Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-16 / 242. szám

2010. OKTÓBER 16.. SZOMBAT •PPJ 13 Szieszta SZERKESZT WERNER KRISZTINA TÍ A női aktok mellett - kisebbségben ugyan, mégis - találni férfiaktokat Michelangelo előszeretettel ábrázolt férfit, képein még a nők is kissé férfiasak. Botrányt is kavart velük. Bécsben most a Sixtus-kápolna freskóihoz készült aktvázlatait állítják ki. Fernando Botero: Nő a zuhanyzóban az elvárások ellenére hétköznapi nőt örökített meg. Miért szép? Hiszen aránytalan a teste, nincs dereka, kicsi a lába, némiképp bandzsa is. A szakember sokáig töprengett ezen ' régebben. Az ő megfejtése, hogy azért tekintik ideálnak, mert „csúnya" részletei mellett felfedezhető a csodálatos bőre, a zseniális kézmozdulata, és ez a kettősség mozgatja meg a fantáziánkat. Száz éve ledöntötték a képzőművészek az utolsó tabukat is - mutatja a d'Orsay-ban Gustave Courbet meghökkentő képe: egyetlen női nemi szervet jelenít meg. Ám ha címmel - A világ kezdete - együtt nézzük, már nemcsak azt jelenti, amit látunk, hanem annál lényegesen többről gondolkodtat el. A madridi Prado állandó látnivalója FrancisAz akt (a német szó átvételéből) eredeti értelmében tanulmányrajz, festmény vagy szobor a ruhátlan emberi testről, más szóval - eredeti értelmében meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolása. Az aktábrázolás általában szimbolikus mondanivaló (például Ádám és Éva az Utolsó ítéleten) kifejezésére korlátozták a reneszánsz előtt. co de Goya A meztelen Maya című képe; máig vita tárgya, hogy kit is ábrázol. Egy biztos - a művészetpedagógus szemében - a szokatlanul feszes mellei a legszebbek, pedig hol volt még akkortájt a szilikon! Aktok a világ múzeumainak falán A festőt sem hagyja hidegen, mégsem elsősorban a nemi aktusra gondol, amikor meztelen testet rajzol. Mitől lesz izgalmas egy alkotás a néző számára, és mitől lesz botránykő valamelyik akt? Szabó András művészetpedagógussal a világ múzeumainak kínálatából csemegéztünk. Szabó András az aktrajzolás folyamatáról elárulja, az alkotók a meztelen modell láttán, bár nyilván nem hagyja őket hidegen az erotikus kisugárzást mutató meztelen test, mégsem a nemi aktusra gondolnak, hanem a mesterségre, azaz a modell mozdulatainak, vonásainak képi megformálásán törik a fejüket, és hogy miként lehet abból elvonatkoztatni. ta. A bent vetített performance, ahol egy meztelen nő pengével szabdalta véresre magát, a bensőnk legmélyét akarta felkavarni. Az obszcenitása megközelítette azt a pornográfiát, amiről nem illik beszélni, de a felnőtt tévécsatornák és internetes oldalak forgalma bizonyítja: igény van rá. A pornográf képet egyébként az választja el az erotikustól, hogy direkt nemi aktust mutat, és nem csak a vágyat gerjeszti. A párizsi Louvre állandó kiállításán szereplő Jean Auguste Dominique Ingres Fürdőzője és Odaliszkje bizonyítja, miként vonzó egy olyan semmiség, mint a női hát. Anatómiailag is tökéletes annak ellenére, hogy nincs az a határozott vonás, amit egy női háton meg lehetne fogni. A szintén párizsi Musée d'Orsay-ban látható Olympia című festmény „Vénuszából" számtalant látott már a közönség. Édouard Manet XIX. századi impresszionista festő megfogalmazása hajdan mégis azzal verte ki a biztosítékot, hogy KÉPZŐMŰVÉSZET DOMBAI TÜNDE Már az ókori görögök is meztelenkedtek a műtárgyaikon - kezdhetjük tehát a kályhánál az aktok ábrázolásának históriáját. Igaz, ruhátlan alakokat olyan használati eszközökön, mozaikokon, falfestményeken találtak a régészek, amelyek feltételezhetően nyilvánosházakban fokozták a hangulatot. Az emberi test mint a művészet alaptémája mind a mai napig tartja magát. Kérdés, mennyire kell naturalisztikusnak lennie az ábrázolásnak ahhoz, hogy kitűnjön a mostani tarka képáradatból, és elérje az ingerküszöbünket. Tud-e egyáltalán újat mutatni a képzőművészet? - Igen, csak a tálalásnak kell versenyképesnek lennie más médiummal azáltal, hogy sok aktuális tartalmi mondanivalót sűrít egybe válaszol a provokatív kérdésre Szabó András szegedi festőművész, művészetpedagógus. - A normális ember érzi, hol a határ a művészi és az öncélú, hatásvadász meztelenség között. A debreceni MODEM Messiások kiállításán például 18 éven felülieknek való termet rendeztek be, ami önmagában nézők tömegeit vonzotVéznák és kövérek Gustav Klimt száz évvel ezelőtt készült aktjai buja erotikát rejtenek, holott például a Nuda Veritas (Meztelen igazság) című kép vörös démona amúgy vézna lány. A fővárosi Szépművészeti Múzeumban január 9-éig látható, a bécsi Albertinából kölcsönzött tárlatának címadó festményén az aláomló hajzuhatag, az érzékien tekergőző dekoráció és az arany nemessége kiemeli a sápadt, csúnyácska testet. Egy emelettel feljebb a kolumbiai kortárs festő - az idei irodalmi Nobel-díjas Mario Varga Llosa barátja -, Fernando Botero groteszk művei csalnak vegyes érzelmeket a nézőközönség arcára. A január 23-áig látogatható összeállításban a Nő a zuhanyzóban című „Vénusz" meztelen igazsága akár egy fogyókúra reklámja is lehetne.