Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-20 / 270. szám

Készült o Szegedi Tudományegyetem megbízásóból a Tudományos eredmények elismerése és dtsszeminátíója o Szegedi Tudományegyetem program keretében. Többcélú program. Az időalapú jegyrendszer gazdasági hatásának számítógépes modellezéséről a földrajz szakos Almási Bernát és a programtervező matematikus Palatínus Endre és Pauló Gergely tudományos diákköri dolgozatot is írt. Az ott vázolt program előnyei közé tartozik, hogy fejleszthető a változó paraméterek módosításával: például az utas tűréshatára vagy a jegy árának változása, esetleg új járat beindítása és néhány régi eltörlése miatt - a megrendelő, az SZKT igényei szerint. vett komplex problémát először le kell egyszerűsíteni matematikai modellé, hogy vizsgálni tudjuk. Ilyen többcélú optimalizálást kellett végezni, mert nincs megadva az a függvény, amely a többféle célt összehozná egyetlen célfüggvénnyé, ezért nehéz feladat - mondja Blázsik Zoltán adjunktus. A matematikus a célok közé sorolta, hogy az utas elégedett legyen, ne csökkenjen a cég bevétele, miközben a jelenleginél többen használják a tömegközlekedési eszközöket. Hipotézisekkel is éltek annak meghatározásakor, hogy ki miért utazik, és mi alapján választ járművet. A célokkal együtt az utazási szándékot is feltételezve alkottak számítógépes programokat, hogy meghatározhassák azt az összeget, amiért a közlekedőnek már nem éri meg elővenni az autót, inkább közösségi járművel utazik, miközben az SZKT is képes fenntartani és működtetni a rendszert. A SIM CITY JÁTÉK MINTÁJÁRA DOLGOZTAK A MATEMATIKUS-INFORMATIKUSOK Időalapú vonaljegy Szegeden? A-ból B-be minél gyorsabban és olcsóbban szeretne eljutni mindenki. A tömegközlekedés szegedi szervezői matematikusok és informatikusok segítségével találtak megoldást: az időalapú jegyet az SZKT jövő év közepétől tervezi bevezetni - Magyarországon elsőként. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Környezetvédelmi és gazdasági okokból is arra szeretnénk ösztönözni a szegedieket, hogy minél többször használják a közösségi járműveket. Ám az úgynevezett „városnéző körjáratok" gazdaságtalanok, és az utas szempontjából sem megfelelők. De az átszállás nem lenne nyűg és drága, ha a járatok találkozási pontjánál a járművek gyorsan követnék egymást, illetve a jegyek alkalmasak lennének arra, hogy azzal az utas járatot és akár járműtípust is váltson. Ezért szeretnénk bevezetni a közforgalmú közlekedésben a jövő év közepétől - az országban elsőként - az Gyakorlat és elmélet találkozása. Dózsa Gábor (középen) és Csöke Ágnes az SZKT feladványát matematikus-informatikusoknak, Blázsik Zoltánnak (balról) és Csendes Tibornak (jobbról) adta. FOTÓ: FRANK YVETTE időalapú jegyet - vázolja kiindulópontját Dózsa Gábor, a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) igazgatója. - Mi várható, ha az egyszeri utazásra szóló jegyet időalapúra váltják Szegeden? Hogyan hat ez a szegediek közlekedési szokásaira és az üzemeltető cég pénzügyeire? E kérdésekre úgy kerestük a választ, hogy a teljes szegedi népesség mozgását szimuláltuk: mintha a Sim City játékprogramot alkalmaznák a szegedi közlekedésre - magyarázza Csendes Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézete Számítógépes Optimalizálás Tanszékét vezető professzor. - A KSH adatai és az SZKT utasszámlálása alapján zónákra osztottuk a várost, népességét jellemezve a mozgásukat igyekeztünk modellezni a teljes szegedi közlekedési hálózaton. Olyan programokat írtunk, amelyek a különböző típusú embercsoportok igényeire megtalálták a legkedvezőbb útvonalat - a legrövidebb idő alatt, átszállásokkal együtt. így 3 különböző időtartamú jegyet tartunk optimálisnak, de azt is vizsgáltuk, hogy a 15, 30 és 60 perces jegy hogyan hat a bevételre, az utasok elégedettségére és az általuk megtett kilométerre. - A mikroszimuláció érdekes módszerét a mi tanszékünkön vezettük be. Most a szegedi népesség egyedei mozgásának teljes napi hatását összegeztük. Az ilyen, gyakorlatból A fény kutatói és a „legek" HÍREK Fiatal kutatók SZAB-díja REKREÁCIÓ: A JÓ MINŐSÉGŰ ÉLET MEGTEREMTÉSE Izzadni az egészségért MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL Osvay Károly tudománytörténeti tablót mutat. Ötvenéves a lézer, Theodore Harold Maiman amerikai fizikus az első lézerépítő. FOTÓ: FRANK YVETTE AZ MTA SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA FÖLHÍVÁSÁRA 25 PÁLYAMUNKA ÉRKEZETT. A magyar tudomány napja alkalmából a Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítvány kuratóriuma nevében Homoki-Nagy Mária profeszszor, a SZAB tudományos titkára adta át az elismeréseket. I. díjat nyert természettudományok kategóriában Szalai Tamás; orvostudományokban: Pomázi Anita és Nagy Dóra; társadalomtudományokban csatlós Erzsébet, bölcsészettudományokban Schirm Anita. Feltalálók A DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJAT IDÉN ELŐSZÖR LEHETETT ELNYERNI. Természetes személy kategóriában aranyérmes; Lantos Csaba és csapata (Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.), mert biotechnológiai módszerekkel új fűszerpaprika-hibridet állított elő. Második: az erős mágneses térben rendeződő struktúrák műszeres vizsgálatára alkalmas eszközök alkotásáért Steinbach Gábor (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet). Bronzérmes - munkatársaival együtt - Szebeni Gábor János (MTA SZBK), aki genetikailag módosított őssejteket használt a galektin-1 expresszié csökkentésére, ezáltal a rákos megbetegedések kezelésére alkalmas találmányt alkotott. Életmódkultúra. A jó közérzet, a jól érzés, a jóllét, a jó minőségű élet megteremtésének módja. Ez a rekreáció. A szó a munkában megfáradt ember feltöltődését, aktív kikapcsolódását, pihenését, felfrissülését, munkaerejének és munkavégző képességének újratermelését jelenti. - Meg kell izzadni az egészségért! Egy héten 3-4-szer, alkalmanként legalább minimum 30 percig úgy kellene sportolnia minden felnőttnek, hogy életkortól függően 130-170-es legyen a pulzusszáma - az ilyen típusú és intenzitású mozgást tartjuk „kemény" rekreációnak. Míg például a torna, a tánc, a kocogás, a kerékpározás, a kertészkedés a rekreáció „puha" formája. Mindig az életkor és az illető munkájának jellege dönti el, hogy számára milyen rekreációs forma jelenti a kikapcsolódást, a feltöltődést. Hiszen ennek az életmódkultúrának csak egy szelete a fizikai, leginkább sporthoz köthető rekreáció - magyarázza Gáldi Gábor. Az ELTE nyugalmazott tanára sportszociológusként kutatója e témának, de egyetemi docensként oktatja is az SZTE rekreációszervező és egészségfejlesztő szakos hallgatóit a „minőségi élet tudományára". Napjainkban szabadidejének több mint felét a tévé előtt tölti a magyar felnőttek többsége. A15-84 év közötti felnőtt lakosság 70 százaléka nem sportol, évente egyszer sem - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2000. évi, életmódot vizsgáló időmérlege szerint. Az elmúlt évtizedekben nőtt a szabadidő, ellenben a fizikai rekreációra fordított idő csökkent. Ez kétszeres deficitet jelent. - Az évezred elején a férfiak és a nők sportaktivitása között 10 százalék különbséget tapasztaltunk az erősebbnek mondott nem javára. A nagyvárosok lakosságának 40, a kistelepüléseken élőknek 20-22 százaléka szentel időt a sportnak - keresett összefüggést a számok között Gáldi Gábor, aki szerint az izgő-mozgó felnőttek társadalmilag is aktívabb, egészségesebb életet élnek. A sport prevenció is, vagyis a rekreáció gazdasági haszna kimutatható. SZEGED, PÁRIZS, BERLIN Ú. i. - Ketskeméty István profeszszor tanszékvezetése idején, a 60-as évek második felében már kezdeményezte a lézerkutatásokat a szegedi egyetemen. Rácz Béla vezetésével a 70-es évek elejétől vett lendületet ez a kutatási irány - mutatja be a szegedi műhely kialakulását Osvay Károly, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi docense. Szegedi „leg", hogy Magyarországon először - a 70-es évek közepétől - itt építettek ipari körülmények közt is jól működő gázlézereket. További „leg", hogy Bor Zsolt akadémikus fejlesztette ki a 80-as évek elejétől kezdve - Rácz Béla és Szabó Gábor közreműködésével - az úgynevezett elosztott visszacsatolású festéklézereket, amelyekkel a maguk idejében a legrövidebb fényimpulzusokat lehetett előállítani. A 80-as évek második felétől kezdve göttingeni állomáshellyel Szatmári Sándor olyan nagy intenzitású femtoszekundumos excimer lézerrendszert dolgozott ki, amely ipari termékké vált, a világ rangos laboratóriumaiban alkalmazzák. Ma Szegeden a lézer ipari felhasználásán is dolgozik Szabó Gábor akadémikus és Bozóki Zoltán csoportja. A világ nem köti ide, pedig szegedi fizikusok ötlete és részben itteni fejlesztés a lézer szemészeti alkalmazása. - Diplomamunkámat Bor Zsolt témavezetésével írtam. Az ultrarövid időtartamú és nagy intenzitású lézerekkel és alkalmazásaikkal foglalkozom. Több éven át külföldön - többek között az angliai Rutherford Laboratóriumban, a svédországi Lundban, Berlinben és Párizsban is - dolgoztam - mesél saját pályájáról Osvay Károly. Az egyetemi hallgatókat is számítva 14 fős kutatócsoportja, a Tewati nemcsak nemzetközi, hanem hazai kutatóintézetekkel is szorosan együttműködik. A legfrissebb, ilyen együttműködésből született eredményt az SZBK-val érték el. Az Ormos Pál és Dér András vezette biofizikus csoport hozta a szemben is megtalálható bíbormembránt és természetesen az azzal kapcsolatos tudásukat, a Tewati adta az ultragyors lézert és a mérési tudományokat. Együttes munkával igazolták, hogy a bíbormembrán a gerjesztés hatására megváltoztatja törésmutatóját, és így felhasználható optikai kapcsolásra. Az ötlet továbbfejlesztésével az optikai távközlésben az adatátvitel sebességét a jelenlegi tízezerszeresére lehet sokszorozni. Az eddig közel 300 tudományos közleménye is hozzájárult ahhoz, hogy Osvay Károly projektmenedzserként készítheti elő az ELI, a szuperlézer Szegedre telepítését. Kutatóegyetem és ELI - Az SZTE kutatóegyetemi státuszának elnyerése az EU ide telepítésétől függetlenül történt, és ebben nagy része volt az általunk végzett tudományos programnak is - magyarázza Osvay Károly, aki hétfőnként tanít, míg a hét második felét gyakran külföldön, leginkább Párizsban, az EU jelenlegi központjában tölti. - A mérőberendezéseket - többek között - berlini kutatókkal együtt fejlesztjük, a csoportomból Varjú Kati, Börzsönyi Ádám és Kovács Attila részvételével. Az ELI-vel attoszekundumos, vagyis 10"18 másodperces impulzusokat keltünk, de ehhez olyan módszer és műszer is kell, amely az időbeli részecskék sebességeioszlását is méri. Mert Szegeden, Prágában, Bukarestben is más-más jellegű kísérleteket végzünk majd, hiszen az ELI 3 lábon álló infrastruktúrát jelent. Gáldi Gábor sportszociológus is. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@rifu.gov.hu • www.nfu.hu Új fj A projekt az Európai Unió tómogatásával, az Európai Szociális Alap tórsfinanszfrozósával valósul meg