Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-30 / 278. szám

6 CSONGRÁD ÉS SZENTES TÉRSÉGE 2010. NOVEMBER 30., KEDD SZENTESI kistérség: Árpádhalom. Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytöke, Szegvár, Szentes CSONGRÁDI kistérség: Csanytelek, Csongrád, Fetgyö, Tömörkény HÍREK A felsősök kérdeznek, történelmi előadás FELGYŐ. Kérdezzük meg a polgármestert! címmel rendeznek beszélgetést a felső tagozatos diákok és Ábel István polgármester között ma délután fél 2-től a községi könyvtárban, a gyermekkönyvtári hét rendezvényeként. - A nándorfehérvári diadalról tart rendhagyó történelemórát csütörtök délelőtt 10 órától Pintér István történész a könyvtárban. A gyerekek mellett a téma iránt érdeklődő felnőtteket is szeretettel várják. Véradóbarát a Legrand SZENTES. Véradóbarát munkahely címet vehetett át a hétvégén a fővárosban rendezett országos véradóünnepségen Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója. Szentesen péntek délután 4 órától a központi konyha étkezőjében ünneplik a véradókat: Kispál Mihályt, a véradóállomás leköszönő főorvosát. 194 véradót, 3 véradószervezőt és a Legrand Zrt.-t köszöntik az ünnepségen. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK TANULTAK KI A FAZEKASMESTERSEGET Őze Zsuzsanna élete a korong körül forog Őze Zsuzsanna egyike annak a 14 frissen végzett fazekasnak, aki hátrányos helyzetűként vehetett részt egy ingyenes képzésben Szentesen. A négy éve munkanélküli 3 gyermekes anyuka élete most már a korong körül forog. SZENTES BÍRÓ DÁNIEL Hamutál, kiscsupor. Nem tűnik nehéz feladatnak, hogy ilyeneket formázzon az ember, mégis meg kell feszíteni az izmokat ahhoz, hogy a már átgyúrt agyag a korong közepén maradjon. - Férfimunka - vallja be töredelmesen őze Zsuzsanna, miközben egy sárdarabbal birkózik. A 35 éves, 3 gyermekes szentesi anyuka eredeti szakmája könyvkötő, de dolgozott már mindenféle üzemben, 2006 óta viszont nincs állása. Ezért is jött kapóra neki az a felhívás, amelyet a városi könyvtár tett közzé, és amelyben hátrányos helyzetűek számára ingyenes angolnyelvés számítógépes tanfolyamot, valamint fazekasképzést hirdetett az intézmény. - A művészet és a népi kézimunkák mindig is érdekeltek, de soha nem volt rá pénzem, hogy tanuljak ilyesmit. Amikor láttam, hogy ugyanabban a művészeti iskolában és ugyanazzal Őze Zsuzsanna már családi vállalkozásban is gondolkodik. A SZERZŐ FELVÉTELE a tanárral indul a képzés, ahová a gyermekeim is járnak, kalauzként dolgozó férjemmel úgy döntöttünk, mindketten belevágunk - mesélte az asszony. Sárréti Krisztina vezetésével végül 16 tanonc ült le korongozni a Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fazekasműhelyében. A 400 órás felkészítés A helyi üzemek fogadókészek. Anyag- és vállalkozásismeret, illetve a népi művészetet felölelő tantárgy is szerepelt a tanfolyam programjában, amelynek legfőbb eleme a gyakorlati képzés volt. Az OKJ-s vizsgán ezekről is kérdezték a fazekasjelölteket, akiknek 4 óra alatt 3 darab 20 centiméteres állóedényt és egy tálat kellett megformázniuk. Mivel nem mindenki kezdhet egyéni vállalkozásba, már voltak egyeztetések arról, hogy a helyi üzemek - mint a kályhacsempéket gyártó cég - nyitottak a képzett munkaerő foglalkoztatására. után 16-ból tizennégyen sikerrel tették le a vizsgát. - A magasítás és a könnyítés a legnehezebb, ezért amikor a párom már néhány hét után vázaméretnél tartott, mi pedig még a bögrénél sem, kicsit elcsüggedtünk - mondta a kezdetekről Zsuzsanna. - Aztán kiderült, hogy mások a dekorálásnál ügyesebbek, így utolértük egymást. Most azon gondolkodunk, hogy családi vállalkozást indítunk. Édesanyám házánál elférne egy kisebb kemence, ahol a tradicionális szentesi feketekerámiát égethetnénk. Urnákat, díszedényeket készítenénk. Hamarosan a gyermekeink is csatlakozhatnának - tette hozzá az anyuka. Még fejetlen a kistérségi társulás Háromszor jelölték, ellenjelöltje nem volt, mégsem választották meg Szirbik Imrét a Szentesi kistérség társulási tanácsának élére. Szegvár polgármestere elvállalná a tisztséget, de csak akkor, ha szorosabb lesz az együttműködés, mint az elmúlt 4 évben. SZENTES ÉS TÉRSÉGE MUNKATÁRSUNKTÓL Lassan két hónapja nem tudnak egyezségre jutni a Szentesi kistérség polgármesterei, hogy ki vezesse a társulási tanácsot. A fejlesztési tanács élére megkapta a bizalmat Szirbik Imre, de a feladatellátást irányító társulási tanács tlnöki posztjára hiába jelölték 9$ Lassan két hónapja nem tudnak egyezségre jutni a Szentesi kistérség polgármesterei, ki vezesse a társulási tanácsot. háromszor, úgy sem kapta meg az elegendő szavazatot, hogy nem volt vetélytársa. Nagytőke frissen megválasztott polgármestere, Varga Lászlóné csak annyit mondott lapunknak, hogy „no comment". Nagymágocsi kollégája, Atkári Krisztián úgy fogalmazott: rugalmasabb elnökválasztásra számított, és nem az új vezetőkön múlt, hogy nem született határozat. Szerinte mindegyikőjüknek fontos lenne, hogy az önkormányzati feladatellátás finanszírozása terén több információhoz jussanak, de egyelőre ez a szempont nem érvényesül. - Csalódott vagyok, mert eddig nem volt pártcsatározások színtere a kistérségi tanács. Számos szociális és közoktatási feladatot társulásban látunk el, ezek központja pedig Szentes. Ha a kistérség egyetlen városa kiszáll ebből az együttműködésből, a kistelepülések, vagyis mi kerülhetünk bajba - mondta lapunknak Kiss Csaba, Eperjes polgármestere. Bár titkos szavazáson döntenek a településvezetők a kistérségi elnöki posztról, lapunk információi szerint Szegvár, Fábiánsebestyén és Árpádhalom első embere vétózta meg Szirbiket, akinek legalább 6 támogató voksot kellett volna begyűjtenie a 8 leadott szavazatból. - Az érdekeink nem eléggé érvényesültek az előző ciklusban, ezért többen azon gondolkodunk, hogy váltani, fiatalítani kell a kistérség élén. Ettől még nem szenvedne hátrányt Szentes - mondta lapunknak Gémes László. Szegvár polgármestere elismerte, hogy az ő neve is felmerült a poszt kapcsán, de mindenáron nem elnökölne. Csak akkor vállalná a tisztséget, ha szorosabb együttműködés lenne a települések között, és ezen törekvésében a többség támogatná. Szirbik Imre: Nyilvánvalóan politika Egyértelmű, hogy politikai okok vannak a háttérben - véli Szirbik Imre, aki lapunknak elmondta: amikor a nyílt jelölésre kerül sor, mindenki egyhangúlag dönt, a titkos szavazáson pedig hárman rendszeresen tartózkodnak. Ismeri a környék összes autósát KORONÁBAN TEHETŐS, PENGŐBEN KIFEJEZETTEN GAZDAG Tóni bácsi százmilliárdjai Kiss János munka közben. Beszélgetni is szeret. FOTÓ: KOROM ANDRÁS Kötegekben állnak a bankjegyek a felgyői Huszka Antal lakásában. A nyugdíjas multimilliárdos - pengőben. FELGYŐ KOROM ANDRÁS Mária Terézia egy-egy ezüsttallérját és I. Ferenc számtalan rézpénzét őrzi gyűjteményében a felgyői Huszka Antal (73), akit azonban az aprónál jobban érdekelnek a papírpénzek. Gyűjteménye java része is ezekből áll. A legrégebbiek a Kossuth-bankók, míg a legújabbak a papír kétszázasok. Ezekből csak elvétve van a birtokában, ám százpengős bankóból kötegnyit őriz. - Az 1960-as évek vége felé a szentesi Kontakténál dolgoztam, ahol az egyik ipari tanuló lány hozott nekem először régi pénzeket. Annyira megtetszettek, hogy nekiálltam gyűjteni - mondta. Viszonylag könnyű dolga volt, mert ipari tanulói, ismerősei és barátai is meg-megajándékozták bankjegyekkel és érmékkel. Ócskapiacokon és zsibvásárokon nem is böngészgetett utánuk. - Az egyik karácsonyra megkaptam a vejemtől A magyar papírpénzek 1848-1992 című könyvet. Ez alapján kezdtem módszeresen gyűjteni és rendszerezni a bankókat, amelyeknek magam készítettem tárolóalbumot, egy házi fóliahegesztő géppel. Tóni bácsi nemcsak azt írta fel gondosan az album lapjaira, hogy melyik bankjegy mettől meddig volt forgalomban, de azt is tudja, hogy csak azokat érdemes megtartani, amelyeket még sosem hajtottak össze. Különlegességei közt említette és mutatta az 50 filléres bankjegyet vagy az 1912-ben kiadott 1000 koronást, egyik kedvencét. Meg a Tanácsköztársaság bankóit. És olyan koronája is van, amelyre vörössel pecsételték rá, hogy Magyarország, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor a két ország el99 Tóni bácsi kollekcióját még sehol sem állították ki, ám albumait időnként kölcsönkéri a helyi iskola, hogy bemutassák. Huszka Antal egy 1000 koronással. A SZERZŐ FELVÉTELE osztotta a jegybankokban őrzött készpénzt. - Nagyon gazdag lennék, ha pengővel lehetne ma is fizetni. Ez a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésekor annyira értéktelenné vált, hogy az emberek egyszerűen eldobálták az utcán. Bár milliárd és billiárd pengőben beszéltek és számoltak, a kiadott címletekből nincs meg mindegyik - tette hozzá. Tóni bácsi kollekcióját még sehol sem állították ki, ám albumait időnként kölcsönkéri a helyi iskola, hogy bemutassák a gyerekeknek. 24 évvel ezelőtt állt gumiszerelőnek és -centírozónak a csanyteleki Kiss János. Eredetileg a volán mögött dolgozott, de elege lett az országjárásból. CSANYTELEK MUNKATÁRSUNKTÓL Csanytelek egyik legrégebbi vállalkozása Kiss Jánosé. A gumiszerelő és -centirozó mester 24 éve kezdte a szakmáját, így gyakorlatilag ismer minden, a környéken megforduló autóst. - Annak idején Szentesen, az MHSZ-nél tanultam ki a sofőr- és a gumiszerelő-szakmát. A katonaságnál sofőrként szolgáltam, majd a termelőszövetkezet anyagbeszerzője lettem. Rengeteget voltam úton, egy idő után meguntam a már akkori is katasztrofális fővárosi forgalmat. Úgy éreztem, váltanom kell, ezért álltam be gumiszerelőnek. Azelőtt csak sofőrként jártam ilyen műhelyben - mondta a mester. Kiss János számára a szakma szépségéhez tartozik, hogy sokféle emberrel találkozik naponta, és rengeteg dologról beszélhet velük. Van kivel, hiszen nemcsak helybeli, de baksi, felgyői, tömörkényi, csongrádi és szegedi autósok is megfordulnak nála. - Volt, aki azért jött vissza hozzám, mert azt mondta: olyan jót beszélgettünk.