Detroiti Ujság, 1958 (48. évfolyam, 4-46. szám)

1958-03-07 / 10. szám

4. OLDAL. DETROITI IIJSAG — HUNGARIAN NEWS 1958 március 7. DETROITI ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS PUBLISHED EVERY FRIDAY Editorial and Publishing Office: 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE. DETROIT 17, MICHIGAN Telephone: VInewood 2-0414 Founded by JULIUS FODOR—Alapította FODOR GYULA Managing Editor and Publisher—Felelős szerkesztő és lapkiadó MRS. JULIUS FODOR Editor — BÉLA KOLOS — Szerkesztő SUBSCRIPTION RATE: $5.00 PER YEAR SINGLE COPY 100 CANADA: $6.00 — EUROPE: $7.00 Entered as second class matter June 21, 1922 at the post office at Detroit, Mich., under the Act of March 9, 1879 A MAGYARSÁG ÉRDEKEINEK SZENTELT HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE., DETROIT 17, MICHIGAN Telephone: VInewood 2-0414 ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE: $5.00 — EGYES SZÁM ÁRA: 100 KANADÁBA: $6.00 — EURÓPÁBA: $7.00 A “FÜVESKERr-RŐL Toynbee, a nagy angol történetfilozófus mondta egyszer, hogy a dekadens modern világot ujjáteremtő uj szellem talán a keleteurópai népek menekültjei köréből fog támadni, ők szen­vedtek ugyanis a legtöbbet és uj vallások, uj hitek mindig csak nagy-nagy szenvedések nyomán születnek. Toynbeenek nagy­részt igaza lehet, de mennyivel inkább áll ez a toynbeei meg­állapítás magukra a szenvedő népekre s bennük a sokszázezer valóságos rabra! A magyar nép s a magyar börtönlakók szenvedéseinek s hitének ad hangot az az antológia, mely FÜVESKERT cimen jelent meg a forradalom évfordulóján, Bécsben. írói olyan ma­gyar költők, akik hosszú éveket töltöttek a kommunista bör­tönökben, a forradalom alatt kiszabadulva résztvettek a sza­badságharcban, majd — annak a Nyugat által való cserben­­hagyása után — a szovjet megtorlás elől nagyobb részükben szabad földre menekültek. — Néhányan már költők voltak bör­­tönbevettetésük előtt is, sokukat csak a börtönbeli szenvedéseik tettek költővé. És sokuk csak ekkor jutott el az Evangéliumig. A köteten két főgondolat vonul végig: a magyarság hely­zetének a felismerése és a krisztusi hit. Tollas Tibor, az emigrá­cióban legismertebb költője e körnek, igy látja az elsőt: “Kö­röttünk két nagy Óceán; vizeink Kelet és Nyugat lejtőin ke­resnek utat”, de “Magyarnak igy marad az ember, ha nem tar­tozik sehova.” Egy másik versében, “Uj Krisztust zengek” cim­­mel minden elnyomott Krisztusát énekli meg: Uj Krisztust zengek. hétköznapok hősét, Kin forgácsfény a glória, S műhelyekből templomot ácsol, Zsoltárt zsellérek panaszából, Az ácslegény, a nép fia. Uj Krisztust zengek, kufá.roknak rémét, Ki korbácsával int csudát, S legázclt milliók kínjából Bolygónkra uj arcot varázsol: Az elnyomottak Krisztusát. Benne van a kötetben Tollas két csodálatos, sokat idézett börtön-verse is, az “Üzenet a Dunakanyarból” és a “Bebádo­­goztak minden ablakot”. A Recsk-i haláltáborban született meg a “Sosem halottak éneke”. írója otthon maradt, igy csak “C”-vel jelzi nevét a kötet. Gérecz Attila, aki később a forradalom alatt hősi halált halt, egy rabtársának halálát Írja le: A szomszédomnak vér csordul a száján. Tiidőbajos. Még néhány napja van, Hogy fuldokolva öldendezzék, s aztán, Sajnálva benne sorsukat, sokan Majd kérdezik: “hány éret ült? — hetet” . . . Kereszt se lesz a sirhanija felelt. Kocsis Gábor bányászversei abból az időből származnak, amikor a foglyokat a Sztálin halála utáni enyhülés idején bányamunkára vitték. ö irta a “Harcbainduló Dávid éneké”-t is a forró októberi napokban; talán a Sztálin-szoborról . . . ... Az Ur Ígérte, Hogy parittyámban kő az ő neve . . . Már nem nevetsz, ijesztés durva szobra. Fölöttem fények erdeje, S kezemből sújt az Ur neve Páncélos homlokodra! Aztán, a győzelem tetőfokán, megindult a szovjet vissza­­csapás. Megdöbbentő színekkel ecseteli Nagy György a tragikus fordulatot: A törpeagyu rémek kora jő már, Uj őskor, ember nélküli idő. Vascsőrü, dühödt óriások Kúsznak csapatban, ugatva elő. Tankokkal akarsz erkölcsről vitázni? Jobb lesz, ha hallgatsz, s lesütöd szemed: Mi erényed volt, mind a. bűnjeled lett: A szív, a szó, a lelkiismeret. Nincs egyetlen mozzanata sem a történelmi események­nek, melyet ne örökítettek volna meg versben. A menekülésről Sulyok Vince, Kocsis Gábor és Vitéz György ir megrázó köl­teményeket, a táboréletről Sulyok Vince jugoszláviai “Kerengő”­­je szól a sok egyéb mellett: Száz négyszögöl a szabadság csupán. Nem éri el a zöld park bokrait. Sétálhatsz rajta s nézheted a felhők Egekre fájdult szép játékait Száz négyszögöl a szabadság csupán, Hogy forgolódhass benne, mint az őrült, És összerándulj, ha sorsodra gondolsz, Mint aki mögött vak fegyver dördült. A kötet a világirodalom mestereinek néhány kitűnő fordí­tását is tartalmazza, valamint dán, norvég, osztrák, német, angol, spanyol, francia költők müveinek a fordítását, melyek a magyar forradalom nyomán születtek. A fenti szemelvények csak éppen ízelítőt adnak a vers­­gyűjteményről, ezért igazságtalan lenne, ha nem irnók ide a kötetben szereplő, éppoly tehetséges fiatal költők neveit a már említettek mellett: Bartha Mihály, Berenczey László, Csanád László, Elekes Attila, Füredi Antal, Hegedűs János, H. László Béla, István László, Josinczi Ádám, Lökkös Antal, ifj. Ráth György, Sipos Péter, Stefanovszky Dezső, Szalkay István, Szi­geti Anna Mária, Thinsz Géza, Váry Ildikó, Vizv Antal s több ismeretlen vagy meg nem nevezett. A nagyszerű kis kötet újra meggyőzhet bennünket arról, hogy a “magyar művészet”, vagyis a költészet nemhogy nem hanyatlott az elmúlt súlyos évtized nyomása alatt, hanem rit­kán látott magaslatra ért el Amikor a magyarságnak nem vol­tak vezetői, a szellemi vezetést mindig az irók, a költők vették át. A mai magyar költőnemzedék alkalmasnak bizonyult erre a vezetésre. CSICSERY-RÓNAY ISTVÁN (Testvériség) »t* •i' A szebbnél-szebb verseket tartalmazó könyv e cimen ren­delhető meg: “Nemzetőr” Wien I.. Postfach 485, Austria, Europe. AZ ÉLŐ MÁRCIUS (Folytatás az első oldalról) dalmi vonatkozású vívmányait. Tudjuk, ismerjük őket, hiszen minden évben megemlékezünk azokról. Minthogy azok a két világháború előtt nagyrészt megvalósultak, ma épen azért bírnak igen nagy értékkel, mert szülőhazánk e pillanatban újra a legborzalmasabb gyar­mati sorsba süllyesztve küzd, nemcsak szabadságjogaiért, amelyeket 1848-as szabadság­­harcunkkal megszerzett és 1945-ben az orosz “felszabadi­­tással” elvesztett, de küzd a hazai akasztófák ellen, a szi­bériai, népeket megsemmisítő táborok ellen, küzd, minden rémregényt és minden fantá­ziát felülmúló hazai börtönök és internálótáborok ellen, ame­lyeknek falain ma is ott van az ártatlan magyarok ezreinek mártír vére. küzd minden nap egy csendes, biztonságos éjsza­káért, egy félelemmentes, nyu­godt magyar életért, küzd Is­tenért, Hazáért és Szabadság­ért. Az élő március lényege ez az áldozatkészség, Istenért, a csa­ládért, nemzetért való áldozat­­vállalás. Az 1348-as ifjúság népe ugyanaz a nép ma is, amely mindig volt és mindig is ma­radni fog. Ugyanaz a márciusi nép küzd ma is otthon a zsar­nokok utódai ellen. A hazai zsarnokok, a bűnözők és hiva­tásos fegyháztöltelékek és a szennycsatornákból származó és ma, magas állami hivatalo­kat betöltő “párt arisztokrácia” ellen, amely alacsonyrendüségi fokánál fogva is csak idegen szuronyokra és “béke tankok­ra” támaszkodva tudja ráerő­szakolni a maga akaratát a nemzetre. A márciusi szellem él a mai magyarban, talán még jobban és lángolóbban, mint valaha is élt. Legyünk őszinték. 1945 óta az emigrációban élő és koráb­ban kivándorolt magyarságunk az élő márciusi szellemet csak a sajált soraiban vélte tovább­élnek, megmaradónak. Azt hittük, hogy odahaza a íékez­­hetetlen terror hatalma alatt, minden nemes és szép érzést kiöltek a nemzetből. Hála le­gyen Istennek, tévedtünk. Té­vedtünk, mert nemcsak ben­nünk volt, de megvolt talán többszörösen az otthonmarad­­takban is. Otthon meggyilkol­hattak mindent, hogy eltüntes­sék a magyar nemzet fénykorá­ra emlékeztető nyugati keresz­tény kultúrát és ezzel járó 1000 éves történelmi múltat, de egyet nem sikerült nekik meg­gyilkolni: “az élő márciusi szel­lemet.” Ez a szellem mutatko­zott meg az 1956-os szabadság­­harcban a gyermekektől kezd­ve az öreg magyarokig bezáró­lag, kivétel nélkül. Lehullt a kommunizmus álarca. Szinte, máról holnapra kitűnt, hogy mindent elvehettek, mindent ami szép és nemes volt, porba sárba tiporhattak de hiába igyekeztek átformálni a ma­gyar nép márciusi szellemét és istentagadókká tenni őket. Hi­ába volt minden iskolai rafi­nált tanítási módszer, hogy az apró gyermekektől kezdve bele­neveljenek a nemzetbe egy uj, antikrisztusi materiális élet­­szemléletet. Az élő márciusi szellem túlélte őket, fizetésként pedig megkapták ezektől az ap­ró gyermekektől az u.n. “Mo­lotov cocktailt”. Nem érzem magam jogosítva arra, hogy a napjaink­ban történt újabb magyar sza­badságharcnak a részleteiről is újak, ez nem az én feladatom, aki csak távoli caemlélője, és idegekre menő naponkénti fi­gyelője és szellemi átélő je vol­tam, ennek megírása annak tollára kívánkozik, aki abban részivett és aki azt közvetlen közelről a helyszínen átélte. Az én feladatom, a mi feladatunk a most elkövetkező március 15-i ünnepéllyel kapcsolatosan csak az, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. Emlékezzünk arra, hogy 1848-ban és az azt megelőző és követő időkben kezdődött és fejlődött ki a mai élő márciusi szabadság-szellem. Emlékeztessünk, hogy az élő márciusi szellem ébresztette fel, a maga kimondhatatlanul súlyos áldozat-vállalásával és ennek meghozatalával, annak a szabad világnak a szemét és lelkiismeretét, akik a korábban megmérgezett, de ügyesen al­kalmazott hazugság propagan­da gépezet eredményeként cc­­existenciális együttélés megva­lósításáról tárgyalnak. Nincs még a világnak egy olyan nem­zetet, akit annyira ismernének, akire annyit hivatkoznának vi­lágrészek között történő meg­beszéléseiken, vagy akár a U.N. előtt folyó tárgyalásokon is, mint a magyar nemzet. Nincs még egy olyan nemzet, akinek a márciusi szellemből folyó ál­dozatkészségéért és áldozatho­zataláért a mai nagy “felkészü­lések” időszakában, — mely olyan rokcnszenvnek, megér­tésnek és tiszteletnek örvende­ne, minit a magyar. Az 1956-os szabadságharcunk mártiruma ismertté tette nemzetünket, és a szabadság eszméjének legma­gasabb piedesztájára emelte. És ez a felismerés a világ sor­sát és jövőjét alakitó szabad nyugati birodalmak és azok ve­zetői részéről a legnagyobb biz­tosítékai az igazi félszabadulás­nak és legbiztosabb Ígérete ez a szabad, független Magyaror­szágnak. Az élő magyar márciusi szel­lem tette lehetővé 1956-ban, hogy a nyugat a valóságra is­merjen és rádöbbenjen hiszé­kenységére, félrevezetettségére, gyengeségére és a magyarokkal szemben elkövetett hibáira. A magyar újabb véráldozatok tet­ték lehetővé a nyugat részére annak a felismerését, hogy mit jelent az orosz “felszabadulás”, így váltunk ismét eme újabb vérhullatásunkkal a nyugat szövetségeseivé. Az élő március fényes arca, az otthoniak — itt alig elképzelhető nyomora, szenvedése és ezeken keresztül otthon lévő magyar testvéreink könnyeinek gyémánt ragyogá­sa mutatja, hogy remélhetjük, talán a közel élj övendőre a ma­gyar FELTÁMADÁST. “Nem lesz a földön soha béke, Míg más ül Árpád örökébe”. A rendezőség nevében: Dr. Háló Tibor Az amerikai alkotmány módosításai A régi magyar közjog szerint, az alkotmány az érvényes ma­gyar törvények összesége. Ha tehát olyan uj törvényt hoztak, amelynek értelmében a koráb­bi törvény érvénytelenné vált, ez nem tartozott többé az “ősi” alkotmányhoz. Csak a törvény­­hozás két Házának egyszerű többségét kellett az uralkodó­nak megnyernie, ha az alkot­mány módosítását kívánta. Az amerikai alkotmány létre­hozói is belátták, hogy alkal­mazkodni kell a való élethez és nem zárkózhatnak el a mó­dosítások elől, de ugyanakkor olyan szabályokról is gondos­kodtak, amelyek biztosították, hogy csak a nemzet valódi aka­ratának megfelelően változtat­hassák meg a törvényeken íe­­lülálló alkotmányt. cióra gyűltek össze ebből a cél­ból. Még ezernél több gyűlést és tüntetést szerveztek meg a vezetők, hogy a kongresszust és az állami törvényhozókat' be­látásra bírják, mig végre 1919. májusában a Képviselőház jó­váhagyta az újítást. Wilson el­nök személyesen beszélte rá a szenátorokat a módosítás meg­szavazására. A 30-ik állam 1920 augusztus 26-án hagyta jóvá a korszakalkotó reformot, 15 hó­nappal a kongresszusi határo­zat után. Az amerikai alkotmány meg­teremtőinek bölcs belátására vall, hogy a változtatásokat ilyen körülményes eljáráshoz kötötték, amelynek folyamán az arra hivatottaknak számta­lan alkalmuk van: “mindent megfontolni és meggondolni.” JAMES CAMPITELLE rend­őr látta, hogy a Seminole ut­cában, Detroitban egy nyitott ablak alatt a hó le van tapos­va. Odaállt az ablak alá, hogy megnézze mi történt, amikor az ablakból egyenesen a kar­jaiba mászott egy ember, akit felelősségre vont, betöréssel vá­dolva. Az ember tiltakozott ez ellen s azt mondta, hogy csak egy kicsit melegedni mászott be a nyitott ablakon át a la­kásba s ő nem betörő. ——— ---------­AZ ORSZÁGBAN 60,000 au­tómechanikusra van szükség, azonban nem akarnak ezek a szakemberek autójavitási mű­helyekben munkát vállalni, mert kevesebb fizetést adnak a munkaadók nekik, mint a gyárak a hozzájuk hasonló szakmunkásoknak, s igy in­kább odamennek dolgozni. Az amerikai alkotmány eset­leges módosításai két irányból indulhatnak ki. 1. A szenáto­rok és képviselők két-harmad­­részének kifejezett akaratából, vagy 2. az államok (48) tör­vényhozói háza kétharmadré­szének e célra összehívott gyű­lési határozatából. De ezek még csak az első lépések. A tervbe vett módosítást az államok kétharmad részének jóvá kell hagyni. Nem csodálható ennélfogva, hogy az Egyesült Állandók fenn­állása óta javaslatba hozott több mint 3,000 módosításból eddig csak huszonkettőt fogad­tak el. Az első :tiz a “Bill of Rights”, a “szabadságjogok kó­­deksze’ amelyek többek között a vallás-, szólás-, és sajtósza­badságot biztosítják és az egyén védelmét a hatóságok túlkapásai ellen. A későbbi mó­dosítások a jövedelmi adót, a szenátorok közvetlen megvá­lasztását, a női szavazati jogot iktatták az alkotmányba és a faji vagy vallási alapon való hátrányos megkülönböztetést zárták ki. A tizenkilencedik módosítás a nők szavazati jogáról szól, amelyet hosszú változatos küz­delem előzőit meg. Csak 1920- ban jutott diadalra az elv, amelyért 75 éven át küzdöttek a nők Amerikában. A végső csata 1393-ban indult meg, amikor a New York állambeli Seneca Falls-on a nők konven­Labdarugók figyelem! Az Allen Parki Fehér Szarvas labdarugó csapat 2-3 jó technikájú fiatal játékost keres. Csakis sportszerű életet élő játékosok vétetnek figyelembe Érdeklődők hívják Mr. Szikszay-t a DUnkirk 2-9055 számon.- 1 (10-11) BONDED 'I r“QC RÉSZEK FÉKEZŐ B ÉS BESZERELÉSE MUNKA Garnett’s Auto Repair Fékező szolgálat 1 Szakértők minden gyártmányban I 7908 W. Fort St. — VI. 2-8813 — Detroit 9. Mich. Detroit 9, Mich. ÉRTESÍTÉS Tisztelettel értesítjük Detroit és kornyéke magyarságát hogy DOBDAY MIKLÓS ÉKSZERÜZLETET NYITOTT 16326 PLYMOUTH ROADON, DETROITBAN Üzletében minden Ízlésnek megfelelő valódi és modern ékszer, órák és ajándékok nagy választékban kaphatók. Dobday Miklós óra és ékszer javítással is foglalkozik. Megrendelésre is készit ékszereket, egyszerűbb kiviteltől a legértékesebb kivitelig. Dobday Miklós és neje ,született Goszleth Márta tisztelettel meghívnak minden magyart üzletükbe, ahol a legelőnyösebben s a legjutánycsabb árakkal lesznek kiszolgálva. Magyar testvéri szeretettel várnak és fogadnak mindenkit. Dobday Miklós és neje A Szabad Építők Szövetsége vállal: Házak külső és belső betonfalazását, szines tégla vagy terméskő kiképzéssel. Külső — belső festési, leválasztás^ átalakítási, tile mun­kákat, teljes konyha, basement, attiek kiképzését mindenféle faipari, elektromos munkát, elektromos gépek javítását, uj kertek létesítését és karbantartását. Cím: 1112 Wheelock St., Detroit 9, Mich. Phone No.: VInewood 2-6622, vagy VI. 2-7330

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents