Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-28 / 251. szám
A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Bizalmasan Péntek Délmadár Szombat Szieszta Kiveszett az életből és a televízióból a párbeszéd, tapasztalta Jakupcsek Gabriella, aki jelenleg két beszélgetős műsort vezet. Úgy véli, a média felelőssége óriási abban, hogy bemutassa a helyes vitakultúrát. A beszélgetést a családi életben is fontosnak tartja. Kislányával meseolvasás közben dolgozzák fel a nap történéseit. JAKUPCSEK GABRIELLA: „AZ EMBEREK KI VANNAK EHEZVE A PARBESZEDRE" Nincs gyakorlatunk az érvelésben TELEVÍZIÓ FARKAS jUDIT - Korábban több műsort vezetett az MTV-nél, a TV2-nél, amelyekben a beszélgetésen, a párbeszéden volt a hangsúly. Ilyen a Story TV-ben futó két műsora is: az Á la carte és a jakupcsek... mert érdekel. Miért érdekli, mivel kelti fel a figyelmét egy interjúalany, egy hír, esemény? - Három dolog lehet érdekes: maga az esemény, a személy, aki mozgatja a szálakat, vagy aki szereplője az eseménynek. Mindegyiknek van valamilyen hatása a társadalomra. Fontos, hogy miért kelti fel egy hír az emberek érdeklődését, és ezt nem feltétlenül a nézettségen lehet mérni. Sok érdekes dolog van, ami a televízióban nem látható. Még nem mondtam le róla például, hogy egy-egy témát izgalmas beszélgetésen keresztül vagy másképp is fel lehet dolgozni. Vannak azok a típusú műsorok, amelyekbe szenzáció kell, és vannak, amelyekben megnyílik az interjúalany: itt olyan helyzetet kell teremteni, hogy megnyílhasson. A civilekről szóló történet megint más feladat, mert ott egyszerre kell bemutatni a történetet, a szereplőket- és a motivációt. - Mintha ez utóbbi típusú műsorok visszaszorultak volna. - Bizonyos műfajok valóban visszaszorultak, többnyire nincs párbeszéd, csak interjú. Nem hisznek abban, hogy létezhet figyelem három percnél tovább is. A híradókban, különösen a bulvárhíradókban maximum másfél percet visz el egy-egy téma, a szenzáció, a meghökkentés hangsúlyos. Holott az emberek képesek többre is figyelni, ha másképp szerkesztjük, állítjuk össze a műsort. De előbbi olcsóbb, egyszerűbb és kevesebb ember kell hozzá. Utóbbi munkaigényesebb, pepecselősebb. Az új „Jakupcsek... mert érdekel"-lel pörgős műsort készítünk, kijöttünk a stúdióból, sok képet, sok archív felvételt használunk fel. - Említette: a párbeszéd helyét az interjú veszi át. Nem érvényes ez a társadalmunkra is? - De igen, onnan is kivész a párbeszéd. A társadalomból és a műsorokból egyaránt eltűnt az empátia, az odafigyelés, a tisztelet és a kíváncsiság, nincs már kedvesség és humor sem. Pedig az emberek ki vannak 99 „Nálunk kénytelenek a vendégek beszélgetni, meghallgatni egymást, odafigyelni a másik véleményére. A magyar vitakultúrában egyébként a sértegetés, a személyeskedés vált az érvelés legfontosabb eszközévé." Jakupcsek Gabriella éhezve a párbeszédre. Az Á la carte, amelynek társműsorvezetője vagyok Szombathy Pállal, ebből a szempontból egy sziget, ahol kínosan ügyelünk rá, hogy mindig jelen legyen minden nézőpont. Nem volt olyan adás, amelyben ne ült volna egymással szemben két olyan ember, akiket máshol soha nem ültettek egy asztalhoz. Másutt egyenként kifejthetik az interjúalanyok az álláspontjukat, érveket azonban nem raknak mellé. Holott érdemes azt is megismerni, hogyan született az álláspont, miért azt vallja, amit vall. Vannak árnyalatok, amelyekkel még lehetne dolgozni, és ezek a legtöbb műsorból hiányoznak. - Ahol ennyiféle ember, nézőpont megjelenik, ott elkerülhetetlen a vita. Mit gondol a magyar vitakultúráról? - Nálunk kénytelenek a vendégek beszélgetni, meghallgatni egymást, odafigyelni a másik véleményére. A magyar vitakultúrában egyébként a sértegetés, a személyeskedés vált az érvelés legfontosabb eszközévé. Az embereknek nincs gyakorlatuk a vitában, az érvelésben. A televízióból is hiányoznak a vitatkozós műsorok, így ott sem látnak rá példát, hogyan lehet kulturáltan vitázni. - Mi segíthetné elő, hogy visszatérjen az életbe, a közéletbe a párbeszéd és a kulturált vita? - A beszélgetés: tanár és diák, tanár és szülő, szülő és gyerek között. Az értekezletek a munGyöngyöket a disznók elé. jakupcsek Gabriella szerint abban is nagy a média felelőssége, hogy árnyaltabban mutassanak be hírességeket, közszereplőket. - Sok értékes, közismert ember azért nem nyitott a nyilvánosságra, mert a múltbeli műsorok után már félnek, hogy kihasználják őket a nézettség érdekében. Nem szórnak gyöngyöket a disznók elé. A történetek pedig ott vannak, de nem mindegy, hogy a riporter szenzációhajhász hozzáállással vagy valódi figyelemmel közelít az emberekhez. Most általában csak „beszedik az infót", de vissza semmit nem juttatnak. kahelyeken - bár nem vagyok értekezletpárti, de ott meg lehet beszélni a munkahelyi ügyeket, lehet egyeztetni, ahelyett, hogy hetekig keringjen egy-egy félreérthető e-mail. A média felelőssége is óriási a példamutatásban. - Ön mennyire tartja fontosnak a gyereknevelésben, a családi életben a beszélgetést? - Egy bizonyos korig óriási szerepe van a szülő és gyerek között, de eljön az a kor, amikor nem a szülő lesz az első, akivel a gyermeke megbeszéli minden gondját-baját. Amit viszont tizennyolc éves koráig otthonról kap a gyerek, a kamasz, azt fogja alkalmazni később maga is a baráti körénél, a családjában. Ha otthon kibeszélik a dolgokat, ő is ezt fogja tenni, ezt a bizalmas légkört teremti meg. Nálunk volt egy „beszélgetős szék", abban ülve beszéltük át a napot, az aznapi örömöket, sikereket vagy sérelmeket. Most a kislányomnál meseolvasás közben beszélünk a napi történésekről. És még így is úgy találom, keveset beszélgetünk: az iskolában sincsenek erre a „műfajra" rákényszerítve a diákok, inkább teszt van meg számonkérés. - Két nagyfia majdnem két éve kapott kistestvért: Emma Rózát. Miben más kislányt nevelni, mint kisfiút? - Ügy tapasztalom, a kislánynál a nemiség már most nagyon erős, a kisfiúknál nem volt annyira hangsúlyos. Már megmondja, mit akar felvenni, mi nem tetszik neki, és jobban kinyilvánítja az érzelmeit: sikít, visít, örül. A fiúk nyugodtabbak voltak, nem foglalkoztak ennyit a külsőségekkel. A kislánynak ellenben határozott elképzelése van formákról, színekről, ruhákról. M 2 Ul | röS N 1/1 CÖ * Ul s Sí cc PARTNERISMERET MESTERFOKON Az emberek annál kevésbé ismerik partnerüket, minél tovább együtt vannak vele. Pszichológusok 78 pár tagjaitól kérdezték meg, hogy partnerük mit szeret és mit nem. 58 pár csupán néhány éve élt együtt, míg a többi húsz már több mint negyven éve. A fiatalabbak gyakran jobban képben voltak kedvesükkel kapcsolatban, mint az idősek. A három témakörben - evés, filmek és konyhabútorok - 118 választ értékeltek ki. A résztvevők átlagosan 40 százalékban találták el a partner preferenciáit, az idősek azonban 36 százalékkal gyengébben szerepeltek, mint a fiatalok a maguk 42 százalékos eredményével. A rosszabb eredmény egyik lehetséges okaként a szakértők többek közt azt gyanítják, hogy a partner ismerete csak a kapcsolat kezdetén javul. Idővel halványodik a tudás, mivel az ember bízik abban, hogy már ismeri társát. Amennyiben azonban annak érdekELLEN A rendszeresen gyalogló idős embereknél kisebb a szellemi leépülés kockázata. Akik heti 10-14 kilométert gyalogolnak, azoknak több agyszövetük marad a kulcsfontosságú területeken, kisebb az agyzsugorodás mértéke. HATKOR KELL KÉRNI A FÉRFITÓL A férfiaktól este hat óra körül érdemes kérni valamit. mert olyankor a legengedékenyebbek. A legrosszabb időpont dél- jk után három, g ^ olyankor a ^ fim^L egelutasí- i j^^K iHK lobbak. Az je a ezer főre S^r tuNW kiterjedő ^H^HLj§ $Bk felmérést > ^fe^s T egy gyógyszergyár í ÉfejÉ'' ^INlsSM rendelte ÉKHÉ^IIÉÍÍÉI meg. Kiderült az is. hogy előléptetésért folyamodni legjobb délután egykor, nem pedig a nap kezdetén. A megkérdezett 1019 ember 86 százaléka azt mondta, ismeri napi hangulathullámzását. Egy bioritmus-szakértő pszichológus szerint mindenki fizikai, szellemi, érzelmi közérzetét nagyban befolyásolja természetes bioritmusa. ÓVATOSABB, VISSZAFOGOTT SZEX Később kezdik a szexuális életet, kevésbé aktívak és óvatosabbak a német fiatalok, mint öt évvel korábban. A szexuális életet élő tinédzserek közül sokan fogamzásgátló tablettát és óvszert is használnak, hogy elkerüljék a betegségeket. Míg 2005-ben még a 14 évesek tíz százalékának voltak már tapasztalatai a szexuális aktusról, addig ez néhány év alatt négy százalékra csökkent. A lányoknál 12 százalékról hét százalékra esett ez az arány. A 17 éves lányok közül 2005-ben még 77 százalék mondta, hogy nemi életet él, ez az aktuális felmérésben 66 százalékra apadt. A fiúknál nem történt számottevő változás, a 2005-ös jelentésben szereplő 66 százalékról mostanra 65 százalékra csökkent ez a hányad. A visszafogottabb szexuális élet okaként a fiatalok a megfelelő társ hiányát és saját félénkségüket jelölték meg. /