Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-02 / 230. szám

5ZTI: WERNER KRISZTINA Charles Darwin maga adta kiváló példáját a vallás, a hit és a tudomány összeegyeztethetőségének A fajok eredete hatodik kiadásának utolsó bekezdésében. vfÖ E O co vCÜ U~) i£2 76 Vallás és tudomány nagyon is összefér, mondják ma már a teológusok is: ezt bizonyítja sok hívő természettudós, aki elfogadja az evolúció tanát. A vitát már inkább a szent írásokat szó szerint értelmezők, valamint az intelligens teremtés elméletét vallók generálják. Utóbbiak szerint az élővilág komplexitása mögött értelmes tervező áll. Az evolúciókutató azonban úgy tapasztalta: csak hitük van, bizonyítékaik nincsenek. EVOLÚCIÓ FARKAS jUDIT DARWIN MESTERSÉGES SZIGETE 2010. OKTÓBER 2., SZOMBAT Darwin is hívő keresztény volt terjúkötetben, amelynek szerzője, Chikán Ágnes tizenkét hívő keresztény természettudóssal beszélgetett. Közülük mindössze hárman nem hivatkoztak az evolúcióra, de nem is tagadták azt. - Charles Darwin A fajok eredete hatodik kiadásának utolsó bekezdésében felemelő elképzelésnek nevezi, hogy a Teremtő olyan világot alkotott, ahol a körülöttünk lévő törvények hozzák létre az élő formák mai gazdagságát - mondta Kampis György tudományfilozófus és evolúciókutató, az ELTE Természettudományi Kar Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének vezetője. (A fajok eredetének Kampis-féle újrafordítását 2000-ben adták ki.) - A katolikus teológia ezen a „gumicsonton" már rég túllépett - tette hozzá: ahogy a történelmi egyházak általánosságban. Teilhard de Cardin jezsuita kultúrantropológus már az 1930-40-es években foglalkozott az evolúció elméletével. Úgy vélte, a Teremtő a lépcsőknél van jelen, amikor az élettelen eljut olyan bonyolultsági fokra, hogy be tudja fogadni az élőt, az élő a szellemit, a szellemi aztán Krisztussal az istenit. Elméletével rokonszenvezik sok hívő természettudós. Nem úgy a fundamentalisták, akik szó szerint értelmezik szent könyvüket - a vitát mostanság az evolúciót elvető, kreacionista álláspontot képviselők és az intelligens tervezettség elméletét vallók is generálják. Utóbbi mozgalmat sokan a kreacionisták közé sorolják, amivel ők nem értenek egyet. KÜLÖN MINDEN FAJTÁT A közös pont: mindkét nézet szerint valamilyen értelmes entitás beavatkozásának eredménye az élet és az élővilág sokszínűsége. Az élőlények fajtái tehát külön-külön lettek megteremtve vagy tervezve, átmenet köztük nem létezik és nem is létezett. A bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázatok mellett a kreacionizmusnak számos változata van - az iszlám, hindu, héber, indián vallási irányzatoktól az űrlények általi genetikai beavatkozásokig. Az intelligens tervezettségben hívők azonban nem kötődnek valláshoz, tudtuk meg Farkas Ferenc vegyészmérnöktől, a mozgalom hazai vezetőjétől. Az Értelmes Tervezettség Munkacsoport (Értem) egyesület 2001-ben alakult, és tudományos igénnyel lépnek fel mint az evolúcióelmélet „konkurenciája". Ugyanúgy tudományos módszerekkel dolgozunk, csak az eredményből más következtetéseket vonunk le, mint az evolúció elméletét vallók. Ők úgy magyarázzák: az élőlények apró lépésenként alakultak ki, ami azt jelenti, hogy az összes átmeneti formának működőképesnek kellene lennie. És minden egyes későbbi formának előnyösebben kellett volna működnie, mint az előzőnek, hiszen a legéletrevalóbb egyed adhatja tovább a génjeit - magyarázta Farkas Ferenc. Hozzátette: léteznek olyan szervek - ilyen például az E. coli baktérium ostorának mozgatómotorja -, amelyek annyira öszszetettek, hogy ha egy elemet kiveszünk a rendszerből, már nem látja el a funkcióját. Tehát nem 99 Az Értem vezetősége arra hivatkozik, hogy az evolucionizmusnak komoly ellenzéke van tudományos berkekben: honlapjukon olvastuk, hogy már több mint 800 természettudományos végzettségű ember írta alá azt a dokumentumot, amely elhatárolódik Darwin tanaitól. Köztük 100 biológiai végzettségű. Kampis György azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy több százezerre tehető a biológusok száma, ennek fényében nem is olyan nagy ez az ellenzék. alakulhattak ki lépésről lépésre, és ez az egyszerűsíthetetlen komplexitás cáfolja az evolúciót, ami nem tud előre irányítani, gondolkodni. A másik érv: a kémiai reakciók sebességeit és valószínűségeit ismerve egyetlen működő DNS létrejöttére a világegyetem egész kora kevés lenne. Nézetük szerint állnia kell tehát egy intelligens oknak, tervezőnek világunk kialakulása mögött. Számos levéllel fordultak az oktatási minisztériumhoz és a Magyar Tudományos Akadémiához, az MTA azonban áltudománynak nyilvánította a mozgalmat. Kampis György korábban nemegyszer vitázott képviselőikkel mint evolúciókutató és tudományfilozófus (cikkünk egyik apropóját is Nosza, beszéljük meg! című levelük adta, amelyben világnézeti elfogultsággal és kirekesztéssel vádolják). Úgy tapasztalta: hiszik, hogy egy intelligens tervező munkálkodott a földi életen, más nem érdekli őket - valódi bizonyítékaik pedig nincsenek. AZ EVOLÚCIÓ ÚJRAHASZNOSÍT - Kedvük szerint csoportosítják a tényeket, információkat, tagadják a törzsfejlődést. A klaszszikus evolúciós bizonyítékokat, az evolúcióelmélet 99 százalékát azonban - iszonyú méretű adathalmazról van szó - hajlamosak figyelmen kívül hagyni, világított rá a tudós az intelligens tervezés gyenge pontjára. Ilyen például a földrajzi elterjedtség és a fajok változásának összefüggése: erre csak a leszármazással való módosulás ad magyarázatot. - Hiába mondják, az evolúció nincs bebizonyítva, mert a tudomány nem matematikai értelemben vett bizonyításokkal, hanem bizonyítékokkal dolgozik. Egyébiránt azt sem lehet bebizonyítani, hogy nincsenek kicsi zöld emberkék. Kampis György kifejtette: az egyszerűsíthetetlen komplexitást éppen Darwin elmélete cáfolja. Az evolúció ugyanis olykor kacskaringós utakat jár, és „újrahasznosít": kialakul egy szerv egy bizonyos funkció ellátására, ami később, kifejlett módon egészen A Közép-Atlanti-hátság vulkanikus tevékenysége által létrejött Ascension-szigetet kétszáz éve, amikor Charles Darwin odalátogatott, kő és hamu borította. Mivel a szigeten nem nőtt szinte semmi, a csapadék hamar elpárolgott. Darwin ötletére építve botanikus barátja, Joseph Hooker 1847-ben azt javasolta a haditengerészetnek, hogy telepítsenek fákat, mert megfogják a vizet, csökkentik a párolgást, és gazdagítják a talajt. Húsz évvel később már eukaliptuszok, fenyők, bambuszok és banánfák nőtték be a szigetet, amelyet ma is vizsgálnak. Az Ascensionon olyan növények élnek egymás mellett, amelyek a természetben egyébként nem találkoznak, legmagasabb csúcsán trópusi esőerdő alakult ki. Hasonló ökoszisztémák évmilliók alatt jönnek létre, Darwin és Hooker munkája viszont azt bizonyítja, hogy mesterségesen is létrehozhatók ilyen rendszerek. másra hasznosul. Nem biztos, hogy egy-egy szerv korai, csökevényes állapotában is ugyanazt a funkciót látta el, amit ma is. Jó példa erre a szárny, amelynek eleinte nem a repülésben, hanem a hőszabályozásban volt szerepe. Az intelligens tervezettség szerint közbülső formákra nincs bizonyíték egy-egy szervnél, sem fajnál - találó kérdés azonban ennek fényében, hogyan alakulhattak ki lábbal vagy tüdővel rendelkező halak. A TUDOMÁNY NEM VILÁGNÉZET A levélben azt is Kampis György szemére vetik az Értem képviselői, hogy nemcsak az intelligens tervezettség hirdetői, hanem általánosságban a hívő tudósok ellen is fellép. Kampis azonban arra mutatott rá, amit teológusok is hangsúlyoznak: a tudomány nem világnézet. - Nekik kellene eldönteni, a tudomány, avagy a vallás nevében lépnek fel. Ha a vallás nevében, hát el a kezekkel a tudománytól, mert a vallás nem a biológiával foglalkozik. Ha ellenben a tudomány nevében, ne keverjék bele a vallást, mert az világnézeti kérdés. „Az új felfedezések egyre inkább annak felismeréséhez vezetnek bennünket, hogy az evolúció több mint hipotézis" - írta II. János Pál pápa a Pápai Tudományos Akadémiához címzett levelében 1996-ban. Sok fejben - negyvenévnyi kötelezővé tett ateizmus után - még mindig él a felfogás, hogy vallás és tudomány soha nem juthat közös nevezőre. Pedig teológusok is kimondják, hogy azért sem lehetnek konkurenciái egymásnak, mert mindkettő másról beszél. Dr. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője úgy fogalmazott: az evolúció tana tudományos elmélet természettudományos adatok értelmezésére, a keresztények Szentírása pedig felszólítás egy életstílusra, hozzáállásra.' A HIT KEGYELMI KÉRDÉS „...a hit kegyelmi kérdés: annak, hogy mit hisz az ember, semmi köze a tudományos munkásságához. Akik tényleg szeretik a tudományt, azoknál ez a probléma nem merül fel" - nyilatkozta Hámori József neurobiológus egy beszélgetésben a Mindentudás Egyetemén, amikor arról kérdezték: hogyan tudja összeegyeztetni keresztény hitét a tudománnyal. A természettudós is megszólal a Levelek a tudás fájáról című in-