Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-21 / 220. szám

2ÖÍ0. SZEPTEMBER 21., KEDD AKTUALIS FŐLEG ROMÁNIÁBÓL ÉS A VAJDASÁGBÓL JÖNNEK IDE TANULNI 200 külföldi diák a szegedi iskolákban Bár az utóbbi években csökkent a számuk, még mindig sok határon túli diák tanul a szegedi általános és középiskolákban. Főleg a Vajdaságból és Romániából érkeznek. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az országhatárok közelsége miatt Szegeden nem ritka, hogy az általános és középiskolákban határon túli magyar diákok is tanulnak. Tizenévesként hagyják hátra otthonukat, mert úgy gondolják, több lehetőséget, tudást szerezhetnek itt, mint hazájukban. A tavalyi évben az önkormányzati fenntartású iskolákban közel kétszáz külföldi tanuló volt - döntő többségük Szerbiából és Romániából érkezett. A fiatalok többsége a tanévkezdéssel lényegében áttelepül Szegedre: az ingázás nem jellemző. Akik családdal érkeznek, és a szülőknek 3 hónapot meghaladó tartózkodási engedélyük van, ingyen tanulhatnak, a többieknek azonban az iskolában és a kollégiumban is fizetniük kell. A Gábor Dénes tagintézményben hosszú évek óta kiemelkedően magas a határon túli magyar diákok száma, bár az utóbbi időben folyamatosan csökken. Lengyel Zoltán Tamás főigazgató szerint ennek oka főleg az, hogy ma már nem jár mindnyájuknak automatikusan az ingyenes oktatás. - Főleg a Vajdaságban van jó neve az iskolának, a délszláv háború idején minden évben 20-25 gyerek jött hozzánk onnan - mesélte. Idén 11 vajdasági és egy szlovák diákjuk van. Utóbbi a ll.-es Tóth Michal, a Pick Szeged kapusa, aki a csapat hívására érkezett Magyarországra 15 évesen. Mivel az általános iskolát szlovák nyelven végezte el, nem volt egyszerű az első fél éve, annak ellenére sem, hogy mindkét szülője magyarul beszél. De ma már úgy érzi, beilleszkedett. - Az emberek befogadóbbak, segítőkészebbek, mint Szlovákiában - mesélt tapasztalatairól a fiatal sportember, Biztosabb jövőkép. Nemcsak az érettségit, az itt megszerzett szakmát is értékesebbnek látják a határon túli fiatalok. Rubint Klaudia, a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Fodor József Élelmiszeripari Tagintézményének végzőse a szerbiai Bajsáról költözött Szegedre 14 évesen, mert hazájában csak szerb nyelven, ráadásul az itteninél jóval szerényebben felszerelt tanműhelyben sajátíthatta volna el a cukrászmesterséget. A fiatal lány hetente ingázik a két ország között, de nem vágyik haza. Ha végez, itt szeretne érettségizni, majd mesterszakot végezni. Lengyel Zoltán Tamás főigazgató, Baté Brigitta és Tóth Michal. FOTÓ: KARNOK CSABA aki kézilabdás karrierjétől teszi függővé, marad-e Magyarországon. De - mint fogalmazott - hazatérni visszalépést jelentene számára. Osztálytársa, Baté Brigitta a Vajdaságból érkezett, kifejezetten a magasabb színvonalú oktatás miatt. Mint minden szerbiai diáknak, a magyar nyelvtannal neki is meggyűlt a baja elsős középiskolásként, hiszen hazájában ezt nem tanulta olyan részletességgel, MMMMOHUMBSHI MMMM A MÁRZNEK SZÜKSÉGÉ VAN A KEPZETT MUNKAERŐRE Újraindul a kötő szak Hódmezővásárhelyen Az utóbbi 10 évben egyetlen kötöttárut gyártó szakember sem került ki a vásárhelyi iskolapadokból. Ezért a városban működő Márz Kft. úgy döntött: együttműködik az önkormányzattal és a HISZK-kel, és jövőre újraindítják a speciális szakokat. A Márz vásárhelyi gyárában speciális szaktudást igényel a minőségi kötöttáru gyártása. FOTÓ: KARNOK CSABA Suliépületet vett a Táltos alapítvány HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRÖK ANITA Űj generációs munkaerő gyakorlati képzését vállalta a Márz Kft. A német tulajdonú cég 20 éve foglalkozik Vásárhelyen kötöttáru gyártásával. Jelenleg 350, zömében női dolgozót alkalmaz, többségük azonban néhány év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt. Ezért úgy döntöttek: együttműködési megállapodást kezdeményeznek az önkormányzattal a fiatalok szakmunkásképzése érdekében. - Utoljára 10 éve tudtunk fogadni olyan frissen végzett fiatalokat, akik a helyi iskolában szerezték meg a kötöttáru gyártásához szükséges képesítést. Azóta megszűnt ez a képzés, nincs utánpótlás. Próbálkoztunk a munkaügyi központon keresztül dolgozókat találni, de annyira speciális tudás kell a gépek kezeléséhez, hogy nem vált be - fejtette ki Pálinkás Péter, a vásárhelyi üzem gazdasági igazgatója. A Marz évente mintegy 450 ezer darab kötött - női, férfi felsőruházatot gyárt a városban. Főként Németországban és Ausztriában kerülnek az üzletek polcaira a vásárhelyi holmik. - A jövő tanévben indul a szakmunkásiskolában a képzés, nálunk pedig a gyakorlati oktatás. 15 fiatal betanítását vállaltuk. Kötőre, textilipari gépkezelőre, szabó-varróra és textiltermék-kikészítőre van szükségünk - mondta Pálinkás Péter, aki hozzátette: a közeljövőben a helyi általános iskolákba is eljuttatják a kötőszakmát népszerűsítő szóróanyagukat. Nagyon fontos, hogy a cég munkát is biztosít majd a frissen végzett szakembereknek - hangsúlyozta Hegedűs Zoltán, a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ (HISZK) szakmai igazgatóhelyettese. Azt mondta, a város szempontjából azért is jó ez a kezdeményezés, mert Vásárhely a rendszerváltás előtt kötöttáru-nagyhatalom volt. A szakemberek képzése azért szűnt meg, mert az akkori tömeges elbocsátások után a gyárak válogathattak az utcára került dolgozók közül. A speciális képzés egyébként előreláthatólag 3 éves lesz. Megvásárolhatja az egykori Dózsa György iskola épületét a vásárhelyi önkormányzattól a Táltos alapítvány. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Pályázati forrásból szeretné felújítani a Táltos iskola vásárhelyi tagiskoláját. A Táltosba járó diákok közül sokan küzdenek beilleszkedési, magatartási és részképességi zavarral. A Nyár utca 56. szám alatti épületnek, amelyben egykoron a Dózsa-iskola működött, elavult a fűtési rendszere, tetőszerkezete, padozata, és régiek a nyílászárói. Mártonné Ritter Mária elnök-igazgató a Táltos iskola nevében vételi ajánlatot tett még nyáron az épület tulajdonosának, a vásárhelyi önkormányzatnak. A független értékbecslő cég szerint 67 millió forintot ér az épület. A Táltos iskolával folytatott tárgyalások során megállapodás született arról, hogy a város eladja az épületet a Dél-alföldi Táltosokért Tehetséggondozó Alapítványnak 45 millió forintért, mégpedig úgy, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor 20 milliót azonnal kifizet a Táltos az önkormányzatnak, a többi 25 milliót pedig tíz év alatt egyenlő részletekben törleszti. További feltétel, az alapítvány vállalja, hogy a következő évtizedben további 30 millió forintot fordít az épület korszerűsítésére, s az ingatlant még legalább tíz évig oktatási célokra használja. A közgyűlés visszavásárlási jogát is kikötötte, ha a Táltos alapítvány nem teljesíti a szerződésben foglaltakat. Halálos balesetet szenvedett a földeáki traktoros Meghalt az a traktoros, aki tegnap délután, 13 óra előtt néhány perccel az Óföldeák és Földeák közötti úton karambolozott. A kistraktor 41 éves földeáki vezetője jobbra indexeit, amit látott a mögötte haladó BMW vezetője, ezért a traktor előzésébe kezdett - csakhogy az mégsem jobbra, hanem balra kanyarodott, ezért összeütköztek. A traktor felborult, sofőrje pedig kizuhant belőle. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hiába érkeztek a mentők és egy mentőhelikopter is a helyszínre gyorsan, a férfi meghalt. Az autó vezetője nem sérült meg. Tuczakov Szrlvána, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: az eset körülményeit szakértők bevonásával tisztázzák. Az utat a mentés és a helyszínelés miatt közel 2 órára kellett lezárni, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA mint amilyen tudást Magyarországon követelnek. Nehéz volt számára a családtól való elszakadás is, de bízik benne, hogy magyar érettségijével nagyobb eséllyel pályázik majd az egyetemi felvételin. HÍREK Kinyitnák a Vigadót „KÖZEL 30 ÉVE PUSZTUL az újszegedi Vigadó*épülete.... A városvezetés profilkötöttséggel adta el a területet, ám az új tulajdonosnak folyton keresztbe tesz: nem adja meg az építési engedélyt, és irreális előírásokat támaszt felé. Az újszegedi jobbikos képviselőjelöltek elkötelezettek a Vigadó újranyitása mellett" - jelentette ki tegnap délután Tóth László. A 13-as választókörzet képviselőjelöltje a párt másik két újszegedi jelöltje - Király József (14. vk.) és Sándor Gyula (12. vk.) - nevében elmondta: számos probléma van a városrészben. Példaként a játszótereket említette meg, amelyek közül a Holt-Marosnál lévőt lepusztultnak titulálta. A jelöltek elmondták: tiszteletdíjukat megválasztásuk esetén a rászorulóknak ajánlják fel, valamint - a többi jobbikos képviselőhöz hasonlóan - visszahívhatók lesznek megbízatásukból, amennyiben választóik csalódnának bennük. 55 millió könyvtárfejlesztésre 55 MILLIÓ FORINTOT NYERT A VÁSÁRHELYI, a debreceni és a hajdúhadházi laktanya együtt könyvtárainak fejlesztésére. A sikeres uniós pályázatról a vásárhelyi parancsnok, Farkas Imre tegnap sajtótájékoztatón elmondta: komolyan veszik azt, hogy a hadsereg a társadalom része, és a város életében ne csak munkáltatóként legyen jelen a katonaság. Ezért a könyvtár szolgáltatásainak fejlesztésébe az is beletartozik, hogy Vásárhelyhez kapcsolódó hadtörténeti előadás-sorozatra várják majd a diákokat és az érdeklődő felnőtteket. Mindezt januártól tervezik. Elhangzott: a jövőben távoktatási központ szerepét is betölti majd a könyvtár, ehhez a támogatásból teremtik elő az infrastruktúrát. A fejlesztéseket jövő decemberig valósítják meg. A laktanya könyvtárát egyébként 2008 óta látogathatják a civilek.