Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-24 / 299. szám

\ 2010. DECEMBER 24., PÉNTEK 341 MEGYEI TÜKÖR Egy éve zavartan hallgat az Unió 2009. december 25-éig vállalta Magyarország, hogy minden polgárának biztosítja az uniós szabványnak megfelelő ivóvizet. Határidő-hosszabbítást kértünk, de választ még nem kaptunk. DÉL-ALFÖLD MUNKATÁRSUNKTÓL Literenként 10 mikrogramm alá fog csökkenni az arzén mennyisége a magyarországi vezetékes ivóvízben. Ezt vállalta a magyar kormány az uniós csatlakozások idején, és 2001-ben jelent meg a kormányrendelet, amely arról szólt, hogy ezt a vállalást 2009. december 25-éig teljesítjük. Nem sikerült, és ennek több oka is volt. Ez az ügy országosan 2,5 millió embert érint, a Dél-Alföldön 1,2 milliót, s itt, ebben a régióban 217 települést. Ezt a beruházást célszerű egyszerre és az érintettek összefogásával véghez vinni, így olcsóbb, és támogatást is lehet rá kapni. Ám egy ilyen nagy kört összehozni és az érdekeiket közös nevezőre hozni úgy, hogy egy nagyon drága beruházásban - amely csak a Dél-Alföldön 85 milliárd forintba kerül - részt vegyenek, nagyon nehéz. Mégis megalakultak a társulások és a Dél-Alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium, amely az érintett önkormányzatokat tömöríti. A nem mindennapi méretű beruházás elkészítésén dolgozók szerint olyan munka volt ez, mint amikor egy család építkezésbe kezd, de menet közben változnak az előírások, és ezért újra kell terveztetni az épületet. Azért is nehéz volt összehozni az önkormányzatokat, mert eltérően viszonyultak az ivóvíz-szolgáltatáshoz. A képviselő-testület, amikor a vízdíjat megállapítja, sokféle szempontot vesz figyelembe. A testület mérlegeli, hogy a díjba beépíti-e a rendszer felújításának, illetve karbantartásának költségeit, vagy sem. Az ivóvízminőség-javító program elindulásával világossá vált, ott vannak előnyös helyzetben, ahol ezt a költséget is beépítették. Másutt ugyanis a hálózat állapotán is múlik, hogy a csapon kifolyó víz több káros anyagot tartalmaz a megengedettnél. Közben az Unió is tehet arról, hogy megrekedt ez a program. Miközben előírta, hogy milyen minőségű vízre van szükség, azt nem vette figyelembe, hogy az önkormányzatok nem bírnak ekkora beruházással, és hiába a 80-85 százalékos támogatás, ha a fennmaradó hányadot nem tudja előteremteni a település. Ez most már nem lesz probléma. Megtörténhetett volna, hogy az Unió a határidő lejárta után eljárást indít, bírságot ró ki az országra, ez szerencsére nem történt meg. Az ÁNTSZ sem kötelezte az érintett önkormányzatokat arra, hogy zacskósvíz-elosztó központokat hozzanak létre, ennek költsége nagyon nagy lett volna. A magyar kormány - mivel nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna - közben határidő-hosszabbítási kérelmet adoU be az Unióhoz. A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályától úgy tudjuk, válasz még nem érkezett. a csongrádi hegykozseg elnöke remeli, eljött a jo szándék ideje 300 ezer új munkahely a szőlőben CSONGRÁD, BOKROS FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Teljesítettük, amit vállaltunk: szőlész-borász képzést szerveztünk, emberi léptékű gazdaságokat, pincészeteket látogattak végig a tagjaink, és sikerült elérnem, hogy a Csongrádi Borvidék központja, ahogy illik, Csongrád legyen, ne Mórahalom. Fontosnak tartjuk, hogy a szőlőkataszteren belül ne nőjön az erdősített terület, ebben az erdészeti felügyelőség jó partner. Ez azért fontos, mert ha a szőlőültetvények aránya egy határ alá csökken, a hegyközség tagjai nem forgalmazhatnak minőségi bort a törvény szerint - mondja Ungerbauer György. Nyilván azért fogy a szőlő, mert nem éri meg művelni. Miközben a pálinkafőzés szabályai enyhülnek, a szőlősgazdáknak egyelőre nem lett könynyebb a dolguk. A Csongrádon ebben a rossz évben megtermett 11 ezer 500 mázsányi szőlőből a helyi pincészetek 4500-at dolgoztak föl. A többit el kellett vitetni 30-60 kilométerre, mert a gazdáknak a mostani jogszabályi környezetben nem érdemes leszűrniük a saját borukat. A szőlősgazda kiszolgáltatottsága ugyanakkor hasznos a piac néhány szereplőjének. Az Olaszországból tartálykocsival olcsón behozott olasz borhoz így olcsón beszerzett magyar szőlőből való nedűt lehet keverni, és ennek palackjára már rá lehet írni, hogy az Európai Unióból származik. Méretre vágják a vesszőt az iskola dolgozói. A vállalkozásnál abban bíznak, ismét megéri szőlőt telepíteni. - A háború előtt Magyarországon szőlősgazdák voltak, akik borral is foglalkoztak, azután jöttek létre a nagygazdaságok - mondja az elnök -, amelyek pincészetként alakultak meg; utóbb felismerték, hogy akkor boldogulnak, ha szőlőterületük is van. Később pályázati támogatásból létesültek olyan pincék, amelyek építtetőiétől nem kérdezte senki, hogy - szerződéssel vagy máshogyan - mekkora szőlőterület áll mögöttük. Az önmagában nem volna gond, hogy a szőlőtermelők és a pincészetek érdekei nem esnek egybe, de az baj, hogy a törvények nem biztosítanak esélyt arra, hogy a termelők jövője is kiszámítható legyen. Pedig a szőlészetek embereket foglalkoztatnak, akik adót, járulékot fizetnek; a műveléshez üzemanyagot, növényvédő szert, gépet vesznek, ami után áfabevétele van az államnak. A megígért 1 millió munkahelyből 3-400 ezret adhatnának a szőlők, és ehhez nem is kellene tíz év, hiszen mi nem tudunk olyan arányban gépesíteni, ahogyan a munka nagysága megkívánná. Szóval, ha az olasz bor legális és féllegális behozatalát ki lehetne védeni, a szőlőből sokkal többen megélnének Magyarországon. Mi lehet a megoldás? Ausztriába például tartálykocsiban nem lehet bort bevinni, csak palackozva és pontos eredetmegjelöléssel. Az áruk szabad áramlásának uniós elve nem sérül ezzel. Azzal sem lenne gond, ha Ungerbauer György és az év Csongrád megyei bora, a Cabernet Sauvignon. A SZERZŐ FELVÉTELEI csak egy átkelőn lehetne behozni a bort az országba, ahol labor ellenőrizné az importáru minőségét. Bízom abban, hogy a szüretet helikopterről figyelő munkaügyi kommandók ideje lejárt, az új kormány segíteni fog, mert ez az érdeke. A szőlősgazdák kiszolgáltatott helyzete azzal is enyhülne, ha 100 hektoliterig mindenki elszűrhetné saját borát, és csak az ennél nagyobb mennyiségre lennének érvényesek az adóraktári szabályok. - Ami a pincészetekkel való korrekt együttműködést illeti, nem kell meszszire menni a jó példáért: a balatonboglári üzem évről évre megállapodik a gazdákkal. Szerződést kötnek, védőárat határoznak meg együtt, és ez a rendszer jól működik. Miért ne lehetne ezt általánosan bevezetni; miért ne védhetné egy ország a saját érdekeit? Mesékkel űzhető el gond és bánat Mesékkel gyógyítja az embereket Boldizsár Ildikó. A világ elsQ meseterápiás központját Budapesten megnyitó szakemberrel a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban tartott előadása után beszélgettünk. a mai napig hallgatnának meséket, amelyek jótékony hatására már az első mesemondók felfiSZEGED KISS GÁBOR GERGŐ Leginkább a 30-50 év közötti korosztálynak van szüksége a meseterápiára Boldizsár Ildikó terapeuta tapasztalatai szerint. A 25 éve a mesék világában élő szakembert főként párkapcsolati problémáikkal keresik fel az emberek. - Nem lenne szükség ilyen jellegű terápiára, ha a felnőttek „Az életnek a mi meséinkben van a legnagyobb értéke. Lelke van a hegynek, a növényeknek és az állatoknak is." Boldizsár Ildikó gyeitek - mondta. A mesék egy párkapcsolatot többféle módon tudnak megmenteni. A férfi szereplőknek a különböző történetekben a nő védelmezése az egyik legfontosabb feladatuk. Ha a valódi életben ezt kiveszi Boldizsár Ildikó csak ül és mesél. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA egy nő a párja kezéből, az a kapcsolat megromlásához vezethet. Ennek a felismerését segítheti elő egy mese, amelyben azért kell találkoznia a férfinak és a nőnek, hogy egymás segítségével elnyerjék végső formájukat. Nem véletlen, hogy a történetekben az egyik nemet sokszor különböző állatként ábrázolják - vallja Boldizsár Ildikó. Az elmesélt történetek és a rajzfilmek viszonyáról a terapeuta elmondta: a rajzfilmekben készen kapjuk a képeket, míg egy meghallgatott mesében magunk alakítjuk ki azokat. - Szakemberek bizonyították be, hogy a belső képek elkészítése emeli az ember boldogságérzetét - magyarázta. Megtudtuk: a különböző népek meséi közül a magyar az egyik leggyógyítóbb. - Az életnek a mi meséinkben van a legnagyobb értéke. Lelke van a hegynek, a növényeknek és az állatoknak is. Hihetetlen életigenlés jellemzi a történeteket - mondta Boldizsár Ildikó. Hogy találja meg a páciens számára leghatásosabb történetet? - Olyan apróságok is számítanak, mint hogy az illető milyen testalkatú, hogyan lélegzik és mozdul, milyen volt az addigi életútja. Minden sorsmintázat megtalálható a mesékben. Például sok férfi elvarázsolt királyfiként éli az életét - mesélte Boldizsár Ildikó. mmmmmmmmmmmmmmhi JYY/yv-) 7yy-)YY/'/Y'////£/. -//ysy/v'-jT. Yv/Yy YY/yZ/úy Zy yy/y//yyZyy/. /y'/r/ry Zyyy yy Y-)Yv/y/ /'•!> y/z/YV// yyyZ/'YY/ yY/zs/s/y YY/ Y Y'Y'/ZvYYYY/ YY yyYYY'YYyYY. YY j SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL A 2010. DECEMBER 27. ES DECEMBER 31. KÖZÖTTI MUNKAHÉTEN A KÖVETKEZŐ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK, FÓRUMOK LESZNEK. December 28-án, kedden: * Nógrádi Tibor, a 4-es számú választókeriilet (Móraváros, Kecskés l.-tlp., Szentmihály) képviselője fogadóórát tart 18 órától a Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola szeged-móravárosi tagintézményében (Szeged, Kálvária sgt. 84-86.). December 30-án, csütörtökön: * Nógrádi Tibor, a 4-es számú választókeriilet (Móraváros, Kecskés l.-tlp., Szentmihály) képviselője fogadóórát tart.18 órától a Móricz Zsigmond Művelődési Házban (Szeged, Kapisztrán u. 50.). * Dr. Kenyeres Lajos, a 10-es számú választókeriilet (Tarján II.) képviselője (ogadóórát tart 16 órától a Csillag téri fiókkönyvtárban (Garzonház alagsor).