk, hogy a Magyarországra vesztes háború után, :melyik “jó szom­szédunk” volt az, amelynek it­teni tradicionális bár szerin­tünk indokolatlan és meg nem. érdemelt politikai befolyása erő­sebb volt, mint az “enemy alien”-nek deklarált óhazánk ideszármazott fiainak óhajtása. Udvarias választ kaptunk, hogy — majd, talán . . . 1951-52-ben ivedig, amikor Kossuth amerikai — és leta­gadhatatlan nagy jelentőségű — látogatásának századik év­fordulóját ünnepeltük, az Ame­rikai Magyar Szövetségen ke­resztül újabb rohamot indítot­tunk a bélyeg kibocsátásának érdekében. Választ akkor is kaptunk. A Szovjet-barátság­ból való kiábrándulás érezhető hatása alatt a válasz most már még udvariasabb lett. Olyan “igen” féle volt, amit azonban még mindig “de”-vel halasztot­tak el, bizonytalan időre. Most azután, végre, tizenhét esztendei várakozás után: lesz Kossuth bélyeg. Lesz, mert. amit 106 esztendővel ezelőtt nem hittek ét Kossuthnak s amit 106 esztendő alatt moso­lyogva bár, de nem igen hittek el itteni magyarságunk szószó­lóinak: elhallgathatatlan és el­­tagadhatatlan bizonysággá lett. Ez az igazság pedig az, hogy az Egyesült Államok és Magyarország népének ideáljai azonosak s ezekért az ideálok­ért mindkét nép, amikor annak történelmi órája elérkezett, sú­lyos véráldozatokkal is hajlan­dó bizonyságot szolgáltatni. Szoktak rá hivatkozni, hogy H. G. Wells a hires angol tör­ténetíró egy alkalommal kér­dést intézett a világ tiz, leg­híresebb egyeteméhez, hogy a világtörténelem nagyjai közül “ki az a három, aki az egye­temes emberiségért legtöbbet tett s legkevesebbet kapott ér­te?” A válaszok szerint ez- a három: Jézus Krisztus, Lincoln Ábrahám és Kossuth Lajos volt. — Nem tudunk róla, hogy hasonló kérdést a nemzetek tel­jesítményeivel kapcsolatban újabban tett volna fel valaki valamilyen tudományos közü­­íetek felé. Úgy érezzük azon­ban, hogy ha ma tenne: a m.a­­gyar nemzet ott lenne az első három között, akik legtöbbet tettek a legnemesebb társadal­mi eszmény: a szabadság és — legkevesebbet kaptak cserébe érte. Azt hisszük, hogy nemcsak az Isten képére teremtett em­bernek, de a világ közvélemé­nyének is van lelkiismerete. Ez a lelkiismeret sokáig nem ma­radhat néma. Megszólalásait az utóbbi két esztendőben már iit-ott észre lehetett venni. Kü­lönösen itt, befogadó s mindig hűséggel szolgált uj hazánk­ban. Ennek tulajdonítjuk Mr Summerfield főpostamesterünk bejelentését, mely szerint 1958 szeptember 19-én az Egyesült Államok postája Kossuth em­lék-bélyegeket bocsájt ki c nagy magyar szabadsághős és államférfi születése napján. ír­nunk sem kell, hogy mit jelent ez manapság nekünk, öröm ez ó-hazánkért s annak igában szenvedő népéért való aggódá­sunkban, reménység a világ felrázott lelkiismeretének tét - lekben is megnyilvánulandó erejére, fénysugár az ünnep élé, amely lesz még egyszer ezen a világon s ebben a nagy ünnep­ben talán most már végre mi is benne leszünk. Mi, három­szor keresztrefeszitett, százszor meggyalázott, ezerszer félreér­teit, de ezeregyedszer is élni akaró — magyarok. “Testvériség” --------5 5 a,'------------­Legújabb hírek Magyarországról A vörös terror, egyházüldözés, a bebörtönzések, deportálások a legrémesebb mértékben foly­nak Magyarországon. A látszat szerint minden kapható, a ki­rakatokban Budapesten az áruk tömege látható, azonban a munkásnép nyomora válto­zatlanul nagy s csak a kommu­nista vezető osztály, az AVO- sok és azok hajcsárjai tudják azokat megvenni, azok dőzsöl­nek a kávéházakban, vendég­lőkben s járnak válogatott, fi­nom ruhákban. A nép olcsó pá­linkát fogyaszt, hogy mámor­ral csillapítsa keservét, elége­detlenségét, mert más módja arra nincs. A Vatikán három papot ki­zárt az egyházból, mert azok felszólítására sem voltak haj­landók lemondani a kommu­nista parlamentben való tagsá­gukról A kizárt papok neve: Horváth Richard. Beresztóczy Miklós és Máté János. Passau, Németországból egy uj Mercedes automobilon szá­mos csomag élelmiszert és ru­hafélét, 34 használt motoros kerékpárt, két és fél tonna tej­port, egy tonna marmeládot küldött Magyarországba a Né­met Katolikus Jótékonysági szervezet. A motorkerékpárt a papok részére küldték, hogy az egyházközségek szétszórt terü­letén lakó fékhez azon me­­hessonc]fc4íflhlMk£rékpárokat a németországi katolikus papok jótékonysági intézményei gyűj­tötték. Az Etele nevű magyar moto­ros hajó egy rakomány élelmi­szert vitt Budapestre a Dunán, az élelmiszereket ugyancsak a katolikus jótékonysági szerve­zet gyűjtötte és küldte Magya­­országra. Az Etele rövidesen 500 tonna szenet és 25,000 dol­lár készpénzt visz Magyaror­szágra, melyet a Ruhr vidéki szénbányászok gyűjtöttek a magyar Ínségesek részére. A Mercedes autót Grősz Jó­zsef kalocsai érseknek küldték külön ajándékkép a német ka­tolikusok, abból az alkalomból, hogy az idén tölti be püspökké szentelésének 30-ik évforduló­ját. Felső Ausztriában Wels köze­lében 30 épületből álló lakáste­lepet építenek “veterán” ma­gyar menekültek részére, akik már több mint tiz éve mene­kült táborokban, sátrakban tengődnek s koruk s egészségi állapotuk miatt dolgozni nem tudnak, munkát nem találnak s csak annyi segélyhez jutnak, hogy csak éppen éhen nem hal­nak. Jó lenne, ha az Amerikai Segély Szövetség ezekre a min­denkitől elhagyott szegény ma­gyarok részére valami segély­­mozgalmat szervezne. Hungaricus AZ ÉLŐ MÁRCIUS TISZTELETERE Beszámoló a Detroit és környéke magyar társadalmi egyesülete­inek a detroiti magyar egyházak támogatásával rendezett nagysikerű szabadságünnepélyéről A magyar a szabadságot, mint isteni eszményt, tisztelte, értékelte, ápolta és védte. A szabadságért folyó küzdelem nálunk magyaroknál már szin­te hitvallássá lett . . .és amint látjuk napjainkban is újra vi­lágtörténelmet irt vérével a magyar, 1956-ban. Széchenyi István mondta 1848-ban: “Minden nép, egyet se véve ki, csak magában, t.i. fiaiban hordozza az éleit s di­csőség, vagy a halál szégyen­csiráját”. Ma látjuk csak igazán ennek a próféciának a beteljesedését és valóságát. Az ezeréves ma­gyar fajta jelenkori pompás hajtásai a nagy magyar ősi tölgynek, a Kárpát-medence magyarsága pecsételte meg vé­rével az ezeréves múlt minden dicsőségét is túlszárnyaló hősi harcával a szabadságért és ezen túlmenően a világszabatí­­ságért folyó küzdelmét. És mu­tatja a jövő ütját ... A mai nagy “történések” korszakában a szabadvilág egyetlen jelképe (minden fontos nemzetközi tárgyalásnál is) a magyar sza-Sziv-főér operáció bemutatása televizión Dr. Szilágyi Imre, a Ford-kórház magyar sebész-főorvosa vé­gezte az operációt, melynek során a főeret kivették s helyébe müeret helyeztek. — Egy millió ember nézte végig az operá­ciót, mely sikeres volt. J. A. MONROE-nak, Char­lotte, No. Carolinában levelet küldött az adóhivatal, hogy 1 cent adóval tartozik. Monroe postán beküldte az egy centet. KANADÁBAN a 70 éven fe­lüli egyének, akiknek száma 800,000, jelenleg havi 40 dollár nyugdijat kapnak. Kedd este 10 és 11 óra kö­zött a Ford-kórházban egy sziv-főér operációt végeztek, melyet a WWJ-TV televízió ál­lomáson keresztül mutattak be. Egy 65 éves ember, akinek jobb oldalán a lába már telje­sen béna volt s a baloldalán a lába már az elbénulás előtt volt, mert a sziv-főéren keresz­tül a vér nem tudott keresztül hatolni, a keletkezett vércsomó elzárta a vérkeringést azokban. Az a veszedelem fenyegette az embert, hogy a vércsomók rot­hadást okoznak a lábaiban s lábait végül le kell vágni. Az orvosok újabban — a leg­utóbbi négy-öt év alatt, a vér­csomóval elzárt eret kioperál­ják s helyére müeret helyez­nek be. Ezt az operációt mu­tatták be televizión. Az operáció hosszadalmas s négy-öt óráig tart, a szükséges előkészületekkel, — s igy az orvosok az eddigi tapasztala­taik szerint kiszámították, hogy a tényleges operáció a negyedik és ötödik óra között történik s azt fogják a televí­zión bemutatni. Este 10 órakor Dr. Szilágyi Imre, mint sebész-főorvos és el­­ső-segédorvosa, más három or-, vos kisegítővel megkezdték az operációt. Kivették a szív Aor­tának nevezett főerét, annak villaszerűén végződő két ér­­nyulványát, melyek közül egyik a jobb, másik a ballábat látja el vérrel, ha a vér szabad keringését vércsomók el nem zárják, ami az operálandó em­ber esetében fennállt. Az Aorta és nyúlványainak kivétele után, annak helyére tették a müeret, belecsusztat­­ták az ember ereibe s azzal vé­get ért a tényleges operáció, mely után már csak a fölbon­tott testrészek bevarrása kö­vetkezett, de azt már nem mu­tatták be. A műér behelyezése után az operált ember lábaiban megin­dult a vérkeringés s az oi’vosok látták, hogy az eddig agyag­­szinü lába rózsaszínű lett, érez­ték az érben a vér dobogását s a vérnyomása 140-80 volt. Az ember másnap reggelre magához tért s az orvosok sze­rint négy heti pihenés után, munkába mehet, rendesen fog jári s visszanyeri teljes egész­ségét. Az operáció televizión való bemutatásának célja az volt, hogy a közönséggel megismer­tessék mi történik a michigani kórházakban s hogy ilyen ope­rációkat ma már általánosan végeznek. A magyarság büszkeségére válik, hogy egy magyar orvos végezte ezt a fontos television bemutatott operációt, s bizo­­nyitéka ez is annak, hogy a magyar tehetség az élet min­den terén kiválik s gazdagítja fogadott hazánkat a tudomány minden ágában. Gov. G. Mennen Williams Michigan állam kormányzója, aki ön­szántából 1958 március 15-ét Magyar Nappá proklamálta badság szellemisége. Egy egész világ áll és adózik csodálattal és tisztelettel a magyar sza­badsághősök tette előtt. Azok előtt a hősök előtt, akik az élő márciusi lelkiségükből fakadó­an a legnagyobb bátorsággal, szent akarással végigharcolták (Folytatás a 4. oldalon.) Dr. Teller Edward előadása Detroitban----------------------------------­A LEGKÖZELEBBI Sputnik­­ban, amit kilőnek, — mondja szovjet, — a kutya nem fog megdögleni.-------------------------— JUGOSZLÁVIÁBÓL 23 em­ber, két csónakon Olaszország­ba evezett s ott menedéket kért. KOMMUNISTA KÍNÁBAN minden irodalmi müvet be kell nyújtani a cenzornak, mielőtt nyomdába adják. Ezt nevezik a vörösök sajtószabadságnak.------- ~*a§iäte»--------­SKÓCIÁBAN a lakosság 15 százaléka katolikus. Aa Lvono-iiie Cluüriueglúvta Dr. Teller Edward atomtudóst előadás tartására Detroitban. Az előadást Dr. Teller a Vete­rans Memorial Building bál­termében tartotta, melyet tel­jesen megtöltött a 600 főnyi vendégsereg, akik között ott voltak Detroit ipari és keres­kedelmi vezető embereivel együtt a társadalom minden rétegéből és számos magyar. Az előadást ünnepi vacsora követ­te, melyet Dr. Teller tiszteleté­re rendeztek. Dr. Teller kijelentette, hogy a leszerelés nem oldja meg az orosz kommunistákkal való el­lentétünket. Mert nincs semmi olyan megoldás, hegy egy or­szág egy másik ország fegyve­res felkészültségét ellenőrizhes­se, mert a nuclear fegyvereket készíthetik és kipróbálhatják teljes titoktartásban. Hiszen láttuk a második világháború kitörése előtt, hogy a nemzetek sorra lefegyverezték hadsere­geiket és egy ország teljes ti­tokban (Németország) egy erős hadsereget épített ki. Nekünk erősnek és felké­szülteknek kell lennünk a vé­delem minden módszerével és fegyverével. Készen kell áll­nunk mindenre, mert ha a kommunisták látják, hogy mi teljes erővel vissza tudunk üt­ni egy esetleges támadásukra, akkor soha nem mernek min­ket megtámadni. Az is bizonyos, hogy mi nem tudunk megállítani egy min­den oldalról jövő támadást, mert lehet, hogy néhány bom­bázó repülőgép, tengeralattjáró hajóról kilőtt bomba esetleg eljut idáig. Ha nem tudunk el­lenállni, mert nem készülünk fel teljes erőnkkel az ellenállás­ra, akkor sorsunk meg van pe­csételve. Magam részéről in­kább az ellenállási harcban kí­vánok meghalni, mintsem a kommunisták uralma alatt lőj­­jenek agyon. Minden épületet Detroitban úgy kellene ezentúl épiteni, hogy az épületek alatt mélyen ; pincékét, ójsiií-cvek; HQJSX. érhet el egy bombatámadás s ezekbe a földalatti óvóhelyekbe kellene elraktározni az ipari eszközök feleslegét, hogy ha az ellenség elpusztítaná az ipari központokat, ott a termelést azonnal megkezdhetnék. Ha nem is lehetne azokkal a luxus cikkeket és szerekét gyártani, de alkalmasak lennének arra, hogy átvészeljük a megpróbál­tatásokkal teli időt. A legfontosabb az Egyesült Államokra nézve, hogy állan­dóan fejlessze és végezze a to­vábbi kísérleti kutató munkát a tudomány minden terén, hogy mindig előbbre legyen azokban, mint a kommunisták s a másik, hogy a középisko­lákban jobb tudományos ki­képzést kapjanak a tanulók. Kijelentette, hogy sokan őt a H-bomba atyjának nevezik, amit ő azzal hárított el magá­tól, hogy a H-bomba feltalálá­sához azoknak a nagyeszű és gyakorlott embereknek munká­ja vezette, akik állandóan kí­sérleteztek annak irányában. Az ő egyedüli érdeme az, mon­dotta Dr. Teller, hogy annak dacára, hogy próbálták elked­vetleníteni s olyan környezet­ben volt, mely nemcsak kétel­kedett de nyíltan ellenezte a H-bomba terén folytatandó kí­sérleteket és kutatásokat, ő nem tágított és folytatta ren­­dülslilenül munkáját, mert úgy érezte arra szükség van és lesz. Ami be is következett. A közönség a legnagyobb fi­gyelemmel hallgatta Dr. Teller előadását, aki a végén a közön­ség köréből hozzáintézett kér­désekre nagy tudományával alátámasztott érveléssel vála­szolt. Kétségtelen, hogy detroiti előadásával Dr. Teller újabb szolgálatot tett fogadott hazá­jának, mert sokaknak a vezető­emberek közül is kinyílt a sze­mük: akiket a szovjet béke s a szovjet fenyegető propaganda elvakitott. DETROIT HUNGARIAN NEWS AN AMERICAN PAPER — PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE Detroit, Michigan — 7907-11 West Jefferson Avenue — Telefon: VJnewood 2-0414

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents