Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-04 / 206. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE w ja • » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Gyógy-ír Légyott 1 ció csak annyi, vagy akár valamivel kevesebb gyereket vállal, mint a megelőző nemzedékek, akkor is automatikusan emelkedni fog a születések száma. Ezzel szemben csökkenés következett be. - Tizenkét esztendeje évi százezer alatt van a születések száma, ami alig több mint fele az 1975-ös adatnak. Van alsó határ? a legtöbb fejlett országgal ellentétben magas a termékenység. Ezek szerint van az a pénz, amivel érdemben ösztönözhetők a családok. - Igen, s a megoldás egyik kulcsa éppen a családpolitikai intézkedésekben keresendő. A francia demográfusok egyébként arra vezetik viszsza a magas gyermekvállalási kedvet, hogy a családpolitika - noha kormányok jöttek-mentek - 1975 óta stabil és inkább bővül. Náluk konszenzus van abban, hogy a születések száma nemzeti kérdés. - Az alacsony születésszámnak részben nem az az oka, hogy » Nálunk sajnos a Bokros-csomaggal éppen a stabilitás kérdőjeleződött meg. Az emberek szembesültek azzal, hogy minden egy tollvonással megváltoztatható, s ezt a hitet azóta sem sikerült megváltoztatni. Korábban nem gondoltam volna, hogy ezt kell mondanom: Magyarországon már az .un - ikJ, első gyerek megszületését is ösztönözni temre,főiskoiáSÍ huszonhárom-huszonöt évesen végeznek? Érthető, hogy ők nem azonnal akarnak családot. - A jelenség csak a halasztást magyarázza, azt nem, hogy végül miért nem jönnek világra ezek a gyerekek. Sajátos egyébként, hogy nálunk az alacsony végzettségűeken kívül a diplomások terveznek és vállalnak több gyereket - de sajnos csak viszonylag többet. - Tudják, hogy a középfokú végzettségűek miért szülnek kevesebbszer? - Sajnos nem igazán. - Nem lehet, hogy éppen ezt a gyakran folyamatos vagy több műszakban dolgozó réteget sújtja, hogy a munkahelyük és a gyermeknevelés csak ráérő nagyszülőkkel egyeztethető össze? Nyugaton például nem kuriózum, ha a bölcsődék, óvodák, iskolák nyitva tartása a munkaidőhöz igazodik. - Kétségtelen, hogy minden kutatás arra világit rá, hogy meg kellene könnyíteni a munka és a család öszszeegyeztetését. Adókedvezménnyel; vagy más módon vissza kellene állír tani a vállalati óvodákat, bölcsődéket. Ilyen intézményeket akár bevá-p sárlóközpontokban is létre lehetne hozni. Amit nem lehet Nyugat-Európában megcsinálni, azt sajnos Magyarországon vígan: a cégek azt mondhatják, hogy gyerekes anyákat nem vesznek vissza. Ez is magyarázat a kevés újszülöttre. kellene. Pongrácz Tiborné - A házasságkötések száma olyan drasztikusan csökkent az elmúlt néhány évben - a 1990-es több mint hatvanhatezerről tavaly harminchétezer alá hogy a születéseknél is bármit el tudok képzelni. Ráadásul az 1980 után születettek kevesebben vannak, ha ők is ezt a gyermekvállalási magatartást fogják folytatni, könnyen lemehetünk évi hetvenezer újszülöttre. A CÉGEK MONDHATJÁK, HOGY GYEREKES ANYÁKAT NEM VESZNEK VISSZA - A válság miatti elbizonytalanodás nem ronthat tovább a helyzeten? - Elképzelhető, hogy igen. A kilencvenes évek elején, a nagy gazdasági-politikai átalakulások idején mindegyik rendszerváltó országban radikálisan visszaesett a születések száma - különösen a keletnémeteknél kivéve Magyarországon. Ennek az volt az oka, hogy nálunk nem nyúltak hozzá a családpolitikai ellátásokhoz. A stabilitást a Bokros-csomag intézkedései törték meg - emlékezetes, hogy például a gyedet és a családi pótlékot részlegesen eltörölték -, utána csökkent százezer alá a születésszám. - Franciaország családpolitikája az egyik legbőkezűbb Európában, és ott Előbb-utóbb megnő a (3J3 jelenleg tíz százalék körüli \QJ végleges L/) gyermektelenség. Ez azért veszélyes, mert alapjaiban QJ ingathatja meg azt az általános értékrendet, \QJ hogy az emberek nem /— tudják elképzelni az életüket gyerek nélkül állítja lapunknak adott interjújában Pongrácz Tiborné, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. DEMOGRÁFIA HANCZ GÁBOR rosszul állunk, de az emberek előbb-utóbb meghalnak. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a problémát hosszú távon a születésszám emelkedése oldaná meg. Ebben Magyarország három évvel ezelőttig a kontinens középmezőnyében helyezkedett el, majd lecsúsztunk: a szülőképes korú nők számához viszonyítva csupán Szlovákiában és Lengyelországban rosszabb ez az adat. - Mi ennek az oka? - Egyelőre nem tudjuk, mi magyarázza a lecsúszást, azt azonban igen, milyen tényezők állnak a régóta alacsony születésszám mögött. Az egyik problémát az okozza, hogy kitolódott a gyermekvállalási életkor. Míg 1990-ben átlagosan még 23, most már 28 évesen hozzák világra első gyermeküket a nők. Mi, demográfusok egy ideig abban reménykedtünk, hogy a halasztás csak átmeneti és előbb-utóbb azért megszületnek ezek a gyerekek. Félő azonban, hogy nem így történik, emelkedik ugyanis a gyermektelenek aránya, amely a harmincéves nőknél jelenleg már negyven százalék körüli. MA MÉG A TÁRSADALOM SAJNÁLJA A GYERMEKTELENEKET - Azzal is baj van, hogy a fiatalok nem akarnak gyereket? - Pillanatnyilag még nem. Az átlagos tervezett gyerekszám a fiatalok körében 2,1-2,2 - ebből azonban csak 1,3 születik meg. így előbb-utóbb megnő a jelenleg tíz százalék körüli végleges gyermektelenség, várhatóan húsz, de lehet, hogy huszonöt százalékra. Ezt azért tartom veszélyesnek, mert alapjaiban ingathatja meg azt az általános értékrendet, hogy az emberek nem tudják elképzelni az életüket gyerek nélkül. Ma még a társadalom sajnálja azokat, akiknek nincsen gyerekük. Amíg a többség így gondolkodik, addig lényegesen könynyebb serkenteni a gyermekvállalást, ugyanis mindössze a feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy a fiatalok a terveiket valóra válthassák. Utána sokkal nehezebb lesz, ahogy ez a németeknél - ahol harminc százalék a tudatosan gyermektelenek hányada - már látható. Ők iszonyatos összegeket invesztálnak a családalapítás ösztönzésébe, vajmi kevés eredménnyel. AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOKBÓL KEVESEBB GYEREK SZÜLETIK - Olyan tendenciától fél, mint ami az élettársi kapcsolatok esetében a házasság rovására bekövetkezett? - Pontosan. A kilencvenes évek elején még a megkérdezettek negyede mondta, hogy nincs abban semmi rossz, ha valaki házasságkötés nélkül együtt él valakivel, ma háromszor ekkora az arány. Nehogy odáig jussunk, hogy a többség a gyermektelenséget gondolja elfogadottnak, netán követendőnek. Az élettársi kapcsolatok megszaporodása amúgy szintén oka az alacsony születésszámnak, ezekből ugyanis lényegesen kevesebb gyerek születik, mint a házasságokból. - Csekély vigasz, de népesedési problémánkkal legalább nem vagyunk egyedül Európában. - Most már. 1981-ben, amikor nálunk elkezdődött a népességfogyás, mi voltunk az elsők. - Az ebnúlt években az 1974 és 1978 között született Ratkó-unokáknak kellett volna megtölteniük a szülőszobákat. A demográfusok csalódtak bennünk - ebbe a generációba tartozom én is, igaz, két gyerekkel vagy ezt lehetett várni tőlünk? - A józan ész alapján egyáltalán nem ezt lehetett várni. Az előrejelzések egyszerű matematikai számításokra alapozva azt mutatták, hogy ha ez a nagy létszámú generáj Az élettársi kapcsolatokból kevesebb gyerek születik. Már akkor sem lenne gondunk, ha annyi házasság köttetne, mint korábban, és azokból annyi gyermek jönne világra, mint a házasságokban manapság jellemző. Pongrácz Tiborné - A legfrissebb adatok szerint júniusban tízmillió-négyezren éltek Magyarországon. A sportban, a gazdaságban gyakran beszélnek lélektani határról. A tízmillió lakost tekinthetjük annak? - Igen, bár elsősorban nem a szám, hanem maga a csökkenő tendencia negatív lélektanilag. Szerintem amúgy ma már tízmilliónál kevesebben vagyunk. - Elképzelhetetlen, hogy a 2011-es népszámláláskor meglepődnek, mert nem annyian vagyunk, mint várják? - Kétségtelen, hogy érhetnek bennünket meglepetések, a népességszám meghatározása ugyanis úgy történik, hogy a 2001-es népszámlálási adatot vezetik tovább a születések és halálozások, valamint a ki- és bevándorlók számával korrigálva. A kivándorlók számát azonban csak becsülni lehet. KITOLÓDOTT A GYERMEKVÁLLALÁSI ÉLETKOR - Ha az elmúlt húsz évben sem ki, sem be nem vándorolt volna senki, hányan élnénk az országban? - A rendszerváltozás óta csaknem hétszázezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek, így a bevándorlási többlet nélkül az ország lélekszáma már csak alulról súrolná a kilencmillió-hétszázezret. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a mostani, tízmillió-négyezerre becsült lélekszámban benne van százhetven-száznyolcvanezer hazánkban élő külföldi is. - A népesség fogyása mögött leegyszerűsítve az a tény áll, hogy túl sokan halnak meg és túl kevesen születnek. Európai viszonylatban menynyire sok a sok és kevés a kevés? - A népességszám alakulásában a születéseket tartom meghatározónak, mert ugyan tény, hogy a halálozásokat tekintve európai viszonylatban