Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-24 / 171. szám

AKTUALIS .2010. JÚLIUS 10., SZOMBAT Szieszta cn NCT3 M U1 DJD CD TISZTELŐ A HEGYET! 99 Egy hegyet sohasem szabad lebecsülni. Még a Tátrát vagy az Alpokat sem, nemhogy a Himaláját. Mindig kialakulhatnak olyan váratlan körülmények, amelyekre nem lehet előre felkészülni. Szinte minden második nap lezúdul egy lavina, főleg, ha sok hó esik. Az is előfordult már, hogy miközben az alaptáborban üldögéltünk. ráláttunk egy jégesésre és éreztük egy hatalmas lavina szelét. Nem sokkal később értesítettek, hogy valaki életét vesztettea helyszínen. Tudtuk, hogy másnap ml is oda megyünk. FÁBIÁN GYÖRGY, SUDÁR ÉVA Névjegy. Ugyan Anita 1969. október 8-án született Nyíregyházán. Szülővárosában járt általános és középiskolába, testnevelési főiskolára, majd tanulmányait Budapesten, a Testnevelési Egyetemen fejezte be. 2003-ban szerzett nemzetközi hírnevet, amikor első magyar nőként nyolcezer méter felett járt. 2001-ben egyszer már próbálkozott a Mount Everesttel, de akkor 7800 méterről vissza kellett fordulniuk, mert az expedíció orvosa, Gárdosi Sándor egy 2009-ben aztán ő volt az első magyar nő, aki megmászta a Föld legmagasabb hegyét. 8850 méteres Csomolúngmára. CSÚCSTÁMADÁS KANCSÁR TÍMEA - Csalódott? - Persze. Hiszen volt egy célom, egy álmom, amit most nem tudtam teljesíteni. Természetesen ez szomorúsággal tölt el. Kiszámíthatatlan, hogy az emberi szervezet hogyan reagál 8600-8700 méteren. Korábban teljesítettem már nyolcezer méteres csúcsokat oxigénpalack nélkül, de ilyen magasságban már pár száz méter különbség is kritikus lehet az emberi szervezetre. Alaposan át kellett gondolnom, hogy belevágjak-e ebbe az életveszélyes kísérletbe, hiszen az agyműködés és a mozgás is lelassul, amikor az ember a megszokott oxigénmennyiség egyharmadához jut csak hozzá. Aztán amikor beteg lettem, úgy döntöttem, nem kockáztatok, palackkal mászok tovább. De ez sem bizonyult jó ötletnek, mert az állapotom súlyosbodott, kisebb problémák is eldurvulhatnak odafönt. Nem véletlen, hogy négyezer hegymászóból csak százhatvannak sikerült az expedíciót oxigénpalack nélkül teljesíteni. Eddig a világon mindössze öt nő büszkélkedhet ezzel a sikerrel. - Azóta rendbe jött? Kipihente magát? - Június végén jöttem haza, előtte néhány hétig Nepálban regenerálódtam. Igyekeztem visszaszedni a leadott kilókat, szám szerint kilencet. Sokat alszom, pihenek, és persze miután valaki megtapasztalja a szélsőséges körülményeket, egy kád meleg fürdőnek és az ágynak is hihetetlenül tud örülni. - A tavalyi Mount Everest-expedíció különlegesnek számított: ön volt az első magyar nő, aki teljesítette a 8850 méteres csúcsot. A hegytetőn azonban nem tudtak fényképeket készíteni, mert a nagy hideg miatt nem működtek a gépek. Most nagyobb szerencsével jártak? Ugyan Anita: „Bár valóban veszélyes sport, de kellő óvatosságra intés mellett példát mutathatnánk a fiataloknak a természet és a mozgás iránti szeretetünkkel." - Jobban készültünk, három gépet vittünk magunkkal. Persze most is volt olyan, amelyik felmondta a szolgálatot a szélsőséges hidegben. - így a második Mount Everest-expedíció után mit gondol, gyakorlat teszi a mestert? Vagy a Föld legmagasabb hegye mindig tartogat meglepetéseket? - Egy hegyet sohasem szabad lebecsülni. Még a Tátrát vagy az Alpokat sem, nemhogy a Himaláját. Mindig kialakulhatnak olyan váratlan körülmények, amelyekre nem lehet előre felkészülni. Szinte minden második nap lezúdul egy lavina, főleg, ha sok hó esik. Az is előfordult már, hogy miközben az alaptáborban üldögéltünk, ráláttunk egy jégesésre és éreztük egy hatalmas lavina szelét. Nem sokkal később értesítettek, hogy valaki életét vesztette a helyszínen. Tudtuk, hogy másnap mi is oda megyünk. - Volt már életveszélyben? - Igen, a legutóbb is. A hegyen ugyanis nem lehet egy-két óra alatt biztonságba kerülni. A táborok között öt-hat órás a gyalogút, és ezt az időjárási viszontagságok csak meghosszabbíthatják. Szóval nem olyan egyszerű jó körülmények közé kerülni, ha megsérül valaki vagy megbetegszik. De muszáj a félelmet kontrollálni, soha nem hagyom, hogy úrrá legyen rajtam ez az érzés, mert akadályoz a kitűzött cél elérésében. - A legutóbbi túrán mászás közben kapta a hírt, hogy a hegy túloldalán, jégomlásban életét vesztette Várkonyi László, a magyar hegymászás veteránja. Megviselte lelkileg a rossz hír? Nem bizonytalanította el? - Egy ilyen hír megviseli a lelket. Akkor a legkritikusabb, ha valamelyik társammal történik, közvetlenül mellettem... - Milyen fizikai felkészülést igényel egy ekkora kaliberű expedíció? - A sport fiatalkorom óta jelen van az életemben. Mindennap mozgok, de a túrák előtt intenzívebben terhelem magam: hétvégente három-négy órát futok hegyi ösvényeken Budán, úszók és erősítek. A futás azonban számomra nem csak edzés, azért csinálom, mert szeretem. A csúcs megmászása előtti egy hónap pedig az akklimatizálódással telik. De ez már nem a felkészülés része, hanem a mászás maga. - Miért kevesebb a női hegymászó, mint a férfi? Fizikailag sokkal megterhelőbb egy nőnek ez a sport? - Pontosan. A női szervezet gyengébb, nehezebben viseli ezt a UGYAN ANITA MÁSODSZOR IS MEGHÓDÍTOTTA A MOUNT EVERESTET Oxigénpalack nélkül indult a világ i legmagasabb csúcsára Ugyan Anita nemrégiben tért vissza Ázsiából, ahol hetedik Himalája- és második Mount Everest-expedícióján vett részt. A túra nem egészen úgy sikerült, ahogyan tervezte: egy súlyos légúti megbetegedés miatt nem tudta oxigénpalack nélkül megmászni a hegyet, de a csúcsot így is elérte. Tizenévesen lett a hegyek szerelmese, a családja minden útja előtt reménykedik: ez volt az utolsó. fajta kihívást. Nem véletlen, hogy a hegymászók csupán tíz százaléka nő. Nem beszélve arról, hogy a férfiak is úgy gondolják, hogy a gyengébbik nem nem a hegyre való. Mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy mire képes, és ha úgy érzi, menni fog, bele kell vágni. - Mikor lett a hegyek szerelmese? het abbahagyni, mindig visszavágyik az ember. - A legutóbbi expedícióra a férje is elkísérte, viszont a tavalyi Everest-túrára idegenekkel ment. A bizalom életet menthet egy ilyen úton? - Igen. Nagyon fontos. Persze hogy más, amikor a férjem is velem tart, de tavaly csak nemzetközi expe- Tizenkilenc évesen kezdtem el a sziklamászást. Magyarországon nincsenek magas hegyek, így az expedíciós, magashegyi mászással csak később ismerkedtem meg. Most már ez teszi ki az életem jelentős részét. Ebben a sportban nemcsak maga a mászás fantasztikus, az is nagy élmény, amíg eljutunk a hegy lábához. Ez a gyalogos, akár kéthetes út számtalan élményt, kalandot tartogat, új emberekkel, kultúrákkal ismerkedem meg. - Mit érez, amikor felér a csúcsra? - Hát nem felhőtlen boldogságot. A hegycsúcson szélsőségesek a körülmények, mínusz 35 fok van és iszonyatos szél. Képtelenség teljesen felszabadultnak lenni, hiszen ott kavarognak a fejemben a gondolatok: még vissza kell térni, és ez ugyanolyan nagy feladat, mint maga a csúcshoz vezető út megtétele. Koncentrálni kell, egyetlen rossz lépés végzetes lehet. Valódi örömöt akkor érzek, amikor visszatértem az alaptáborba. - A családja hogy viseü extrém hobbiját? - Aggódással teli minden elutazás, de a két, két és fél hónapos távolléteket is nehéz átvészelni. Valójában a szüleim mindig azt remélik, hogy az lesz az utolsó utam, amire éppen készülök. De aki hegymászó, az pontosan tisztában van azzal, hogy eZt nem leEverest, 6100 méter körül. díció indult, én pedig mindenáron el akartam menni. Egy üyen túra megszervezése akár egy évig is eltarthat. Nem elég a vágy, a menni akarás, szponzorokat kell keresni, ami egyáltalán nem könnyű, mert itthon még nem érdeklődnek sokan a hegymászás iránt. Bár valóban veszélyes sport, de kellő óvatosságra intés mellett példát mutathatnánk a fiataloknak a természet irántí szeretetünkkel. - Tudtommal több millió forintba kerül egy ilyen vállalkozás. Ki segít? - A barátok nagyon sokat, illetve most egy bank is mögém állt. A Mount Everest a legdrágább vállalkozás, ha egyedül megy valaki, 25 ezer dollárba (5 millió 455 ezer forintba) kerül a csúcsengedély, ha tízfős egy csoport, akkor 10 ezer dollárt (2 millió 182 ezer forintot) kell fizetni fejenként csak azért, hogy felmehessünk a hegyre. És még ehhez jön az utazás költsége és a felszerelés. - Következő vállalkozás? - Tervek mindig vannak. Ősszel egy magyar csapattal szeretnénk meghódítani Nepál és Tibet határán fekvő Cso-Oju, azaz „Türkiz Istennő" névre keresztelt csúcsot. A tervek szerint Erőss Zsolt is részt vesz az expedícióban. A magas-tátrai lavinabalesetet követően januárban térdtől lefelé amputálni kellett a jobb lábát, de most ismét nyolcezer feletti magasságokba tör. A túrát a csapat el is nevezte „rehab expedíciónak".