Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-04 / 282. szám

IUUYII Készült o Szegedi Tudományegyetem megbízásából o Tudományos eredmények elismerése és disszeminációjo a Szegedi Tudományegyetem program keretében. MATEMATIKA MINDENHOL: A TOMOGRÁFIÁT IS EZ MŰKÖDTETI Korong vagy gömb a Hold? Matematika nélkül nem találta volna föl az emberiség például a modern orvostudomány „csodafegyverét", a páciens belsejét térben is látni képes tomográfot. Kurusa Árpád matematikussal beszélgettünk. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA A fizika és az elektronika érdekelte igazán, mégis matematikus lett. Nem szeret rajzolni, mégis geometriával foglalkozik. ő Kurusa Árpád, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Kara Geometriai Tanszékét vezető egyetemi docens. BUMERÁNG. - Bumerángtranszformáció. Ezzel a témával keresett meg Szabó Zoltán professzor negyedéves egyetemista koromban. Az ötletes név mögötti problémát úgy tudnám érzékeltetni, hogy képzeljük el: a tevegő szenynyezett, s mi szeretnénk megmérni ennek mértékét minden pontban úgy, hogy nem mozdulunk el a helyünkről. Elméletileg megtehetjük, hogy minden irányba és minden seKurusa Árpád: Fizikai és térbeli problémák megoldását is lehetővé teszi a matematika. FOTÓK: FRANK YVETTE bességgel eldobunk egy bumerángot, amelynek szennyeződését a levegőben megtett útja után méréssel állapítjuk meg. Vajon ezekből a mérési eredményekből ki lehet számolni a levegő szennyezettségét minden pontban? Erre kellett kigondolni egy formulát, valamiféle számolási módot - magyaráz lendületesen Kurusa Árpád, aki a problémára igazán szép megoldást talált, s eljutott a tomográfia matematikájáig. Egyik cikkében kifejtett eredményeit egy tomográfiái eljárás szabadalmazásakor is fölhasználták. SEGÍT A FÜGGVÉNY. A témát 1916-17 körül kezdték kutatni, ám a Funk és Radon nevéhez kötődő eredmények egyedi matematikai problémaként éltek egészen addig, amíg a magát orvos-fizikusnak nevező Allan M. Cormack, aki ezért 1979-ben orvosi Nobel-díjat kapott, fel nem használta őket a röntgendiagnosztika forradalmasításához a tomográfiát létrehozó ötletében. Cormack azt a kérdést fogalmazta meg, hogy ha készült egy csomó, például a fej egy-egy síkbeli szeletét mutató röntgenkép, akkor miért ne lehetne megmondani az alakját és helyét az agyban keresett daganatnak. A röntgenképen sötétebb folt mutatja a helyet, ahol a sűrűbb közegű szövet, például daganat elnyelte a röntgensugarat. Cormack a röntgenképek összekapcsolására használta föl a Radon-féle függvénytranszformációt: matematikai módszerrel térképezte föl a szövetek sűrűségét. Ez az az eljárás, amit ma tomográfiának, a modern orvostudomány egyik legújabb diagnosztikai csodafegyverének nevezünk. A tomográf anélkül képes a páciens fejébe látni, hogy annak bármilyen fizikai behatást el kellene viselnie. KÖR ÉS ELLIPSZIS. - Csupa kérdés a matematikus élete - állítja Kurusa tanár úr. - Az Egri csillagokat olvasva gyerekkoromban eszembe jutott: miért fúrtak-kutattak a törökök az egri vár alaprajzát keresve, amikor elég lett volna körbejárniuk? Sok idő eltelt, mire rájöttem: vannak alakzatok, amelyek különböznek, holott minden körbejárásukról ugyanaz a kép mutatkozik. Például ha egy kört szemlélünk egy megfelelően - gyök kettőször - tágabb körívről, akkor minden egyes pontban 90 fokos szög alatt fog látszani. De ugyanez a helyzet, ha egy ellipszist a főköréről szemlélnék. Vagy: a „Sajtból van a Hold..." slágert hallva az vetődött fel bennem: honnan A Polygon és a tanárok A tudományos eredmények megismertetését fontosnak tartja Kurusa Árpád. Ezért is lelkesedett a Polygon című, középiskolásoknak és középiskolai tanároknak szóló szegedi folyóiratuk alapításakor. Ott megjelentetett cikkeivel is tiszteleg egykori tanárai előtt, akiknek döntő szerepük volt Kurusa Árpád pályájának meghatározásában. Ságváris diákként Pintér Lajosné és Pintér Lajos, a legendás pedagógus házaspár hatására döntött a matematika mellett a fizika helyett. A szegedi egyetem matematika szakos hallgatójaként pedig az őt nagyon is érdeklő Csörgő Sándor-féle valószínűségszámítás helyett a számára differenciálgeometriát tanító Szabó Zoltán javaslatára fordult az integrálgeometria irányába. tudjuk, hogy gömb alakú a Hold, mikor a földről korongnak látjuk? Egy japán 1961-ben találta meg a matematikai bizonyítását: ha egy gömbön belül valami a gömbfelület minden pontjából gömbnek látszik, akkor az gömb is. Ha azonban annak a valaminek csak a fényességét tudnák a csillagászok mérni, akkor arra a kérdésre, hogy a minden pontból azonosan fénylő tárgy gömb vagy sem, mindmáig nem ismerjük a választ. D^-IA^w ^ ^w/.l" FOGYASZTÓSZEREKET, VITAMINOKAT SZEDNEK SZET Bortegy a „kiserleti nyul Ál-étrend-kiegészítő Maróy Péter: A borlégy vagy harmatlégy két hétig, a szegedi muslicatörzsgyűjtemény 12 évig élt. SZEGED Ú.l. - Minden génről akkor tudjuk meg, hogy mit csinál, ha elrontjuk. Ezzel ugyanis olyan torzulás következik be, amelynek az ellentettje adja meg a gén valós funkcióját - egyszeNyersanyag Nyersanyag a biológusok számára a muslica. Laborban szaporítható, kis helyen elfér, rövid a generációs ideje, genetikailag könnyen manipulálható. Ezen előnyös tulajdonságai miatt a muslicát választották „kísérleti nyúlnak" a biológusok. 2000 óta ismert a borlégy teljes (13 ezer 400 részből álló) génállománya. rűsíti közérthetővé a genetikai gondolkodás lényegét Afaróy Péter. A Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékét vezető 64 éves professzor arra is emlékeztet: az első mutáns gént a borlégynek is nevezett muslicában találtak meg idén 100 éve, az USA-ban. Azóta létezik muslicagenetika. Szegeden 35 éve foglalkoznak a harmatléggyel, amely 30szoros nagyításban kifejezettén szép. - Az amerikai laborokban megszokott tempót szerettem volna itthon is tartani, azért vágtam bele a muslica-törzsgyűjtemény előállításába az Amerikában megtanult, modern technológiával. És ettől híresek lettünk - néz vissza a rendszerváltozás időszakára az akkor hazatért biológus. N«mx*ti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu Módszerükről elárulja: nem mutagén anyaggal (vagyis röntgennel vagy valamely más sugárzással, esetleg vegyülettel) „rontották el" a muslicagént, hanem egy idegen DNS-darabot ékeltek bele. Ennek egyik előnye, hogy a sok borlégy között látják, melyik a mutáns, mert ez a DNS a piros szemszín hordozója. A másik előny, hogy könnyen azonosítható, hová ékelődik be a DNS. Az akkori kísérletük 3-3,5 ezer mutánst eredményezett. A muslicával foglalkozó kutatók központja 1997-ben kérte fel a szegedi egyetemet, hogy hozza létre, tegye minden tudós számára elérhetővé a gyűjteményt. Ez lett akkoriban - az amerikai Bloomington után - a világ második törzsközpontja. A 8000-féle mutáns törzset tartalmazó szegedi gyűjtemény Argentínától Szingapúrig, Tokiótól Mexikóig közel 60 országba küldött muslicákat. A gyógyszergyárak, kutatólaborok Szegedről vitték a muslicát, mint a cukrot. Egy-egy törzs néhány dollárba került. Egy-egy betegséggel kapcsolatos gyógyszer a borlégyen egyszerűbben, olcsóbban tesztelhető. Mert az apró muslica génjeinek 40 százaléka azonos az emberével, illetve az ember betegségekkel kapcsolatos génjeinek 70 százaléka megvan a muslicában is. új MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL - Csodaszernek mondják, pedig gyanítható: egyetlen étrend-kiegészítő sem szabadítja meg a kövér embert pár hét alatt néhányszor tíz kilótól. Nem célunk a botránykeltés, az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos problémákat nem kívánjuk fölnagyítani. Az viszont célunk, hogy olyan vizsgálati módszert Hit és tény Amit egy könyvben leírnak, vagy amit a boltban árulnak, az jó minőségű - gondolják sokan. Mintha egy árut minősítene pusztán a forgalomba hozatala. Ha ez nem így van, megdöbbenünk. Tény: hamis vitaminkészítményekre bukkantak, sőt: mérgező anyagokat is tartalmazó - például potencianövelő - szereket is találtak az SZTE Gyógyszerésztudományi Kara Farmakognóziai Intézetében. dolgozzunk ki, amely támpontokat ad az étrend-kiegészítőket gyártók és forgalmazók számára - beszél indítékaikról Csupor Dezső. Az SZTE Gyógyszertudományi Kara Farmakognóziai Intézet tanársegédje hozzáteszi: a hatóság elfogadja kutatóhelyük tanúsítványait. Bárki alkalmazhatja a GYTK kutatói által kidolgozott módszereket. De arra is készek, hogy megvizsgálják a gyártók által eljuttatott, például a Távol-Keletről importált anyagokat. Az általuk nagyító alá tett szerek zömének származási helye: az USA, Kína, az EU. - Szolgai módon lefordították magyarra az uniós direktívákat, ezért lett rossz már születése pillanatában az étrend-kiegészítők forgalmazásával kapcsolatos jogszabály - mutat rá az adminisztratív hibára a tudós. A törvény megváltoztatásáért harcolnak. Próbavásárlás után - közjegyző jelenlétében a termékmintákból letét marad a laborban, majd a kivonatot szétszedik alkotórészeire, híProf. Dr. Dékány Imre előadás sorozata Biológiai szenzorok felépítése, nanolHbrld rendszerek, mint érzékelek, szenzorok alkalmazása 2010. dectmber 8.16.30-18.30 SZM Székház (Somogyi n. 7J A projekt az Európai Unió támogatójával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg m <iB k+mm ' •« fi Csupor Dezső: Bárki alkalmazhatja vizsgálati módszerünket. szen egyetlen növényben is több ezer vegyület lehet. Célzottan a hatásért felelős, illetve a hamisításra vélhetően felhasznált anyagot már gáz-, folyadék-kromatográfiai, illetve spektográfiás vizsgálatnak vetik alá. Ha megállapították, milyen hatóanyagot és abból mennyit tartalmaz a szer, a célt elérték. A minőségi vizsgálat 1 nap alatt kész, ha már túljutottak a módszer 1-4 hétig tartó kidolgozásán. A hatóanyag és a termék is meghatározza a módszert: másképp kell nekiállni egy oldat, egy kapszula vagy épp egy tabletta vizsgálatának. A fény akadémikusa SZEGED. Nagy Ferenc, az MTA levelező tagja A növények fényfüggő egyedfejlődésének molekuláris aspektusai címmel tart előadást december 9-én (csütörtökön) 17 órakor a SZAB-székház (Szeged, Somogyi u. 7.) 103-104-es előadótermében.