Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-06 / 258. szám

2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT AKTUALIS 1 AZ ALLAM TARGYALNA A KORHAZAK ATVETELEROL, AZ ONKORMÁNYZATOK ÓVATOSAK Nem eszik olyan forrón a kását Az állam átvenné a gondban lé­vő kórházakat a fenntartóiktól - jelentette be az államtitkár. A nyilatkozat meglepte az ön­kormányzatokat. A megye az elmúlt években százmilliókat költött szentesi és makói kór­házának fejlesztésére, az adós­ság kezelésére, de az eddig nem vetődött föl, hogy szaba­dulna a feladattól. CSONGRÁD MEGYE BAKOS ANDRÁS B4DIQL0GIAI OSZTÁLY — ÜGYELET ffi ÉGI FOGADÓHELY Cl " Már most is több önkormány­zattal tárgyal az állam arról, hogy átveszi az ottani kórház működtetését, és más telepü­lésekkel is szívesen tárgyal er­ről, ha nehézséget okoz a fenntartás - derült ki csütör­tökön a XXI. Egészségügyi Konferencián. Szócska Miklós egészségügyért felelős állam­titkár beszélt erről, aki szerint 2011 „a fenntartható átrende­ződés éve lesz". TÖBB PÉNZ NEM LESZ. Ez azért érdekes bejelentés, mert külö­nösen az utóbbi 8 évben kór­házügyben az állam és a tele­pülések egy megmerevedett frontvonal két oldalán álltak. Az önkormányzatok azt bi­zonygatták, ennyi pénzből le­hetetlen kórházat működtet­ni, a további takarékoskodás a szakmai munka rovására megy. A kormány pedig nyil­vánvalóvá tette, nem akar több pénzt adni a működte­tésre. Ha ezek után egy önkor­mányzat lemond a kórházáról azzal, hogy feladatot ad át, az eddig erőn felül vállalt fele­lősségtől is megszabadul. Egy ilyen döntéssel utóvégre saját potenciálját minősíti. Él az a remény is, hogy az egészség­turizmus erősödni fog, és az intézmények nem fogják min­dig csak vinni a pénzt. Miután a szegedi kórházat, Vásárhelyen nem vetődött fel a kórházátadás gondolata. FOTÓ: KARNOK CSABA klinikát az egyetem révén köz­vetve már most is az állam tartja fenn, Csongrádban mos­tanra két kórházműködtető önkormányzat maradt: a me­gyei és a hódmezővásárhelyi. NINCS NAPIRENDEN. - Nem ve­tődött föl az átadás gondola­ta, különben is, most fogad­tuk el a kórház hosszú távú fejlesztési stratégiáját - hall­juk Grezsa István képviselő­től, a vásárhelyi közgyűlés egészségügyi és szociális bi­zottságának elnökétől. - Az a közgyűlés célja, hogy a kór­házunk legalább azt a súlyt szerezze vissza az egészség­ügyi ellátásban, ami megvolt neki az előző kormány idején lezajlott ágyszámleépítések előtt. A megyei önkormányzatnál sem tudnak többet az átadás lehetőségéről, mint amennyi a televizióban elhangzott. Ml A BETEGEK ÉRDEKE? Ennyi információ alapján Magyar Anna elnök és Gémes László egészségügyi bizottsági el­nök szerint nem lehet állást foglalni arról, mi lenne jó megoldás. Ismerni kellene az átvétel feltételeit ahhoz, hogy el tudják dönteni, egy­általán érdemes-e foglalkoz­ni ezzel a kérdéssel. Az elnök szerint bármi is lesz, a megye a betegek érdekeit tartja szem előtt. Ez az önkormányzat három kórházat működtet: a deszki mellkasi betegségek szakkór­házát, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-rendelőintéze­tet és a szentesi Dr. Bugyi Ist­ván Kórházat. A makói és a szentesi intézményt eredetileg Makó, illetve Szentes tartotta fönn, de már az első önkor­mányzati ciklusban sem bírtak a feladattal, továbbadták a me­gyének. A kórházak a nagyobb önkormányzatnak is feladták a leckét. Miközben pályázatok­ból mindig korszerűsítette, bő­vítette mindhárom intézményt, 1997 után egyszer Makón, egy­szer Szentesen, de gyakran mindkét helyen kezelnie kellett az adósságot. Ez pedig embe­rek elbocsátásával járt, és több százmilliós adósságkezelő köl­csönöket kellett adni. Jellemző, hogy 1997-ben a makói igazga­tót, Takáts Istvánt egy biztos adósságkezelő munkája után nevezték ki, és miután több­ször is jelezte, hogy baj van, s 2004-ben lemondott, megint biztos jött, hogy a 70 milliós adósságot kezelje. ADÓSLISTÁN. Szentes kórháza nagyobb: itt 2003-ban már ha­vonta nőtt ekkora összeggel a tartozásállomány, és olykor a félmilliárdot is meghaladta. Most a makói kórházat megvá­lasztott, a szentesit pedig meg­bízott főigazgatóként Baráth Lajos vezeti. A helyzet valame­lyest konszolidálódott, de pél­dául tavaly Baráth éhség­sztrájkkal tiltakozott a kor­mány újabb elvonásai miatt. Az adós kórházak augusztus­ban közzétett listáján az állam által fenntartott egyetemi kli­nikai központ 4., a szentesi 15., a makói 21., a vásárhelyi 43. helyezett volt. A deszki kór­háznak nincs adóssága. SOMOGYI GYÖRGY SZERINT LEGTÖBBET A VÁSÁRLÓK TEHETNEK A SZEGEDI PAPRIKÁÉRT Másfél évtizedes küzdelem eredménye Uniós védettséget kapott a szegedi fűszerpaprika. A véde­lem minőségi márkát és egy­ben szigorú ellenőrzést jelent a vetőmagtól az őrlésen át a cso­magolásig. SZEGED DOMBAI TÜNDE Felvette az Európai Bizottság a „védett származási helyen elő­állított termékek" listájára a szegedi paprikát - írtuk csütör­tökön. Regisztrálták a „szegedi paprika" és a „szegedi fűszer­paprika-őrlemény" kifejezést. A védelem garantálja: az Unió­ban nem hozható forgalomba ilyen néven csak a szegedi táj­körzetben nemesített fajtából és itt termesztett növényből ké­szült fűszer. A szegedi paprika - az uniós mezőgazdasági lista adatai szerint - a szegedi téli­szalámi és a makói vöröshagy­ma mellett megyénk harmadik védett terméke. - Minőségi márka. Másfél év­tizedes küzdelmünk eredménye - magyarázza a cím jelentősé­Somogyi György: Csak a tájkörzetben termő fűszerpaprika viselheti ezután a szegedi nevet. FOTÓ: KARNOK CSABA gét Somogyi György szegedi ne­mesítő, akinek vezetésével a Fű­szerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft. és a Szegedi Gabonater­mesztési Kutató Kft. közösen nemesít olyan fajtákat, amelyek a régi, hagyományos fűszerpap­rikafélék mellett megkapták a védettséget. A tájkörzetben elő­állított fajták listája jelenleg kö­zel húsz fajtát tartalmaz, köztük az általunk is bemutatott Bole­ró, Délibáb és Sláger nevűt. Paprikás konferencia. A Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft., a Gabo­nakutató Kft. és a Temesvári Tudományegyetem Kertészeti Tanszéke kedden 10 órától konferenciát rendez a fűszerpaprika-termesztésről a gabonakutató előadótermében (Szeged, Alsó kikötő sor 9.). Szegedi hivatalosan az a paprika, amelynek alapanya­gát az 1934-ben meghatáro­zott, úgynevezett szegedi fű­szerpaprika-termő tájkörzet te­lepülésein termelik (ez majd­nem egész Csongrád megye te­rületét lefedi). A Brüsszelben benyújtott termékleírás tartal­mazza ezt a településlistát, va­lamint a termelés, feldolgozás és forgalmazás szigorú feltét­eleit. A folyamatba csak ellen­őrzött termelők, feldolgozók kapcsolódhatnak be, akik tag­jai az e célra alakított konzor­ciumnak. Ezzel vállalják a szi­gorú ellenőrzést a vetőmagtól az őrlésen át a csomagolásig. Cserébe sorszámot kapnak, és használhatják az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés" emblémát. - Ez drágítja való­színűleg a szegedi paprikát, de ki kell emelkednie az olcsóbb konkurensek közül - mondja a szakember. - A harc neheze ugyanis most jön. A legtöbbet a vásárló teheti azzal, hogy ál­doz a minőségre, és ezzel le­tisztítja a piacot. KSH-adatok alapján 5-6 milliárd forintot dob ki ugyanis az ország éven­te az ablakon azzal, hogy hagyta a fűszerpaprika-expor­tot 5-6 ezer tonnáról évi 1,5-2 ezer tonnára sorvadni. Helyet­te 4000 tonna spanyol, kínai, dél-afrikai és dél-amerikai fű­szert importálnak a gyártók. Állami csodakórház j TOMBÁCZ RÓBERT tombacz@delmagyar.hu Egy alumíniumipari magáncéggel kezdődött, a ma­gánnyugdíjpénztárakkal folytatódott az a sor, amely­nek részeként ezúttal a nem állami fenntartású kórhá­zak államosítását veti fel a kormány illetékese. Persze fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben csak hal­kan megjegyzett lehetőségről van szó, nem kötelezett­ségről. Hiszen ki örül annak, ha visszakap egy profitot nem hozó és eddig is csak a csodának köszönhetően működő csődhalmazt - a magyar egészségügyet. Másrészt azt is látni kell, hogy az áttételesen eddig is állami fenntartású szegedi klinikai központ a legutóbbi adósságlistán a negyedik helyen áll - míg az önkor­... mányzatifenntartású 99 A radikális változáshoz ugyanis egyvalami nagyon hiányzik: a pénz. Az viszont sem idén, sem jövőre nem lesz érezhetően több. vásárhelyi kórház csak a negyvenhar­madikon. Lehet per­sze azt mondani, hogy az állami fenn­tartású klinikák milli­árdos adóssága csak­is a megbukott, ha­nyag, mutyizgató kormányok bűne, és hogy most aztán majd forradalom lesz a kórházi ellátás­ban is - csakhogy ez nem igaz. A radikális változáshoz ugyanis egyvalami nagyon hiányzik: a pénz. Az viszont sem idén, sem jövőre nem lesz érezhetően több az egészségügyben. A szakembe­rek szerint 230-250 milliárd forint hiányzik a rendszer­ből - meg sok egészségügyi dolgozó -, aminek a leg­főbb oka, hogy a járulékbevétel az elmúlt 20 évben a harmadára esett. Pénz és igazságosan működő finanszírozási rend­szer nélkül viszont csak toldozgatni meg cicomázni le­het az egészségügyet - de nagy változásokról legfeljebb csak beszélni. Csak a kórházakkal történő pingpongo­zástól nem várható semmiféle ellátás javulás. Pedig arra nagy szükség lenne. Hiszen a betegnek teljesen mindegy, ki fizeti a nővért, az orvost, a műsze­reket, a gyógyszereket és a rezsit, csak ne azon kelljen filóznia: megéri-e a napot, amikor a várólistán végre az első helyre kerül. Bűnmegelőzesre nyertek 6 milliót SZENTES, CSONGRÁD. 6 millió forintot nyert a Belügyminisz­tériumtól a Szentesi és Csong­rádi Rendőrkapitányság közös pályázata. Az összeget bűn- és baleset-megelőzésre fordítják. A pályázat legfőbb célja a Bor­sod-Abaúj-Zemplén és a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei te­lepülések, valamint e megyék területén kívül a kiemelten ve­szélyeztetett települések köz­biztonságának javítása volt. A támogatottak listájának első 10 helyezettje között - három ki­vétellel - észak-magyarországi rendőrkapitányságok szerepel­nek. A kivételek egyike a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság Szentesi és Csongrá­di Rendőrkapitánysága volt. Balogh-Szabó Imre szentesi rendőrkapitány tegnapi sajtótá­jékoztatóján elmondta: a jelző­rendszeres szolgálat fejlesztését tűzték ki célul, hiszen a térség­ben elkövetett bűncselekmé­nyek kétharmada vagyon elle­ni, ezek közel felét külterületen élőkkel szemben követik el. A program részeként 50, kizárólag riasztásra alkalmas telefonké­szüléket osztanak szét a tanyá­kon élők között, amelyekkel közvetlenül hívhatják majd a rászorulók a rendőrséget, a pol­gárőrséget, a tanyagondnokot vagy a gondozási központot. Emellett úgynevezett részeg­szemüveget vásárolnak, amely­lyel szemléltetni lehet az ittas vezetés veszélyeit. A kapitány­„A program részeként 50, kizárólag riasztásra alkalmas telefonkészüléket osztanak szét a tanyákon élők között." ságok egy notebookot és egy projektort is vásárolnak, ame­lyeket a bűn- és baleset-megelő­zési előadásokon használnak majd. A programban - amely­hez 15 oktatási intézmény csat­lakozott - lesz két élménypeda­gógiai nap, amelyen középisko­lások ismerhetik meg a külön­böző veszélyforrásokat. Nem dőlt meg tegnap a melegrekord SZEGED. Bár a megszokottnál jóval melegebb volt, nem dőlt meg tegnap a melegre­kord: 21,4 Celsius-fokot mér­tek a Szegedi Meteorológiai Állomáson, 1963-ban azon­ban ugyanezen a napon 24,2 Celsius-fokot rögzítettek. A hétvégén még kellemes késő őszi időnk lesz, vasárnaptól azonban lehűlés következik. Kisebb futó záporok is előfor­dulhatnak a hét elején, viha­ros széllökésekre is számít­hatunk. A jövő hét második felére visszatér a jó idő: 10-15 Celsius-fokos napi ma­ximumhőmérsékletekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents