Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-25 / 224. szám

2010. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT KAPCSOLATOK Enekmesterként segíti Karikó Teréz a fiatalokat A Szegedi Sztárok Falán tegnap avatták fel Karikó Teréz Liszt-díjas magánénekesnek, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjának fotóját. A ma már énekmesterként dolgozó legen­dás szoprán fél évszázada szer­ződött a teátrumhoz; pályafutá­sának fotóiból tárlat nyílt a Brnoi étteremben. ló énektechnikáját egyaránt di­csérte a kritika - és a közönség is ünnepelte. Vaszy irányításá­val több modern opera magyar­országi bemutatójának fősze­A Csánüskwáfynőt SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Karikó Teréz pályafutása során bejárta a világot, nemzetközi karrier helyett mégis inkább Szegedet választotta, itt lett az operaszínpad királynője. 1960-ban diplomázott a Zene­akadémián, majd ösztöndíjjal Olaszországban képezte tovább magát a világhírű tenoristánál, Tito Schipánál. A Római Opera neves hősbaritonja, Salvatore Di Tommaso is tanította. Hatá­sukra az olasz énekiskola híve lett; nem a németekre jellemző precizitást tartotta a legfonto­sabbnak, hanem a vérbő kifeje­zőerőt. Hangját a pályakezdő Maria Callaséhoz hasonlították, Rómában szerződést is ajánlot­tak neki, mégis hazatért ­Vaszy Viktor hívására szerző­dött az 1960-61-es évadban a szegedi társulathoz. Vaszy rög­tön felismerte tehetségét, elhal­mozta szerepekkel. Első nagy sikere, az Otelló Desdemonája után Tatjána, a Don Carlos Er­zsébet királynője, az Aida, A végzet hatalma Leonorája és A szicíliai vecsernye Elena her­cegnője és a Don Giovanni Don­na Elvirája következett. Amikor elénekelte Abigélt a Nabuccó­ban, a tévéfelvételnek köszön­hetően az egész ország megis­merhette a nevét, fiatalon Liszt-díjat kapott. Nagy volu­menű drámai szoprán hangját, biztos koloratúrkészségét, kivá­- Énekmesterként a mai napig sokat dolgozom, most a Csárdás­királynő bemutatójára készülünk. Színész és énekes kollégák is jár­nak hozzám. Régi barátság fűz Fekete Gizihez, aki Cecília szere­pét alakítja. Szerencsém van, mert a szegedi társulat tele van tehetséges művészekkel, így könnyű velük a dolgom. Amit én csinálok velük, az olyasmi, mint amikor a koncert előtt a hegedű­művész bemelegít a hangszeré­vel - mondta tegnap lapunknak Karikó Teréz, aki azt vallja: az operaéneklés olyan, mint a sport, naponta négy-öt órás gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy edzés­ben legyen a művész. Fontos az állóképesség is; neki sokat segí­tett, hogy fiatalon sportolt. Fele­más gerendán, gyűrűn gyötörte magát, röplabdázott, mellúszás­ban az 1952-es olimpiai bajnok magyar úszóváltó egyik tagja, Nóvák Ilonka volt az edzője. replője volt. Gyakran hívták vendégszerepelni az Operaház­ba is, ahol bravúros beugrással sok előadást megmentett. Failoni Nelli sokszor biztat­ta, hogy menjen ki Nyugatra énekelni. Madridba hívták, szerződést is ajánlottak neki, de úgy érezte, nem rúghat fel mindent Szegeden. Vaszy ha­lála után a hetvenes évek vé­gén, tapasztalt énekesként, ereje teljében úgy érezte, nem építenek már rá úgy, mint ko­rábban, át kell adnia a helyét a fiataloknak. Párizstól Mexi­kóig körbeturnézta a világot; virágénekeket, dalokat is megszólaltatott a Rajkó Zene­karral. Nem sok magyar éne­kes volt akkoriban, aki New Yorkban az ENSZ-palotában és a Carnegie Hallban is siker­rel lépett fel. Amikor hazatért a világjá­rásból, Gregor József, majd Mol­nár László zeneigazgató karak­terszerepekre visszahívta a színházhoz, és énekmesteri fel­adatokkal bízta meg. Szeren­csésen tudott váltani; énekesi pályája végén kisebb szerepek­ben is nagy sikert aratott. Soha­sem felejtette el a szegedi kö­zönség, az elsők között kapta meg a Dömötör-életműdíjat. Nem felejtette el a szegedi közönség. FOTÓ: FRANK YVETTE Szegedi alkotók sikere a testvéri Cambridge-ben Szeged testvérvárosában, Camb­ridge-ben állították ki három fia­tal szegedi alkotói képeit két hé­tig. Az egyetemhez kötődő mű­vészeket Sófi József, a Sófi ala­pítvány létrehozója segítette. SZEGED, CAMBRIDGE MUNKATÁRSUNKTÓL - Tájképeket kértek tőlünk, amelyeket tavaly válogattak ki a Szeged angol testvérváro­sában, Cambridge-ben rende­zett kéthetes augusztusi tárlat­ra - meséli Bubla Éva, a 25 éves, rajz szakot végzett festő­művész. - Tőlem több mint tíz han­gulatkép szerepelt a belvárosi galériában, a 32 éves pszicho­lógus, Márkus Róbert 6 mikro­szkóp segítségével készített fo­tóját láthatta a közönség. Sza­kács Nóra 22 éves matematL kushallgató pedig provokatí­van saját félelmeit jelenítette meg a 6 fényképén. Sófi József, a szegedi tehetségeket támo­gató Sófi alapítvány létrehozó­ja támogatta a bemutatkozást. A REÖK és az önkormányzat segített szállítani. A szereplés nagyon jól sikerült; az ottani polgármester nyitotta meg a bemutatót, másnap fogadást rendezett nekünk. Rádióinter­jút készített velem a BBC. Egy hétig maradtunk, kihasznál­tuk a lehetőséget múzeumlá­togatásra, városnézésre, és kollégákkal is tudtam talál­kozni - meséli Bubla Éva. Egy londoni hangulatot áb­rázoló festményére egy helyi vevő le is csapott, azt mondta, a szegedi festő által megraga­dott érzés nagyon közel áll az ő világához. Mielőtt a fiatal te­hetségek külföldön bemutat­koztak, a REÖK-ben a camb­ridge-i Nicholas James Juett műveit nézhették meg a szege­diek. Éva ez idő alatt elkalau­zolta az angol festőt egy bala­toni alkotótáborba, amely na­gyon megragadta a vendéget. A folytatást közös kiállítással tervezik: a Balatonról, Angliá­ban. Elkészült a kisfiús ivókút Amikor elkészül a Gutenberg ut­ca felújítása, helyére kerül a leg­újabb szegedi ivókút a Vasvá­ri-középiskolánál. Simor Márton szegedi szobrász bronz kisfiúját a műhelyben néztük meg. SZEGED DOMBAI TÜNDE Négy ivókutat telepítenek a fel­újított szegedi Gutenberg utcá­ba, ha elkészül a kivitelező a díszburkolattal. A frissítő térdí­szek között egy lesz műalkotás. A belváros-rehabilitációs prog­ram költségvetéséből az önkor­mányzat szakirodája koordi­nálta a szegedi művészeknek kiírt pályázatot. 3,5 millió forint állt rendelkezésre, 9 alkotó je­lentkezett 12 pályaművel. A fel­adat az volt, hogy a Gutenberg utca múlt század eleji hangula­tába és a Vasvári Pál középisko­Simor Márton munkája a múlt századot idézi. FOTÓ: KARNOK CSABA A Gutenberg utca másik három egyforma ivókútját a 18., 24., 25. szám elé helyezik ki. Az utcát ezenkívül közel 100 paddal, több mint 200 pollerret, 44 kerékpártá­masszal „bútorozzák be" - mond­ta a belváros-rehabilitációs prog­ramot irányító Szeged Pólus Kft. projektigazgatója, Máté Tamás. A Bolyai és a Jósika utca keresztező­désére a burkolatba épített 4-4 lámpatest hívja fel majd a figyel­met. Az utca első, Tisza Lajos kör­út felőli szakaszát várhatóan októ­ber elején adják vissza a forgalom­nak. A Bolyai és a Jósika utca közti részt és a teljes beruházást - a szerződés és a tervek szerint is ­október végén fejezik be. la környezetébe illeszkedő zsá­nerszobor készüljön, egy ivó­kúthoz kapcsolódva. A megbízást a szakmai zsűri döntése alapján a 35 esztendős szegedi szobrászművész, a Ved­res-iskola tanára, Simor Márton nyerte el. - Ivókutas kisfiúszob­rom hús-vér iskolást jelenít meg, a régmúlt diákélet hangu­latát szeretném vele az iskola elé varázsolni. Negyedikes-ötö­dikes korú, mert a mostani kö­zépiskola helyén korábban fele­kezeti elemi iskola működött. Arcához, alakjához az unoka­öcsém kölcsönzi vonásait - mu­tatta meg műhelyében az elké­szült és összeállításra váró alko­tást. - A süttői mészkőből ké­szült ivókút szecessziós formá­jával mozogtam szabadabban. Egyedi, organikus hangulatá­hoz egy érdekesség: a középső lefolyórács a közeli zsinagóga kupolájának motívumát idézi. A másfél tonnás kút ivócsészéi mint húsos levelek vagy rügyek pattannak ki csiszolt felülettel a rusztikus törzsből. Családi ivó­kút, amelyből egyszerre három oldalról, különböző magasság­ban lehet inni a nagykörút felől odahajoló, nagyjából 110 centi magas és 130 kilós bronzkisfiú társaságában. Simornak Szegeden ez az el­ső köztéri alkotása, korábban egy emléktáblát készített az egyik szakközépiskolának. A várpalotai Trianon Múzeumnál látni Leszíjazott turulmadarát, Kishegyesen Hunyadi Mátyás-, Horgoson pedig Szent Ist­ván-szobra áll. Répcelaki meg­rendelésre jelenleg egy buboré­kos szökőkúton dolgozik, amely hat méter átmérőjű, és gránit, mészkő, üveg felhasz­nálásával készül. Bubla Éva, Szakács Nóra és Márkus Róbert az angliai kiállításon. FOTÓ: DM/DV Előadás-sorozat Rembrandt regényes életéről a REÖK-ben Rembrandt rézkarcaira sokan kíváncsiak a REÖK-ben. Rembrandt a festők között, Rembrandt a siker csúcsain, Rembrandt Jób köpenyében - ez az előadás-sorozat cí­mekben. A REÖK-ben három estén át tartó előadásokat előadja, előolvassa, elővezeti Balog József újságíró, Bara­bás Tibor Éjjeli őrjárat című életrajzi regénye alapján. Balog József előadás-sorozatá­ban végigjárja Rembrandt si­kerre jutásának, és a bukásá­nak rögös útját, a miértekre is választ adva, miközben megis­merhetjük a nagyszerű művész jellemét. A festőgéniusz hab­zsolta és szerette az életet ­nem vetette meg a nőket és az alkoholt. Talán ez lehetett a molnárfiúból világhírű festővé vált művész veszte. A holland festő már élete során ismert és sikeres művésznek számított, hiszen egy évtizeden át Amsz­terdam gazdag és ünnepelt fes­tője volt, ám hitelezőitől kisem­mizve halt meg, és névtelenül egy tömegsírba temették. Szerette a művészeteket, tanulmányozta és gyűjtötte kortársai alkotásait. Remb­randt nem élt takarékosan, rengeteg festményt és műtár­gyat vásárolt, általában ritka­ságokat. Ennek végül az lett az eredménye, hogy csődöt je­lentett. Hitelezői elárverezték házát és műgyűjteményét. A holland festő innentől kezdve gyakran alkoholmámorban Sokan kíváncsiak Rembrandt rézkarcaira. dülöngélve járta a város leg­szegényebb zsidónegyedének utcáit, miközben fiatal szere­tője és fia tartotta el. Művészi hírneve eközben sem csök­kent, mégsem sikerült talpra állnia. Rembrandt egy művész, aki csakúgy, mint életében, munkájában sem ismert mér­REÖK Gyerök Kör Októbertől folytatódik a nyá­ron indult sikeres REÖK Gyerök Kör múzeumpedagógiai fogtal­kozássorozat, amelyen havon­ta két szombat délelőtt Ale Il­dikó múzeumpedagógus várja mindazokat a gyerekeket, fia­talokat, akik a képzőművésze­tet érezni, érteni és megélni kí­vánják. A foglalkozások látoga­tása 700 forint/fő. Az első al­kalom október 2-án lesz. téket, megalkuvást, kizárólag saját esztétikai és morális mércéi szerint dolgozott. A fényt ünnepelte egész mun­kássága során, a fényt, amelyből csak keveset enge­dett képeire, mert úgy tartot­ta, az árnyak közül kell föl­bukkannunk nekünk, embe­reknek, az árnyak világát le­győzve kell megmutatni való­di arcunkat. A REÖK előadásain annak a Rembrandtnak alakja jele­nik meg, aki legparányibb metszeteiben is képes fölmu­tatni univerzuma sűrűségét, nagyszerűségét és kivételes egyszeriségét. Az előadások szeptember 30-án, október 6-án és október 27-én lesznek, azokat meghallgatni a Remb­randt rézkarcai című kiállítás megtekintésével együtt 800 forintért lehet. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents