Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-27 / 173. szám

MEGYEI TÜKÖR | kórház ellen 2010. JÚLIUS 27., KEDD KEVESEBB LABORVIZSGÁLATOT ENGEDNEK A VESZTESÉG MIATT Orvosi panasz a makói Bepanaszolta az Egészségbiztosítási Felügyeletnél és az OEP-nél a makói kórházat egy háziorvos, miután az intézmény úgy döntött, kevesebb beutalt beteget fogad laborvizsgálatra. A kórház a veszteségeire hivatkozik, és szintén az OEP-hez fordult - többletpénzért. A viszony elmérgesedett. Az érkezési sorrend mit sem ér - a ponthatár számít a makói laborvizsgálatoknál, ILLUSZTRÁCIÓ: SEGESVÁRI CSABA MAKÓ, SZENTES BAKOS ANDRÁS Feljelentésként élik meg a makói kórházban, hogy dr. Domokos Mária háziorvos levelet írt a helyi laborvizsgálatok új rendje miatt az Egészségbiztosítási Felügyeletnek, az Országos Egészségbiztosítási Pénz1 tárnak, az Országos Alapellátó Intézetnek, a tisztiorvosi „Megkértem az OEP állásfoglalását, eszerint sem lehet ilyen módon korlátozni a mi munkánkat." Domokos Mária háziorvos szolgálatnak és a megyei közgyűlés elnökének. A kórház korábban előjegyzést vezetett be a háziorvosok által laborvizsgálatra beutalt betegek számára, ezt azonban július l-jével megszüntette, mert egyre hosszabb lett a várólista. Az új rend szerint mindegyik háziorvos havonta 44 ezer német pont erejéig tartó keretet kap. Ha ezt túllépi, az ezen túl küldött betegei megint előjegyzés alapján kerülnek sorra. (Egy átlagos, szív- és érrendszeri kórok, cukorbetegség szempontjából történő laborvizsgálat 2800 pontot visz el.) Domokos Máriát július 15-én, csütörtökön értesítette a kórház orvos igazgatója, dr. Dehelán Aurélia arról, hogy túllépte a ponthatárt. Domokos doktornő ezután írta meg panaszleveleit. Szerinte igazságtalan, hogy az ő 2200 beteggel dolgozó praxisára ugyanúgy 44 ezer német pont jut, mint a 400 kártyás, ellátási kötelezettséggel nem rendelkező praxisra vagy az átlagos nagyságú, 1200 kártyás makói „körzetekre". - Ha a betegszámot vették volna alapul, igazságosabb lett volna a rendszer - mondja a doktornő. - Ráadásul a kórház a szabálykönyvtől eltérően határozza meg, milyen betegségek esetén kérhet laborvizsgálatot a háziorvos. Már a tizedik betegem jár úgy, hogy nem végzik el a vizsgálatot csak majd a szakorvos kérésére. Holott a laborvizsgálat így is, úgy is pénzbe kerül. Időt, fáradságot, utazást lehetne megspórolni, ami beteg emberről lévén szó, fontos szempont. Megkértem az OEP állásfoglalását, eszerint sem lehet ilyen módon korlátozni a mi munkánkat. A doktornőnek nagyon határozott véleménye volt arról, milyen kórházi orvos az, aki pénzügyi szempontokat rendel a szakmaiak fölé. Az orvos igazgató is hasonló indulattal minősítette a háziorvos föllépését. Dehelán Aurélia leszögezte: nem marad beteg ellátatlanul. A 44 ezer német pontos határ nem vonatkozik a sürgős esetekre, a daganatos, a cukorbetegekre, a gyerekekre és a kismamákra, mert ezeket a vizsgálatokat soron kívül elvégzik. A kórháznak muszáj volt határt húznia, mert bár kétszer enynyi laborvizsgálatot is el tudna végezni, nagyon keveset finanszíroz az OEP. Most is a kifizetett mértéken túl dolgozik a részleg, és már hét térségi háziorvos is túllépte a keretet. A kórház logikája szerint ha kevés a pénz, a vállalkozó háziorvosoknak is sorsközös. séget kell vállalniuk, és gazdálkodniuk kell a meglévő lehetőséggel, mint az intézménynek. A makói kórháznak egy év alatt 32 millió forint vesztesége származott csak a labor működéséből, a szentesinek 40 milliónál is több. Ott is bevezették ezt a rendszert, „A kórháznak muszáj volt határt húznia, mert bár kétszer ennyi laborvizsgálatot is el tudna végezni, nagyon keveset finanszíroz az OEP." Dehelán Aurélia orvos igazgató információink szerint erre ottani háziorvosi panasz is született. A két intézmény főigazgatója, Baráth Lajos a megoldás érdekében levelet írt az OEP-nek, többletet kérve. Reméli, ez a pénz megérkezik. A két kórházban - a háziorvosi panaszok nyomán - vizsgálódott az ÁNTSZ, és rendben találta a 44 ezer pontos szisztémát. Ezek szerint az OEP és az ÁNTSZ sem egyformán látja a helyzetet. A mi zsebünk, a mi bajunk. A történet ismét arról szól, hogy a központi takarékosság kényszere miatt azok esnek egymás torkának, akiknek nap mint nap együtt kell dolgozniuk. Domokos doktornő elmesélte, hogy amikor bevezették a háziorvosok betegségmegelőző, gondozó munkáját is mérő, dotáló indikátorrendszert, ő ezt jó néhány kollégájával együtt komolyan vette. A mutatók alapján az ő praxisa 125 ezerrel kapott volna havonta több finanszírozást - ha nem jön a Bajnai-kormány, amely elvonta a jobban működő praxisok dotálására szánt összeget. A betegségmegelőző munka alfája és ómegája a laborvizsgálat. Megtehet, mondja a doktornő, hogy most sem marad ellátatlanul beteg, de a kérdés az: mikor látják el? A sürgős eseteket tényleg soron kívül kell vizsgálni, de - és erről nincs vita - sokkal olcsóbb lenne a megelőzés és a kiszűrés, mint a megbetegedett embert „visszatákolni" az egészségesek közé. Ráadásul emberségesebb is. NÉPSZERŰ AZ EU-KÁRTYA, DE NEM TUDJUK, MIRE JÓ 100 ezer forint percek alatt elszáll Tavaly 400 ezren váltották ki az európai egészségbiztosítási kártyát, sokan abban a tudatban, hogy automatikus és ingyenes orvosi ellátásra jogosít az uniós országokban. Az ördög azonban itt is a részletekben rejtőzik. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA A középkorú házaspár egy franciaországi kisvárosban, este ment be a kórház sürgősségi osztályára, mivel a férj olyan rosszul lett, hogy az eszméletvesztés határára került. A nemrégiben, ismeretségi körünkben történt szerencsés kimenetelű esetnek az a tanulsága, hogy semmire se mentek az úgynevezett EU-kártyájukkal. Felmutatták annak rendje s módja szerint, de az orvos félreérthetetlen jelét adta: nem foglalkozik vele. A férfi még aznap este EKG-vizsgálaton esett át, és vért is vettek tőle: ezért 20 ezer forintnak megfelelő eurót fizettek. Másnap visszamentek az MRI-vizsgálatra, amely megnyugtatta őket, hogy nincs semmi baj. De csak erről kaptak részletes számlát: 80 ezer forintjuk bánta. Mivel szerencsére volt utasbiztosításuk is, a biztosító itthon megtérítette az MRI-vizsgálat árát. A történetet elmondtam Molnár Barbarának, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtószóvivőjének. Azt a választ kaptam, hogy ilyen esetek alapA kártyával sem lehet biztosra menni. ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA vetően nem fordulhatnak elő, ha a külföldi szolgáltató szerződött az ottani társadalombiztosítóval. Viszont ezt utólag már nem lehet ellenőrizni. De mit tegyen az, aki hirtelen rosszul lesz, és bemegy az első orvoshoz vagy a legközelebbi kórházba? Hiszen nem azzal van elfoglalva, milyen szerződéssel rendelkezik az intézmény. Molnár Barbara szerint mindenre fel kell készülnünk: ahogy egy nyaralóhelyen az első napon tájékozódunk arról, milyen üzletek, éttermek találhatók a közelben, ugyanúgy feltehetjük a kérdést a legközelebbi kórházban is, hogy ellátnak-e bennünket az EU-kártyánkkal. Az európai egészségbiztosítási kártya különben egyre népszerűbb. Információink szerint zitdíjat akkor az a magyar állampolgároknak is pluszkiadást jelent. Arról sem árt tájékozódni, hogy a különböző országokban mi számít alapellátásnak, és mi az, amiért az ottani állampolgároknak is fizetniük kell. A nyaralóhelyeken jellemzően magánorvosok praktizálnak, akik viszont nem szerződtek a helyi egészségbiztosítási pénztárral, így a díjukat eleve nem lehet a kártyára elszámoltatni. Ezért javasolják a szakemberek: megéri utasbiztosítást kötni, ami a betegség- és balesetbiztosításon túl a pogygyászkárokat is megtéríti. 2009-ben több mint 400 ezer kártyát adtak ki, míg a korábbi években mindössze átlagosan 360 ezret. Az EU-kártya jelenleg 3 évig érvényes - a korábbi egy év helyett. A kártyát az uniós tagországokon kívül Izlandon, Lichtensteinben, Norvégiában, Svájcban és Horvátországban fogadják el, de csak a sürgős ellátások, beavatkozások esetében. Tudni kell: mindig az adott ország biztosítottjaira vonatkozó szabályok érvényesek a magyarokra is. Az ellátásért nem kell fizetni, a költségeket később a magyarországi és a külföldi biztosító rendezi egymás között. De ha az adott országban valamiféle önrészt kell fizetni - például a több uniós országban létező recept- vagy viUtasbiztosítás 5-30 ezer forint között Amikor biztosítást választunk, érdemes megnézni, mekkora az a maximális összeg, amit a biztosító kifizet betegség vagy baleset esetén az orvosi ellátásra, és mennyi a poggyászbiztosítás felső határa. Hihetetlen, de egy 4 tagú család esetében 7 éjszakás nyaralást már 5100 forinttól lehet biztosítani, az összeg különösebb extrák nélkül akár 29 ezer forintig is elmehet. Sok bankkártyához jár utasbiztosítás, de érdemes indulás előtt tájékozódni, hogy pontosan mire nyújt fedezetet és mekkora értékben. Fontos tudni azt is, hogy a búvárkodás nincs benne az utasbiztosításban. Az extrém sportokra kiegészítő biztosítást kell kötni. 4 milliós érték a Lions adománya A Szeged Első Lions Club által szervezett gyűjtésen több mint 4 millió forint értékű adomány gyűlt össze az árvízkárosultaknak. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Sikeres akciónak könyvelte el Lázár György sebészprofeszszor, a Szeged Első Lions Club elnöke háromnapos gyűjtésüket, amelynek során mintegy 4 millió forintnyi adomány gyűlt össze. Hétfőtől szerdáig a sárgába öltözött Széchenyi térre kihelyezett gyűjtőládákba több mint 400 ezer forint készpénzt helyeztek el Szeged polgárai az árvízkárosultak számára. Ezt az összeget a Nemzetközi Lions Clubok Szövetsége megnégyszerezte. A szegedi klub a pénzt igyekszik minél hamarabb a Borsod megyei károsultakhoz eljuttatni. Egyéb felajánlások is érkeztek, ezek közül a legnagyobb, közel 3 millió forint értékű a szegedi Naturtex Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. ügyvezetőjének, a szintén Lions Club-tag Gellért Ákosnak az adománya. Az összesen ezer párnát és ezer paplant tartalmazó csomagot már két hete megkapták Szendrő, Edelény, Felsőzsolca és Ócsanálos árvízkárosultjai. - Cégünk igyekszik odaállni a kiszolgáltatott helyzetben lévők mellé, átérezzük a problémájukat, ezért most is fontosnak tartottuk, hogy segítsünk - fogalmazott Papp Zoltán, a Naturtex termelési igazgatója. Mintegy félmillió forint értékben gyűlt össze továbbá ruhaféle, takaró és egyéb hasznos holmi, például kerékpár - tudtuk meg Lázár Györgytől. Bővítik a bölcsit HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. A terve zettnél később, várhatóan szeptemberben indul az Oldalkosár utcai bölcsőde bővítése Vásárhelyen. Megírtuk: a város közel 80 millió forint pályázati támogatást nyert a beruházásra. Az intézmény épületére emeletet húznak, ahová az irodák és kiszolgáló helyiségek kerülnek majd. A földszinten pedig csak csoportszobák lesznek, így a jelenleg 70 férőhelyes bölcsibe 25-tel több gyereket tudnak felvenni. Bálint Gabriella, a Kapcsolat Központ igazgatója elmondta: már zajlik a közbeszerzési eljárás, és ennek lezárásával indulhat meg a munka. Eredetileg augusztusban indult volna a beruházás, most viszont úgy tűnik, pár hetet csúszik. Az építkezés idején is fogadják a bölcsődébe járó apróságokat, és csoportösszevonással oldják meg a helyzetet.