Detroiti Ujság, 1958 (48. évfolyam, 4-46. szám)

1958-11-14 / 46. szám

4 IK OLDAL DETROITI ÚJSÁG — HUNGARIAN NEWS 1958 november 14. DETROITI ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS PUBLISHED EVERY FRIDAY Editorial and Publishing Office: 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE. DETROIT 17, MICHIGAN Telephone: VInewood 2-0414 Founded by JULIUS FODOR—Alapította FODOR GYULA Managing Editor and Publisher—Felelős szerkesztő és lapkiadó MRS. JULIUS FODOR ' Editor — BÉLA KOLOS — Szerkesztő SUBSCRIPTION RATE: $5.00 PER YEAR SINGLE COPY 10? CANADA: $6.00 — EUROPE: $7.00 Entered as second class matter June 21, 1922 at the post office at Detroit, Mich., under the Act of March 9, 1879 A MAGYARSÁG ÉRDEKEINEK SZENTELT HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE., DETROIT 17, MICHIGAN Telephone: VInewood 2-0414 ELŐFIZETÉSI ÄRA EGY ÉVRE: $5.00 — EGYES SZÄM ÄRA: 10? KANADÁBA: $6.00 — EURÓPÁBA: $7.00 MAGYAR KERESZTEN Elvettek tőlünk hegyet és folyót. Mindent, mi nékünk egykor drága volt. Minden szépet; minden elvehetőt. Szülői otthont; bölcsőt, temetőt. — Elvették erdőnk, búzánk és borunk. A lelkünk fáj, ha rájuk gondolunk; Szivünk vérzik, kezünk ökölbe zárul; Pir futja el orcáink két felől. — A szégyen, jaj! a gyalázat megöl. — Mi lett belőlünk? Ó! mi lett velünk? Bú a borunk, Ínség a kenyerünk. Rongyok közt sorvad tétlen két karunk. — Isten! Mond Isten! Mond, hát igy halunk? . . . Süket és vak vagy, — mond te nagy világ; Hogy ajkunk hozzád hasztalan kiált? — Nem vagy süket. — Gonosz vagy; és lator. Jajunk szivedig ezért "hem hatol. — Csak állsz mögöttünk, — markodba nevetve —, Kárörvendve nézed, mint veszünk. Amig mi Krisztus fáján könnyezünk. — Ha meg kell halnunk: — Meghalunk. — Legyen! — Bűnöd száradjon gonosz lelkeden! De rólad Észak, Dél, Nyugat, Kelet; Lemondanunk? — Nem! — Soha nem lehet! Ez halálban is büszke szent jogunk. S mi lemondani, — soha nem fogunk! — UNGI ENDRE TÁJÉKOZTATÓ NYILATKOZAT Az amerikai magyarság arcu­lata lényegesen megváltozott az utolsó 15 év alatt. A beván­doroltak három csoportja; 1945 előtt bevándoroltak (öregame­­rikás); 1945 után bevándorol­tak (DP-k) és az 1956-os sza-1 badságharc után bevándoroltak (Escapee-k) magyarságunkat is három kategóriára osztotta,1 mely csupán származásában és hazájáért való aggódásában kö­zös, de életfelfogásában, világ-{ nézetében és különlegesképen I a közös cél eléréséhez vezető utak és módok megválasztásá­ban merőben különböző. Eltekintve attól, hogy 600- nál több amerikai magyar egye- j sülét 600 féle, különböző mó­don akarja óhazánk felszabadi-1 tásának ügyét előmozditani,: még azt is hiszi, hogy csak az ő általa választott ut az egyet-1 len célravezető. Tekintetbe véve mindezen körülményeket és különösen azt, hogy ezen csoportoknak az Amerikai Magyar Szövetségről alkotott véleménye is különbö­ző; és az Amerikai Magyar Szövetséget teszik felelőssé olyan akciókért, amelyek egy­általán nem tartoznak a Szö­vetség hatáskörébe, sőt még az ellenőrzés lehetőségén is kivül esnek. Az Amerikai Magyar Szövet­ség Igazgatósága az 1958. szep­tember 19-ikén tartott ülésén elhatározta, hogy úgy az ame­rikai magyarság, valamint il­letékes amerikai hatóságok tá­jékoztatására az alábbi nyilat­kozatot teszi közzé: A Szövetség a kebelében tömörült Egyházak, Egyesü­letek és Testületek és azok tagságán keresztül a magyar származású amerikai polgá­roknak olyan tömegét egye­síti magában, hogy vitán fe­lül egyedüli elhivatott szerv mindazon közös célok koor­dinálására, megvalósitására és legfelsőbb vonalon való képviseletére, melyeket a tagegyesületek, akár helyi jellegüknél, akár kellő súlyt nem adó taglétszámuknál fogva keresztül vinni képte­lenek, vagy legalább is kor­látozottak. Az Amerikai Magyar Szö­vetség nem foglalkozik sem párt, sem napi politikával. Az Amerikai Magyar Szö­vetség társadalmi utón ki­­vánja összefogni az amerikai magyarságot és a magyar származás közösségén ke­resztül ápolni az 1000 éves magyar örökséget; valamint magyar szülőhazánk szabad­ságának és függetlenségének visszaszerzését minden erővel elősegíteni. Az Amerikai Magyar Szö­vetség az egyetemes magyár kérdés képviseletében csak legfelsőbb fokon kiván eljár­ni, anélkül, hogy tagegyesü­leteinek ilyen irányú hely­beli tevékenységét korlátoz­ná avagy befolyásolná. Az Amerikai Magyar Szö­vetség a fnagyar kérdés tár­gyalásának minden mozza­natát figyelemmel kiséri, azt tiltakozó jegyzékeivel és fel­­világositó beadványaival éb­ren tartja és az igazságos megoldás elérését szorgal­mazza. Ebben a tevékenységében egyetlen célt és elvet követ; Független, szabad Magyaror­szágot akarunk, amelynek jö­vendő sorsát szabad választás utján az a magyar nép hatá­rozza meg, amely ma is az ó­­hazában él és ezt a jogát az ősi röghözvaló ragaszkodással és az elnyomó hatalom alatt való szenvedésével el nem vitat­hatóan megszerezte. Az Amerikai Magyar Szövet­ség Igazgatósága úgy érzi, hogy Magyarország függetlenségé­nek és szabadságának vissza­szerzése — mely 1956 október óta a világ sorsát intéző szerve­zeteknek is állandó napirend­jén van — az egyetlen és elsőd­leges cél, amely egy közös ma­gyar összefogásnak, magyar egységnek alapja lehet. Minden más cél és érdek kell, hogy eltörpüljön, megsemmi­süljön mindaddig, amig ezt el nem értük. A Magyar Egységnek ilyen irányú és célú megvalósitására hiv magához az Amerikái Ma­gyar Szövetség minden ameri­kai magyar Egyesületet, Egy­házat és Testületet, úgyszintén azoknak minden tagját, hogy ezáltal a Szövetség olyan erőt tudjon képviselni, mely méltó az ősi hazához, a szenvedő ma­gyarsághoz és elfogadható tár­gyaló fél a döntésre hivatottak felé. HAYDU K. GYÖRGY s.k. országos elnök Fenti Tájékoztató Nyilatko­zatot Dr. Nagy János felolvasá­sában, egyhangúlag fogadta el az Amerikai Magyar Szövetség Washingtonban diszgyülésre összeült Igazgatósága a Kos­suth emlékbélyeg kibocsátása napján, a nagy magyar állam­­férfiú 156-ik születésnapján, 1958. szeptember 19-ikén. A gyűlést követőleg Harry Truman volt amerikai elnök fogadta a magyarok küldött­ségét, majd Summerfield posta­ügyi miniszter műsoros ünnep­ség keretében nyújtotta át 160 millió bélyeg első iveit. MAGYAR KÖZPONTI TANKÖNYVBIZOTTSAG 2826 Washington Ave., Cleveland 13, Ohio AZ AUSZTRIAI MAGYAR ISKOLÁK NYUGAT SEGÍTSÉGÉT KÉRIK! Szovjet-Oroszország brutális támadását a magyar nép ellen 1956-ban 200,000 magyar ifjú­nak a Nyugatra való menekü­lése követte. Egy tiz milliónyi nemzet számára ez egymagá­ba véve is borzalmas veszteség. És ez a szám nem foglalja ma­gába a hősi halottak tizezreit, sem a deportáltakat és tömeg­kivégzéseket, amiket a Szovjet Unió és kiszolgálói a múltban ás a jelenben elkövetnek. Kézzelfogható — ezekből a statisztikai adatokból is, — hogy a magyar nép kiirtása tervszerűen folyik orosz és más népek bevonásával. Ma már a terror elől mene­kültek széthullanak, de hitük egy szabad Magyarországban, él és élni kell. A nemzetirtás sok módszere között szerepel a szétszórás is. A szovjet előszeretetetel hasz­nálja. A csodálatosan hosszan­tartó menekülési lehetősége en­nek a kétszázezer ifjúnak két okból történt: a kommunisták megmenekedtek égy harcos anti-bolsevista csoporttól és a magyarság elvérzését óriási lé­péssel vitték előre. A Szabad Nyugat akaratlanul hozzájá­rult az orosz tervhez, szétszór­va ezeket a szabadságharcoso­kat a világ négy sarka felé. A második lépés ezeknek az ifjak­nak és szülők nélküli kimene­kült gyermekeknek, gyors asz­­szimilálódása volna a különbö­ző befogadó országokba. A más nemzetiségű népek idegen is­koláiban qly mértékben veszte­nék el magyarság tudásukat, hogy már képtelenek volnának küzdeni Magyarország szabad­ságáért és igazságáért. Erre, szerencsétlenségünkre — Nyugatnémetország kivéte­lével — egy befogadó ország sem eszmélt rá. Elhanyagolja ezeknek a gyermekeknek ma­gyar szellemben való nevelését, igy akadályozva őket abban, hogy a felszabadítandó Ma­gyarország nyugati műveltségű vezetői legyenek. Egyedül Nyu­gatnémetország volt elég dip­lomata ahhoz, hogy ne beolva­dást követeljen magyar vendé­geitől, de megismerve a német nyelvet és kultúrát, megtartva és tanulva a magyar ősi kultú­rát, szabadság, hazaszeretetei, hasznos tagjai lesznek majd hazájuknak és barátai, szövet­ségesei a'németeknek. A magyarságtudat és kultú­ra legkönnyebben a középisko­lákban tanítható, különöské­pen szülőnélküli menekült gyermekeknél. Ezek az iskolák nevelik a felszabadult Magyar­­ország leendő vezető rétegeit. Mégis, az ausztriai magyar középiskolák elvesztették U. N. segélyüket és enélkül a gyer­mekenként és naponkénti 28 Schilling segély nélkül az isko­lák és bennlakások nem bírnak tovább működni. A magyar szellem és szabad­ságszeretet megőrzendő-e, vagy engedjük kiirtani ifjúságunk­ból, tehetetlenné téve őket Ma­gyarország felszabadítására? Mert rendes tanítás, nevelés fel­­készültség nélkül, magyarság­­tudomány nélkül, megtarthat­ja nyelvét, sőt meg is halhat a hazáért, de élni érte, szolgálni neki egy életen át, már nem tud. Az osztrákok erőszakos be­olvasztási terve, ha valóra vál­hat, nagy diadala volna a Szov­jetnek és nagy vesztesége a Szabad Nyugatnak. Magyaror­szág elveszne mint ország és nemzet és ez egy hős és halálra szánt szövetségesnek vesztét je­lentené Nyugat számára. Mi tudjuk, mit akar az orosz és tudjuk, mit akarna a szabad világ népe, ha egyszer felvilá­gosítanák őket miről is van szó. Kérjük gondolja ezeket át. És emlékezzen arra, hogy ha egyetlen egy népet, mint nem­zetet ki lenet irtani, úgy egyet­len nép — legyen az bármilyen, nagy vagy kicsiny — sem érez­heti többé magát hasonló sors­tól biztosítva. Magyarok! Kövessünk el min­dent, hogy az U. N.-t jobb belá­tásra bírjuk! Minden eszközzel és áldozattal hassunk oda, hogy az európai magyar iskolá­ink fennmaradásához az anya­gi létalap biztosítva legyen! marabb vonulhassanak vissza a munkapiacról, a nemzetközi feszültség következtében, több férfi kényszerül katonai szolgá­latban tölteni el éveket. Mind­ez sok álláslehetőséget nyitott meg a nők számára. Az Egyesült Államokban csak kevés nő marad pártában, miután tanulmányait befejez­te, bár az amerikai nők több évet töltenek el tanulással, mint a más nemzetiségűek. Főiskoláink hallgatóságának egyharmadrésze nő.) Mégis kevés országban mennek ha­marább férjhez a lányok, mint Amerikában: a nők fele 21 éves kora előtt lép házasságra és 35 éves koruk után csak 14% ma­rad hajadon. A nők- többsége iskola után azonnal állást vállal, hamar férjhez megy, majd x-övidesen elmarad megint a munkától, hogy gyermekeket nevelhessen. Alig tiz évvel később, mihelyt gyermekeik elérik a középisko­lás kort, visszatér a pénzkei’e­­séshez. Ez magyarázza meg azt az érdekes jelenséget, hogy a férjezett nők állásvállalása nem okozott visszaesést a szü­letések számában, sőt az utolsó tiz-husz év folyamán a szüle­tési arányszám egyre emelke­dett. A részidőket dolgozó nők is fontos szerepet töltenek be az ország közgazdasági életében, ők segítik át az ipai't és keres­kedelmet a forgalom hirtelen és időszaki fellendülésén, mint például a karácsonyi vagy hús­véti vásár. Megkönnyítik a “rush hour” lebonyolítását vendéglőkben, üzletekben, női fodrászoknál, sőt a közlekedési eszközöknél is, mei’t a siető tö­megeket mindig könnyen türe­lemhez segíti a mosolygó női arc. Common Council —-----—-— A KORMÁNY kampányt folytat, hogy soványabb sei'té­­seket ^neveljenek, — jelentik Washingtonból. KOPENHÁGÁBAN A k s e1 Larsen, a dán kommunista párt vezetője a törvényhozásban nyakán kötéllel jelent meg. A felháborodott törvény hozók képviselői megbízatását felfüg­gesztették. Larsen a kötéllel a nyakán azt mondta, hogy az­zal jelképezni akarja, hogy a kommunistáknak D á n i á ban nincs a tömeg lázitásához ele­gendő szólásszabadságuk. A képviselők azt felelték rá, hogy nyái-a lógna valamelyik fán, ha ott olyan szólásszabadsá­­har ott olyan szólásszabadsá­got kívánna, mint amilyen Dá­niában van.----------------------­KAYNÁBAN, Németország­ban a szovjet-zónában lévő kis városban egy katolikus templo­mot épített a lakosság, szabad­idejében, munkája végeztével. Hónapok után elkészült a tem­plom s. pár hétre rá, a kommu­nista kormány betiltotta, hogy a templomot a lakosság hasz­nálhassa.--------------------­Csak az boldog igazán, aki mindenkor az igazságot szol­gálja. Gesztenyét sütő férfit, vagy nőt, — ha gesz­tenyesütő kályhája van, — kérünk legyen szives jelent­kezzen az International Insti­tute nemzetközi vásárjára, ahol a felállítandó magyar sátorban mutathatja be, hogyan sütik hazai módon a gesztenyét. Hívja fel Mrs. Jellineket az International Institutenál a következő számon: TRinity 1-8600. MRS. INA SALES 44 éves asszonyt férje a sok macskája miatt elhagyta. Az asszony a bíróságot kérte meg, hogy bír­ják hazatérésre 60 éves férjét, inkább lemond a sok macská­ról. 18 macskát tartott lakásán az asszony. FADHIL JAMAI volt irákí miniszterelnököt halálra Ítél­ték, mert segítséget kért az irá­­ki kommunisták forradalmárai ellen s összejátszott a nyugati hatalmakkal. MERTÉKSZABOSAG Ruháit csináltassa méretre I. osztályú kézimunkával, dupla szitaszőr mellbedolgozással, 100 százalékos angol szövetekből, magyar kisipari kivitelezésben, 600 féle szö­vetből választhatja ki azt, amelyik önnek legjobban tetszik. (Nem kerül többe, mint az itteni üzletekben kapható, gyárilag előállított kész ruhák.) Öltöny $78, — télikabát $68, — női kosztüm télikabát $68, — bőrkabát hosszú $70, kilenc színben. Divatbundák perzsaláb, pakisztáni, indiai, grönlandi szőrmékből $100. Megrendelések, mértékfelvétel, szövetbemutatás végett hívásra házhoz kimegyünk. Honfitársi tisztelettel MAGYAR SZABÓIPAROSOK MUNKAKÖZÖSSÉGE Wiesbaden (Germany) U.S.A. KÉPVISELŐNK: NAGY és KISS, Tailoring 2226 HARRISON AVE. DETROIT 16, MICH. Telefon: WOodward 5-8578 A DOLGOZÓ FELESÉG Az amerikai asszonyok több­ségét a háztartási munka fog­lalkoztatja és a feleségeknek csak 28%-a dolgozik házon ki­vül: számokban kifejezve 18 millió feleség, akiknek egyrésze részidőket dolgozik, hogy ház­tartási munkára is maradjon ideje. A legtöbben azért vállalnak kettős feladatot magukra, hogy kiegészítsék féljük keresetét és lehetővé tegyék, hogy a család magasabb életszínvonalat tart­­hasson fenn.A z amerikai nők­nek mindig jelentékeny szere­pük volt a közgazdásági élet­ben. A kezdeti időkben szövés­sel, fonással, ruhakészitéssel, nagytakarítással és nagymo­sással, befőzéssel és szakácsmü­­vészkedéssel töltötték el idejü­ket. A huszadik században vég­bement ipari és társadalmi át­alakulások azonban e tevékeny­ségek nagyrésze alól felszaba­dították a nőket. Találmányok és újítások a ruhanemüek elő* állítását, a gyümölcsök és főze­lékek konzerválását tették le­hetővé, mosógépek és más ház­tartási eszközök a nők háztar­tási gondjait egyszerűsítették. A felszabadult időt az asszo­nyok egyrésze pénzkeresésre használja fel. A kötelező iskoláztatás a gyermekmunkát megszüntette; a társadalmi biztosítás lehetővé tette, hogy idősebb emberek ha­Photograph by Harold Halma Our youngsters are learning the A B C’s of peace for the future: How to get along with each other. How to give and take. How to respect each other’s rights as indi-, (yiduals. J ) But right now it’s our job to keep the peace in a troubled world. And peace costs money. Money for strength to keep the peace. Money for science and educa-, tion to help make peace lasting. Money saved by individuals. ^ f Your Savings Bonds, as a direct investment in your country make you a .Partner in strengthening America’s Peace Power. ^ I The Bonds you buy will earn money for you. But the most important thing) (they earn is peace. S---------------------J j Think it over. Are you buying as many Bonds as you might?} Peace Costs Money■ BUY U.S. SAVINGS BONDS The U. S. Government does not pay for this advertising. The Treasury Department thanks, for J their patriotic donation, The Advertising Council and DETROITI ÚJSÁG - DETROIT HUNGARIAN NEWS AMERICA’S PEACE POWER STRENGTHEN

Next

/
Thumbnails
Contents