Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-07 / 183. szám

Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta Világbéke zenével ui nCD A magyarok közül elsőként kapta meg Sebestyén Márta népdalénekes az UNESCO „Művészek a békéért" elismerését. Tudja: a népek zenéje átjárható, és - akár Bartók - a zenéjével a nemzetek barátságát szolgálja. Fiai nem énekelnek, de hangszeren játszanak. Kodály-tanítvány, zenepedagógus édesanyjával együtt fájlalja, hogy mára nem maradt semmi a híres magyar zenei oktatásból. ZENE FARKAS jUDIT - Májusban kapta meg az UNESCO „Művészek a békééit" elismerését, első magyarként. Mit jelent önnek ez a díj, és milyen feladatot ad? - Májusban kaptam meg az értesítést, de Párizsban adják majd át a kitüntetést, előrelát­hatóan októberben: most ke­ressük az időpontot, amikor ráér a külügyminiszter, a köz­társasági elnök és én is. Ünne­pélyes és egyben kicsit ijesztő is, hogy ilyen nagy közjogi méltóságok is jelen lesznek. Pedig amiért a díjat adták, az végtelenül egyszerű dolog: a népek zenéje közti átjárható­ság. Az együtt élő népeknek soha nem volt egymással ba­juk - az ellentéteket mindig fe­lülről szították -, és természe­tes, hogy átvettek egymástól dallamokat, amelyeket a ma­guk képére alakítottak. GUINNESS-REKORD 27 NYELVEN - A magyar mellett számos nép zenéjét tanulmányozta, énekli a japántól a norvégig. Csakugyan 27 európai nyelven énekelt az idei Bartók+Európa 2010 Miskol­ci Nemzetközi Operafesztiválon? - Nem akartam Guin­ness-rekordot dönteni, valaki egyszerűen összeszámolta, hogy 27 európai nyelven szó­laltattam már meg e népek da­lait. Bátor Tamás operaénekes, a Miskolci Nemzetközi Opera­fesztivál ügyvezető igazgatója kért fel egy előadói estre az európai népek zenéjéből. Arra természetesen nem volt elég az idő, hogy 27 nyelven daloljak - a skandinávokat például is megérintette a népdal, a zene varázsa? - Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ez termé­szetesen öröklődik, ha a gye­rek hallja-látja, mivel foglalko­zik a nagyanyja, az anyja, de nem minden prímás fia hege­dül. A fiaim nem születtek „egyértelmű" zenei képesség­gel, és egyikük sem akar mű­vész lenni - bár az idősebb hangmérnöknek készül. Kisko­rukban talán túl sok minden­től elvonta az anyjukat az éneklés, az óvodás gyerek sí­rásra görbült szájjal nézi, hogy anya a zene, idegenek miatt már megint elmegy, elutazik... ma már inkább öröm és büsz­keség van bennük. Soha nem követeltem, hogy énekeljenek - nem is hallottam őket éne­kelni -, maguktól álltak elő a vággyal, hogy szeretnének hangszeren játszani. A na­gyobbik fiam csellózik, a ki­sebbik klasszikus nagybőgőn játszik öt éve. 17 éves, 190 centi magas, most nőtte ki a hang­szerét. A GYERMEKBEN NYOMOT HAGY A SZELLEMI KÖZEG - Mit adhat a zenei nevelés egy gyereknek, fiatalnak, aki nem ké­szül művésznek? - A gyermekben nyomot hagy ez a szellemi közeg. Ad, hirdet egyfajta értékrendet, amely a mindennapi életben fog érvényesülni. Hat az erköl­csiségre, az értékítéletre, a mo­rális érzékre. - Mit tapasztalt, mi, magyarok mennyire vagyunk tisztában a múltunkkal, a hagyományaink­kal? - Külföldről többször hal­lottam vissza: depressziósak a ne, ha ebből a lelkierőből a többségi társadalom is átven­ne. - A magyar népzenét mennyien ismerik manapság? - Az elmúlt 30 évben, a táncházmozgalomban felnőtt egy generáció - én gimnazista voltam, amikor elkezdődött. Ők megismerkedtek a gyökere­- Mi a véleménye a mai zenei ok­tatásról? - Legjobban az iskolai okta­tás hiányzik, a zenére, képző­művészetre, szépre-jóra neve­lés. A világhírű magyar zene­oktatás a nullára zuhant, amit édesanyámmal kétségbeeset­ten éltünk meg, nagyon fáj mindkettőnknek. A saját, hangszeren játszó fiaim gyű­lölték a heti egy énekórát - az éneklés, zenehallgatás helyett többek között Johann Sebasti­an Bach életrajzából írattak ve­lük dolgozatot. - Mik a további tervei, mit szeret­ne elérni? - Egyik vasárnap az angliai Royal Hallban léptem fel, a kö­vetkezőn egy zentai kis temp­A HITTEL NEM KELL HIVALKODNI Sebestyén Márta évek óta dalol istenes énekeket, zsol­tárokat. Kíváncsiak voltunk rá: milyen szerepet játszik az életében a hit? - 16 éves koromig a nagyanyám gondoskodott róla, hogy eljusson hozzánk a vallás. Édesapám paraszti családból származik, édesanyámé református lelkészi család, meghatározó élményem a kis falusi közösség, amit átjár a hit, az ének, az imád­ság - osztotta meg velünk a művésznő. - Nem látvá­nyosan vagyok hívő, nem rohangálok nap mint nap templomba - énekelni viszont egészen különleges él­mény templomokban. Az embernek van egy belső vi­lága, hite, amit hókuszpókusz nélkül megél. Nem sze­retem a színpadias dolgokat, a hittel Mp, nem kell hivalkodni, de letagadni sem kell. 99 Bartók Béla mondta 1931-ben, egy feszültségekkel terhes politikai helyzetben: mélyen hisz a népek egyetértésében és barátságában, és a zenéjével mindig ezt szolgálta. Én is ezt vallom, és a kultúrák közti párbeszéd európai évében különösen fontos ezt tudatosítanom. Sebestyén Márta inkkel, és a gyerekeiknek ez már nem idegen, de szélesebb körben nem ismerik. A médiá­ból áradó gagyi hatását nehéz ellensúlyozni, de egyre több a fiatal család, amelynek nincs tévéje, inkább kirándulni, táncházba, zenélni járnak a gyerekeikkel együtt. Én a ze­nén keresztül, a koncerteken mindig megteszem, amit tu­dok. Óriási igény van erre a muzsikára, nagyon örülnek a zenéből jövő információnak. ELTŰNT A TISZTA FORRÁS - Az utóbbi időben a világzenén, a rock- és popzenén át is „szivá­rognak vissza" a fiatalok zenei íz­lésébe a népi dallamok. Ön sze­rint ez, ennyi is hasznos a hagyo­mány megismerése szempontjá­ból, vagy népzenét „csak tiszta forrásból" érdemes meríteni? - A Bartók és Kodály által említett tiszta forrás már a ma­gyar falvakban sem létezik, in­kább a határon túl maradt BARTÓK BÉLA lomban - ide is, oda is eljutok, és az a legnagyobb öröm, hogy énekelhetek. Nap mint nap, 35 éve minden megvalósul, amit szeretnék. Gryllus Dániellel vettünk fel a közelmúltban egy zsoltáros lemezt, tíz bibliai énekkel. Egyhez, a 104-es zsol­tárhoz - most először - én ma­gam írtam a dallamot. Ehhez az albumhoz forgatunk Szíriá­ban a Duna Televízióval, ókori tájakon. Előtte Erdélyben nyitom meg a Boldogasz­szony című kiállítást, kortárs művészek al­kotásaiból, amely nek az a különle­gessége, hogy há­rom évig vándorol majd a Kárpát-me­dencében. A négynapos magyarországi látogatáson tartózkodó Károly, Wales hercege és a brit trónörökös felesége, Camilla hercegnő fényképezkedik Sebestyén Mártával a brit nagyköveti rezidencián márciusban. MTI-FOTŐ: KOLLÁNYI PÉTER FOTÓ: TÉSIK ATTILA SEBESTYEN MARTA: KERESSÜK AZ ID0P0NT0T, AMIKOR RÁÉR A KÜLÜGYMINISZTER, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS ÉN IS Névjegy. Sebestyén Márta 1957-ben született. Különösen a népdalok világa ragadta meg, már kislánykorában felfigyeltek tehetségére. A világhírű művész énekelt a japán császár, a spanyol király és az angol trónörökös előtt, valamint a több Oscar-díjjal kitüntetett Az angol beteg című filmben és a Deep Forest Grammy-díjas világzenei albumán is. A nagy könyv-sorozatban az Egri csillagokat rendezte, ő volt a narrátora a tervezett verespataki aranybányáról szóló Új Eldorádó című filmnek. Dolgozott-dolgozik együtt többek között a a Vujicsics együttessel, Hobóval, a Gryllus testvérekkel és Andrejszki judit barokk énekessel és csembalóművésszel, aki Győrben tart régizene-kurzust: legközelebb Szegeden lépnek fel közös esttel hétfőn 20.30-tól, a Muzsikáló Udvarban. Elismerései: „Az év énekesnője", Liszt Ferenc-díj, Kossuth-díj, Prima Primissima Díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje. Olaszországban Diploma alla Carriera- és Chinciano Fellini-díjjal tüntették ki. kénytelenek voltunk kihagy­ni -, de annyira inspirált a fel­adat, hogy csak azt sajnáltam: nem énekelhetek legalább há­rom órán át. - Édesanyja, Farkas Ilona neves zenepedagógus, Kodály Zol­tán-tanítvány. Már a pocakjában hallhatta Kodályt, kapcsolatba kerülhetett a népzenével... - Lehet, hogy misztifikál­ják, hogy már az anyaméhben hatással van a magzatra a ze­ne, de nálam valóban így volt. Születésemtől kezdve termé­szetes közeg számomra. - ön előadóként, édesanyja pe­dagógusként adja tovább a ma­gyar zenei hagyományokat. A fiait magyarok, pedig mennyi szép hagyományuk, zenéjük van! Úgy vagyunk trenírozva 50-60 éve, hogy húzzuk össze ma­gunkat minél kisebbre, ami­ben nagyok a bűnei a minden­kori kultúrpolitikának is. Ho­lott rengeteg sportolóra, mű­vészre, tudósra lehetünk büsz­kék. A történelmi események­ből sem mindig csak azokat kellene „szajkózni", amelyek rosszul végződtek, tessék a széppel, a jóval is előhozakod­ni. Nemrég egy ruszin közös­ségben, Komlóskán adtam koncertet, ahol öntudattal, nyíltsággal képviselik a hagyo­mányaikat az emberek. Jó len­meg. Már nem lehet számon kérni az embereken az ismere­tét, ehhez olyan bennfentes­nek kell lenni, amilyen én va­gyok. Engem olyan szinten átjár az eredeti, hogy nincs szükségem becsomagolt dolgokra, de a fiatalokhoz valóban gyakran pop­vagy rockzenei csomago­lásban jut el a zenénk ­nem tudja, milyen motí vumot hall, de tetszik neki, és talán elkezdi érdekelni az eredeti. Ha ezt a dallamot egy fiatal, népszerű éne késtől hallja, jobban odafigyel rá.

Next

/
Thumbnails
Contents