Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-09 / 236. szám

Különös fényben. - Napfény nem érheti a mintát sem gyűjtés, sem vizsgálat közben, különben a lumineszcens jel az üledékekből és a cserépmintából egyaránt törlődik - szól praktikus, minden megrendelő számára fontos szempontról Schubert Gábor. A PhD-hallgató elárulja: néhány szemcsényi színtiszta kvarc került a mintából egy-egy korongra, amikor a labor speciális lámpáinak fényében azt vizsgálta, hogy a Duna-Tisza köze egyik garmadája, vagyis homokdűnéje mikor keletkezett. A szükséges kvarcmennyiséghez 100-200 gramm mintára van szükség. A régészeti tárgyak és műalkotások keletkezésének megállapításához 0,5-2 grammnyi anyag kell a vizsgálathoz. Készült a Szegedi Tudományegyetem megbízásából o Tudományos eredmények elismerése és disszeminációjo a Szegedi Tudományegyelem program keretébeit ÜZENET A MÚLTBÓL KVARC- ES FÖLDPATKRISTALYOKBA ZÁRVA A nanoról DÉKÁNY IMRE PROFESSZOR (SZTE) TART ELŐADÁST a nanoszerkezetű anyagok általános jellemzőiről és gyakorlati alkalmazásukról október 20-án 16 óra 30 perctől az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában (Szeged, Somogyi utca 7.). ötlet, projekt, pályázat HOGYAN LEGYÜNK SIKERESEK AZ FP7 KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS KERETPROGRAMBAN? A kérdésre választ adnak az október 29-én az SZTE TIK-ben megrendezett előadások, amelyeken a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az MTA és az SZTE kutatói ismertetik az EU Bizottság Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramját (FP7). A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információ: www.innogrant.hu/FP7. A határmentiségről A MAGYAR-ROMÁN HATÁR MENTI TÉRSÉG GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEIRŐL SZERVEZ KONFERENCIÁT a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE GTK), a Fiatal Kutató Közgazdászok Egyesülete (FIKÚK) és az Universitatea de Vest Din Timisoara (UVT). A november 5-én 9 órától az SZTE gazdaságtudományi kar épületében tartott tanácskozásra október 25-éig várják a jelentkezőket. Információ: www.eco.u-szeged.hu/incodesme/konferencia. Leleplezik a szoborhamisítót A mintagyűjtést és a laboratóriumi munkát is speciális lámpák fényénél végzik a szegedi egyetem Lumineszcens kormeghatározó laboratóriumában. FOTÓ: KARNOK CSABA Közép-Európa legsokoldalúbb kormeghatározó laboratóriuma a Szegedi Tudományegyetemen működik. Méréseik célja a homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülése, valamint az agyagszobrok és -téglák kiégetése óta eltelt idő meghatározása. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Földrajztudósok, környezetmérnökök, régészek, de műtörténészek eligazodását is segíti az időtengelyen az úgynevezett lumineszcens kormeghatározás. Mert a kvarc- és földpátszemcsékben ott a múlt. - Hogyan üzennek számunkra a kristályok? A kvarc és földpátkristályok atomjaiban lévő elektronokat a környezetükben található természetes radioaktív elemek ionizáló sugárzása folyamatosan gerjeszti. Ennek következtében egyes elektronok magasabb energiaszintre, a félvezető kristályrácsba jutnak, ahol a rácshibákban „csapdába esnek", hosszú időre. így a kristályrács tulajdonképpen doziméterként funkcionál, azaz a csapdázott elektronok számával „méri" az őt ért ionizáló sugárzás nagyságát - válaszol Sipos György. Az SZTE Földrajz és Földtani Tanszékcsoportja 2004 óta működő Lumineszcens kormeghatározó laboratóriumát vezető 31 éves szakember liverpooli tanulmányútjáról hozta haza, honosította meg a szegedi univerzitáson a kurrens kutatói irányt és módszert. A kvarc e munka alapja. Első témaként a Duna-Tisza közi futóhomok korát határozták meg: bizonyították, hogy a fülöpházi dűnemező 7-8 méter magas formái mindössze 150-200 éve jöttek létre. De a két oktató, két PhD-hallgató és 4-5, diplomamunkáján dolgozó hallgató alkotta csapat méréseket végez löszös anyagokon, terrakottaszobrokon és cserépedényeken is. Sőt: új kutatási irányként téglákat „tesztelnek", így akár egy-egy épület korát is pontosan meghatározhatják. - Mi a kormeghatározás alapja? Kiégetéskor a hő, üledékképződéskor pedig a napfény hatására a csapdák ürülnek, és a természetes doziméter nullázódik. Ezt követően ismét megindul a lumineszcens jelet hordozó elektronok felhalmozódása. Az újból kialakuló lumineszcens jel nagysága két dologtól függ: a felhalmozódás időtartamától, illetve ütemétől. Két dolgot kell meg-' mérnünk: a lumineszcens jel nagyságát, amely utal a minta által elnyelt összes dózisra, illetve a radioaktív elemek koncentrációját, amelyből kiszámolható a dózis felhalmozódási üteme. A kettő hányadosa adja meg a kiégetés, illetve a napfényre kerülés korát - folytatja Sipos György a magyarázatot. Tehát a kormeghatározás folyamatának kulcsszavai: időtartam, ütem, dózis. Az Európában egyedülálló lelet, a balatonőszödi kultikus maszkról kizárólag a lumineszcens kormeghatározás segítségével lehetett megállapítani, hogy késő rézkori, vagyis mintegy 4700 - plusz-mínusz 500 - éves. A Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményében 22 terrakotta műalkotáson végzett mérésükkel szűrték ki a XIX. századi „hamisítványokat", vagyis másolatokat. UJJGYAKORLAT A KUTATÓ SZAMARA A MATEMATIKA TÖRTENETE Az alexandriai Diophantos EURÓPA Ú. I. - Az ókori görög tudományos művek sérültebben és kisebb mennyiségben maradtak meg eredetiben, mint az azoknál régibb, például az egyiptomi vagy mezopotámiai alkotások - kezdi a kultúrtörténeti kalandozást Klukovits Lajos, az SZTE Algebra és Számelmélet Tanszékének docense. Nagy értéke a tudomány fejlődéstörténetének az időszámításunk szerint 250 körül élő Diophantos Aritmeticája. A 13 kötetes műből görög nyelven csak 6 maradt fönn. Ezeket többször és több nyelvre is lefordították. Elsőként latinra - például a XVI. században az a Tartaglia, akinek többek között a harmadfokú egyenletek általános megoldási eljárásának kidolgozását köszönhetjük. Ezt a fordítást olvasta, sőt e könyve margójára máig érdekes - azóta már bizonyított - „sejtését" is följegyezte Pierre Fermat. - A görög-latin korból fennmaradt Diophantos-kötetek közötti hézagot sikerült kitöltenie Toomer amerikai professzornak, aki 1973-ban az iráni könyvtárban véletlenül megtalált 4 könyvet Diophantostól - mondja a tanár úr. Vázlatos elemzés kíséretében fakszimilében, tehát arab változatban, aztán angol fordításban is megjelent Diophantos Aritmeticájának 4 újonnan A legnehezebb „sejteni" - Diophantos ötleteit a XX. századi ember számára emészthetővé kell tenni - magyarázza Klukovits Lajos, aki szerint olyan ez egy matematika szakos hallgató számára, mint mikor a zongoristának készülő etűdöt játszik - ujjgyakorlatként. A legnehezebb „sejteni" a matematikában. Az új ötlethez vezető úton gyakran működik a hegeli tétel - a mennyiség minőségbe csap át, vagyis rengeteg konkrét megoldást látva a matematikus számára felvillan valami új „sejtés". felbukkant kötete. így a 13 kötetnyi műből 10 ismert. - Számos érdekes módszert ismerhetünk meg Diophantos közel teljes Aritmeticájából. Matematikusi eljárásában szó sincs képletről, elméletekről mindig csak konkrét számfeladatokról - magyaráz a tudománytörténész. Az úgynevezett határozatlan egyenletek elméletének kialakítását tulajdonítják Diophantosnak a későbbi matematikusok. Ezek olyan egyenletek, amelyekben több az ismeretlen, mint az egyenlet, s a megoldásokat korlátozó feltételekkel keresik. - Négyzetekkel, köbökkel, azok szétbonthatóságával foglalkozik Diophantos. Az általánosan fogalmazott problémának egy-egy konkrét számváltozatát oldja meg. Megelégszik egyetlen megoldással is, amely ha egész szám, akkor örül, de ha racionális szám, akkor is jó mosolyog Klukovits Lajos. - A szöveges feladatra adott szöveges válaszaiból, számolásai mögött fölsejlik a teljes általánosság - a matematika lényege. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu i A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A tudós a közeljövőt látja A civilizáció átalakítja a természeti környezetet. De az ökoszisztéma, s az ennek lényegét kifejező klíma is hat az emberiség történelmére. Igaz ez a Kárpát-medencében is. MAGYARORSZÁG ÚJSZÁSZI ILONA - Az emberiség kialakulása a több mint kétmillió évig tartó globális lehűlés, az utolsó nagy jégkorszak idején ment végbe. Amióta történelemről beszélünk - az utóbbi 12 ezer évben -, a Föld éghajlata stabil, ami kedvezett az emberi civilizáció kibontakozásának és fejlődésének. Ugyanakkor ha a klíma megváltozik, az emberiségnek is változnia kell - rögzíti a környezettörténész kiindulópontját Rácz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar professzora. Az utolsó nagy globális lehűlés, az úgynevezett kis jégkorszak a XIV. és a XIX. század között ment végbe. Legfontosabb regionális jellemzője a Kárpát-medencében a csapadékmennyiség növekedése volt. E több évszázadon át tapasztalt víztöbblet is oka annak a környezettörténész szerint, hogy térségünkben a modernizáció kulcskérdésévé vált a vízszabályozás. A klímaváltozás másik fontos mutatója: a természetes évszakok változáRácz Lajos, a szegedi egyetem környezettörténésze. FOTÓ: VERÉB SIMON sa. A kis jégkorszak idején a nyarak rövidebbeké, a telek hosszabbá váltak, ennek egyik jele volt, hogy a Duna márciusban gyakran a hónap végéig is befagyott. Talán a legismertebb márciusi jeges ár 1838 márciusában esett meg. Az éghajlati változás harmadik indikátora a telek hőmérsékletének változása. A kis jégkorszak idején sokáig megmaradt a hótakaró, a jelenkori felmelegedés idején azonban a hótakarós napok száma radikálisan csökkent, s a téli csapadék is egyre inkább eső formájában hullik. A globális melegedés leginkább fenyegető helyi sajátossága az egyébként is aszályérzékeny Alföldön a vízhiány, különösen a vegetációs időszakban. Az évszakszerkezet is változik: a tavasz, nyár, ősz, tél négyese leegyszerűsödik kettőre: a téli és a nyári félévre. - Tudományos kutatás nélkül az emberiség olyan helyzetben lenne, mint az a sofőr, aki éjszaka lekapcsolt reflektorral próbálna vezetni. S ez fokozottan igaz a klímakutatásra - magyarázza Rácz Lajos. - A meteorológusok nagyjából tíz napra képesek előre jelezni az időjárás alakulását. S hasonló módon a tudományos kutatás az ismeretek mai szintjén a közeli jövőben várható eseményeket képes előre jelezni, de semmi okunk nincs arra, hogy ennek a korlátozott tudásnak a jelentőségét alábecsüljük. Kézikönyv. Rácz Lajos negyedszázada foglalkozik éghajlat- és környezettörténeti kutatásokkal. Akadémiai doktori értekezését az utóbbi 500 év éghajlati változásainak rekonstruálásáról írta. Jelenleg egy Magyarország környezettörténetéről szóló angol nyelvű kötet kéziratán dolgozik, amely a cambridge-i Berghahn Kiadónál jelenik meg a tervek szerint 2012-ben.