Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-25 / 224. szám

I fefWIVIMI 4f Utátdíi Kíváncsiak „Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik" - jelentette ki Klebelsberg Kunó. A szegedi egyetemalapítók közé tartozó egykori kultuszminiszter hívta a Tisza-parti universitasra Szent-Györgyi Albertet, aki itteni kutatóként nyerte el a legmagasabb tudományos elismerést, a Nobel-díjat. „Sosem tettem többet, mint teljesítettem kötelességemet, mint kutató pedig kielégítettem saját kíváncsiságomat" - jelentette ki 1973-ban Szent-Györgyi, mikor szeretett városába látogatott, és átvette az egyetemen díszdoktori diplomáját. Akkor a világhírű tudós beszélt a tudomány feladatáról és három arculatáról, az alap és az alkalmazott tudományokról, valamint a tudományról mint a művészettel egyenértékű tevékenységről is - lapunk tudósítása szerint. Nobel-díjasunk megállapította: a tudomány soha nem lehet öncélú, mindig a népet kell szolgálnia. A múltbeli nagyságokat citálva szinte ugyanarra a következtetésre juthatunk, mint ha a jelen szükségleteit fogalmazzuk meg. Az elhúzódó válság új helyzetet teremt a gazdaságban: újraosztható lesz a piac. A piacért induló versenyre ott készülnek okosan, ahol gyakorlati irányba mozdítják a kutatást, nagy figyelmet szentelnek a tudományos eredmények hasznosulásának. E célt szolgálja a Szegedi Tudományegyetemen a TÁMOP 4.2.3-08/01-2009-0015 számú „Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen" című sikeres pályázat. Ez - úgy is, mint a vállalkozásnál, a piacon új, vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, illetve eljárás bevezetése - innováció. A legújabb kutatói eredmények megismertetését mindig is küldetésüknek érzik a legkiemelkedőbb tudósok. A Kolozsvárról száműzött egyetem oktatói kara Szegeden otthonra találva meghonosította itt a tudományt népszerűsítő előadás-sorozatot. E szokás máig él: korábban Mindentudás egyeteme - Szeged, majd Szabadegyetem címen megújulva. Ám innovációként fogható fel, hogy a médiapiacon 100 éve jelen lévő Délmagyarország felvállalja a kutatóegyetemi címet nyert szegedi universitason keletkező tudás megismertetését és szétterítését. A Tudomány és Innováció címen összesen 20 alkalommal, kéthetente jelentkező újságoldalával a dél-alföldi régió lapja a sajtó ismeretterjesztő hagyományait eleveníti fel és újítja meg. Mert közös felismerésünk, hogy manapság párban jár tudomány és innováció. -j a \ r J.LI í Készült a Szegedi Tudományegyetem megbízásából a TÁMOP 4.2.3.-08/1-2009-0015 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen program keretében. Illancsról elillant a talajvíz - a Duna-Tisza közi kistáj sajátosságát is kutatja Rakonczai János egyetemi docens és Ladányi Zsuzsanna PhD-hallgató. FOTÓ: VERÉB SIMON 5 milliárd köbméter víz, Magyarország éves vízfelhasználásának teljes mennyisége hiányzik a kritikus években. A szegedi egyetemen klímaváltozást tükröző környezetérzékenységi térképet készítenek. DÉL-ALFÖLD ÚJSZÁSZI ILONA Mindennapi benyomásunk az éghajlatváltozás. Az egyik év melegebb, a másik meg csapadékosabb: például 1999-ben 800, egy évvel később 400 milliméter csapadékmennyiséget mértek hazánkban. De rendkívüli árvizek vagy viharok is sújtják e vidéket. Mindez azonban belefér a meteorológiai változatosság fogalmába, nem jelent feltétlenül trendszerű változásokat. Ellenben például a talajvíz mozgási trendje kulcsszerepet játszik a környezeti változásban, a klímaváltozásra utal - hangsúlyozza Rakonczai János. A Szegedi Tudományegyetem Terméjok genetikai típusának átalakulásával jár együtt. - Ha a szárazosodási folyamat folytatódik, a szikeseink egy részéből akár gazdálkodásra alkalmas talaj is lehet, de jellegzetes, nemzeti parkokban is védett táji értékek tűnnek el klimatikus okok miatt - mutat a térképre Rakonczai János. A kutatóegyetemi címet elnyert SZTE földrajztudósai úgy vizsgálják a klímaváltozást, hogy munkájuk eredményeként elkészülhessen az Alföld környezetérzékenységi térképe. Ehhez - többek között - műholdfelvételeket öszszehasonlítva vizsgálják az erdők biológiai aktivitását. Ezen keresztül megállapítható, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetű területeken a fák csakis a csapadékból táplálkozhatnak, mert immár nem érik el gyökereikkel a talajvízszintet. Sikerült megállapítanunk, hogy mennyi víz hiányzik a Duna-Tisza közéről, a A gazdák alkalmazkodnak. - A talajvíz eltűnéséért - többek között - a kőolajkutakat is okolják a gazdák, vélhetően indokolatlanul. Egyesek például a Bács-Kiskun megyei lllancson örülnek, hogy a talajvíz süllyedése nyomán az egykori nedves területek, vagy szikesek helyén ma már gazdálkodhatnak. Másoknak viszont komoly kárt okoz, hogy a 70-es, 80-as évekhez képest 6-8 méterrel ment lejjebb az átlagos talajvízszint, aminek következtében kiszáradnak a gyümölcsfák, át kell alakítani a gazdálkodásuk profilját. szeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense, a Környezettudományi Intézet vezetője a korábbról ismert terepeket járva figyelt fel az összefüggésre: az egykori szikes területek teljesen átalakultak, például az 1970-es években vakszikes helyek begyepesedtek. Ennek hátterében az áll, hogy a talajvíz változása módosítja a vertikális víz- és sómozgást, ami a talaklímaváltozásban legérintettebb tájunkról: a kritikusabb években majdnem annyi, mint Magyarország évi teljes vízfelhasználása, vagyis 5 milliárd köbméter - jelenti ki Rakonczai János. Ez az eredmény is jelzi: a földrajz ma már nem pusztán a topográfia, hanem fejlődéséhez a térbeli adatok feldolgozása, a geoinformatika ugyanúgy hozzájárul, mint az anyagSzárazosodás és öntözés - Az idei rengeteg csapadékkal nem oldódott meg a szárazosodás problémája - figyelmeztet a földrajztudós. Rakonczai János saját maga tapasztalta június elején, hogy miközben például Domaszék, Mórahalom térségében hatalmas belvizek tették tönkre a szántókat, lllancson a csatornák szárazak maradtak. Gond az, hogy egyes helyeken az öntözés sem hozhatja a táj gyógyulását, a gazdálkodás biztonságát, annak alig megfizethető ára miatt. vizsgálatokat lehetővé tevő, jól felszerelt laboratórium, vagy a távérzékélés fejlődése. Visszafordíthatatlan változásokat is előidéz a talajvízhiány. Tapasztalható ilyen például megyénkben a Röszkéhez tartozó vizes élőhelyeken: a Kancsal tavon egykor csónakáztak, máskor meg sziksót söpörtek/mára a mély csatornák elvitték onnan is a vizet egészíti ki tanárát Ladányi Zsuzsanna PhD-hallgató. Megoldásnak a kutató nem a belvíz elvezetését tartja, hanem a vízzel való gazdálkodást, miként a vízügyes körökben is egyre inkább erről gondolkodnak. De tájökológiai vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák: mely területeken lehetséges a vizek visszatartása a táj károsítása nélkül. A tájra veszélyesnek tartja a Duna-Tisza-csatorna megépítésének felmelegített ötletét is. Egy ilyen vízpótlás ürügyén megvalósított beavatkozás megzavarná a talaj- és rétegvizek rendszerét, miközben éppen a vízhiánnyal leginkább sújtott területek kevésbé részesülhetnének előnyeiből. Gyógyszert tapaszt a vírusokhoz A KLÍMAVÁLTOZÁS REJTETTEBB ÖSSZEFÜGGÉSEIT KUTATJÁK Átalakuló tájaink Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.hu • WWW.nfu.hu V' I I'I //FEJLESZTÉSI TERV A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A szimmetriát kedvelők szerint szép és változatos látványt nyújtanak a vírusok - mondja Fejér Szilárd. FOTÓ: FRANK YVETTE Egyszerű matematikai alakzatokkal is leírhatók, mégis bonyolultak a vírusok. Miért? A magyarázattal szolgáló Fejér Szilárd módszere áttörést hozhat az orvoslásban is. CAMBRIDGE, SZEGED ÚJ. - A modellezés a számításos kémiában olyasmi, mintha kísérleteznénk. Egy matematikai modellel írjuk le bizonyos rendszerek viselkedését. A módszer fél évszázados, fejlődése a számítógépek terjedésével felgyorsult. Így egyre jobban meg tudjuk ismerni például a molekulák szerkezetét, viselkedését, egymásba való átalakulását - kezdi a beavatást Fejér Szilárd. A Kézdivásárhelyről érkezett, a Szegedi Tudományegyetem vegyész szakán diplomázó fiatalember 5 évig Cambridge-ben kutatta a vírusok fehérjeburkának titkait. Az ott megismert módszert most - mint Magyari Zoltán posztdoktori ösztöndíjas a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kémiai Informatikai Tanszéke laborjában dolgozva fejleszti tovább, Piskolcz Béla irányításával. A legstabilabb szerkezeteket keresi a bonyolult térben a modellező tudós, illetve különböző struktúrák egymásba alakulásának dinamikáját is kutatja. A minden fizikai-kémiai átalakulás vizsgálatára alkalmas módszer egyik úttörője Cambridge egyetemén Dávid Wales. Irányításával doktorált Fejér Szilárd, aki két év alatt jutott el addig, hogy képessé vált egy új vírusmodellt alkotni. Azért éppen ez a terület érdekli, mert bár sok kutatócsoport foglalkozik a vírusokkal, még mindig nem tudni: miért néznek ki a vírusok úgy, ahogy. - Egyszerű, közelítő modellem igazolja: nagyon fontos, milyen a vírusburkot alkotó fehérje mint építőkő alakja, és milyen a kölcsönhatás erőssége két különböző fehérje között. E két összetevővel meg lehet magyarázni mindenféle morfológiát folytatja a magyarázatot az ifjú kutató. - Nagyon különböző vírusok nagyon hasonló megjelenésűek lehetnek, míg az egymáshoz közeliek küllemükben nagyon is különbözhetnek. Egyszerű matematikai alakzatokkal is leírhatók, mégis bonyolultak a vírusok, mert kérdés: miként képesek Szépek, változatosak A vírusok szerkezetéről tudni kell: külső fehérjeburkolatuk védi az örökítőanyagot a környezettől. Ez a DNS vagy RN5 kódolja a fehérjeburok szerkezetét. Mivel korlátozott számú DNS vagy RNS fér be e burokba, az általában egyetlen elemből, mozaikokként épül föl. Egyesek gömbszerűek, változatos alakú nyúlványokkal; mások kissé nyújtott formájúak fej- és farokszerű kinövéssel. ilyen magas szimmetriájú alakzatot fölvenni viszonylag egyszerű építőkövekből, viszonylag spontán módon. A Cambridge-ben kifejlesztett modellem képes megmagyarázni egyszerű paraméterek változtatásával olyan szerkezeteket, amelyeket az eddigi modellekkel nem sikerült. Például a HIV-vírus burokfehérjéi kísérleti körülmények között vagy zárt héjat alkotnak, vagy csöveket, vagy éppen kúpalakú szerkezeteket mutat a számítógép képernyőjén látható rajzra. - Az én modellemmel találtam olyan paraméterezést, amikor építőköveim pontosan ilyen csövekbe vagy zárt héjba rendeződnek. Egy új vírusmodell az orvoslásban óriási jelentőségű, amit bizonyít, hogy az ifjú kutatónak az ACS Nano folyóiratban megjelent publikációja - szakmai körökben - nagy visszhangot keltett. A modell továbbfejlesztésével például vírusok burokfehérjéihez tapadni képes gyógyszermolekulákat lehet tervezni.