Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-05 / 129. szám

2010. JÚNIUS 5., SZOMBAT 13 Q"7|£)C7f'£l Szarajevó nevével több fontos történelmi esemény is összeforrt. Például 1914-ben itt lett merénylet áldozata Ferenc Ferdinánd osztrák SZERKESZTI LÉVAY GIZELLA trónörökös, ami ürügyül szolgált az első világháború kirobbantásához. yv* Muratovic Irma a hábo­rúban elvesz­tette kétéves kisfiát és az édesapját is. VUCKO ÉS MISS SARAJEVO 1984-ben Szarajevóban rendezték a XIV. téli olim­piai játékokat. Az olimpia ka­balafigurája Vucko, a róka lett. 1995-ben Bono. a U2 énekese Miss Sarajevo cím­mel kislemezt jelentetett meg. Később ezt a dalt Lu­ciano Pava­rottival közö­sen is előadta egy Pavarotti és barátai koncerten. SZARAJEVÓ, BOSZNIA-HERCEGOVINA SEGESVÁRI CSABA _ A horvát tengerhez igyekvők többsége el­kerüli Boszniát. Fél­nek a háború sújtotta országtól, csak keve­sen választják úti cél­juknak a bosnyák fővárost. 15 év­vel a háború után Szarajevó utcáin végigsé­tálva megállapíthatjuk: Európa egyik legszebb, kulturálisan leg­sokszínűbb városát fedeztük fel. A háború nyomait ma is őrző, el­üldözött muszlimok házait senki sem újítja fel. Egyfajta memen­tója a vérengzésnek - mellettük gombamód szaporodnak a to­ronyházak és paloták. A KETTŐSSÉG VÁROSA A Szarajevót körbeölelő hegyek sok mindent láttak: a szerb csapatok in­nen ostromolták 1400 napig a vá­rost. Az éhínséget, szenvedést las­san felejtik, ennek ellenére az el­múlt időszakban látványosan fejlő­dött a Szegednél kétszer nagyobb boszniai főváros. A szétlőtt épüle­tek, a nemrégiben felhúzott üveg­paloták éppúgy megférnek egymás mellett, mint a zsúfolásig telt kávé­zók, a rövid szoknyás szerb és hor­vát lányokkal „ékesített" belvárosi utcák, vala­mint a hi­jabot (fej­ken­dőt) vi­selő muszlim nők. A város kettősségét a kontrasztok csak tovább erősítik. Az együttélést a mai napig ta­nuló közösségek ha lassan is, de a fejlődés útjára léptek. EGY KÁVÉRA MINDIG JUT IDŐ A városba érkező turisták első cél­pontja a Bascarsija, a muzulmán negyed. A szűk utcákkal tagolt, ká­vézókkal sűrűn tarkított belváros­ban sétálva senki sem gondolná, hogy a városlakók negyven százalé­ka munkanélküli. A bosnyák kávé (finomra őrölt kávé, többször felfőz­ve) a nyugalom jelképe: a középko­ri utcák üzleteinek kirakataiba pa­dokat szereltek, így az árusok köz­vetlenül az ablakban tudják kávéju­kat kínálni. - Mindig is egy márkát kértek egy kávéért. A háború alatt is jutott erre pénz. Ha mégsem sike­rült összeszedni a kávéra valót, ak­kor egy doboz cigiért is ihattunk egy jó feketét - magyarázta a kávé­zás szertartásának fontosságát Mu­ratovic Irma, a Szarajevói Magyar Egyesület vezetője. Az asszonyról megtudtuk: vajdasági felmenőkkel is rendelkezik, férje bosnyák-szerb kettős állampolgár. A közösségek keveredése a nacionalizmus térnye­réséig teljesen természetes volt. A bosnyákok, a szerbek és a horvátok mindig is békében éltek egymással. - A vajdaságiak szerint lusták va­gyunk! - mondta nevetve Irma, aki a háborúban elvesztette kétéves kisfiát és az édesapját is. - Nem ér­tik meg, hogy a sok szenvedés miatt mi csak a mának éltünk. Minden­nap a túlélésért küzdöttünk, sosem terveztük a jövőt. Ezért a kívülállók­nak úgy tűnhet, nem csinálunk semmit - mesélte Irma, milyen mentabtásbeli különbségeket ta­pasztalhatunk az egykori Jugoszlá­via északi és déli lakói között. A NYUGALOM SZIGETE IS LEHETNE A főutca hatalmas gránittömbjein sétálva észrevehetjük, hogy csak a nyugat-európaiak sietnek. A le­nyugvó nap mellett lassan megte­lik a mecset: imához készülődnek a muzulmánok. Csurig telnek a tera­szok, mindenfelé burek és kávé il­lata terjeng. A város egyik része a müezzin hívására térdre borul, a lüktető belvárosban alig lehet sza­bad helyet találni. A sokszínűség jegyében a kávézók sem egyfor­mák: a muszlimoknál csak a fekete italt szolgálják fel, a szerb-horvát helyeken sört is csapolnak - az egészséges hazafiság jegyében Sa­Vidáman sárkányozó kisfiú Szarajevó külvárosában. Szerencsére ő már csak a békét ismeri. rajevsko Pivót, azaz szarajevói sört. Ha megkérdezzük, milyen nyelven beszélnek, csak annyit válaszol­nak, a helyin. Nem tesznek különb­séget egymást között. ÁRAK, ÁRAK ÉS MEGINT CSAK ÁRAK Egy magyar turista is bábán leülhet a főutcán vacsorázni: a burek kiló­jáért 8 márkát, egy 25-30 dekás steakért 20-25 márkát kérnek. Egy korsó sör 3,5-5 márka, egy gombóc hegyoldalban található szállásért 35-45 eurót kérnek éjszakánként és szobánként, a parkolás órájáért vi­szont meglehetősen sokat, 2 márkát kell fizetni. Ráadásul a várakozá­sért a fizetőövezetekben a hét min­den napján, reggel 7-től este 8-ig kell fizetni. Szerencsére sok mély­garázs is épült, bár ott már órán­ként 2,5 márkáért várakozhatunk. Ha eltévedünk, érdemes taxiba szállni: 1,5 márkás alapdíjat és ugyanekkora kilométerdíjat kell Az 1995-ben lerombolt nyugdíjasotthon mögött ötcsillagos hotelt építettek. Ez a kettősség jellemző a városra. fagyiért is 1 márkát kell leszurkol­nunk. A márkahasználattól tudni kell, hogy a boszniai fizetőeszköz fi­xen kötött ez euróhoz: egy euró 1,96 konvertibilis márka. így bátran, akár euróval is fizethetünk, a kiírt árakat csak felezni kell. Jó helyen, a csak fizetnünk. A villamosért, troli­ért viszont 1,7 márkát kell a pénztá­raknál hagyni. Az üvegpaloták között, a múze­ummal szemben szabadtéri kiállítá­son nézhetjük meg a háború eszkö­zeit, páncélozott csapatszállítót, tü­zérségi üteget, vasútisín-felszedőt. A hatalmas tér sarkában összehor­dott haditechnikai bemutató mel­lett egy kávézó hirdeti: Mi smo Tito­vi - azaz mi vagyunk Tito. Egyete­misták töltik meg az árnyékos he­Bosznia-Hercegovina. 1992 márciusa óta független az 51 ezer 129 négyzetkilométeres állam. Lakosságát 4 millió 600 ezer főre becsülik ­1991-ben tartottak utoljára népszámlálást. A háborút lezáró daytoni békeszerződés két entitásra, a bosnyákok és horvátok alkotta Bosznia-Hercegovinai Föderációra és a szerbek lakta Boszniai Szerb Köztársaságra, valamint egy különleges övezetre, a Brckói Körzetre osztotta. Hivatalos fizetőeszköze a konvertibilis márka, fix árfolyamon ­a német márka árfolyamán - váltják. lyet, a 27 fokos, párás időben jól fogy a csapolt hideg sör. BOSZNIA-HERCEGOVINA JÖVŐJE A bosnyák fiatalok többsége kül­földön szeretne dolgozni, élni. Miu­tán már a szerbek is vízummente­sen utazhatnak az Európai Unióba, csak a kettős állampolgársággal nem rendelkező bosnyákoknak kell vízumért sorban állniuk. Ez persze rájuk nézve kellemetlen, de a szara­jevói magyar nagykövet, Tóth Lász­ló szerint a vízumliberalizáció ha­marosan megoldja ezt a kényelmet­len helyzetet. Bosznia-Hercegovina természeti adottságokban rendkívül gazdag: a Drina völgye, a Szarajevó melletti Boszna folyó forrása, a neumi ten­gerpart, a hamarosan megépülő észak-déli autópálya igazi turista­paradicsommá teheti Boszniát. A háborút megélt ország készen áll a kitörésre: itt az ideje, hogy mi is fel­fedezzük a határunktól alig 400 ki­lométerre lévő egykori Jugoszlávia gyöngyszemét! ovábbi FOTÓK a neten www.delmagyar.hu nr Szétlőtt ház a belvárostól 5 percre. A NATO-beavatkozást sokan - főként a radikális szerbek - ter­rorként élték meg. Muzulmán lányok a belvárosban - újratanulják az együttélést. A SZERZŐ FELVÉTELEI Szerelmem: _uJ | Szarajevó 15 évvel ezelőtt ért véget Bosznia 1400 napos ostroma. 15 éve, hogy megszületett a daytoni béke, amely egyetlen állammá gyúrta a bosnyákokat, horvátokat, szerbeket. Bosznia-Hercegovina fővárosában, a folyamatosan megújuló Szarajevóban jártunk.

Next

/
Thumbnails
Contents