Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-21 / 220. szám

6 SZENTESI kistérség: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes CSONGRÁDI kistérség: Csanytelek. Csongrád, Felgyő, Tömörkény HÍREK Ügyfélfogadás, népdalköri találkozó CSANYTELEK. Ügyfélfogadást tart az A. S. A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. a polgármesteri hivatal dísztermében rria délelőtt 9 és 11 óra között. - AIII. Alsó-Tisza menti népdalkörök találkozóját rendezik meg szombat délután 2 órától az iskola tornatermében. Kilenc népdalkör és két szólista lép fel. Fogadóóra DEREKEGYHÁZ. A körjegyzőséget ellátó Gyömbér Ferencné, Szegvár jegyzője tart fogadóórát holnap reggel 8 és délután 4 óra között a derekegyházi polgármesteri hivatalban. Közútfejlesztésre nyertek CSONGRÁD. Felújítják a város nagy forgalmú belterületi útjait, így a Fő utcát, a Dob utca kereszteződésétől a Kossuth térig, itt 32 parkolót építenek, a Hársfa utcát a Muskátli utcától az Ifjúság térig, és a Gróf Andrássy Gyula utcát, ahol 4 parkolót építenek. Az összesen valamivel több mint 167 milliós beruházás költségének 90 százalékát a Dél-alföldi Operatív Program pályázatán nyerte a város. Az útfelújítás a tervek szerint idén októberben kezdődik, és novemberben fejeződik be. Országjáró nyugdíjasok FELGYŐ. Jelenleg 59 taggal működik Őszirózsa Egyesület néven a helyi nyugdíjasklub. Mint azt Kallai Sándor elnöktől megtudtuk, a 2004-ben alapított és általa azóta vezetett egyesület tagjai a könyvtár épületében lévő házasságkötő teremben tartják összejöveteleiket, igaz, mostanában havonta csak egy alkalommal. A tagok száma változó, 6 éve 34-en voltak, de a létszámuk két évvel ezelőtt 90-re is felszaladt, köszönhetően annak, hogy húszan egy időre Csongrádról iratkoztak át hozzájuk. A felgyői nyugdíjasok folyamatosan járják az országot, de eljutottak már a történelmi Magyarország területeire is, nemrégiben például Székelyföldre, Korondra és a Békás-szoros vidékére kirándultak. Nagyon komoly hangsúlyt fektetnek arra is, hogy ahol csak járnak, mindenütt feltétlenül megnézzék a táj történelmét, jellegzetességeit bemutató kiállításokat. Kastélyotthonok: eljárt az idő Évente 80 millió forintot spórolhatna meg a Csongrád megyei önkormányzat, ha a nagymágocsi és derekegyházi kastélyban működtetett szociális otthonokat új helyre költöztetné. A megye 3 milliárd forintos támogatást nyerhet a kastélyok turisztikai hasznosítására. NAGYMÁGOCS, DEREKEGYHÁZ BÍRÓ DÁNIEL A Csongrád megyei önkormányzat kitart amellett, hogy kastélyotthonok helyett korszerű épületekben kellene szociális ellátást biztosítani a rászorulóknak. Tavasszal Csöke Attila, a megyei közgyűlés képviselője indítványozta, vizsgálják meg, miként lehetne turisztikai célra hasznosítani a nagymágocsi és derekegyházi kastélyt, a bennük működő szociális intézményeket pedig új létesítménybe költöztetni. Az elképzelés úgy szólt, hogy a fent említett kistelepüléseken épülnének meg a modern ellátóhelyek, épp azért, hogy az itt dolgozók megtarthassák munkahelyüket. - Felmértük, milyen pályázati lehetőségek kínálkoznak erre a célra, hogyan lehetne a legtöbb támogatást nyerni, és azt is kiszámolták a megyei önkormányzat hivatalában, mennyibe kerülne egy új ottKastélyotthon Nagymágocson. Korszerűtlen, drága, de kiváltása is sok pénzbe kerül. FOTÓ: TÉSIK ATTILA hon felhúzása - mondta lapunknak Csöke Attila. A szakemberek arra jutottak, hogy a helyi önkormányzatokkal és szakmai befektetőkkel társulva olyan konzorciumot lehetne létrehozni, amely akár 3 milliárd forintos támogatást nyerhetne a két kastély turisztikai hasznosítására. A képviselő úgy tudja, akár már a következő hetekben kiírhatják ezt a pályázatot. Ahhoz, hogy 50 százalék feletti támogatási arányt érjenek el, közfunkciót is telepíteni kell a kastélyokba. így például kisebb múzeum, levéltár, vagy akár restaurációs műhely működhetne bennük. A kastélyokat viszont csak akkor tudják kiváltani, ha új otthonok épülnek. Ezeket a beruházásokat úgy tudná legolcsóbban megúszni a megyei önkormányzat, ha a két településen saját telekre építkezne - ehhez megvannak a szükséges parcellák. Azt is kiszámolták, hogy a jelenlegi férőhelyigényeket figyelembe véve 1,2 milliárd forintba kerülne egy új ellátóhely megépítése. Az üzemeltetésnél alternatív energiaforrásokat is felhasználnának, így - a mostani költségeket alapul véve - évente 80 millió forintot spórolhatnának a működtetésen. EREDMENYESEN MŰKÖDIK A TÖMÖRKÉNYI AGRAR KFT. Tulajdonosok lettek a volt téesz-dolgozók Tulajdonosok is egyben a dolgozók a Tömörkényi Agrár Kft.-ben, amely a helyi Alkotmány Tsz-ből jött létre. Bérelt földet művelnek, halastavaikban főleg pontyot nevelnek. TÖMÖRKÉNY KOROM ANDRÁS Az egykori helyi Alkotmány Termelőszövetkezet 67 dolgozójából alakult meg a Tömörkényi Agrár Kft., amely a nehézségek ellenére nyereségesen működik. - A 90-es évek elején a téesz dolgozói szövetkezeti üzletrészeket kaptak, s azok, akik akarták, behozták ezt a kft.-be. így váltak egyben tulajdonostársakká is. Persze nem mindenki akart, így az Alkotmány Tsz is megmaradt, 9 taggal - idézte fel az átalakulást Szeri János, aki egy személyben a kft. ügyvezetője és a téesz elnöke is. A szövetkezet minden eszközét, telephelyét, épületét a kft. használja, amely 1200 hektár magánszemélyektől bérelt szántón, illetve az 570 hektáros halastórendszeren gazdálkodik. - Míg a szántón sárgaborsót, kukoricát, napraforgót és repcét termelünk, a halastavakban, amelyeket 10 kilométernyi kisvasút köt össze, főleg pontyot, busát és amurt nevelünk. A halastavaknál „A 90-es évek elején a téesz dolgozói szövetkezeti üzletrészeket kaptak, s azok, akik akarták, behozták ezt a kft.-be." Etetés. Főleg pontyot nevelnek. A SZERZŐ FELVÉTELE nagy nehézséget jelent, hogy azok a Kiskunsági Nemzeti Park területén találhatók, így mindig engedélyt kell kérnünk, ha a halgazdálkodással kapcsolatban vizet akarunk engedni a tavakba, vagy csatornát akarunk kotorni. Hosszú évek óta először az idén sikerült kártérítést kapnunk az emiatt elszenvedett veszteségünkért vázolta a nehézségeket az ügyvezető. Szeri János elmondta: a kft. mindezek ellenére eredményesen gazdálkodik, az időjárástól függően az egyik évben pár százezer, a másikban több millió forintos nyereséget produkál. A faipari képzést erősítik a Sághyban •HHT Az új műhely térségi képzési központ lehet. FOTÓ: KOROM ANDRÁS A megyei önkormányzat finanszírozta a Sághy Mihály szakképző iskola új, 375 négyzetméteres faipari tanműhelyének építését. Hiányszakmákat oktatnak majd itt. CSONGRÁD MUNKATÁRSUNKTÓL A leendő épület- és bútorasztalosok, ille.tve a faipari technikusok szerezhetnek majd korszerű gyakorlati ismereteket a Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium udvarán pénteken felavatott faipari tanműhelyben. Az évente negyven diák képzését biztosító, 375 négyzetméteres épületben lévő műhely 50 millió forintos költségét az intézményt fenntartó megyei önkormányzat állta. Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke szerint az oktatás fejlesztése az alapja annak, hogy a diákok majdan felnőttként is megállják a helyüket. A képzés megfelelő hátterénele megteremtésével igyekeznek biztosítani, hogy a gyerelcpj^ idehaza tudjanak boldogulni. A Sághy fejlesztése az új tanműhely építésével nem |Tlt meg, hiszen a régi faipari gépeket várhatóan októberbén felváltják azok az összesen'j24 millió forint értékű modern berendezések, amelyeket egy pályázaton nyertek. Az intézmény hosszú távú célja, hogy a modern tanműhely a faipari szakmák térségi képzőközpontjává váljon, azaz a más iskolákban hasonló szakrpát tanuló diákok is elsajátíthassák itt a gyakorlati fogásokat.