Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-28 / 251. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Bizalmasan Péntek Délmadár Szombat Szieszta Kiveszett az életből és a televízióból a párbeszéd, tapasztalta Jakupcsek Gabriella, aki jelenleg két beszélgetős műsort vezet. Úgy véli, a média felelőssége óriási abban, hogy bemutassa a helyes vitakultúrát. A beszélgetést a családi életben is fontosnak tartja. Kislányával meseolvasás közben dolgozzák fel a nap történéseit. JAKUPCSEK GABRIELLA: „AZ EMBEREK KI VANNAK EHEZVE A PARBESZEDRE" Nincs gyakorlatunk az érvelésben TELEVÍZIÓ FARKAS jUDIT - Korábban több műsort vezetett az MTV-nél, a TV2-nél, amelyek­ben a beszélgetésen, a párbeszé­den volt a hangsúly. Ilyen a Story TV-ben futó két műsora is: az Á la carte és a jakupcsek... mert érde­kel. Miért érdekli, mivel kelti fel a figyelmét egy interjúalany, egy hír, esemény? - Három dolog lehet érdekes: maga az esemény, a személy, aki mozgatja a szálakat, vagy aki szereplője az eseménynek. Mindegyiknek van valamilyen hatása a társadalomra. Fontos, hogy miért kelti fel egy hír az emberek érdeklődését, és ezt nem feltétlenül a nézettségen lehet mérni. Sok érdekes dolog van, ami a televízióban nem látható. Még nem mondtam le róla például, hogy egy-egy té­mát izgalmas beszélgetésen keresztül vagy másképp is fel lehet dolgozni. Vannak azok a típusú műsorok, amelyekbe szenzáció kell, és vannak, amelyekben megnyílik az in­terjúalany: itt olyan helyzetet kell teremteni, hogy megnyíl­hasson. A civilekről szóló tör­ténet megint más feladat, mert ott egyszerre kell bemutatni a történetet, a szereplőket- és a motivációt. - Mintha ez utóbbi típusú műso­rok visszaszorultak volna. - Bizonyos műfajok valóban visszaszorultak, többnyire nincs párbeszéd, csak interjú. Nem hisznek abban, hogy létezhet fi­gyelem három percnél tovább is. A híradókban, különösen a bulvárhíradókban maximum másfél percet visz el egy-egy té­ma, a szenzáció, a meghökken­tés hangsúlyos. Holott az embe­rek képesek többre is figyelni, ha másképp szerkesztjük, állít­juk össze a műsort. De előbbi ol­csóbb, egyszerűbb és kevesebb ember kell hozzá. Utóbbi mun­kaigényesebb, pepecselősebb. Az új „Jakupcsek... mert érde­kel"-lel pörgős műsort készí­tünk, kijöttünk a stúdióból, sok képet, sok archív felvételt hasz­nálunk fel. - Említette: a párbeszéd helyét az interjú veszi át. Nem érvényes ez a társadalmunkra is? - De igen, onnan is kivész a párbeszéd. A társadalomból és a műsorokból egyaránt eltűnt az empátia, az odafigyelés, a tisztelet és a kíváncsiság, nincs már kedvesség és humor sem. Pedig az emberek ki vannak 99 „Nálunk kénytelenek a vendé­gek beszélgetni, meghallgatni egymást, odafigyelni a másik vé­leményére. A magyar vitakultúrá­ban egyébként a sértegetés, a személyeskedés vált az érvelés legfontosabb eszközévé." Jakupcsek Gabriella éhezve a párbeszédre. Az Á la carte, amelynek társműsorve­zetője vagyok Szombathy Pál­lal, ebből a szempontból egy sziget, ahol kínosan ügyelünk rá, hogy mindig jelen legyen minden nézőpont. Nem volt olyan adás, amelyben ne ült volna egymással szemben két olyan ember, akiket máshol so­ha nem ültettek egy asztalhoz. Másutt egyenként kifejthetik az interjúalanyok az álláspontju­kat, érveket azonban nem rak­nak mellé. Holott érdemes azt is megismerni, hogyan szüle­tett az álláspont, miért azt vall­ja, amit vall. Vannak árnyala­tok, amelyekkel még lehetne dolgozni, és ezek a legtöbb mű­sorból hiányoznak. - Ahol ennyiféle ember, nézőpont megjelenik, ott elkerülhetetlen a vita. Mit gondol a magyar vitakul­túráról? - Nálunk kénytelenek a vendé­gek beszélgetni, meghallgatni egymást, odafigyelni a másik véleményére. A magyar vita­kultúrában egyébként a sértegetés, a személyeske­dés vált az ér­velés legfonto­sabb eszközé­vé. Az embe­reknek nincs gyakorlatuk a vitában, az ér­velésben. A televízióból is hiá­nyoznak a vitatkozós műsorok, így ott sem látnak rá példát, ho­gyan lehet kulturáltan vitázni. - Mi segíthetné elő, hogy vissza­térjen az életbe, a közéletbe a párbeszéd és a kulturált vita? - A beszélgetés: tanár és diák, tanár és szülő, szülő és gyerek között. Az értekezletek a mun­Gyöngyöket a disznók elé. jakupcsek Gabriella szerint abban is nagy a média felelőssége, hogy árnyaltabban mutassanak be híressége­ket, közszereplőket. - Sok értékes, közismert ember azért nem nyitott a nyilvánosságra, mert a múltbeli műsorok után már félnek, hogy kihasz­nálják őket a nézettség érdekében. Nem szórnak gyöngyöket a disznók elé. A történetek pedig ott vannak, de nem mindegy, hogy a riporter szenzációhajhász hozzáállással vagy valódi figyelemmel közelít az embe­rekhez. Most általában csak „beszedik az infót", de vissza semmit nem juttatnak. kahelyeken - bár nem va­gyok értekezletpárti, de ott meg lehet beszélni a mun­kahelyi ügyeket, lehet egyeztetni, ahelyett, hogy hetekig keringjen egy-egy félreérthető e-mail. A média felelőssége is óriási a példa­mutatásban. - Ön mennyire tartja fontosnak a gyereknevelésben, a családi élet­ben a beszélgetést? - Egy bizonyos korig óriási sze­repe van a szülő és gyerek kö­zött, de eljön az a kor, amikor nem a szülő lesz az első, akivel a gyermeke megbeszéli minden gondját-baját. Amit viszont ti­zennyolc éves koráig otthonról kap a gyerek, a kamasz, azt fogja alkalmazni később maga is a ba­ráti körénél, a családjában. Ha otthon kibeszélik a dolgokat, ő is ezt fogja tenni, ezt a bizalmas légkört teremti meg. Nálunk volt egy „beszélgetős szék", abban ülve beszéltük át a napot, az az­napi örömöket, sikereket vagy sérelmeket. Most a kislányomnál meseolvasás közben beszélünk a napi történésekről. És még így is úgy találom, keveset beszélge­tünk: az iskolában sincsenek er­re a „műfajra" rákényszerítve a diákok, inkább teszt van meg számonkérés. - Két nagyfia majdnem két éve kapott kistestvért: Emma Rózát. Miben más kislányt nevelni, mint kisfiút? - Ügy tapasztalom, a kislány­nál a nemiség már most na­gyon erős, a kisfiúknál nem volt annyira hangsúlyos. Már megmondja, mit akar felvenni, mi nem tetszik neki, és jobban kinyilvánítja az érzelmeit: si­kít, visít, örül. A fiúk nyugod­tabbak voltak, nem foglalkoz­tak ennyit a külsőségekkel. A kislánynak ellenben határo­zott elképzelése van formák­ról, színekről, ruhákról. M 2 Ul | röS N 1/1 CÖ * Ul s Sí cc PARTNERISMERET MESTERFOKON Az emberek annál kevésbé ismerik partnerüket, mi­nél tovább együtt vannak vele. Pszichológusok 78 pár tagjaitól kérdezték meg, hogy partnerük mit sze­ret és mit nem. 58 pár csupán néhány éve élt együtt, míg a többi húsz már több mint negyven éve. A fiatalabbak gyakran jobban képben voltak kedve­sükkel kapcsolatban, mint az idősek. A három téma­körben - evés, filmek és konyhabútorok - 118 vá­laszt értékeltek ki. A résztvevők átlagosan 40 száza­lékban találták el a partner preferenciáit, az idősek azonban 36 százalékkal gyengébben szerepeltek, mint a fiatalok a maguk 42 százalékos eredményé­vel. A rosszabb eredmény egyik lehetséges okaként a szakértők többek közt azt gyanítják, hogy a partner ismerete csak a kapcsolat kezdetén javul. Idővel hal­ványodik a tudás, mivel az ember bízik ab­ban, hogy már ismeri társát. Amennyi­ben azonban an­nak érdek­ELLEN A rendszere­sen gyalogló idős emberek­nél kisebb a szellemi le­épülés kocká­zata. Akik heti 10-14 kilo­métert gyalo­golnak, azok­nak több agy­szövetük ma­rad a kulcs­fontosságú területeken, kisebb az agyzsugoro­dás mértéke. HATKOR KELL KÉRNI A FÉRFITÓL A férfiaktól este hat óra körül érdemes kérni vala­mit. mert olyankor a legengedékenyebbek. A leg­rosszabb időpont dél- jk után három, g ^ olyankor a ^ fim^L egelutasí- i j^^K iHK lobbak. Az je a ezer főre S^r tuNW kiterjedő ^H^HLj§ $Bk felmérést > ^fe^s T egy gyógy­szergyár í ÉfejÉ'' ^INlsSM rendelte ÉKHÉ^IIÉÍÍÉI meg. Kiderült az is. hogy előléptetésért folyamodni legjobb délután egykor, nem pedig a nap kezdetén. A megkérdezett 1019 ember 86 százaléka azt mondta, ismeri napi hangulathullámzását. Egy bio­ritmus-szakértő pszichológus szerint mindenki fizi­kai, szellemi, érzelmi közérzetét nagyban befolyá­solja természetes bioritmusa. ÓVATOSABB, VISSZAFOGOTT SZEX Később kezdik a szexuális életet, kevésbé aktívak és óvatosabbak a német fiatalok, mint öt évvel ko­rábban. A szexuális életet élő tinédzserek közül so­kan fogamzásgátló tablettát és óvszert is használ­nak, hogy elkerüljék a betegségeket. Míg 2005-ben még a 14 évesek tíz százalékának voltak már ta­pasztalatai a szexuális aktusról, addig ez néhány év alatt négy százalékra csökkent. A lányoknál 12 szá­zalékról hét százalékra esett ez az arány. A 17 éves lányok közül 2005-ben még 77 százalék mondta, hogy nemi életet él, ez az aktuális felmérésben 66 százalékra apadt. A fiúknál nem történt számottevő vál­tozás, a 2005-ös jelentésben szereplő 66 százalékról mos­tanra 65 százalékra csökkent ez a hányad. A visszafogot­tabb szexuális élet oka­ként a fiatalok a meg­felelő társ hiányát és saját fé­lénkségü­ket jelöl­ték meg. /

Next

/
Thumbnails
Contents