Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-07 / 183. szám

2010. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT AKTUALIS Szieszta WERNER KRISZTINA A megoldás a gyermekkori közösségekben rejlik. Mindegy, hogy cserkészeknek vagy úttörőknek hívjuk őket, de ilyen csoportoknak létezniük kell, ahol a gyerek megtanulja, hogyan kell az etikai szabályokat a mindennapi életben alkalmazni. Agresszorok az iskolákban Nem feltétlenül a televízió és az internet által közvetített erőszak vezet a gyerekek agresszivitásához, ám sok esetben ez is közrejátszhat - állítja dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus. A szakember szerint a normális felnőttvilágra felkészítő gyermekközösségek hiánya is nagyban okolható az iskolai erőszak elterjedéséért. PSZICHOLÓGIA MÉHES ÁKOS - Valóban nőtt az utóbbi időben a gyerekek által elkövetett erőszakos cselekmények száma, vagy csak a sajtó figyel jobban az ilyen történésekre? - Mindkettő igaz. Valóban rákapott és kiemeli a sűrűből az ilyen eseteket a média, de nőtt is az iskolai erőszak aránya. Emellett az is megfigyelhető, hogy egyre alacsonyabb az az életkor, ahol nagyon komoly, akár már veszélyes agresszivitás és erőszak is előfordulhat. Számomra ez utóbbi a legfájdalmasabb, és elgondolkodtató, hogy nyolc-kilenc éves korban durva agresszivitások fordulhatnak elő. - Mi lehet a fiatalkori erőszak terjedésének oka? - Több típusú agresszivitás létezik. Közülük az egyik a kötekedő agresszor. Nagyon karakterisztikus személyiség, kiválasztja az áldozatát, aki lehetőleg mindig kisebb, gyengébb és kiszolgáltatottabb nála. A kötekedő agresszoroknak egyrészt örömet okoz a hatalom gyakorlása, a másik ember gyötrelme, másrészt pedig népszerűséget vadászik ezzel. Ez kezdődhet azzal, hogy elveszi a másik uzsonnáját, mobiltelefonját, zsarolja és aztán egyre durvább esetek fordulhatnak elő. Ezeket a gyerekeket zöldfülű pszichopatának is szoktuk nevezni, mivel pszichopátia mint diagnózis tizennyolc éves kor alatt nem adható. Jellegzetes példája volt ennek a közelmúltban az az eset, amikor két-három gyereknek nem tetszett az egyik osztálytársuk, ezért meggyilkolták. Az ilyen tettek mögött nincsenek igazán érzelmek, az elkövetők nem ismerik a szánalmat, a másik fájdalmának a megértését. Ez jellegzetes tünete az ilyenfajta agresszivitásnak. - Ugyanakkor nagyon súlyos agresszivitás jöhet létre az áldozat részéről is, aki éveken keresztül kínlódik, szenved és aztán egyszer csak az utolsó cseppel betelik a pohár. Ilyen volt például a híres 1993-as colombine-i eset Amerikában, amikor az elkövető fegyverrel ment az iskolába, ahol aztán vaktában lövöldözött. Ilyen volt nagy valószínűséggel a pécsi lövöldöző is. Jellegzetes áldozat, aki összevissza üt, lövöldöz, akinél betelt a pohár és egyszerűen csak pusztít. Az érdekes ebben a helyzetben, hogy az áldozat maga is veszélyessé válhat, különösen azért, mert nem tud panaszkodni. Hiszen akárkinek szól, akár a pedagógusnak, akár a szülőnek, az rosszul reagál rá, így megtanulja a gyerek, hogy nem érdemes segítséget kérni, mert a felnőttvilágból nem érkezik számára támogatás. így egyszer csak maga is kirobban és nagyon súlyos agresszív aktusokba keveredik. - A harmadik típus pedig a reaktív agresszor, akiket mogorváknak is szoktam nevezni. Ők általában népszerűtlenek, mindig a közösség perifériáján vannak és mindig visszaütnek. Soha sem kezdeményeznek, de mindig visszaütnek. Számukra minden ellentét szándékosan előidézett és mindenre agresszióval válaszolnak. Ezek a gyerekek felnőttkorukban könnyen antiszociálissá, akár bűnözővé válhatnak. Ők azok, akik csak akkor pusztítanak, ha úgy vélik, hogy támadják őket és nemegyszer képzeletbeli sérelmeket torolnak meg, jellegzetesen paranoid karakterek. - E három típus a legveszélyesebb, ám ennél sokkal többféle agresszió van jelen az iskolákban. Létezik olyan is, amit nem is szabad onnan kiirtani. Nem normális jelenség, ha egy gyerek tizennyolc éves korában azt mondja, hogy még sosem verekedett. Vannak úgynevezett rangsorképző küzdelmek, amelyekben egy egészséges gyereknek, főként a fiúknak, illik részt vennie. Ez az önérzetüket, az énképüket oly mértékben befolyásolja, hogy azt felnőttkorukba is továbbviszik magukkal. Az ilyen típusú agresszív eseteknél mindig körülbelül azonos méretű és életkorú gyerekek csapnak össze. Itt nincs hátulról támadás, a dolog lényege az, hogy ki lesz a győztes. - A televíziónak, internetnek is van szerepe az agresszió kialakulásában? - Sokan túlbecsülik ilyen szempontból a televíziót. Ám nem lehet kizárólagosan a médiát okolni ezért, de van szerepe ebben. Az a televízió, amiből tömény agresszivitás ömlik, az nem tesz jót a gyerekeknek. Nem állítom, hogy ettől lesznek a gyerekek durva agresszorok, erőszakos bűnözők, de sok más mellett ennek is van benne szerepe. - Létezik „orvosság" a gyerekkori agresszió ellen? - Az egyik, amit nagyon fontosnak tartanék, a kortárs mediáció. Ennek lényege, hogy meg kell keresni az iskolában, osztályközösségben azt a néhány, minden szempontból megfelelő gyereket, akiknek ezeket a kötekedő agresszorokat féken kell tartaniuk és a kitörő agreszszivitást meg tudják akadályozni. Ezek a gyerekek - akiket elsimítóknak is hívok - egyrészt sokkal több ilyen esetről tudnak, mint a pedagógus, másrészt pedig be tudnak avatkozni és le tudják állítani az ilyen társaikat. A másik megoldás a gyermekkori közösségekben rejlik. A legsúlyosabb hazai problémák egyikének tartom a közösségi nevelés hiányát, hiszen nincsenek ilyen gyerekcsoportok.. Mindegy, hogy cserkészeknek vagy úttörők- ^ nek hívjuk őket, de ilyen csoportoknak létezniük kell, ahol a gyerek megtanulja, hogyan kell az etikai szabályokat a '. mindennapi életben alkalmazni. Olyan csoport, ahol nem tud egy kötekedő agresszor népszerűvé válni. DR. RANSCHBURG JENŐ O) Egyre alacsonyabb az az életkor, ahol komoly, akár már veszélyes agresszivitás és erőszak is előfordulhat. 99 A legveszélyeztetettebb korosztály a gyerekek első nyolc éve. Aki az élete ezen szakaszában folyamatosan agresszív * filmeket néz, annak későbbi H agresszivitásában ez iHm komoly szerepet játszhat. Aki az első nyolc-kilenc évében nem néz ilyeneket, az utána már hiába nézi, nem teszi agresszívvá. Dr. Ranschburg Jenő Hosszú idő után magyar animációs film készült gyerekeknek: tartós Erika meseíró-rajzoló Bogyó és Babóca történeteiből készült animációs filmjének kis hősei, a katicalány és a csigafiú olyan fogalmakat magyaráznak meg a gyerekeknek, mint például a barátság vagy a betegség. Moziban Bogyó és Babóca A film augusztus 12-től látható a mozikban, a korábban Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza, valamint Antonin Krizsanics alkotása ötperces | epizódokból áll, ezeket ff' Mikulás- Yl tói a televízióban ÍS J, _ jgjj vetítik. A ^ gyar- HP" ÜiHP ' országi animációs szakma régóta nem tudott kimondottan gyerekeknek filmet csinálni kortárs meséből. A Bogyó és Babóca ilyenből készült; Bartos Erika történeelsősorban az óvodásoknak és a kisiskolás korosztálynak szólnak. Babóca egy katicakislány, Bogyó pedig egy csigafiú; történeteik eddig 14 mesekönyvben jelentek meg 2004 óta. Ők ketten és bájos kis barátaik olyan fogalmakat magyaráznak meg, mint például a barátság, a betegség vagy a félelem. Az eddig több mint BartOS Erika IrA háromgyermekes építészmérnök, lakberendező, számítógépes grafikus édesanya hat évvel ezelőtt adta ki első kötetét Anna és Peti címen, melynek rajzait is ő készítette. 2004-ben a könyvhétre jelent meg a Bogyó és Babóca kalandjait elbeszélő mesekönyve, amelyből még abban az évben, szeptemberben diafilm is készült, és amelyet még sok érdekes történet követett Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicalány életéből. százezer eladott könyvet produkáló sorozat folytatódik, a tizenötödik kötet ősszel jelenik meg. Eddig összesen harminc Bogyó és Babóca mese látott napvilágot, és már elkészült további nyolc. Az animációs filmsorozatot 26 részesre tervezik az alkotók, a már elkészült 13 epizód hagyományos rajzi animációs technikával és számítógépes 2D technikával készült. A Bogyó és Babóca televíziós sorozat első része Mikulás napján lesz először látható az egyik tematikus csatornán, a készítők előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Minimaxszal, és várhatóan a TV2-n is látható lesz majd. M. Tóth Géza, akinek Maestro című alkotását 2008-ban a legjobb rövid animációs film kategóriában Oscar-díjra jelölték, elmondta, hogy eredetileg nem terveztek mozifilmet, de egy hónappal ezelőtt szerveztek egy próbavetítést egy fővárosi moziljan az elkészült részekből, és akkora volt az érdeklődés, hogy három termet meg kellett nyitni a filmszínházban. Ami a hangi karaktereket illeti, a sorozat narrátora Pogány Judit, aki a magyar animációs szinkronban számtalan, ma már klasszikus film - mint a Vuk és a Pom-Pom meséi - részese volt. A színművésznő a könyvekben szereplő mintegy negyven figurát egyedül személyesíti meg más-más hangszínnel. A sorozat zenéjének elkészítésére a gyerekek körében jelenleg talán legnépszerűbb zenekart, az Almát kérték fel.