Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-07 / 156. szám

2010. JÚLIUS 7., SZERDA KISTELEKI kistérség: Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer MÓRAHALMI kistérség: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Rúzsa, Üllés. Zákányszék 15 milliót nyertek pedagógusdiplomára ÜLLÉS, FORRÁSKÚT. A két te­lepülés bölcsődéje, óvodája és általános iskolája 4 pedagógus új diplomájának megszerzésé­re 15 millió 685 ezer 150 fo­rintos támogatást nyert. Bővül a bölcsőde MÓRAHALOM. Pályázati tá­mogatást nyert bölcsődéje bő­vítésére Mórahalom. A közbe­szerzési eljárás lezárult, a kivi­telezés nyertese a Bauszer Kft. - a munkálatok a hónap első telében indulnak. A pályázat megvalósításhoz önerő is szük­séges. A finanszírozására az Európai Unió önerőalapjához nyújtott be pályázatot a város. KISTELEK ÉS MÓRAHALOM TÉRSÉGE aszfaltos utat, csatornarendszert ígér a baksi polgármester Középkori állapotok Máriatelepen Sártengerré változnak az utcák egy-egy nagyobb eső után, az emberi végtermék pedig néhol folyik, amerre akar a baksi má­riatelepi házaknál. A polgár­mester uniós pénzből változ­tatna a helyzeten. BAKS BOBKÓ ANNA - Ha esik az eső, ide nem le­het bejönni. A múltkor is ki kellett vinni papát a sarokra, mert a sárban elakadt volna a mentő - hallottuk a Mária­telepen élő Rostás Gézánétól. A 2200 baksi lakos 25-30 százaléka roma; többségük az említett településrészen él. Korábban itt csak putrik álltak, de a környék néhol napjainkban sem mutat túl fényesen. Bár a főutca aszfal­tozott, a mellékutakra eső­ben csak terepjáróval érde­mes behajtani. Ez azonban hamarosan változhat, hiszen a település majd 50 millió fo­rint uniós támogatásból épít ki 1,2 kilométer utat Máriate­lepen - tudtuk meg Búza Zsolt polgármestertől, aki jö­vőbeli terveiről beszélt a helyszínen. Máriatelepen nem megol­dott a szennyvíz és az esővíz elvezetése sem. Még emésztő­gödör sincs mindenhol. Az A máriatelepi lakók már nagyon várják az aszfaltozott utat. FOTÓ: VERÉB SIMON emberi végtermék folyik, amerre akar - fogalmazott egy helybeli. A polgármester ezen is változtatni szeretne, pályáztak a csatornázásra. A csapadékvíz-elvezető rend­szer kiépítése pedig egy több­lépcsős pályázat eredménye­ként valósul meg három ütemben, a harmadik ütem­ben itt, Máriatelepen. 423 millió forintot nyert a Kisteleki Kistérség a gyer­mekszegénységi program ke­retében, amelynek az egyik kötelező eleme egy közösségi ház létrehozása. Ezt a baksi telep főutcáján valósítják meg. Egy családi házból ala­kítanák ki a foglalkoztató centrumot, akadálymentes bejáróval, közösségi szobá­val, számítógépekkel. Itt ké­sőbb gyakorlatot végző szoci­ális munkásokat is tudnának fogadni. Baks és Máriatelep közé kerékpárutat is tervez a pol­gármester. - Sok gyerek jár be innen az óvodába és az is­kolába, a felnőttek pedig itt bicikliznek a munkába. A biz­tonságuk érdekében fontos lenne a kerékpárút - fogal­mazott Búza Zsolt. A megva­lósításhoz azonban egyelőre a megfelelő pályázatra vár­nak. A kerékpárút egyébként a polgármester munkahelyte­remtő koncepciójába is ille­ne. Baks zsáktelepülés, emi­att kevesen járnak itt el. Ha lenne bicikliút, és megvaló­sulhatna a vizes élőhely re­konstrukciója is a Tiszánál, fellendülhetne a falusi turiz­mus. A folyóparton többek között tanösvényt és egy ki­sebb kalandparkot is kialakí­tanának. - Az itt élő romák legtöbbje nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzett. Sokuk be­tanított munkás, jócskán megérzik a válságot. Tudják, hogy a segélyből nehezebb megélni, és munkát szeretné­nek. Ezen igyekeznénk segíte­ni a beruházásokkal - fogal­mazott Búza Zsolt. Háziasan főznek a gyerekeknek Hagyományos módon, adalék, por és fagyasztott hozzávaló nélkül készítik a balástyai óvo­dások és iskolások ebédjét. Az önkormányzat a többmilliós veszteség ellenére ragaszkodik saját konyhájához, amelynek há­zias ízeit a gyerekek is kedvelik. BALÁSTYA MUNKATÁRSUNKTÓL Nem állt be a központosított étkeztetők sorába a balástyai önkormányzat: a jelentős anyagi megterhelés ellenére megtartotta saját konyháját. Az iskola és az óvoda között Készül a májgombócleves - úgy, mint otthon, FOTÓ: VERÉB SIMON „Többször is felmerült, hogy esetleg váltsunk, de a szülők annyira meg vannak elégedve a minőséggel, hogy mindig elvetettük az ötletet." Újvári László polgármester álló aprócska épületben évti­zedek óta főznek a gyerekekre - hagyományos módon, házi­asan. Itt nem ismerik a leves­porokat vagy a fagyasztott hozzávalókat: úgy készül az ebéd, ahogy otthon. Ottjártunkkor májgombócle­ves és almás kalács volt a me­nü. A kelt tésztát helyben gyúr­ták reggel, amíg sült, szaggat­ták a levesbe az előzőleg kike­vert májgombócot. Csupán az edények nagyobbak, mint az otthoni konyhában, minden más ugyanúgy működik. - Teljesen más ízvilágot tu­dunk biztosítani háromszáz­nál több kisgyereknek, mint amit egy menzán kapnának - mesélte Lőrinczi Enikő élel­mezésvezető. - Csak friss hoz­závalókkal dolgozunk, sosem használunk porokat. Az is számít, hogy azonnal tálaljuk az ebédet: nálunk nincs mele­gítés és szállítás. A balástyai kicsik mind­emellett tudatosan összeállí­tott menüt kapnak, amelyben mindennap van zöldség és gyümölcs, tíznaponként pe­dig háromszor főzelék. Mind­ez napi 293 forintba kerül. - Évi 9 millió forintot spórol­hatnánk, ha nagyüzemi kosztot hozatnánk külső cégtől a gyere­keknek - mesélte Újvári László polgármester. - Többször is fel­merült emiatt, hogy esetleg váltsunk, de a szülők annyira meg vannak elégedve a minő­séggel, hogy mindig elvetettük az ötletet. Inkább nem töltöttük be a megüresedett nyugdíjasál­lást, kisegítő munkára pedig tá­mogatott dolgozót vettünk fel. A hiányt így le tudtuk faragni 5 millió forintra, amit az önkor­mányzat magára vállal. A konyhával egyetlen prob­léma van: épülete már jócskán elavult. A tervekben tehát sze­repel a felújítása vagy összevo­nása a település másik közét­keztetőjével, a Vadásztanya vendéglővel. Az iskola szom­szédságában álló, önkormány­zati tulajdonban lévő étterem főz ugyanis az idősekre és az önkormányzati dolgozókra, ki­bővítve azonban át tudná venni a teljes település élelmezését. Lengyelországban táncolnak RÚZSA. Mától hétfőig nemzet­közi néptánctalálkozón képvi­seli az országot a község tánc­csoportja a lengyelországi Chelmnóban. A táncosok és az őket kísérő üllési Rokka együt­tes busszal tesznek meg 1050 kilométert az első állomásig, utána mindennap más város­ban lépnek színpadra lett, spa­nyol, olasz, finn és török tán­cosok mellett. A ruzsaiak dél-alföldi, szatmári, kanász­és üveges táncot mutatnak be egyórás műsorukban. A cso­portnak otthont adó rúzsai művelődési ház vezetője, Vö­rös Tiborné elmondta: tánco­saik először vendégszerepel­nek Lengyelországban, a kap­csolatot tavaly vették fel a szervezőkkel azután, hogy a rúzsai tánctalálkozón lengyel csoportot láttak vendégül. Az utazás költségeire az egyesü­let az intelligens faluért támo­gatásra pályázott. Ostort készítenek, kecskét fejnek a juhásztábor lakói Birkát legeltetnek, kecskét fej­nek és sajtot is készítenek azok a gyerekek, akik a mo­dern városi életet egy hétre maguk mögött hagyták az ópusztaszeri juhásztábor ked­véért. A pásztorok életét élik ők is: bográcsban főtt ételt esznek, és napon melegedett vízzel tisztálkodnak. KISTELEK, ÓPUSZTASZER TÍMÁR KRISZTA Síri csend és állatszag az ópusztaszeri tanyavilágban; a mezőn vágtázó lovak patáinak dobogásán kívül csak a házőr­ző loncsos kutya ugatása hal­latszik. Ebben az idilli környe­zetben, a modernizált világtól messze töltenek egy hetet azok a gyerekek, akik a kisteleki Kárpátia Kincsesház által szer­vezett ingyenes juhásztáborba jelentkeztek. Tizenöt, 9 és 17 év közötti fiatal fordított hátat a kényelemnek és a megszokott városi életmódnak, hogy bele­kóstoljanak a pásztorok min­dennapjaiba. Az ópusztaszeri tanyán kecs­kékkel, lovakkal, kiscsirkékkel és birkákkal osztoznak a tábo­rozók a tanyán. Sátrakban al­szanak, szabad tűzön, bogrács­ban főtt hagyományos pásztor­ételt esznek, esténként szárított tehéntrágyával tüzelnek, és na­pon melegedett vízzel tisztál­kodnak az udvari „fürdőkabin­ban", amelyet kancsóból locsol­nak magukra. A szervezők min­den munkába bevonják őket: ottjártunkkor éppen kecskét fej­tek, és ostort készítettek. - A nyugatról bejött „cow­boyérzést" szeretnénk egy ki­csit a hazai hagyományok felé fordítani - mesélte Papp Lász­ló pásztor, a tábor programjai­A csikósok, juhászok életével, viseletével is megismerkedhetnek a táboro­zó gyerekek. FOTÓK: VERÉB SIMON nak kiötlője, aki a 35 fokos hő­ségben is juhászsubában ma­gyarázott a gyerekeknek a ha­gyományos viseletről. Meg­tudhattuk például azt, hogy a kék ing azért hasznosabb, mert az „kevésbé koszlik el". Időközben befutott a hajna­los műszak is: néhányan ugyanis kora reggel óta a szom­szédos tanyán őriztek több mint 300 birkát. A14 éves Bálint And­Kis gyakorlással a kecskefejést is meg lehet tanulni. rás úgy fogalmazott, nem is le­het elmondani, milyen élmény. - Ezt látni kell! Annyira jó, hogy a birkák nem félnek tőled! - mesélte lelkesen a szegedi fiú. Bár azt gondolnánk, a no­mád körülmények és a pásztor­kodás főleg a fiúk számára vonzó, a táborosok között szép számmal találtunk lányokat is. - Nagyon jó ez a sok állat meg, növény - mondta a 11 éves Szé­csényi Anna. Kérdésünkre, hogy nem hiányzik-e neki a ké­nyelmes ágy és a tévé, kicsit bi­zonytalanul ugyan, de azt vála­szolta: nem nagyon. _ A fiatalok péntekig ismer­kednek a juhászélettel: az álla­tok gondozásán kívül többek között magyar tarka gulyát lá­togatnak meg, sajtot készíte­nek, és a bőrkikészítésbe is be­lekóstolnak. A szervezők remé­lik, hogy közelebb hozhatják a gyerekekhez azt a kultúrát, amelyet lassan szinte teljesen bekebelez a modern világ. rvovábbi fotók L^J a neten! www.delmagyar.hu

Next

/
Thumbnails
Contents