Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-28 / 251. szám

2010. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Olyan nagyon reggel volt még. Szerda, öt fok, köd, de még a szájban is, és Somogy. És Csurgó! Csak mert olykor már reggel hatra is elmúlik a nap, és utána már csak az árnyé­kát vonszolja, küldi előre valami kis élet, de ezen a reg­gelen nyolc felé is a kezdet szakadéka csilingelt alattunk, miközben álltunk a panzió nagy ablakában.. A pultnál az álmos, mosolygós pincér nézegette a tegnapi poharakat. És a téren gereblyézgetett az a fiatal, szomorú nő. És a tévé is szólt, persze. Néztük a nyirkos, őszi ködben ázó teret, a megrettent hársakat, platánokat és fenyőket, a füvekre kúszó ezüstös fagyot. Az a fiatal nő az avart gereblyézte, sok pirosat, barnát és sárgát gyűjtött jó nagy halomba. És az egyik fa tövében ott hevert a kicsiny hátizsákja. És ek­kor, éppen ekkor, arra lettünk figyelmesek, hogy a reggeli tévéadásban nagyszerű témát talált a riporter, jelesül azt, hogy a magyarok miniszterelnöke mi mindent hord ama híres-nevezetes hátizsákjában. E kérdés szakértője is ott üldögélt a meleg stúdióban, egy valamilyen Csaba. Fiatal, charme-os, jókedvű férfi, mindjárt pakolni is kezdte a dol­gokat az asztalkára, hogy hát körülbelül olyasmiket hord a hátizsákjában a miniszterelnök úr, amiket ő is, sportúj­ságot, férfineszesszert, naplófüzetet, tollat, iPodot, fogke­fét, egyebeket, és mert olyan lelkes és lehengerlő volt ez a Csaba, a riporter meg is jegyezte, de Csaba, Csaba, hiszen te rosszabb vagy, mint egy nő. A hátunk mögött fölköhögött a kávéfőző. Nahát, gon­doltuk, újra az őszi parkra pillantva. Mert milyen rossz egy nő? Az a sok tárgy, amihez ra­gaszkodik? Hát persze. Aki ilyesmit mond egy normális országban, úgy száll el a következő pillanatban, mint az az őszi falevél, ott, éppen ott, elszállt, és aztán a gereb­lyéző fiatal nő elé hullt, majd máris a púposodó avar te­tejére került. Jól van. Ekkor megnyugodtunk. Lehetett folytatni az életet, jönni, menni, utazni, értelmezni, a stúdióban nevetgéltek, reggel nyolc volt, Csaba rossz volt, bocsánat, rosszabb volt, mint egy nő, köszönjük szépen, már eltelt ez a nap is. Babahoroszkóp Babahoroszkóp rovatunkba várjuk olvasóink 0-3 éves korú gyermekeinek, unokáinak portréfotóit, illetve születési ada­tait a születési hely, év, hónap, nap, óra és perc pontos meg­adásával, hogy segítségükkel elkészítsük a pici rövid asztro­lógiai elemzését. Horváth Kristóf Győr, 2008. 08. 24., 1.45 Nagyon kíváncsi, érdeklődő, könnyen barátkozik és szeret be­szélgetni. Kedvesen beszél, al­kalmazkodó, kerüli a konfliktu­sokat. A gondolatai néha gyor­sabban járnak, mint ahogy ki­mondja a szavakat, ezért hadar. Ebből fakad a türelmetlensége is. Ha szép szóval biztatást kap, erősödik a lelkesedése. Szereti a változatosságot, nehezen viseli a monotonitást és a túlzásba vitt dolgokat. Szégyenlős és szemér­mes. Igényes a környezetében a rendre és a tisztaságra. Jó a kéz­ügyessége, szívesen bíbelődik aprólékos, figyelmet igénylő dol­gokkal. I . f ~ m > ^ wrm^ m Jelentkezzen! A kan csart@lapcom.hu-ra várjuk a je­lentkezéseket. Az elemzéseket Sári Marian okleveles asztroló­gus készíti el, elérhető a 70/380-0002-es telefonszá­mon. ... Parkolni sok időbe telik Az életükből egy évet töltenek a járművezetők azzal, hogy par­kolóhelyet találjanak, derül ki egy friss tanulmányból. Az átlagos brit autóvezetők naponta 25 percet fordítanak ar­ra, hogy parkolót találjanak, 152 órát, vagyis ha 50 éven át ve­zetnek, akkor összességében 11 hónapot keringenek körbe-kör­be, amíg találnak egy megfelelő, üres helyet. Ez pedig benzin­ben sem kevés. Az egyik brit autósiskola megbízásából készített felmérés so­rán 9000 autóvezetőt kérdeztek meg. Többségük azt mondta: nem áll be szűk helyre. A nők csak akkor parkolnak be egy hely­re, ha vagy elöl, vagy hátul nincs autó - ők óvatosabbak. Az autósok negyede parkolás előtt megkéri utasait, hogy szálljon ki, 44 százalékuk pedig legalább egyszer már elfelejtet­te, hogy hova parkolta le a kocsiját. Az első gyermeknek azért nehéz, mert ő járja ki az utána következő testvéreinek az utat. A másodiknak azért, mert ő a középső, valahogy elsikkad a vele kapcsolatos figyelem, a legkisebbnek pedig azért, mert testvérei gyakran féltékenyek rá. PSZICHOLÓGIA NYEMCSOK ÉVA által élik meg a szülővé válás élmé­nyét. A nagy lesz az, akinek köszön­hetően óvodás, iskolás gyermek szü­lőjévé válik az apa és az anya, tehát a családban az elsőszülöttnek kiemelt szerepe van. A legnagyobb gyermek­hez kötődik a legtöbb erős emlék, a másodiknál és harmadiknál ezek ­bár épp ugyanolyan fontosak - nem hagynak annyira mély nyomot. A születési sorrend meghatározza egy-egy gyermek habitusát, ám dr. Al­mási Kitti szakpszichológus arra hívja fel a figyelmet: általánosítani nem le­het, a legnagyobb, a középső és a leg­kisebb gyermek családban betöltött szerepe számos dolog függvénye. SZÜLETÉSI SORREND - Ha egy családban három testvér van, a legkisebbnek, a legnagyobb­nak és a középsőnek is vannak a szü­letési sorrend által meghatározott tu­lajdonságai, de nagyon sok múlik a gyerekek alaptermészetén, tempera­mentumán és a családi tradíciókon ­mutat rá Almási Kitti. Úgy véli: a legtöbb családban a nagyot - ő az elsőszülött ­vagy a legki sebbet - éppen amiatt, hogy utolsóként érke­zik - favorizálják, a legnehezebb a kö­zépső gyermekek helyzete. Mindez természetesen yy Az első gyermeknel a szulok eloszor ta­pasztalják meg az anyaság és apaság érzé­sét, az azzal járó felelősséget, kötelezettsé­get, örömöt és bánatot, vagyis az első gyer­mek által élik meg a szülővé válás élményét. abban az eset­ben igaz, ha vi­szonylag kicsi a korkülönbség, hiszen ha nagy, akkor gyakorla­tilag már két vagy három egykéről beszélünk. A KÖZÉPSŐK PERIFÉRIÁN A középső gyermekek azok, akik eset­leg perifériára kerülhetnek a család­ban, ami miatt szorongásos állapot alakulhat ki náluk. Az első gyermek­nél a szülők először tapasztalják meg az anyaság és apaság érzését, az az­zal járó felelőssé­get, kötelezett­séget, örömöt és bánatot, va­gyis az első gyermek HA CSAK KÉT GYEREK VAN A CSALÁDBAN Más a helyzet akkor, ha két gyermek van egy családban. Ha extrém módon kényez­tetik a kicsit, a nagyobb vagy megpróbál újra kisbaba lenni, vagy felnőtt módjára pró­bálja a részét kivenni a kicsi gondozásából. Nem szabad elvárni tőle, hogy állandóan jó példát mutasson, hogy vigyázzon a kistestvérére, még ha a szülőknek az első idő­szakban nincs is a nagyobb gyermekre energiája, nem szabad soha elfeledkezni arról, hogy a nagy is gyerek még. NINCS ÚJDONSÁGÉLMÉNY A középső gyermek esetében már nincs újdonságélmény, sőt, ha nem sokkal utána érkezik a legkisebb test­vér és a nagy iskolás lesz, akkor a kö­zépsőre minden addiginál kevesebb idő jut: a naggyal tanulni kell, a kicsi­vel pedig rengeteget törődni. Ez a helyzet feladja a leckét a kö­zépső gyermeknek. A középső gyermek állandóan csapódik a nagyobb, majd a kisebb testvéréhez, és igazából nem tudja eldönteni, mit tegyen: a nagyobbhoz képest még kicsi, a kicsihez képest viszont már túl nagy - mondja Al­mási Kitti. - Éppen ezért előfordul­hat, hogy a rá jutó kevés figyelemre, a nem törődésre szélsőségesen rea­gál: vagy befelé fordul, vagy rosszal­kodik, hogy felhívja magára a figyel­met, és kicsikarjon némi törődést. Az, hogy hogyan viselkedik, alkati kérdés. A szakember azt tanácsolja: a szülők a középső gyermekkel is ugyanolyan újdonságélményként próbálják megélni kis életének ese­ményeit, mint az elsővel. Tudomásul kell venni, hogy bár van nála fiata­labb gyermek is a családban, azért még ő is kicsi. Bizalmasan SZERKESZT SZABÓ CSILLA Honoré de Balzac a testvéri szívről: A testvéri szív színtiszta gyémánt, gyöngédsége határtalan! TÁRCA DARVASI LÁSZLÓ AZ IGAZI SZEMPILLA Csurgó, JANEAUS­TEN A TEST­VÉREKRŐL 99 Az egy család­ból, egy vér­ből született gyerekeknek, akik osztoz­nak első be­nyomásaikban és élményeik­ben, van vala­miféle sajátos örömforrásuk, amelyet sem­milyen későb­bi kapcsolat nem pótolhat; s csak hosz­szas és ter­mészetellenes elidegenedés, semmilyen későbbi kap­csolattal nem igazolható szétválás le­het az oka, ha a legkorábbi vonzalom drá­ga maradvá­nyai végképp kivesznek be­lőlük. Sajnos, nagyon is gyakran így történik. A testvén szere­tet, amely né­ha szinte min­dennél többet jelent, máskor a semminél is rosszabb. GYERMEK­RANGSOR A legnagyobb gyermekről készül a leg­több fotó,ő az, akinek az összes kihul­lott tejfogát, az első levá­gott tincsét a szülők erek­lyeként őrzik. Az anyák kedvencei a fiúk Egy közvélemény-kutatásból kiderült: az anyák kedvencei valóban a fiúgyermekek. Vic­cesek, szemtelenek, játékosak és nagyon tud­nak szeretni - összegezték a megkérdezett anyák, akik nem mellesleg csak vonakodva vallották be, hogy fiúgyermekük közelebb áll a szívükhöz, mint a lány. Nehéz lánynak lenni abban a családban, ahol fiú is van: a fiús és lá­nyos anyák a lányokkal sokkal kritikusabbak, nekik kevesebbet néznek el, a lányok jobban idegesítik őket és gyakrabban veszekednek velük, mint a fiaikkal. Az anyák 88 százaléka azt is elismerte: másként bánik a fiával, mint a lányával, hét százalékuk pedig bevallotta, hogy rendszere­sen a fiának kedvez a lányával szemben. A felmérésben több mint kétezer olyan nőt kér­deztek meg, akinek lánya és fia is van. Az anyák 21 százaléka a lányokat kritizálja rendszeresen, míg csak 11,5 százalékuk elégedetlen a fiával. CrissyDuff pszichológus arra figyelmeztet: az ilyen típusú hozzáállás hosszú távon nagyon rossz hatással van a lányokra. Az anyák 17 százaléka mondta azt, hogy lá­nya nagyobb mozgásteret kap, 21,5 százaléka viszont úgy látja: ugyanazokat a simliket a fia rendszeresen megússza, a lánya viszont nem ­utóbbival kevéssé elnéző. - i V , íp Úttörők, befelé fordulók és a kis kedvencek

Next

/
Thumbnails
Contents