Detroiti Ujság, 1958 (48. évfolyam, 4-46. szám)

1958-02-14 / 7. szám

Püggetlenseg 681 So. Broad Trenton, N.J« TRENTON N J Cs.P. PUBLISHED EVERY FRIDAY 1 a CENTS A COPT DETROIT HUNGARIAN NEWS AN AMERICAN PAPER — PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE Detroit, Michigan — 7907-11 West Jefferson Avenue — Telefon: VInewood 2-0414 10c EG? PÉLDÁNY LAPUNK MAI SZAMA 8 OLDAL VOL. 48. ÉVFOLYAM. — “A MAGYAR ÚJSÁG FOLYTATÁSA Consolidated papers: — “Detroit Journal" —.“Hungarian News“ — “Hungarian Dally" — “Flint and Vicinity.” 1958 FEBRUAR 14. »«olvadt lapok: “Detroiti Hírlap” — ‘'Magyar Hírlap’’ “Magyar Napilap" — "Flint «s Vidék..” 1 NUMBER 7. SZÁM. George Washington és a forradalmi szellem TEBRÜARY 2Z7I9152 ‘ '!//s a. very important Source of strength, and security cherish public credit One melticx/ of preserving it is to use it at Sparingly as possible, * 1775 áprilisában a. tavasz is­mét megérkezett New England környékére és a massachusettsi dombokon, Lexingtonban és Concordban, á fák rügyezni kezdtek. Vörösköpenyeges an­gol katonák ütköztek össze ott néhány elszánt farmerrel és városi lakóval. Az amerikai forradalom kitört. Ralph Wal­do Emerson, a kiváló amerikai költő és elbeszélő Írja, hogy a Lexington és Concord környé­kén eldördülő fegyverek hang­ját az egész világon meghallot­ták. Az amerikai forradalom való­ban kihatással volt a világ sok népének sorsára és pedig tar­tósan. Még ma is halljuk vissz­hangját néha. Talán azért, mert az amerikai forradalom nemcsak politikai célokat szol­gált, hanem erkölcsi és szelle­mi rugói is voltak. A Függet­lenségi Nyilatkozat, amelyet Thomas Jefferson szerkesztett meg, — “természetes igazsá­goknak” nyilvánította; hogy minden embert szabadnak te­remtettek, az élethez, szabad­sághoz és a boldoguláshoz való isteni jogokkal. Ennek a szel­lemnek volt kifejezője George Washington, akinek 225-ik szü­letésnapját ünnepeljük febru­ár 22-én. A fehérparókás vé­­konyajku, sasorru férfi, példa­képe lett nemcsak az amerikai­aknak, akik megunták a zsar­nokság igáját, hanem minden­kinek a világon, aki az emberi szabadságért lelkesedett. Ott volt például Lafayette márki, aki mint generális és Washington meghitt barátja, hősiesen harcolt kiképzetten amerkai honvédek élén. Ame­rikában a célokat elérve, visz­­szatért Franciaországba, ahol a francia forradalom egyik ve­zetője lett. Az 1789.4 francia nemzet gyűlésen Lafayette nyújtotta be a Jogok Nyilatko­zatát, amely a 13 évvel előbb megszerkesztett amerikai füg­getlenségi nyilatkozat alapján készült, az alkotmányozó gyű­lésen pedig azokért az elvekért szállt síkra, amelyeket Ameri­kában már kivívtak: a jogtalan letartóztatások éllen, a vallási türelmesség, n é p k é pviselet, zsüritárgyalás és sajtószabad­ság mellett. Ott volt a lengyel Tadeusz Kosciuszko, aki szintén ön­kéntesen állt Washington had­seregébe, hogy adjutánsává és barátjává legyen. Kosciuszko is amerikai értelemben vett de­mokrata volt. Követelte a len­gyel köztársaság visszaállítá­sát, népszabadsággal és tör­vényelőtti egyenlőséggel. 1794- ben, amikor Oroszország és Po­roszország Lengyelországnak kétharmadát megszállották, (a történelem tehát megismétlő­dött 1939-ben) Kosciuszko Krakkóba sietett és a népet el­lenállásra serkentette. Az ő sza­badságharca nem sikerült, ahogy letörték a magyar sza­badságharcot is Kossuth-tal és Petőfivel az élén. A magyar nemzet lánglelkü költője, Pe­tőfi, Washingtonnal azonos el­veket vallott: “Mert győzni fogsz dicső respublika, Bár vessen ég' és föld elédbe gátol, Miként egy uj, de Szent Napóleon, Elfoglalod majd a kerek világot!” Az amerikai forradalom sok más európai országban is dia­dalra segítette a demokratikus eszméket, sok helyütt Délame­­rikában és legújabban Ázsiá­ban is. Mert a szabadság, egyenlőség és /testvériség eszméit nem le­het kiirtani, onnan, ahol egy­szer gyökeret vertek és a világ­­minden részében előbb vagy utóbb győzedelmeskedniök kell. ———— c ^ ^ Szabadságünnepély A Detroiti Társadalmi Egye­sületek, Egyházaink támoga­tásával március 16-án, d. u. 3 órai kezdettel, a Szent Kereszt róm. kát. egyház márványter­mében “Szabadság-ünnepély-”t rendeznek. Az ünnepség részleteiről la­punk hasábjain keresztül an­nak idején tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. Rendezőbizottság. --------s§51-------­Elégetett millió dollárok Az Egyesült Államok kincs­tára jelenti, hogy minden esz­tendőben átlagban 1,200,000,- 000 (ezerkétszázmillió) egy dolláros bankjgeyet égetnek el, melyek a forgalomban elkop­tak a használat közben. A sok egy dolláros bankjegy nyomása ‘ és elégetése bizony elég sok pénzbe kerül Ameri­kának. A MÚLT HÉT TÜKRE A KORMÁNY ÉS A NEMZET egyaránt a nemzetvédelem­mel volt elsősorban elfoglalva, s a congresszus teljesen tető alá hozta a nemzetvédelemre szánt összeg első tételének a megszavazását, másfélezer mil­lió dollárt még erre az üzleti esztendőre. Közben — miután az első mübolygónk már a mindenség­­ben kering — valamivel kisebb idegességgel igyekeznek a mis­­sil-ek (rakéták) ügyét ren­dezni. A congresszus külön állandó bizottságot alakított a rakéták és mübolygók ügyének állandó szemmeltaítására s a nemzet­­védelmi miniszter civil egyént nevezett ki, hogy azok további fejlesztését és gyártását intéz­ze, s igy kivegye a rakéták ügyét a nemzetvédelem négy csoportjának az egymás elleni hatásköri összeütközéséből. Tudvalevőleg a Jupiter két éve készen volt, s az oroszok csak azért előzhettek meg ben­nünket, mert a volt nemzetvé­delmi miniszter a navynek ad­ta az elsőséget; s igy a hadse­reg Jupiterének várni kellett, amíg engedélyt adtak a hadseregnek, hogy mübolygó­­ját kilőjje. ' BAR A JUPITER SIKERES kilövése megnyugtatta a la­kosságot, tisztában kell len­nünk, hogy még az oroszok mögött maradtunk. A nagy orosz Sputnik kilövésénél a szovjet egy millió fontos (egy inchre egy millió font nyomás) lökőerőt alkalmazott, s mi az általunk eddig ismert vegysze­rekkel csak 78,000 fontos lökő­erőt tudunk alkalmazni. Természetesen csak időbe kerül, hogy a szovjetet utol­érjük ezen a téren is. A CONGRESSZUS KÖTELEZETTSÉGEINEK és jogainak gyakorlását az­zal kezdte meg, hogy a külön­böző független bizottságok mű­ködését vizsgálja felül. Elsőnek (a munkásuniók vizsgálatán kivül) a Federal Communication Bizottság tag­jait és azok működését vizsgál­ják felül, s ezen a téren saj­nálatos tényeket lát a polgár­ság. Eddig csak azzal voltak el­foglalva, hogy a független bi­zottság néhány tagja illeték­telen ajándékokat fogadott el cégektől, amelyek felett telj­hatalommal bir a bizottság. A GAZDASÁGI HELYZET egyre aggasztóbb, hetenként több embert fizetnek le a mun­kából, s a kormány a már elő­zőleg kért és megszavazott 260 millió dolláron kivül újabb 75 milliót kér, hogy a munkát­­lansági segélyeket kifizethesse. Aszövetségi alkalmazottak t. i. nincsenek munkátlanság ellen biztosítva, s ma annyit kény­telenek elküldeni a különböző szövetségi üzemekből (navy bázis, stb.), hogy a leginkább veteránokból álló és elbocsáj­­tott egyénekről gondoskodni kell. Ma már az elnök arra ké­szíti elő a nemzetet, hogy ha szükség lesz rá, az adók leszál­lítására is gondolnak. Közben nem titkolják, hogy ha a gazdasági helyzet tovább romlik, junius felé erélyes in­tézkedéseket fog ajánlani az elnök, pl. nagyobb kormány­rendeléseket. Ez és a kamatláb további leszállítása egy időre feltétlenül nagy injekciót ad majd az üzleti életnek, s a munkátlanságot csökkenti. Ugyancsak a nyár végére ké­szítik elő a négyhatalmi ta­nácskozásokat, (a “summit” tanácskozásokat a négy nagy­hatalom fejei közt), amit ma már biztosra vehetünk, s amely ha eredményt nem is, de Ígé­reteket ad majd egy időre a vi­lágnak. AZ ÁLLAMFŐK TANÁCSKOZÁSÁT nemcsak ,a szovjet, hanem európai, különösen angol szö­vetségesünk sürgeti erősen, bár a kormányunk tartózko­dott tőle. A szovjet ebben a kérdésben illetéktelen és mondjuk szem­telen célzást tett Bulganin utolsó levelében Dulles külügy­miniszterre, akit nem nevezett meg névleg, de akiről azt irta, hogy a külügyminiszterek elő­zetes tanácskozását azért ellen­zik, mert Dulles elfogult., Ha valami, ez a megjegyzés megerősítette Dulles állását, mert nem engedhetjük, hogy a szovjet beleavatkozzék kül­ügyminiszterünk dolgába. AZ EGYESÜLT ARAB NEMZETEK ma már teljesen a kezükben tartják azt az olajat, ami nél­kül Európ^ tűd létezni, mert Nassei’ a Szuezt, Syria az olaj csöveket uralja. Mindennél fontosabb azon­ban, hogy az egyesülésben a legtöbb arab és mór (Maroc­­co) az arab világ teljes egysé­gének a magját látja, s akár hoz az egység valaha jobb létet, akár nem, ma majdnem min­den arab az uj nagy arab biro­dalom képét látja az egység­ben. S míg a szovjetpolitika tá­mogatja az arab ambíciókat, ez az egység semmi jót nem jelent Lebanonnak és Izrael­nek, annak a két kis nemzet­nek, amelyek Közelkeleten a Nyugat nagyon gyönge bás­tyái. AFRIKÁBAN A FRANCIA-ALGIR belháboru ma elkeseredet­tebben folyik, mint valaha, dacára annak, hogy végre a francia parlament bizonyos ön_ állóságot szavazott a szeren­csétlen országnak. A belháboru végét egyenlőre n e m 1 á t n i. Ugyancsak terjed a francia Cameronban a bennszülöttek lázadása, akiket Egyptomon keresztül a szovjet lát el fegy­verekkel. ÁZSIÁBAN MÉG MINDIG az indonéziai anarchia képe­zi az érdeklődés központját. A majdnem teljesen kommunista Jáva (az a legnépesebb szigete és ott van Jakarta, a fővárosa a nagy szigetországnak) kép­telen a lakosságot élelemmel ellátni, mert az igazán nagyon gazdag Summatra és Borneo önkormányzat alatt vannak, s azok a kormányok nem haj­landók kommunista igába ke­rülni. Ha hetek alatt nem rendezik az ország dolgát, feltétlenül polgárháborúra kerül a sor, s ezért igyekszik a jávai kormány kétszázmillió dollár ára fegy­vert szerezni a kommunista or­szágokból, amit valószinüleg megkap. Nemzetközi Diák Nap február 27-én Lansingben, Michigan állam fővárosában csütörtökön, feb­ruár 27-én “International- Stu­dent Day”-t, nemzetközi diák napot fognak tartani. A diák­napot az állam kormányzója, G. I.Iennen Williams prokla­­málta. Több mint 80 országból jön­nek Lansingbe a Diáknapra külföldi származású diákok azok közül, akik amerikai kol­légiumokban vagy egyeteme­ken tanulnak. E napon a több mint 3000 ideg&r diák közül, kik Michigan államban műkö­dő főiskolákban tanulnak kb. 1200 az állam vendége lesz Lansingben, ahol a Koi’mányzó ur vezetése alatt működő 65 tagú bizottsággal megtekintik az állam kormányzatának ügyvezetését, gazdasági és ipari közintézményeit, jóléti és köz­egészségügyi hivatalait. Az előkészítő és tervező bi­zottság február 6-án tartotta gyűlését a Kormányzó ur hiva­talában, Lansingben. E gyűlé­sen Nt. Nagy Pál János, a Füg­getlen Magyar Református Egyház lelkipásztora is részt­­vett, mint a Koi’mányzó ur ál­tal felkért és kinevezett bizott­sági tag. A polgári bizottság, mely a diáknapot tervezi William M. Day, a Michigan Bell Tele­phone Company elnökének ve­zetése alatt áll. Amerikai Magyar Egyetemisták Szövetsége Tájékoztatója New York-i iroda: 22 East 38th St., New York 16, N. Y. Tel. MU. 6-4580 Nem lehetetlen, hogy ez eset­ben a külső szigetek fegyvere­ket kapnak a Nyugattól. NAGYON KELLEMETLEN és nagyon érdekes meglepe­tésben részesültünk a múlt hé­ten, amit eddig alig vett észre, s semmi esetre nem értett meg nálunk a lakosság. Úgy a kommunista Észak Korea diktátora, mint a szin­tén kommunista Észak Indokí­na diktátora egyszerre jelen­tették ki, hogy hajlandók a ketté szakadt nemzetek közt NÉPSZAVAZÁS utján békét teremteni, vagyis alá vetnék magukat a két részre osztott birodalmak lakosságának a ha­tározatának, abban a remény­ben, hogy a délkoreai és dél indokínai lakosság is a kommu­nizmusnak adnának többséget. A két ázsiai nemzet nem is­meri a kommunizmus áldását, csak azt tudják, hogy a kom­munista országrészekben fel­osztották a földeket, mig a dé­li fészekben nem. Azt persze nem tudják, hogy a kommu­nisták mindenütt földosztással kezdték s pár év múlva azután “köztulajdonba” véve a földe­ket a “kolhozok” rabszolgáivá tették a földmiveseket. LATIN AMERIKÁBAN EGYENLŐRE csend van, ha azt nem is le­het nyugalomnak nevezni. Ve­nezuela Juntája egyenlőre nem érzi magát nagyon biztosnak a nyeregben, Guatemalában», ta­lán megegyeznek az elnöksé­gen a legtöbb szavazatot nyert jelöltek, de nem biztos, hogy az egységet a párthiveik is nyu­godtan fogadják. Cubában Batistának még si­került megtartani a hatalmat a kezében. Nyugtalansággal figyelik Ar­gentina vergődését, hol a gaz­dasági anarchia egyre súlyo­sabb helyzetet teremt az ideig­lenes kormánynak.-------2 § 5-.--------­MAGYAR ELŐADÁS VOLT WASHINGTONBAN 1958 január 27-én, Dr. Te­­messy István a washingtoni “Amerikai Tudományos Aka­démia” előadótermében “Az Amerikai Tudományos Akadé­mia Pygmalion Szerepében” (“The National Academy of Sciences in the Role of a Pyg­malion”) cimmel előadást tar­tott, melyről a Washington Post jan. 25-i számában emlé­kezett meg. A színes film és képanyag az Akadémia ma­gyar programjának nemzetközi szempontjából is érdekes rész­leteit mutatta be. A zártkörű előadás közönsége akadémiai munkatársakból. államhiva­talok és a helybeli magyarság képviselőiből tevődött össze. Az előadás iránt több külföldi kö­vetség .kulturális megbízottja is érdeklődést mutatott. Dr. Temessy István jelenleg az Amerikai Tudományos Akadémia Nemzetközi Kapcso­latainak Osztályán dolgozik és ottani munkáj amellett a washingtoni “American Uni­versity ”-n végzi rádió, és tele­vízió-tanulmányait. A közeljö­vőben a nemzetek közötti jobb megértés céljait szolgáló szines, zenés, kép- és mozgófilm-elő­­adás bemutatására készül. Képanyagának jelentős L része az amerikai magyar élettel és kiváló magyar művészeinkkel foglalkozik. Az Amerikai Magyar Egye­temisták Szövetsége, összefog­lalva elmúlt félévi munkáját és jövő feladatait, intézőbizottsági ülést tartott. Ezen az Egyesült Államok 1726 magyar egyete­mistának ügyei mellett a világ­ban szerteszóródott mintegy 8000 magyar egyetemi hallgató helyzetével is foglalkoztak. Sor került a Szövtség és más szer­vezetek kapcsolatának megvi­tatására is, valamint az emig­­rációs politikai egység meghiú­sulása okainak vizsgálatára. Az Intéző Bizottság határo­zatainak igen fontos része a di­ákok továbbtanulásának kér­dése. A jelen tanévben 954 egyetemista kezdte el, illetőleg folytatta tanulmányait. Ezek közül az első félév folyamán mintegy 10% esett ki az egye­temekről. Ez az arány — figye­­lembevéve a nyelvi nehézsége­ket és a teljesen idegen oktatá­si rendszert — kisebb a várt­nál. Mindezideig teljesen figyel­men kivül maradt az emigrició­ban a nagyszámú fiatal mun­kás sorsának rendezése. Szo­ciális problémáik megoldása és magyarságuk megtartása első­rendű feladat. A fiatal munká­sok felkutatására, támogatá­sára és pevelésére a Diákszö­vetség elhatározta egy Ipari­tanuló Segélybizottság felállí­tását. Ezzel kapcsolatban fel­fogják kérni valamelyik ma­gyar társadalmi szervezet, egy­ház és magánszemély támoga­tását. Hasonlóképen most ...kerül sor áz rclősebb magyar értelmi­ségiekkel való kapcsolat felvé­telére. Neves irók, tudósok, mű­vészek élnek az Egyesült Álla­mokban és többszáz magyar egyetemi tanár tanít itt. Ha ezt szembe állítjuk azzal a ténnyel, hogy a magyar és ma­gyar származású amerikaiak száma csaknem az egymilliót éri el — világosan előttünk áll az a hatalmas kulturális fela­dat, amelynek az elvégzéséhez akar most segítő kezdeménye­zést tenni az Egyetemisták Szö­vetsége. A Coordinated Hungarian Relief hirei: Az utolsó magyar menekült is elhagyta Jugoszláviát, de még 19,000 van Ausztriában Azzal, hogy az utolsó kiván­dorlásra jelentkező magyar menekültek is elhagyták Ju­goszláviát, lezáródott a magyar felkelés következményeinek egyik szomorú fejezete. Összesen 16,374 magyar me­nekült át Jugoszláviába a fel­kelés után. Ezekből 634 letele­pedett Jugoszláviában, 2,773 visszatért Magyarországra, a többi pedig szétszóródott a vi­lágban, hogy 27 különböző or­szágban találjon uj hazát. Ezek közül 3,274 jött az északameri­kai kontinensre, .mégpedig 2,569 az Egyesült Államokba, 1765 pedig Kanadába. Az Egyesült Nemzetek me­nekült ügyi biztosának, Dr. Lindt August-nak a jelentése szerint most történt meg elő­ször, hogy egy ilyen nagymé­retű menekültügyi kérdést ilyen rövid idő alatt teljesen megoldják. Bizonyítéka ez an­nak, hogy jóindulattal és össz­­müködéssel nehéz nemzetközi kérdéseket is meg lehet oldani. A magyar menekültek ju­goszláviai ellátása csaknem 7 millió dollárba került a Jugosz­láv kormánynak. A kivándor­lással kapcsolatos költségek pedig további 5 millió dollárt emésztenek fel, tehát a jugosz­láviai m a g y ar menekültek problémájának megoldása 12 millió dollárba került összesen. Ugyanakkor, amikor öröm­mel vesszük tudomásul azt, hogy’ a magyar menekültek sorsának e tragikus fázisa le­zárult, ujult erővel szeretnénk felhívni a világ közvéleményé­nek figyelmét arra, hogy Auszt­riában még mindig 19,000 ma­gyar menekült várja, hogy uj hazát találjon. A testet-lelket ölő táborélet sok ezer fiatal éle­tet ront meg s pusztulni hagy­ja azokat, akik talán a legna­gyobb áldozatot hozták. Ne hagyjuk, hogy ezek is a nyolc­­tiz éve táborokban senyvedő régi menekültek sorsára kerül­jenek, s jóformán elvesszenek a magyarság, az emberiség szá­mára. A Coordinated Hunga­rian Relief ezek megmentésén dolgozik. Segíts, hogy segíthessünk! :-k-s TIBETBEN lázadás tört ki a vörös kínaiak ellen, akik meg­szállták ezt az országot. Állító­lag 10,000 kínai vesztette életét a harcokban. A lázadást azon­ban a vörösök — újabb hadak Tibetbe szállítása által — le­verték.

Next

/
Thumbnails
Contents