Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-17 / 165. szám

2010. JÚLIUS 17., SZOMBAT 3 24 ÓRÁZNAK, ÉS ÉJSZAKA BETONOZNAK A MÓRA FERENC HÍDON Levonult az ár, építhetik az M43-as Tisza-hídját Váltott műszakban, nonstop dolgozva próbálják utolérni magukat az építők. FOTÓ: VERÉB SIMON Két hónapig állt a munka a Mó­ra Ferenc nevét viselő új tiszai átkelő mederhídjánál, az M43-as autópálya 2. szaka­szán. Szerda óta takarítanak, csütörtöktől már betonoznak, de csak éjszaka: 35 fok felett ugyanis nem szabad. A hídból még 90 méter hiányzik, szep­tember végére ér össze. SZEGED, AL6YŐ FEKETE KLÁRA Az elmúlt héten apadt annyit a Tisza, hogy a Híd­építő Zrt. hozzáfoghatott a visszaköltözéshez: az iszap és a szemét eltakarításához, a berendezések, gépek, da­ruk, konténerek visszaszál­lításához. Az otthagyott acélelemeket például 10 centis hordalék borította, ezeket gépekkel tisztították meg. Újra összeállították a bárkahidat is, hogy két part között meglegyen az össze­köttetés. - Két hónapig állt az épít­kezés a folyó közepén, a 370 méter hosszú mederhídon ­mondta Lakatos István épí­tésvezető. - Az embereknek most egyszerre kellett hozzá­látniuk a helyreállításhoz és a szerkezetépítéshez. Szeret­nénk, hogy még ebben az év­ben elinduljon a hídon a for­galom. Egy hónappal ezelőtt csak­nem 3 méter magas víz állt az M43-as új Tisza-hídjának lá­bánál. A hídépítők csónakkal vitték be fotósunkat a folyó közepére, a mederhídhoz, hogy lefényképezhesse: nem lehet dolgozni. Akkor csak az ártéri híd töltésről elérhető ré­szét építhették a munkások. M43-as sztráda: nem tudni, mikor adják át. A rendkívüli időjárás és a Szeviép Zrt. fizetésképtelensége miatt az M43-as sztráda 2. szakaszának kivitelezője, a Tisza M43 konzorcium arra kérte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t, hogy módosítsa az augusztus 31-i átadási határidőt. A kérelmet jelenleg a beruházás mérnöke vizsgálja és tesz javaslatot az új időpontra. Amíg erről nincs döntés, változatlanul augusztus vége a befejezés hivatalos dátuma. Négyszer költöztek Az árvízből kijutott az építők­nek: a Hídépítő Zrt. emberei az évet azzal kezdték, hogy január 5-éig kiürítették az ár­téri építési területet, a gépe­ket, eszközöket, anyagokat, konténereket uszályokra, va­lamint az elkészült hídsza­kaszra és a szegedi telepre hordták. Akkor egy teljes hó­napig állt a munka. Másod­szor márciusban menekültek a Tisza elől, pünkösdkor pe­dig harmadik alkalommal pa­koltak össze. Ezt megelőzően 2009 végén is volt egy kivo­nulás. A mederhídon csütörtö­kön elkezdődött a betono­zás, amit ebben a hőségben csak éjszaka végezhetnek el: 35 fokos hőmérséklet felett nem ^szabad ugyanis beto­nozni. - 24 órázunk, váltott műszakban próbáljuk utolér­ni magunkat - magyarázta tovább az építésvezető. ­Egyelőre mintegy 150-en dol­goznak - a technológiai sor­rend ennyi embernek ad munkát -, a jövő héttől azonban már 200-an le­szünk. A mederhíd a mérleg elve alapján épül, ahogy a szak­zsargon mondja, zömönként: a meder és az ártér felől egy­szerre egy-egy zöm készül el, és így lesz mindig 5-5 méter­rel hosszabb a hídszerkezet. Egy zömpár beépítése általá­ban 11 napig tart. Még 9 zömpárt kell beépí­teni, hogy összeérjen a híd ­azaz 90 méter hiányzik. Mi­korra lesz kész a nagy mű? Megtudtuk: ha az időjárás nem szól közbe, a „parti zá­rás" szeptember elején vár­ható, a mederhídé pedig szeptember végén. Utána a szabadon vezetett kábeleket feszítik meg, szigetelik a pá­lyalemezeket, lerakják a vé­dőaszfaltot, elkezdik a sze­gélyépítéseket, felszerelik a korlátokat, s legutoljára vi­szik fel a hídra a hengerelt aszfaltot. Ágota kék ege " SZABÓ IMRE ^zr ^ szaboimre@delvilag.hu Ha másként nem megy, lábat szőrteleníteni úgy is lehet, hogy gyanta helyett lábasban folyékonyra me­legített cukormázat kell rákenni, aztán egy pólóból vagy lepedőből szakított textilcsíkot kell rásimítani - majd miután keményre hűlt, lerántani. Azok a lá­nyok, asszonyok csinálják így, akik Athén női börtö­nében raboskodnak. így tett a makói Czipper Ágota is, annak ellenére, hogy öt hónapon át nem állt fér­fiszemek kereszttüzében, ám csonttá soványodva, megkopaszodva is ragaszkodott nőiességéhez, tartá­sához - olvasható abban a kötetben, amelyet görög­országi börtönélményeiből írt, s amelynek bemuta­tójára tegnap haza­99 Megkopaszodva is iöt'szülöv4r°sába;, . . Szörnyűbb remal­ragaszkodott mot elképzelni is ne­nőiességéhez, héz>mint h°syvala* tartásához ki nvaralni mesy­aztán egy nap rend­őrök jönnek érte, az iratait kérik, majd elviszik, és a tengerpart helyett onnantól legfeljebb egy cella szűk, rácsos ablakából láthatja a mediterrán ég kékjét. Az embertelen kö­rülmények mellé ráadás, hogy Czipper Ágotát egy üzleti vita miatt, afféle nyomásgyakorlásként, ki tudja, milyen kapcsolatokat felhasználva, teljesen ártatlanul zárták cellába. Ő azonban visszatekintve nem panaszkodik, in­kább azt mondja, rengeteget tanult a történtekből, erősebb, magabiztosabb lett. Közben pereskedik az igazáért - a kártérítést már megítélték neki -, rá­adásként megír egy díjnyertes regényt mindabból, amit átélt. Boldog lehet, hogy túlélte a 144 borzal­mas napot, de amikor azt kérdezem tőle, a könyv­vel kapcsolatban minek örül a legjobban, moso­lyogva mégsem ezt említi. Inkább azt, hogy a kriti­kák szerint kötetét nem csupán azért olvassák so­kan, mert izgalmas a sztorija, hanem azért is, mert jól írta meg. Gyermekkori álma volt ugyanis, hogy író legyen. Sikerült neki. És van mit tanulnunk tőle. Fotópályázat az időskorról MAGYARORSZÁG. Koroltó cím­mel országos és regionális fotó­pályázatot hirdet az ötven felet­tiek életéről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A nyertes mun­kákból ősszel kiállítás nyílik Budapesten és 7 vidéki város­ban, köztük Szegeden, a József Attila Tanulmányi és Informáci­ós Központban szeptember 27-én. A pályaművek beadási határideje augusztus 30. A pá­lyázat részletei megtalálhatók a www.korolto.eu honlapon. TILTAKOZNAK AZ ALLAMI SZFÉRA SZAKSZERVEZETEI Forrongnak a közalkalmazottak MAGYARORSZÁG FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete attól tart: az indoklás nélküli elbocsátást a tanárokra is kiterjeszthetik. Sólyom László államfőhöz Számtan Messze elmarad az országos átlagbértől a közoktatásban dolgozó pedagógusok kerese­te - derüli ki a merces.hu mi­nap publikált felméréséből. Egy átlagos óvónő bruttó 149 ezer 500 forintot keres. Az ál­talános iskolai tanároknál 162 ezer 200, a középiskolaiaknál 175 ezer 200 a középérték. Az átlagos keresetűeket tehát nem érinti a kétmilliós piafon, a több évtizedes szakmai múl­tú vagy magasan képzett pe­dagógusok közül azonban so­kakat igen. Az igazgatókat is: mint megírtuk, a szegedi kö­zépiskolák vezetői például bruttó 280 és 408 ezer forint között keresnek havonta, ez további pluszjuttatásokkal egészül ki. fordult a Pedagógusok Szak­szervezete (PSZ), amely a 98 százalékos különadót kritizál­ja. Arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a törvényjavas­latot - amennyiben azt a par­lament elfogadja - küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. „Nem a pedagógusok ellen, nem az orvosok ellen irányul a törvényjavaslat, hanem ponto­san azok ellen, akik nem annyit keresnek, mint a pedagógusok, hanem ennek a sokszorosát. Ha mondjuk hathavi végkielégítés­sel akkor is egy olyan magas bér jönne ki, amit nem keresnek a pedagógusok" - nyilatkozta Nagy Anna kormányszóvivő. Pap Jánosné, a PSZ szegedi ve­1 113; Nincs bónusz. Megszüntette a kormány a köztisztviselők teljesít­ményértékelését - írta tegnap az Index. A Magyar Közlönyben megje­lent kormányrendelet hatályon kívül helyezi a 2006-ban született sza­bályozást, amely szerint az év elején meghatározott, mérhető, objektív mutató, és annak év végi értékelése alapján jár a bónusz a közszolgák­nak. Év végén az internetes portál szerint így elmarad a prémium - az állami költségvetés tízmilliárdokat spórol meg. A közalkalmazottak létbiztonsága az elmúlt évek átszervezései miatt csökkent. ILLUSZTRÁCIÓ: SEGESVÁRI CSABA zetője azonban úgy kalkulál: az évtizedek óta pályán lévő vagy különféle pótlékokra jogosult pedagógusokat, iskolaigazgató­kat érinti a végkielégítési pla­fon. - Ekkora összeghez 35-40 éves munkaviszonnyal kell ren­delkezni - márpedig ebben a korban a munkaerőpiacon nem nagyon kívánatosak már a pe­dagógusok - fogalmazott. - Megalázó és elfogadhatat­lan a törvényjavaslat. A végki­elégítés egyfajta biztonságot jelent: átmeneti segítség, amíg nem talál másik munkát az ember - hangsúlyozza. Szerin­te ha továbbra is „ilyen hátrá­nyos intézkedések történnek, erősebb lépésre is elszánhat­ják magukat". Márpedig kevesebb az isko­lás, tovább csökken a pedagó­gusi álláshelyek száma az új tanévben - Szegeden például 15 osztállyal kevesebb indul a júniusi közgyűlési előterjesztés szerint. Az oktatási irodától ka­pott adatok azt mutatják: a vá­rosi intézményekben 420 óvo­dai, 790 általános és 1044 kö­zépiskolai álláshely lesz szep­tembertől - 10-zel kevesebb, mint az előző tanévben. - A végkielégítés sarkalatos pont, érzem az aggodalmakat. Megoldás lehetne egy olyan ru­galmas rendszer kidolgozása, amelyben az állásukat vesztett pedagógusoknak nem a végki­elégítésből kell túlélni, hanem állást találnak, például tartós helyettesítéssel, részmunkaidős foglalkoztatással - javasolja Farkasné Pocsai Blanka, ciki mindkét oldal érveit ismeri: a Fő fasori Gregor József Általános Iskola tanítója - és a Fidesz ön­kormányzati képviselője. Úgy látja: „a közalkalmazotti létre jellemző biztonság sajnos az el­múlt évek átszervezései miatt csökkent". Ezt a bizonytalansá­got kell mérsékelni, olyan fino­mításokkal, amelyek nem teszik kiszolgáltatottá ezt a réteget. Szerinte ha az indoklás nélküli elbocsátást a tanárokra is kiter­jesztik, rugalmasabbá válik a foglalkoztatás - eddig ha prob­lémák merültek fel, csak a teljes alkalmatlanság írásos bizonyí­tásával lehetett elmozdítani egy pedagógust az állásából.

Next

/
Thumbnails
Contents